Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Köszönöm a válaszokat, bár a mi mennyibe kerül? Kérdésre nem sok választ kaptam. Hogy pontosabban definiáljam a problémát amire kellene a PIC:
1.) 4 vezetékes buszrendszerrel kell kommunikálni RS 485-ön, 8 biten, meglévő PLC-k kommunikációs protokolljain. 3 mérnök megbukott a feladaton, mert 7 év alatt nem értették meg mit kell építeni, holott az elv egyszerű - időközben a németek meg is építették egy részét - és sok a megrendelő, ezért magam láttam hozzá. 2.) Retro PC emulátort építek - egyfajta klónt, ami nem áll meg a panelnél, hanem kész terméket szeretnék belőle gyártani. Sokan azért óvtak a parallaxos megoldástól, mert nincs írásvédelem benne. Azonban PIC-el épített emulátorral még nem találkoztam és nem akarom a fél életemet ebbe ölni, inkább kész megoldásokat szeretnék applikálni. Igaz AVR-el már láttam egy működő emulátort a neten , de forrás nélkül az sem ér többet, mint a fényképe. Ezek a célok.
Üdv!
Lenne egy kérdésem, ha hülyeség és triviális akkor bocsánat. Adott egy 16f627 aminek szeretném használni az A5 portját, csakhogy azon ott van még az MCLR/VPP is. Ugye ezt egy ellenállással fel kell húzni tápra, de ha használni akarom pl gombnak ami földre húzza megnyomáskor a protot, akkor resetelődik a proci nem? Vagy ezt a lábat csak a bekapcsolás pillanatában nézi meg a proci utána nem érdekli? Előre is kösz a segítséget.
Ki kell kapcsolni a konfigurációs szóban az MCLR funkciót.
Sejtettem hogy valami ilyesmi lesz, köszi a segítséget.
Idézet: A ChipCAD.hu oldalán megtalálod az árlistát. Elsősorban a kinézett mikrovezérlő és a PICkit2 vagy PICkit3 programozó költsége merül fel. Abban nem vagyok biztos, hogy kereskedelmi célokra használható-e az MPLAB ingyenes C fordítója, de pillanatnyilag nem látok ellentétes kitételt a licenszben. Ez csak az optimalizálás mértékében korlátoz, tehát nem méretkorlátos mint némely más mikrovezérlő fordítója, ebben tehát jó választás a PIC. „a mi mennyibe kerül? Kérdésre nem sok választ kaptam.”
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem tudja e valaki, hogyan lehet kártyaleolvasós beléptetőrendszert csinálni PIC-kel. Tudjátok a kis villogó "izé" elé tartjátok a kártyát és máris kinyílik sípolva az ajtó.
Szia,
RFID területen kell keresned. Nagyon sok cikk van róla, PIC-kkel is lelsz néhányat. zimpee
Sziasztok!
A hivatalos verziókat ismerem, de mint említettem a bőség zavara... Tehát azzal van konkrétan problémám, hogy melyik fejlesztőkészlet mit nyújt azért az árért? Mire jó az MPLab, a Real Ice, az ICD3 mivel jobb mint a 2, mikor kell Pickit plus. mikor Picstart plus? mikor Pickit3,Picdem2 plus? Kinek mi a tapasztalata? Ár/értékarányban mi a legjobb választás amit biztosan nem bánok meg egy hét után, ha világosság gyúl az agyamban? Nem szeretnék úgy járni, hogy megveszek valamit és kiderül, hogy valamit nem tud, vagy haszontalanná válhat, ahelyett, hogy tényleg örülhetnék neki. Általában ugyanis ha az ember vásárol valamit akkor derül ki, hogy még 200 Ft-ért és egy betűjellel többért már egészen mást is vehetett volna......
A feladatot, amit leírtál egy PICkit2-vel meg lehet építeni egy a célnak megfelelő kiépítettségű 18F-el. Nincs szükség olyan PIC-re, amit csak a PK3 ismer. A többi demokártyára, vagy egyéb debuggerre sincs szükséged a feladathoz, miután lesz egy konkrét áramkör, amibe programot kell írjál. Tehát egy PK2 jó választásnak tűnik és nem fogod megbánni akkor sem, ha utána netán veszel még egy PK3-at is.
A fejlesztő környezetek adottak, el kell döntened, hogy a fizetős C-t választod, vagy az ingyenes Assemblert. Minkettőben meg lehet írni a feladatot, talán a C-ben jobban haladsz elvileg, de ha C-ben kezded ASM előélet nélkül, akkor szenvedni fogsz. Mondjuk amúgy is, erre készülj fel!
Sziasztok!
Wattnak öszönöm az érdemi választ - jár a pont PLC-s C és Z80 Assembler tapasztalatom van, illetve jópár programnyelv, így igazán nagy újdonságot nem hiszem, hogy tapasztalok, csak meg kell szoknom a szoftveres adottságok és a hardver kereteit.
Mindenképpen nagy előny az ilyen irányú előélet, én is Z80 Assemlerrel kezdtem. Akkor csak kicsit fogsz szenvedni! Javaslom vedd elő pl. egy 18F4620 család adatlapját, és ismerkedj mi minden van benne. Ha úgy látod nincs ennyi mindenre szükséged, ebből kiindulva a microchip oldalán át tudod tekinteni a hasonló felépítésű, kisebb kiépítésű példányokat. Vannak célirányos hardverek is némelyikben, mint pl. CAN, USB stb. Ezeket kivéve minden más belső periféria szinte azonos felépítésű, a kis eltéréseket az adatlap leírja nagyon jól. Szóval adatlap!
Idézet: „PLC-s C és Z80 Assembler tapasztalatom van, illetve jópár programnyelv, így igazán nagy újdonságot nem hiszem, hogy tapasztalok, csak meg kell szoknom a szoftveres adottságok és a hardver kereteit” Ez mindenkeppen nagy elony. Azonban egy Harvard architektura egeszen mas, mint egy Neumann, igy rengeteg kulonbseg es logikai differencia van egy Z80 es egy PIC kozott! Vannak dolgok amik joval korulmenyesebbek, masok viszont sokkal egyszerubbek. Nekem 6502 es 15 eves x86 gyakorlat mellett is bele telt par honapba mire azt mertem mondani "na, most mar tudok PIC-et assembly-ben programozni". Talan meg az IA64 megertesenel is nehezebb volt, de a Motorola 68k es PowerPC-hez kepest mindenkepp.
Sziasztok!
Köszönöm, de információrendszer-szervező vagyok, a PLC-k is hasonlóan problémásak voltak - 3 napig Ismerem a Harward és a Neumann-elv közötti különbségeket - különben nem mertem volna ezzel foglalkozni. Sajnos éppen az a baj, hogy inkább a szoftvereket ismerem, pedig az alapszakmám műszerész és a hardware része mindig is jobban vonzott. Talán a PC-s C maradt ki jobban az életemből, de AS2, html, Java is megvolt részben vagy egészben. Volt már olyan, hogy egy darab pont (dot) miatt legalább 100x át kellett néznem a szoftvert, mire megtaláltam a hiányzó pont helyét a programban - tehát fel vagyok készülve a legrosszabbakra
Sziasztok!
Nemrég kezdtem PIC-ekkel foglalkozni , És fejlesztői környezetet keresek. Pontosabban Basic környezetet , programot. AVR-eztem már pár évet , és itt is a Basic volt a nyerő. Bár igaz nem a legtakarékosabb a hellyel . Van pár programom Basicben szereztem meg őket , viszont nem találom meg hozzá a megfelelő progit ami le is tudja fordítani , ill. értelmezni.
Ime 1 részlete. Tudnátok javasolni hozzá progit ? Eddig 9-et próbáltam meg , de semmi eredmény .
Na most jött a döbbenet :
4 Mhz-es kvarccal hogyan tud a Pic előosztó nélkül 50Mhz-et megmérni (megszámlálni) ?? 1 órajel alatt több mint 10 állapotváltozás ? Eddigi ismereteim szerint 4Mhz-es órajelnél 1,5Mhz jól mérhető , hisz kell foglalkozni a kijelzéssel konverziókkal is . Erre tud valaki magyarázatot ?
Hardveresen biztosan van mellette egy osztó.
Ha jól emlékszem, ez az AVR egy hátránya, hogy külső órajelről is maximum akkora órajellel tudja hajtani a belső timert, mint ami az AVR órajele. Nos erre vonatkozóan PIC-nél nincs korlátozás, a Timer órajele független a PIC órajelétől, és valóban van olyan PIC, aminél akár 50MHz-el is hajtható a Timer.
Üdv!
A kódrészletet a Proton Ide gond nélkül fordítja hex állománnyá. Idézet: Úgy, hogy használja Timer0 előosztóját, ami csak a kimenetén szinkronizálódik a CPU utasításciklusához, tehát 256 impulzust le tud számlálni, mire a CPU oszcillátora négyet kettyen (ami egy utasításciklus). „Na most jött a döbbenet : 4 Mhz-es kvarccal hogyan tud a Pic előosztó nélkül 50Mhz-et megmérni (megszámlálni)?” Ennél valamivel szorosabb határt szab a külső órajel alacsony és magas szintjének minimális időtartamát előíró specifikáció. Sajnos, a közelmúltban a Microchip pofátlanul visszamenőlegesen felülbírálta az adatlapokat, durván megduplázva ezen időtartamok értékét. Ez azt jelenti, hogy a gyártó nem vállal garanciát arra, hogy a frekvenciamérőd 50 MHz-ig működni fog! A most elérhető adatlap szerint 3 - 6 V közötti tápfeszültségen a külső órajelnek min. 30 ns ideig kell magas szinten és min. 20 ns ideig kell alacsony szinten lennie. Ez összesen 50 ns, azaz a specifikáció szerint max. 20 MHz lehet a bemenő jel frekvenciája. Korábban ezek az értékek 10 + 10 ns-nak voltak specifikálva, ebből jött ki az 50 MHz. Többeknek működött is, tehát lehet próbálkozni...
16F629: tegyél a táplábai közé egy 100nF-os kondenzátort és pipáld be a Vpp first entry vagy valami ilyesmi nevű opciót a Pickit2 programjában. Ha így sem ismeri fel, akkor valószínűleg döglött.
12F683: Igen, van benne pár dolog, ami nincs a 12F629-ben. Pl. AD konverter, PWM modul így fejből, de mintha egyel több Timer is lenne, meg több memória. 16F873 igen, pl. ebben is van AD konverter, míg a 16F628-ban nincs. Lehet. Csak inkább a feladathoz kellene a kontrollert választani és nem fordítva.
Még annyi, hogy 18F24 nincs. Van a 24 után még jelzés, pl. 18F2423, 18F24K20, stb.
Azt pedig, hogy egy kontroller okos vagy sem, arra nem lehet pontos választ adni. Arra lehet, hogy milyen perifériák vannak vagy nincsenek benne, mennyi memória van benne, mekkora órajelen futhat, stb.
Az, hogy okos-e, nem fontos. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a rá bízott feladatot el tudja-e látni? Ha igen, kell nézni egy olcsóbb (butább) típust. Ha azzal is megoldható a feladat, akkor elértük a célunkat. Egy precíz és költséghatékony berendezést sikerült tervezni-építeni... Nem érdemes beruházni mindenféle PIC-re. Először tervezni kell és ahhoz kell majd bevásárolni. Ha nem akarsz előre mindenféle perifériával rendelkező PIC-et bevásárolni, akkor az egyszerűbb feladatokhoz használj áramkör szimulátor programot. Ott is le lehet tesztelni előzetesen.
Ezeket nem bevásárolnám, hanem kaptam őket.
A szimuláló programot lelinkelitek? Még valamit nem értek. Az égető demo boardján van egy PIC16F887. Miért van annak olyan sok lába(smd-s), amikor a sima DIP-esnek nincs annyi?!
Szimulátor benne van az MPLAB-ban, MPLAB SIM néven.
Hány lába van? Adatlapját nézd meg, hogy mik azok a plusz lábak.
Javaslom a PIC Kezdőknek topicot! Bővebben: Link Ott jobban tolerálják az ilyen kérdéseket, ezen kívül oda is valók!
Sziasztok ! Vicsys ledes villogójnál ha nem 12F629-et akarok használni, hanem 12F683-at, akkor mit kell változtatni a programon?Bővebben: Link
A program elején le kell tiltani az analóg funkciókat (ANSEL regiszter).
Léptetőmotort szeretnék vezérelni (bipoláris, két tekercs, négy kivezetés) L298N Dual Full Bridge Motor Driver felhasználásával. Olvasgatom az alkalmazási mintapéldákat (AN822, AN906, AN907, AN1307), de elég nehezen áll össze a kép.
Jól látom, hogy léptetőmotorokhoz nyem nyújt direkt hardver támogatást sem a CCP, sem az ECCP modul? Mit gondoltok, mennyire tekinthető üzemszerűnek az alábbi felállás? - A két tekercs áramát egy-egy független PWM csatorna az L298 Enable bemeneteinek szaggatásával és kitöltésével szabályozná. - Az In1, In2, In3, In4 bemeneteket pedig I/O lábakon keresztül csupán a telekercsek polaritásának vezérlésére használnám (a léptetőmotor fázisainak megfelelően) Ennek a megoldásnak az volna a fő előnye, hogy a PWM kimeneteket nem kellene demultiplexerrel szétosztani, tehát áramkörileg egyszerűbb volna, mint az AN822 mintapéldában bemutatott kapcsolás, amelyben egy 74HC04 és egy 74HC08 IC is kell a PWM jelek szétosztására (az In1...In4 között). |
Bejelentkezés
Hirdetés |