VI - VO Input-reference differential voltage 40V

LM317 adatlap, 4. oldal, 2. táblázat, 1. sor.:

A be és kimeneti fesz. közti különbség max. 40V

De a legelső sor:
Output voltage range: 1.2 to 37 V

Tehát a max kimenő fesz 37 V.

Inkább az LM350-re gondoltok:

www.st.com LM350

ott: "VI - VO Input-output voltage differential 35 V"
Ott tényleg nincs fesz felső határ megadva.

Ha valaki kipróbálja, kiderül, hogy kinek van igaza.

Jó, akkor 40V. Nézz utána a floating (lebegő) regulator kifejezésnek és akkor meglátod ennek a felfogásnak a lényegét.

Én ezt találtam: "Besides replacing fixed regulators, the LM117 is useful in a wide variety of other applications. Since the regulator is “floating” and sees only the input-to-output differential voltage, supplies of several hundred volts can be regulated as long as the maximum input to output differential is not exceeded, i.e., avoid short-circuiting the output. " -fontos szavak kiemelve. Innen: Bővebben: Link

Itt HE-n a segédprogik között is enged 42volt kimenő feszt.

Javaslom, adjatok egy kapcs. rajzot lala0606-nak!
A segédprogram enged 142000 Voltot is beírni.

Erről felesleges itt vitázni. A katalógusokból kiolvasható a megoldás. Amint az előbbi hozzászolásomban is írtam, tehát egy a lényeg, hogy a bemenő és a kimenő feszültség különbsége lehet max. 40V LM317 esetében, LM350-nél pedig ugyanez a felállás van csak ott 35V különbség lehet maximum. Egyiknél sincs felső bemeneti feszültség korlát.

Hát a katalógusból éppen ez olvasható ki:



Link: LM317

Adatlap, 4. sor, Floating operation for high Voltages. Nem meggyőző? 9.oldal, 9.sora: "Since the LM117, LM217, LM317 is a floating regulator and "sees" only the
input-to-output differential voltage, supplies of very high voltage with respect to ground can
be regulated as long as the maximum input-to-output differential is not exceeded." Tényleg ott van.

Rendben, erre adjatok egy kapcs. rajzot lala0606-nak!
Szerintem LM350-nel egyszerűbb a dolog.

Nem kell adni kapcsolást. Adatlapban benne van hogyan kell méretezni, megnézi akinek kell, és kiszámol két ellenállást. Vagy kicsit visszaolvas, és még tanácsokat is talál, hogy mire kell figyelni.

Itt a segédprogramok között találsz ellenállás méretező programot az LM317-hez, tehát még számolnod sem kell. De, ha ez nem megfelelő, akkor az adatlapjában is vannak képletek a számoláshoz. Kapcsolási rajz is található ott hozzá. A trafó egyenírányítása, szűrése, pufferelése pedig a tegnap linkelt rajzom szerint történjen.
Üdv. Kistotti

Amit te néztél a katalógusban, az egy álltalánosan elterjedt tévhit az IC-ről. Sokan beleesnek ebbe a csapdába. Első ránézésre úgy tünhet, hogy az IC "csak" 1,2V-37V-ig használható. De nem. Valójában az a leírás, hogy: „1.2 to 37V” az az IC-vel létrehozható szabályozható tápegységre vonatkozik, nem az IC-n megengedhető maximális bemenő feszültség szintjét jelenti. Az IC valójában több 100V-ot is elbír, de a be-illetve kimeneti feszültség között lehet maximum 40V különbség.

Nehezen, de megértettem az elméletet.
Jó, hogy nálam tapasztaltabbak is járnak erre a fórumra.
Köszi!

Hello!
De jó kis vita volt.. A valóság az, hogy az IC-nek fogalma sincs hogy mekkorák a feszültségek és azt mihez képest értjük (mérjük). Ami tulajdonképpen korlátozva van, az Input és ADJ láb közötti feszültség különbség. (Az Out, pedig mindig a referencia feszültséggel magasabb feszültségen van.
Tehát alapból lehet vele 120V-ról 100V-ra szabályozni, mert akkor a maximális feszültség különbség 21,2V lesz. De egyet nem szabad elfelejteni. Ekkor nem lehet a kimenetet túlterhelni, mert akkor viszont az IC megkapja a 120V feszültséget. Mert ha belép az áramkorlát, akkor az zárja a végtranyót. Ebben az esetbe pedig "nyekk" a vége.
Az adatlap azért adja meg a bemeneti feszültség maximumát, mert a teljes működési tartományra ez garantálja a biztos működést. Beleértve a túláramvédelmet is.
Amúgy az LM350 és az LM 317 között "szervileg" semmi különbség, csak az első nagyobb árammal terhelhető.
üdv! proli007

Valóban jó kis (jó értelemben vett) vita kerekedett ebből, de legalább tisztázódtak az IC működésével kapcsolatos téves nézeteltérések. Köszönöm mindenkinek, mostmár sokkal tisztább a kép, szerintem ez nem csak számomra volt hasznos, hanem még nagyon sok hozzám hasonló "hobbi elektronikásnak" is.

A linken lévő kapcs nagyon jó, csak sem a tif sem a pdf nem méretarányos a nyomtatáskor, nem tudna valaki esetleg egy méretarányosat? Köszi.(az eps-t nem tudom megnyitni)

Szia!
Melyik linkről van szó?

kistotti01 linkelte 2 oldallal visszább
Bővebben: Link

Csökkentsd le a tiff kép méretét egy képszerkesztő progival méretarányosra és úgy nyomtasd ki.

Hello!
Bármilyen képszerkesztő programmal nyomtatáskor be tudod állítani, hogy eredeti méretben nyomtasson. Egyébként a valós mérete: Szélesség=3,39cm, Magasság=3,48cm. Én PhotoFiltre nevű magyar nyelvű programot használok...

Heló, és ez lenne a valós mérete a panelnak? Erre csak egy greatz hid fér rá.

Igen, ekkora a panel valós mérete. Magyarúl ekkora távolságra vannak a külső keret vonalai. Erre a panelra IC-tokos greatz-híd van tervezve. De nem muszály olyat tenni rá, lehet külső egyenírányítót használni. Én is így használom. A potik nagyon kis méretűek, én nem is használom a panelban. Csináltam neki egy kis dobozkát, kis pici trafóval, annak az előlapjára van kivezetve a poti. Az 1 k ohm -os finombeálíttó potit, nem is használtam benne, helyetesítettem egy ellenálással. Egyébként minden elismerésem, hogy 35 fokban van kedved panelt gyártani. :hawaii: Nekem is lenne mit legyártani, de majd , ha hűvösebb idő lesz. Elállnak az alkatrészek. Egyébként mellékeltem egy képet. Ilyen kis dobozt csináltam neki, kb. 10cm széles az egész. Talán látható, hogy a poti nem a panelen helyezkedik el, hanem az előlapon, túlságosan nagy hűtést nem igényel az IC. Kisebb tesztáramkörök élesztésére használom. Nem féltem ezeket az IC-ket, van belőle bőven, még TO3 tokos is.

Az 1K poti nélkül is finoman be lehet szabályozni a feszt? Én bicikli akkukat (42V) szeretnék tölteni vele,itt jól ki lesz használva az IC terhelhetősége, ezért hűtőt és egy kis PC ventilátort is tervezek bele. Még jó lenne kijeleztetni vele a teljes töltöttséget is hogy lehessen látni amikor kész vannak az akksik.

http://www.hobbielektronika.hu/katalogus/9.jpg Az adatlap szerint ekkora feszültségre már nem alkalmas.

Ha egy kicsit visszaolvasol kb 3 oldalt, rájössz hogy ez nem igy van, akár 100v- ot is rákapcsolhatsz. A lényeg hogy az input és az output külömbsége ne haladja meg a 40 V-ot.

Lennél szíves belinkelni miről van szó. Nem találom. Kösz!

27. oldal ((#1021776) kistotti01) hozzászólásátol olvass.

Hello!
Igazából ki kellene számolni, hogy pontosan mekkora ellenállás és poti kellene hozzá. Vagy, ha nem akarod szabályozni a kimeneti feszültséget, akkor a potit lehetne ellenállásal helyetesítteni, így állandó 42V-al tudnál tölteni. Megtudnád mondani pontosan mekkora a bemeneti egyenírányított, pufferelt feszültséged? Azt már tudom, hogy a kimeneti feszültséget 42V-on szeretnéd tartani. Én lineáris 10k-os potival egész jól be tudom kalibrálni én. A hűtésről, annyit konyhanyelven, hogy minél lejebb tekered a potit, annál nagyobb hűtőfelűlet kell. komolyra fordítva a szót: a hűtőfelűlet nagysága, a bemeneti és a kimeneti feszültség különbségétől, és a terhelőáram nagyságától függ. Tehát, ha te 1A mellett a bemenetre 50V-ot adsz, a kimenetre 42V-ot állítasz be, akkor csekély hűtőborda elég. De ha, szintén 1A-es terhelőáram mellett a bemenetre 50V-ot adsz, és a kimenetre mondjuk 15V-ot álítasz be, akkor máris sokkal nagyobb hűtőfelűlet kell. Remélem érthetően magyaráztam el.