Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Azért ez így nem pontos. Az induktivitás értékét többek között a tekercs fizikai méretei (így a huzalvastagság is) befolyásolja. Gondolj csak egy egyrétegű légmagos tekercs induktivitásának kiszámolására. Természetesen egy hálózati, de még egy kimenő transzformátornál ennek erősen elhanyagolható hatása van. Az is tény, hogy minden tápegység belső ellenállása jelentős hatással van a róla működő berendezéseknek. A veszteségek minimalizálása miatt is ajánlatos a lehető legnagyobb keresztmetszetű huzal alkalmazása, amit a rendelkezésre álló ablakkeresztmetszet lehetővé tesz. Az átfolyó áramra való méretezés csak a szükséges vezeték keresztmetszet alsó határát adja meg.
Még egyszerűbben.
Adott mondjuk egy egy csőből álló EL 84 SE végfok. Ia 48 mA Ki hányas huzallal tekerné a kimenő primerjét ? :help: Kimenő középső oszlop 6.5 cm2 ,normál EI vasmag
Nem innen kell kezdeni.Az adott vas határozza meg az átvihető teljesítményt, az indukció elsősorban az illesztéshez számítandó, a huzalvastagság az azon átfolyó áram függvénye-aztán jön a kérdés, hogy ez a huzalmennyiség tényleg elfér-e? Na meg még néhány egyéb szempont is van-javasolom ezt, meg még néhány mésik topic alapos áttanulmányozását.
Szia,
Annó CHZ számolt nekem egy a csőhöz mérten maximalistának mondható kimenőt SM74-re. Jó tele is lett a cséve, csak profik tudják megtekerni. Kapcsolási rajznak én egy EL84 SE-t vettem alapul. A képen látható kicsikém nem az említett hanem SM65-ös kimenőkkel üzemel és az EBL21-hez formailag tökéletesen passzoló (egyébként bontásból szintén viszonylag könnyen szerezhető) ECH21 és AZ21 csövekkel. A hangjával így is nagyon meg vagyok elégedve :yes:
Egyetértek veled, sőt úgy tudom kimenőtranszformátoroknál célszerű kitölteni a rendelkezésre álló ablakkeresztmetszetet. Ebből adódik hogy használhatsz nagyobb huzalt ezzel csökkented az ellenállást és a veszteséget (melegedés), és az ablakot is kitöltöd.
Mindig hosszasan merengek, ha meglátom ezt a gépet! Egyszerűen olyan totálisan harmóniában van minden, hogy elképzelni se lehetne ennél jobbat
Ez az az erősítőm amit még soha senki sem dícsért meg (a feleségemen kívül ami azért nem elhanyagolható) sőt még csak említésre sem méltatta! Pontosan azért készült ilyen egyszerűre hogy ne terelje el a figyelmet semmilyen műszer vagy varázsszem a csövekről és a köztük lévő totális harmóniáról. Köszönöm, ezek szerint már ketten vagyunk...
Ezt értem.
De úgy látszik nem sikerült magamat megértetni. Vékonyabb huzal-nagyobb ellenállás, nagyobb induktivitás Vastagabb huzal-kisebb ellenállás, kisebb induktivitás A kérdés : Melyik a jobb ? (szerintetek) Szerk : Nem kell püfölni az entert, szerkeszt a fórummotor helyetted .
Én minden csöves jószágra tennék, meg félvezetősre is szoktam valami egyszerű kivezérlés-jelzőt, mert nekem mániám Ehhez viszont valóban nem tudnék mit elképzelni, pedig néhány fajtát ismerek már - talán egy pár IN9 az elején (lemez mögé rejtve) jól mutatna… Csak akkor meg tolópotit kéne közéjük tenni, amihez nem egyszerű értelmes gombot találni, pláne nem arany színűt. Úgyhogy jól van ez így, ahogy van!
Nem, nem kérdeztél nehezet, csak gondolkozz. Az induktivitást elsősorban a tekercs menetszáma határozza meg. Befolyásolja a környezet, (levegő, mágneses anyag) és a fizikai mérete (ezek között van a vezeték átmérője is). De nagyon nem mindegy, hogy öt menetről, vagy kétezerről van szó. Az utóbbi esetben a vezeték átmérőjének már igen erősen elhanyagolható a hatása. Ezért nem lehet a kérdést ilyen egyszerűen feltenni.
A kimenő transzformátor méretezése elég bonyolult folyamat, több egymás hatását befolyásoló tényező optimális megoldását kell megkeresni, ezért alapesetben táblázatok, vagy számoló programmok alkalmazása javasolt. Ha már nagyon értesz hozzá, és tudod melyik paraméter hogyan befolyásol, megpróbálkozhatsz magad tervezni egyet, aminek a lemérésével megtudhatod, hogy a célodat mennyire sikerült megvalósítanod.
"Egyetértek veled, sőt úgy tudom kimenőtranszformátoroknál célszerű kitölteni a rendelkezésre álló ablakkeresztmetszetet."
Összetett kérdés ez. Ha olyanra tervezik, akkor nem azért teszik, hogy ki legyen töltve)) A nagyablakos tekercselt-vágott magok csévetestjeinek kitöltését pedig kimondottan ellenjavallom.
Nem is tudtam, hogy van az EBL 21-nek 5,7 kOhmos beállítása, csak a 7 kOhmosról tudtam. Van ECH 21 és AZ 21 is, majd ha lesz rá időm, lemérem őket. Eddig van egy sztereó ECL 86-os erősítőm, de erre én is kíváncsi vagyok.
Huzalt mindenhogy kell rá szánnom, a Vadásztöltény Velence kimenőn szétégett a huzal(primer). :eek2: Viszont nagyon jól néz ki az erősítő Azt viszont nem tudom, hogy mekkora vasmagot keressek
CHZ az EBL21 adatlapjából dolgozott, nem bízta a véletlenre vagy rám (majdnem ugyan az ). Mivel teljesítményben csak egy picit marad el az EL84-től ugyanakkora vas dukál neki is. SM65 alá nem mennék...
Helló !
Van olyan aki tapasztalatból (hallotta szólni) tudja hogy mi a különbség a hiperszil és a lemezelt vasmagú kimenők közt ? És közzé is tenné, természetesen.
Azt én is láttam, több jófajta kimenőn hogy nem töltik ki teljesen mondjuk az SM102 magot. De miért?
Ha kicsi a vas, sok menet kell, hogy meglegyen a mély átvitelhez szükséges induktivitás. Viszont ha sok menet van, nő az önkapacitás, ami viszont a magas átvitelt korlátozza. Ha nagy a vas, kevesebb menet is elég, felesleges egy határ után a rézátmérőt növelni, mert a skin hatás miatt, az effektív keresztmetszet már nem nő, csak drágább lesz a trafó. Mint mondtam, optimumot kell keresni.
Üdv!
Mi a véleményetek az EL6-os elektroncsőről?.Valaki épített már SE-ben,vagy PP ben erősítőt ebből? Mert én SE-t szeretnék építeni,csak nem találok kapcsolást,ami előfokkal együtt lenne.Örülnék,ha valakinek lenne kapcsolása.
Az adatlapja szerint 250V anódfesznél 3,5K-ra kell illeszteni.
Nézd meg pl: a 6L6SE kapcsolásait, ez alapján kis módositással használható. Azt megkérdezném, hogy miért erre a csőre esett a választásod? Elég ritka, nehéz beszerezni.
Már építkeztem EL84-ből,PL500ból,stb,most kipróbálom ezt is .Úgy néz ki még nem sokan csináltak ebből SE-t
OK. Nagyjából tudtam. De a másik iskola (ARC) az alsó tartományt tartja fontosnak, 20kHz-en már pár db-t esik az átvitel, alul meg átvisz 5Hz-ig. (ellenütem) Ehhez nagy L kell, láttam már több száz H kimenőket is. Melyik szól jobban? Lehet hogy a kompromisszum?
Idézet: „Melyik szól jobban?” Nem szeretem, az ilyen kifejezéseket. Ha egy kimenő szól, az már elég nagy baj. (szólni a hangszóró szokott) A kimenőtrafót meg a kívánalmaknak megfelelően kell méretezni, lehetőleg minél egyenesebb, és torzítás mentesebb átvitellel, amplitúdóban, és fázisban is. A hangszínszabályozás (már ha szükség van rá) nem a kimenőtrafó feladata.
Szia!
Egy meghajtás tesztelése során "keletkezett" egy kis erősítő, amiben alkalmaztam az EL6-ot. Csak a legjobb tapasztalatokról tudok beszámolni... Nagyon tetszett a hangja, mondjuk nem is egészen hagyományos elrendezés volt
Újra leírom. (nem lesz gázáremelés, pártfüggetlenül sem emelt az emúlt 20 évben senki) Az alsó tartomány, vagy a felharmonikuak számítanak inkább? Szerintem fontosabb az alsó oktáv átvitele, a beszédhang 200-600 Hz között van, (+ felharmonikusok), és ennek a reprodukálása a leginkább hallható. Amúgy a kompromiszumokkal tisztában vagyok. Mellesleg a legtöbb kimenő szól, egyik hangosabban, a másik halkabban.
Én csak az alap végfokot építettem meg 4 alkatrészből,szerintem is elég jó kis cső ez.Lehet fogok hozzá tekerni SE kimenőt,meg valami feszültségerősítő fokoztatot építek elé EF86-ból.Elvileg EL6-ból 8-9Watt amit maximálisan le lehet venni
Nekem 4db 4654 pihen a szekrényembe szintén kapcsolásra várnak.
Bővebben: Link |
Bejelentkezés
Hirdetés |