Üdv!

Az alábbi géppel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy valaki ismeri-e? A 3 trimmer mit szabályoz? A HF csak TIG-ben működik, ez átköthet-e MMA üzemre is?
Esetleg valakinem van-e rajza hozzá? A Nebula géppel tökéletesen megegyezik (TIG és HF különbséggel), a 140-es kisöccse pedig azzal tér el, hogy nincs minden FET beforrasztva, a vezér panelen 1 kondival kevesebb, nics fojtó! (gyűrű) és a tápban is 1-el kevesebb kondi van.

Esetleg tud-e valaki olcsó mikrokapcsolós awi kábelt?

A többi kép.

olyan mint az iweld 160-200.De ez nem az.Erről koppintották valószínüleg.
Annyira nem ismerem csak javítottam több ilyet.Nagyfesz részt mondjuk nem.

MMA üzemmódba nem szokták a nagyfesz részt működtetni.
Ha haza megyek megpróbálom kibogarászni a trimmereket.Valamelyik szerintem a fet-ek kitöltési tényezőjét állogatja.
Állítható még ha jól tudom a pálca leragadás árama is.
Mpisti biztos jobban meg tudja mondani ,Ő nagyon sok gépet ismer.

Köszönöm a megtisztelő jelzőt, de ezt a gépet én sem ismerem. A kivitelből ítélve valószínűleg kínai darab. Ez nem negatív minősítés akart lenni, mert készülnek ott egész jó gépek is - ez is jó lehet. Az európai gyártók jelenleg inkább a modul-szerű kivitelt preferálják, ami javítás szempontjából nem jó üzenet a szervizzel foglalkozó iparosoknak. A potik funkciója sokféle lehet, gyártónként változik a potikkal beállítható paraméter. A legváltozatosabb helyekre tesznek potikat, találkoztam olyan 1 fázisú géppel,amelyikben 11(!)db poti volt. A legjellemzőbb funkciók,amiket potival lőnek be:minimális áram;maximális áram; áramkontrol beállítás stb... A frekvenciát és a maximális kitöltési tényezőt a komolyabb gyártók 1% tűrésű alkatrészekkel állítják be, pont azért,hogy a kiváncsi júzer ne tudja tönkrevágni a gépet egy trimmer elállításával. Tehát csak óvatosan a trimmerek tekergetésével, mert egy jó gépből gyorsan lehet selejtet varázsolni egy kis csavarhúzó segítségével.

A HF MMA módban csak azért lenne érdekes, mert sokszor előfordul a pálca végén kis olvadék gutymó, s azt sokáig kell koppintgatni mire megfogja az ívet, vagy kicsit ragyásabb fémeken szintén nem kellene vakargatni.

Nekem nem áll szándékomban csak úgy tekergetni a potikat(minek is, mikor működik) ismeret hiányában- ezért kérdeztem, hogy hátha valaki ismeri a gépet.
Amúgy azért vetődött fel a gondolat mégis, mert az "egérmozi" kijelzett értéke nem nagyon hasonlít a beállító poti állásához viszonyítva és hegesztéskor kb. tízzel megúgrik. Persze, ha lenne kapcsirajz, akkor sok mindent kitalálhatnék belőle...

A probléma az MMA üzemmódban történő nagyfesz gyújtással csak az,hogy az elektródafogók vizsgálati feszültsége 500V(régen 1000V volt)a nagyfesz gyújtás pedig 2500V-3000V körül van. Az AWI kábelek vizsgálati feszültsége is ennek megfelelően 5000V. Tehát ha nagyfesz gyújtással akarsz ívet gyújtani MMA üzemmódban,akkor a biztonsági feltételeket is ennek megfelelően kell(ene)kialakítani. Óriási tévedés azt hinni,hogy a nagyfrekis gyújtás veszélytelen játék. A hegesztés nem Tesla tekercses kísérletezés,hanem egyfajta ipari tevékenység, annak az összes veszélyeivel együtt. Nem ok nélkül írják elő a hegesztőberendezések és tartozékaik évenkénti megfelelőségi vizsgálatát,amely a munkakábelek és elektródafogók szigetelésének vizsgálatát is magába foglalja. Én semmiképp sem ajánlanám senkinek sem a fogyóelektródás hegesztésnél a nagyfesz gyújtást.

Vágom!

-és az "egérmozi"?

A kijelzőn látható érték az egyszerűbb gépeknél csak viszonylagos. Inkább átlagértékként kell figyelembe venni.
A komolyabb gépeknél van egy úgynevezett PRESET funkció, ez a megoldás annyit jelent,hogy ebben az üzemmódban a gép feszültség és áram értékeit a gépen előre beállíthatod,nem kell hozzá hegesztési műveletet végezni. A kijelző ebben az üzemmódban a beállított értéket mutatja,majd visszakapcsolva normál üzemmódba a hegesztési művelet végzése közben a valóságos íváramot és ívfeszültséget láthatod a kijelzőn.
Ez a mód lehetőséget biztosít arra,hogy a gép szabályozásának pontosságát is folyamatosan tudod ellenőrizni.

T. forumtársak ! UC 3825N meghajtással találkozott már valaki ?

http://www.alldatasheet.com/datasheet-pdf/pdf/29410/TI/UC3825NG4.html

Hegesztőben még nem,de a neten ezt találtam.

Ez talán még jobb, csak némi német nyelvtudás szükségeltetik a magyarázatos részhez.

Sajna nemtudok sem angolul sem németül,de az a táp nagyon tetszik.tehát az UC3825N nem alkalmas PWM-nek a hegesztőbe csak inverteres tápokba. :emptybottle:

"tehát az UC3825N nem alkalmas PWM-nek a hegesztőbe csak inverteres tápokba."
Miért ne lenne alkalmas? Az inverteres hegesztő is ugyanúgy kapcsolóüzemű táp,ugyanúgy PWM szabályozású, csak az üzemmódja többnyire áramgenerátoros(de lehet feszültséggenerátoros is)és a végfoka a várható teljesítmény szerint van méretezve. A többi csak cifrázás,vagy célfunkció. Nincs most időm az összes inverteres hegesztő kapcsolási rajzot végigbogarászni, de szerintem probléma nélkül alkalmazható lenne hegesztőbe is. Csak a segédáramköri részeket kellene ennek megfelelően kialakítani. Az viszont igaz,hogy az ára lényegesen több,mint az UC 3842-43-44-45 közül bármelyiké. De sokkal olcsóbb mint a TDA4718.

Köszi István ! Én arra gondoltam,hogy a szabályzó funciói nemteszik alkalmassá,de ezek szerint igen (van 4db zsírúj )Más téma,ha lennél szives föltenni egy-akár kézi -rajzot ahogy kilehet próbálni az IGBT-ket az üzemi feszültséggel mert sok használt van (különrakva ami egy gépböl származik) és jóvólna tesztelni mindet. :smoke:

Üzemi feszültséggel nem szoktam tesztelni. Erre a fórumra tettem fel 1-2 éve egy nagyon egyszerű kapcsolást,amivel én tesztelni szoktam a FET és IGBT alkatrészeimet.
Ha nem találod meg, akkor előkeresem-valahol csak megtalálom a gépen.

Köszi-az a kis kapcsolás megvan - lementettem. :smoke:

láttam már vagy 5 gépet aminek ugyanez a beleseje. Nekem rajzom is van hozzá, igaz egy nap kellett mire kibogarásztam hogy mi micsoda, mert kinai nyelven íródott...egyébként stabil gép, nehezen megy tönkre, általában a nagyfesz letestel a házhoz és nincs nagyfesz gyújtás csak a szikraközön. JA! és a legfontosabb! ha nem kötöd be a védőföldet, akkor a hálózati védőérintkező és a gép háza között simán mérhető a 230V!

"Nekem rajzom is van hozzá, "
És megtennéd azt a szívességet nekünk, hogy közkinccsé teszed?

megpróbálom mellékelni az üzenethez, de az írja "fakepath" (remélem összejön)

amit kinyomtattam abba beírtam hogy mi micsoda, csak be kéne scannelni valahogy...

Köszönjük

Ügyesen be is lehet fotózni.

Nagyon köszönöm a többiek nevében is. Azt hiszem nem nehéz beazonosítani funkció szerint az áramköri részeket.

Köszi Tamás!Én már lemezre írtam mert egyre-másra eltünnek dokuk a gépről! :nezze:

Szia István ! Valami nem tiszta-nekem- a rajzon - a 3.-on amin a FET-ek vannak a CN7 csatlakozó párja nincs nyilván az egyenfeszre (320V) csatlakozik ugyanezen az oldalon a lefelé mutató nyilak és a test jelzések szerepe nem tiszta-nekem- (mitha egy oldal hijányozna) :eeknoes:

Szia András!
Az oldalkereten található sarokbélyegben a megnevezés (Title) mezőben megtalálhatók az oldalszámok. Bár elég hevenyészettnek tűnik a rajz,de a lényeg rajta van.Ettől függetlenül biztosan hiányzik lap, mert pl. a nagyfeszültséget előállító egység tápellátásának a helye nincs a rajzon.Aztán az 1.oldalon a CON 3 alatt levő 2 db kétlábú csatinak elfelejtették az azonosító jelét felrajzolni. Kinaiul ott van ugyan,de akkor hiányoztam a suliból,amikor ezeket az írásjeleket tanították. Aztán a nagyfeszültséget becsatoló trafó helyét elfelejtették a szekunder főáramkör rajzán feltüntetni. A lefele mutató nyilak a hálózati feszültség egyenirányítójának a negatív pólusával vannak közvetlen kapcsolatban, azért más a jelölésük mint a szabályzókör testpotenciáljának. A CN7 párjának a jelölése(is) valóban lemaradt a rajzról,de úgy lehet ahogy mondod,a hálózati egyenirányítóra megy,tehát az 1.oldalon kellene lennie a 4db elkó után.

igen a CN7 a tápfeszre megy. egyébként hibátlan a rajz, én már átnyálaztam a gépet.