Összefoglalóan, akkor mindenképpen fetes vezérlés, és ennek tekintetében "nem érdemes" a pc táppal variálni, mert építhető jobb hatásfokú is táp is egyszerűbb kivitelben, pl egy szét szedett kompakt fénycső elektronikából, mi az én kezdő tudásomhoz nem túl nagy kihívás, és komolyabb készülék építéséig ismerkedjek behatóbban a témával.
Köszönöm mindenki segítő hozzászólását, aktívan fürkészem tovább a topikot!

Nézd meg az IC adatlapját ott van példakapcsolás, de a legtöbb TFT monitorban is hasonló elrendezésű táp van, azokról is találsz rajzot a neten, erről szinte biztos hogy nem fogsz találni. Ha van türelmed rajzold vissza. Ha van a FET source körében egy 1W körüli kis értékű ellenállás akkor nagy valószínűséggel áramkorlát is van benne, azon szokták figyelni a primer áramot. Ha ez elér egy értéket tiltja a pwm-et.
Nekem is van egy csak az 24V-os robogóhoz. A piros LED addig világít amíg a töltőfeszültség el nem éri a beállított értéket, utána a zöld világít. A villógó LED szinte biztos hogy hibát jelez, hogy mit azt nem tudom.

Igen van ott egy 1 ohm-os (de lehet, hogy 0,1, mert nem tiszta a harmadik szín -ezüst vagy arany-), de az jó mármint amennyire meg tudtam mérni). Na majd kerítek valami hasonló kapcsolást, hogy legalább a visszacsatolással legyek tisztában, na meg elkezdek majd méregetni, cserélgetni stb... Egyébként a 324-es ic-t próbaképpen kicseréltem egy tl074-re, akkor alapjáraton villogott mindkét led, de beraktam egy új 324-et és maradt minden a régiben még a 4060-al próbálkozok, aztán mindennel, az optocsatolóig. Az elektrolit kondikat is kicseréltem újakra.
Valami aggaszt, mégpedig az, hogy nem véletlenül lettek zárlatosak a primer oldali graetz-ben a diódák, csak éppen nem tudom miért (mondjuk 2 A-es biztosíték volt ott és a fent leírt diódák 1,5 A-t bírnak).

Szia Dodi,

Megprobalom felvazolni hogy szerintem mi tortenhetett. Hogy jo-e a gondolatmenet vagy sem azt Neked kell majd kinyomozni. Szoval nekem az az erzesem hogy ez a tap huzamosabb ideig nagy aramot vehetett fel amitol a diodak tulmelegedtek es ategtek. Ezt kovetoen ha zarlatosak voltak akkor minden iranyba vezettek es ment tovabb a 230V AC a kondibankra, fetekre meg egyebekre es valszeg vitt mast is magaval (pl. a FET-ek visszacsapo diodain vagy a kapun keresztul). A 42V helyett 32V szitu szamomra ugy tunik mintha az aramszabalyzas visszacsatolasa fekudt volna ki. Ha optocsatolos akkor elkepzelheto hogy a ~2V-os LED kapott tularamot ami mar tovabb nem vilagit igy nem tud utanaszabalyozni.

Mindenekelott en azt javasolnam, hogy a dominot elindito okozot lenne erdemes kivizsgalni mert mindaddig barmikor ujraismetlodhet a dolog, javitani, majd megelozni. Nem feltetelezem, hogy a baratod beleturt volna az aramkorbe es ritka, hogy felvezeto ok nelkul unna el magat igy szamomra a legkezenfekvobb gocpont az egy zarlatos akkumlator vagy csatlakozo/kivezetes lehet valamint a szekunder oldali tularam-vedelem hianya.

Probald meg az alabbiakat:
1. Vedd alaposan szemugyre a kimeno vezetekeket hogy latszik-e rajtuk ideiglenes kilagyulas nyoma? (pl. hullamos, holyagos vagy gyurodott szigeteles)
2. Ha minden tiszta, ugyanezt keresve nezz korul a trafo (foegyseg) oldali tekercseles kornyeken is, igy feny derulhet ra, hogy szekunder vagy primer oldalon kell folytatnod a keresest.
3. Kevesbe kezenfekvo de elofordulhat, hogy nemely forrasztas is orizheti a nyomat egy huzamos tularamnak, ezert ha tovabbra is minden jonak tunik, nezd vegig a forrasztasokat (amiket meg nem bolygattal meg a pakaval) es figyeld meg, hogy hogyan ulnek labak a forrasztasban. Pl. ha latsz olyat hogy az on szepen kuposan korbefogja a labat az sokat nem mond, de ha belefutsz olyanba amelyiken latszik tulmelegedesbol szarmazo megfolyas, matt oxidacio ott erdemes lenne a kornyeken szetnezni.

Ha megvan a tularam okozoja, probald meg gondolatban rekonstrualni a fentiek alapjan, hogy mely alkatreszek pukkantak el milyen sorrendben es annak milyen kovetkezmenyei voltak a tobbire nezve a legfenti elmeletem alapjan es az alkatresz-tesztekkel haladjal sorban modszeresen.

Ha mindez tovabbra sem vezet sehova akkor marad az osszes alkatresz egyenkenti atvizsgalasa es miutan megjavitottad, javasolnam, hogy valamilyen vedelmet epitsel be ami ezt legkozelebb megelozi. Pl. ha doglott akku cellak akkor egy szekunder DC oldali olvadobiztositek segithet.

Remelem ez segit valamit.

Köszi az infót. Az a helyzet, hogy már túl vagyok már mindezen amit felsoroltál és egy kölcsön töltőről megy most a bicaj (illetve kölcsön töltővel van töltve), csak az nem éppen ez a tipus. A szekunder oldalon is van egy biztosíték gyárilag, 5A. Na és a szekunder oldalon is van túláramvédelem (gondolom, mert a kimeneten van ott egy 1 ohm-os ellenállás 3W), ami a 324-es ic-re ágazik le. A FET-et csak annyira tudtam kimérni, hogy a D-S közötti belső védődióda az egyirányba vezet, tehát következtetek, hogy az jó, de nem feltétlenül biztos, hogy maga a FET is jó. Azért köszi a tanácsokat, megpróbálok mindent. A trafót is kiszedtem, megmértem, nem szakadt sehol, nem zárlatos (már amennyire egy multiméterrel ezt meg lehet állapítani). Próbálkozok még, semmiféleképp nem adom fel, bár nem igazán vagyok jártas a kapcsolóüzemű tápok lelkivilágában, de ideje közelebbről megismerkedni velük, mert ma már jóformán csak ilyen létezik.

Üdv Mindenki
A kérdésem az volna hogy az IR2151-et lehet e helyettesíteni IR2153-mal?Előre is köszi.
Üdv Norbi

Szia. Csak saccolni tudom mert viharban még nem mértem. Viszont amit tudok az 35volt körülit mértem, és több mint 20 ampert. A digitális multiméter amper mérője kiakadt igy ezt nem tudom pontosan. Ez 150-160-as fordulati értékek, a max amit forgott az 231 fordulat volt. A szélkerék és a bojler közötti távolság kb 20méter plussz az oszlop magasság 6méter. A tárcsagenerátor 3 fázisú egyenirányitott. Már készitettem
1 feszültség emelőt amiben irf540 van, és szépen müködik csak hát az a baj vele keveset emel. Igaz nem 220-ra lett tervezve. Ez azért lett készítve, hogy amikor alacsony a fordulata, akkor is tudja az akkumulátorokat tölteni, de mint írtam ezt hanyagolni kell.
Köszönettel: rossman.

Minden gond nélkül, sőt az adatlapok is ezt javasolják.

Mekkora terhelés volt a cuccon, amikor ezeket az adatokat mérted? (mert ugye nem csak rákötöttél egy multimétert, amivel feszültséget mértél ésaztán átkapcsoltad árammérésre) Jó lenne tudni a feszültségforrás belső ellenállását, mert ki kellene számolni az optimális illesztést.

Bővebben, akit érdekel:
A cucc felfogható a hangszórótervezésben használható ekvivalens akuszto-mechano-elektronikai körökkel. A szélsebesség megfeleltethető az árammal (aminek mozgatóeereje a nyomáskülönbség, az pedig a feszültség), a szélkerék egy transzformátor, ami átalakítja az akusztkait forgó mechnikai energiává (a mechanikai körben a sebesség az áramnak, az erő a feszültségnek) . ott van az egésznek egy tehetlenségi nyomatéka, az induktivitásnak feleltethető meg, majd a tekercselés és a mágnes (mint generátor) egy girátorként modellezhető. Így lesz egy bonyolult szerkezetű kimenő impedanciával rendelkező áramforrásod.

Szerintem a cucc biztosan nem olyan, mint egy ideális feszültséggenerátor + tekercsellenállás.

Az ekvivalens kör ismeretében ki lehetne számolni az optimális illesztéseket (amikor a legnagyobb teljesítmény vehető ki, vagy amikor a legjobb a kivétel hatásfoka).

Persze ez sok mérést igényelne. Kellene több különböző műterhelés, közben mérni kéne a szélsebességet. A műterheléseket kapcsolgatva fel kellene jegyezni a folyó áramot és a terheléseket, ezt különböző szélesebességeknél mérve.

De ha egyszerű gyors megoldás kell, akkor a skory féle- féles cucc szerintem gyors és egyszerű megoldás lehet.

Sajnos igazad van, csak multit használtam.
Az az igazság hogy nem gyöztem rajta izzót cserélni.
A 12v 100 w-os izzó ha 2 napra megmaradt már sokat mondok. A végén már csak ugy tudtam meguszni a cseréket ha 2 db-ot tettem az égökböl. Az áram erősséget
lepukkant akkumulátorral mértem igy akadt ki a multi.
Ami a méréseket illeti hát sok időm nincs rá sajnos.
Tudsz esetleg ajánlani valami köztes megoldást?
Üdv:rossman.

A legegyszerűbb az lenne, ha megcsinálnád a skory féle átalakítót, vagy mást úgy, hogy több szekunder kivezetést tervezel rá. Ezeket egyenirányítod, puffereled (nem kell vészesen sok puffer, csak ne legyen annyira sok nagyfrekis komponens, hogy ne sugározzon a kb 30 kábel.)
Aztán majd üzemelés közben kísérletezel, monjdjuk nappal hagyod menni, minden este jegyzed azt, hogy mennyire melegíti fel, és a OMSZ oldaláról lejegyzed a napi széladatok. Aztán váltogatod a kivezetéseket, egy idő után így majd tudod elemezni az adatokat, hogy melyik kivezetés működötött legjobban.
(valószínű,hogy különöző szeles időkben másik áttét jó).

Az átalakítóba rakjál jó FETeket, mondjuk kezdetben lehet elmegy az IRF540N is, de azt rendesen hűtened kell majd. A rezonáns tagokat (L1 és Cr) a szkóppal vagy frekimérővel mért kapcsolási frekvenciához kell hangolni. (L1 elhagyható kellő szórt induktivtiású trafó esetén) Az alkatrészek módosításával (amelyket érdemes leszimulálni) állíts be a beszerzett ferrit trafóhoz valami egészséges kapcsolófrekvenciát.

Bocsi mindenkinek, elfelejtettem valamit! A primer oldalon az egyik primer tekercs (kettő van) kivezetése negatív-ra volt kötve egy ellenállásnak nézhető valamivel, amit nem tudok, hogy mi is volt az. Az a lényeg, hogy az tulajdonképpen szétdurrant, de az egyik fele megmaradt, így csak egy 0,25 W-os zöld színű ellenállásnak nézhető... de csak egy fekete csík volt a közepén. Mikor kivettem, a panelon annyi volt a jelölése, hogy "J1". Egyébként minden alkatrésznek megvan a megnevezése (ellenállás: r1....., kondi:c1..) stb. A J1 -re arra következtettem, talán valami indukciós téma (tekercs) lehetett valaha. Nem hiszem, hogy Jumper lenne (átkötés), mert valami funkciót csak betölthetett, mert közvetlenül a 325 V negatív ágáról ment a tekercsre (végülis a nagyfesz rész negatív ágáról). Ha érdekel, vissza tudom a primer oldalt rajzolni, csak idő kell hozzá, a szekunderre meg nem is merek vállalkozni, mert ahhoz meg még több idő kellene.
Na és mégegy kérdés: mit keres ott egy 4060-as oszcillátor-számláló IC?
(töltés-kisütés..?)

Csodalom a kitartasodat az ugy erdekeben, barcsak nekem lenne ennyi energiam mindenre.

Ha nem sertelek meg nekem egyre inkabb ugy tunik, hogy a tapjavitasi projekted egy technologiai visszafejtesi projektbe kezd atvandorolni tele anomaliakkal. Szerintem felszereles nelkul erre ne vallalkozzal mert olyan lesz ez mint egy aknamezot felterkepezni saccra: miutan megtalaltal "minden" aknat, mindig talalsz egy ujat. En azt javasolnam Neked, hogy probalj meg epiteni egy tapegyseget a cimo vagy skori fele rajzok alapjan. Allitolag ezek ki vannak probalva es kiforrottak. Elkepeszto mennyisegu idot es energiat tudsz megtakaritani ha a biztosra mesz.

Ha nem megy esetleg egy uj tapegyseg meg megoldas lehet. Az alabbi vagy ezen link alapjan talalsz nehanyat. Ha igy se megy es vannak feletek golfautok azoknak a toltoi 42 es 48V-osak. Eleg megbizhatoak es tudnak tolteni/kisutni. Felenk elegge elterjedtek az ilyen jarmuvek es dogevel vannak alkatreszek hozzajuk, ha nem talalsz Neked valot szivesen korulnezek a varosban es megirom mit talaltam. Ha pedig erdekel feldobom postan (nem teszek ra hasznot).

Hello!
A J jelölés alkalmanként Jumper-t jelent. Ez csak egy átkötés, és az egyetlen fekete csík 0ohm-ot is jelenthet.
Szoktak ilyen dolgot alkalmazni azért is, mert a nyák csak egyoldalas, és átkötésnek egyszerűen csak be kell ültetni az alkatrészt, ami nem különb egy ellenállásnál. Tehát géppel is lehet ültetni. De néha biztosíték célzattal van benn ilyen alkatrész. Ha "komoly zárlat" van, akkor eldurran, és nem ég le minden..

A 4060 lehet a töltésidőnek, időkorlátja is. A 9 és 10-es lábon lévő alkatrész értéke, és hogy melyik Q kimenet hova megy, árulkodó lehet az időzítésről - működésről.

Ha meg szeretnéd tudni mi hogyan működik, elkerülhetetlen a kirajzolás. Csak türelem kell hozzá.
üdv! proli007

Üdv
Megkésve de köszönöm.
Üdv Norbi

Hát kitartásom az van. A hobbim is mindíg az elektronika volt, a szakmás is elektronikai műszerész, csak egy kicsit félrekalandoztam időközben ("piszkos anyagiak", család, problémák stb...), tehát a fejlődési ütemről maradtam le egy kicsit. Itt Tiszavasváriban nem igazán vannak golfautók, de még a környéken sem. Egyébként is nemrég költöztem ide, de van egy tv szerelő ismerősöm itt, legfeljebb műszerezettség szempontjából majd értekezek vele, mert gondolom a winscope programmal nem érdemes tönkretenni a hangkártyámat, na meg nem is igen használtam még csak 555-ös kapcsolások tesztelésénél, meg inkább erősítők javításánál. A töltő ami most kölcsönben van a tulajnál, olyat lehet kapni itt egy "kereskedőnél" potom 10 000 Ft-ért. Hát ennyiért igazán csinálok inkább vagy ötöt (vagy többet) a Skori féle kapcsolásból . Csak itt megint gondok vannak, mert lakótelepi lakásban lakunk és nem igazán tudok egy műhelyt kialakítani 55 négyzetméteren, na meg írtam is, hogy mindenem otthon maradt (egyenlőre). Szóval marad a kitartásom és megmaradok a tanárom bölcsességénél: "amit egyszer megépítettek, az el is romolhat és ha elromlott meg is lehet javítani, hacsak nincs betonnal kiöntve!"
Hát ez van, azért köszi a segítséget.

Szia. Gondoltam, hogy az egy jumper, így át is hidaltam egyenlőre egy vékony huzallal, nem villant el, de akkor is ugyanazt csinálja mint eddíg. Viszont kisérletképpen (gondoltam feláldozok egy 12v/20w-os izzót), rátettem a kimenetre terhelésképpen. Hát az sem durrant el, de nem is világít, annyi az egész, hogy egy kis szikra mikor rárakom és villog mind a két led és halk kattogó hangot ad a villogás ütemében (gondolom a trafó). Egyébként kb 0,5Hz-en villog. Megnéztem a 4060 oszcillátor tagjait, a kondin csak annyi van: 224 (gondolom 220 nF), az ellenállás a szinkód alapján 115 Mohm és a Q13 kimenete van csak használva. Mondjuk én nem a töltés idejére gondoltam (merthogy addig tölt, míg teljesen fel nem töltődik az aksi), hanem inkább a töltési/kisütési idő van szerintem beállítva vele (néztem a kérdésem felvetése után egy-két rajzot és erre következtettem, lehet, hogy rosszul).
Köszi a válaszod.
Már kezdek majdnem tehetséges kezdő lenni egy szál multiméterrel a kapcsolóüzemű tápegységek világában .

Sziasztok!
Van egy kapcsolóüzemű tápom ami 12V és 8A ad le.
Ezt át akartam csinálni 24V-ra a következőt csináltam vele, kivettem a kimenő résznél lévő tekercset és leszedtem róla a szekunder rész és áttekertem dupla annyi vezetékkel, de a kimeneten csak 8V jön ki.
Mi lehet a gond?

Hello!
- Az izzó, nem biztos, hogy jó választás. Az a idegellenhálása miatt, bekapcsoláskor akár tízszer akkora áramot is felvehet, mint amit gondolsz a Watt alapján. Ere lehet a táp simán lekönyököl induláskor.
De lehet a tápban feszültség védelem is. Ha nincs meg az aksi, lehet el sem indítja. Így izzó v. ellenállás nem biztos hogy jó, terhelésnek.
- Azt nem gondolnám, hogy 115Mohm inkább 1,1Mohm (115). Ha ez így van, akkor a Q13 kimenet kb. 30perc késleltetést jelent. De sok minden lehet az időzítés. Lehet idő védelem, de lehet védelem az "aksi részegség ellen is". Amikor az első időben felmegy az aksi feszültsége, pedig közel sincs feltöltve.. Erre az időre esetleg hatástalanítja a feszültség figyelést. De nem tudni, mert ezek csak ötletek.

(Jó neked.. Nálam ez fordítva működik. Minél több az ember tudása, annál kevésbé biztos önmagában..)
üdv! proli007

Szia, ez egy visszacsatolasos tap? Ha igen akkor lehet, hogy utana kell allitanod.

Sracok, volna egy elmeleti kerdesem ami orak ota gyotor. Ha van ket egyforma meretu es formaju trafomag, az egyik lemezelt a masik pedig atlagos ferritmag (mondjuk SMPS-be valo), akkor ugyanolyan tekercseles es elektromos jellemzok mellett melyik tekercs telitodne nehezebben? Koszonom a valaszt.

Szia!
Milyen az az ugyanolyan tekercselés és milyenek azok az egyforma elektromos jellemzők?

A kérdésedre ebben a formában, nem adható korrekt válasz,így nem szabad összehasonlítani a különböző anyagú transzformátormagokat. Alapvetően más frekvenciatartományra készültek, ezért azonos tekercs esetén nagyon különböző az eredmény.
Mindenesetre a lemezelt szilícium alapanyagú vas párszáz Hz üzemi frekvencián 1-1,4T értékig nem telítődik. A ferritmagokat pedig ~0.2-0.25T-ig szokták gerjeszteni, és jóval nagyobb frekvencián.

Ez egy igen bölcs gondolat... sokszor nagyon kellemetlen tud lenni ez a fajta bizonytalanság.

A villogásból és a kattogásból megint csak arra következtetek hogy valamiért tilt a vezérlő. Nézd át alaposan a szekunder oldalt, főleg a visszacsatolást.

Hasonló hibája volt nemrég egy TFT monitornak, ott egy SMD dióda és egy ellenállás volt elégve, plusz egy megnyúlva.

Szia!
Ha az akkura kötöm akkor is ezt csinálj, de tökéletesen igazad van. Az ellenállás nem betűkódos, hanem 5 sávos szín: barna, barna, zöld, kék, arany, tehát 115Mohm bármelyik táblázatban nézem is. Multiméterrel ki sem tudom mérni (max méréshatára 2000kohm). 1,1 Mohm-ot biztosan mérne.

Oké és köszi a választ, rajta vagyok a szeren. Arra már rájöttem, hogy ha elindul a primer oldal (mert kb fél másodpercenként indul újra) akkor már csak a szekunder oldalon lehet valami bajság. Módszeresen kiszedek egyenként mindent, mégha karácsonyig is tart , mert ott aztán van minden és abból is sok

Koszonom mex, azt hiszem ezt kerestem.

Belevágtam lorylaci féle tápba, de nem igazán értem hogy minek, miért kell a trafónak a szórt induktivitását mérni? Egyenlőre nem is tudom, szemre hal laza csatolással csinálom meg a csévézést akkor megfelelő lenne a szórt induktivitás egy ETD29-el?

Ez azt jelenti, hogy nem érted a rezonáns tápok működését. A következőeket ajánlom:

Procedure Rezonanstapmukodesenekelsajatitasa();
Repeat
Read ( cimopata cikke);
Read ( skory oldala);
Until (Értem);

Ott az is benne van, hogy a szórt induktivtisát úgy méred, hogy a szekunder oldalt rövidre zárod, és így megméred a primer induktivitását.

A mini rezonáns tápnál ha azt szeretnéd hogy a táp tényleg bekorlátozzon a megfelelő teljesítménynél (és így rövidzárvédett legyen), akkor eléggé laza csatolás kell, hogy a kívánt szórt induktivitást elérd.

Bocs, de ez a meleg nagyon betett ma nekem