Szia!
Végülis nem sz.gép tápot raktam bele hanem találtam egy notebook töltöt 8volt os de 1,5amperes, ugyhogy elbirja és keveset is fogyaszt, nem épitettem be a tápot(felesleges lett volna)

Fojtó még nem lett beépitve de rajta vagyok hogy minnél hamarabb kész legyen, dse szépen dolgozik igy is,
azt vettem észre hoigy jobban beolvad az ömledék, pedig nincs rajta fojtó

Sziasztok! Sürgős szükségem lenne 3 fázisú egyenirányító hídra, egy 300A-es védőgázas hegesztőgépbe. Ha tudjátok hol szerezhető be, kérlek segítsetek.
Valami hasonló van benne:
http://image.made-in-china.com/2f0j00IMqaBDecbhor/Three-Phase-Welde...A-.jpg

Nézd meg a Trakis honlapján biztosan találsz neked megfelelőt. A 400A-es kb. 20000Ft. De ha guglizol egyet, biztosan többet is fogsz találni.

Köszönöm,
találtam 450A-est 20 ezerért. ami csaknem azonos kivitelű az eredetivel. Már be is építettem és kiválóan működik.

Sziasztok!

Nem tudom jó helyre írok-e,de valahol a hegesztőtrafó egyenirányításáról is szó van
A lényeg anyi lenne hogy van egy hegesztőtrafónk,a kimenetén 50V-körüli feszültség adódik,le lehetne ezt a feszültséget csökkenteni primer köri fázishasításos módszerrel?
Ha jól tudom ez működőképes eljárás,de vajon itt is működne?
Egy bikázónak lenne,egyenirányitva 14V-ot kéne hogy leadjon.
Köszi előre is
Üdv!

Ha pontosan leírnád, milyen hegesztőgépről van szó(gyártó;típus;feszültségszint stb...)esetleg fotót mellékelnél róla, bizonyára könnyebb lenne a válaszadás.
Minden bizonnyal van megoldás a problémádra, de a felsorolt információk hiányában nehéz megmondani a legegyszerűbb és legjobb megoldást a problémára.

Szia!

Egy Einhell tipusú gépről van szó,most nem tudok képet küldeni de találtam egy hasonlót,ilyen paraméterei vannak.

Szerintem csinálj egy fotót a gép belsejéről,hogy tudni lehessen milyen trafó van benne. Ha E-I akkor szívás,mert sok munka az átalakítása. Ha kétoszlopos.az szerencsésebb eset,mert vezérelt kétutas egyenirányítással a problémád megoldható.

Szia!

A gép pontos tipusa Einhell CEN-150,Megnéztem a trafót E-I vasmagos de két külön csévetesten van a primer és a szekunder tekercs(egymás mellettI,fotót nem tudok készíteni jelenleg
Mit értessz vezérelt kétutas egyenirányításon?(két tirisztor a szekunderkőrben?)
Üdv!!

Igen, jól gondolod,két tirisztorra gondoltam. Ez akkor lett volna nyerő,ha kétoszlopos lett volna a trafó és középmegcsapolásos a szekunder. De mivel E-I magos, ezért feltételezem,hogy a szekundernek csak 2 kivezetése van, emiatt aztán csak félig vezérelt hídkapcsolás jöhet számításba. Ez simán kivitelezhető, sőt,a 14V körüli feszültség is beállítható de a bemenet és a kimenet közötti nagy feszültségkülönbség miatt nagyon sok lesz a veszteség, mivel igen komoly árammal szeretnéd terhelni a masinát. Javaslom,hogy a trafó szekunderjét a kívánt feszültség +4-5V-ra(azaz 18-19V-ra) alakítsátok át, és egy néhány száz amperes graetz híddal egyenirányítsd a feszültséget. A mechanikus söntöt bennhagyva egy jó akkutöltőt is fogsz kapni, mivel a segítségével a töltőáram prímán szabályozható.

Igen csak két kivezetése van a trafónak,de mi lenne ha a primer oldalra tennénk az áramhatárolást?
Trafóból letekerni nem tudom hogy meg tudnám-e csinálni házilag...
Amugy köszi az ötleteket,valahogy csak összejön a dolog

Ha a primer oldalra tennéd a szabályzót, működne a dolog,csak az árammal lenne probléma,mivel a jelentősen csökkentett gerjesztés erősen csökkenti a trafó zárlati teljesítményét,ami nem jó tulajdonság akkor,ha indítózásra kívánod használni. Ugyanígy nem elég a szekunderből letekerni,mivel az eredeti huzalkeresztmetszet kb.50-60A-ra jó,de talán 50% Bi-vel.
Tehát indokolt lenne a szekunder keresztmetszetet emelni,de ha ez nem megy, akkor a menetszám csökkentés is egy megoldás. Nyilván kíváncsi vagy arra,miért próbállak rábeszélni a szekunder feszültség optimális értékre csökkentésére. Nos azért,mert az adott teljesítményt nem mindegy,hogy mekkora üresjárási feszültséggel rendelkező trafóról akarjuk levenni.
ha az eredeti 50V-os tekercset hagyjuk, 100A áramhoz elvileg 5kVA teljesítmény kell. Ha 19V-os tekercsről kívánunk 100A-t kivenni, akkor csak 1,9kVA teljesítményre van szükség. Tehát nem mindegy,hogy ugyanakkora szekunder áram mekkora primer áramot kíván.

Szia!

Köszönöm a hosszú magyarázatot,tehát ha jól értem a leg jobb megoldás az lenne ha elvinném a trafót egy tekercselő mühelybe és áttekercseltetném 15V-ra?
Nem vagyok tisztában az árakkal,ez menyibe kerülne körülbelül?

Üdv!!

Nem 15V-ra,hanem 18-19V-ra,mivel a diódákon eső feszültséget is figyelembe kell venni. A 18-19V akkor aktuális,ha vezérelt lesz a szekunder egyenirányítás. Ha csak diódák lesznek,azaz vezéreletlen lesz,akkor elég a 16V.
Hogy a tekercselés mennyiből jön ki,azt megmondani nem tudom,mivel ez helyenként változik. szerintem 5-6 ezerből kijön-ha szerencséd van.

A legjobb lenne ha nem kéne letekerni a trafóból,ez a lehetőség marad utoljára.
Primer oldali fázishasítással és vezérelt egyenirányítással nem lehetne megoldani a dolgot?
igy a primer oldalon is csökkentenénk egy kicsit és a szekunder oldalon is?Vagy ez hülyeség?

Ez a megoldás nem igazán járható út,mivel a szabályozás szinkron jeleket kíván a primer és a szekunder oldalon is. A primer oldali szabályozásnak köszönhetően a trafó tápfeszültségének és áramának jelalakja oly mértékben torzul,hogy a szekunder oldali szabályozott egyenirányítás nem tud korrekt szinkronjelet kapni,emiatt aztán gyakori lesz a parazita gyújtás,rosszabb esetben használhatatlan lesz a szekunder oldali szabályozás. Tehát vagy a primeren,vagy a szekunderen, de mindkét helyen nem lehet.

Akkor csak a primer oldali fázishasítás maradt,ha az nem járható út akkor marad az áttekercseltetés
Tudnál ajánlani egy müködö kapcsolást?

sziasztok,
Azt akarom kérdezni hogy mi a külömbség a hegesztő dioda és a hegesztő tirisztor közt?
azt látom hogy a tirisztornak van +ba egy vagy 2 kivezetése a fő szál melett,

A dióda egyenirányítóként funkcionál, az általa egyenirányított feszültség csak a diódán eső értékkel (általában 0,6-0,7V)kisebb,mint amit belevezettünk. A tirisztor egy vezérelhető egyenirányító,ami a szinuszhullám nullátmenetétől elvileg a következő nullátmenetig bekapcsolható-kikapcsolható. Tehát egy megfelelően kialakított szinkron és gyújtóáramkör segítségével egy fogyasztóra jutó teljesítmény szabályozható vele. Ha ellenpárhuzamosan kapcsolunk 2 db-ot, akkor a váltóáramú fogyasztók teljesítménye is szabályozható vele. Dióhéjban ennyi.

mennyire komoly az a kapcsolás amivel tudnám szabályozni?

Az attól függ,milyen igényt akarsz kielégíteni a szabályzóval. De bármilyen is legyen a szabályzó,mindenképpen szükségeltetik némi elektronikai ismeret a megépítéséhez. Ha ennek híján vagy,akkor jobb ha neki sem állsz,mert ha valami probléma adódik,nem tudod hogy mit -hogy kellene ellenőrizni a hiba okának megállapítása érdekében.

pl tudom a taljesitményét szabályozni vele? tegyük fel van egy 160A heg trafó fokozat kapcsolóval és de azt nem használnám ezzel is be tudnám álitani a kivánt értékre?

Igen,természetesen tudnál vele szabályozni a terhelésre jutó teljesítményt. Pl. vezérelt egyenirányítóként.
Vagy pl. primer oldali szabályozással,mint ahogy a mellékletekben található leírás is mutatja. Ezek a kapcsolások nagyon egyszerűek,és korrekt leírás is van hozzá.

Üdv. mindenkinek!!
Érdekelne, hogy régi orosz tirisztorokkal (T50) hogy tudnám egyenirányítani a trafómat, ha nincs hozzá gyújtóelektronikám, van belőle 4db.
Fontos volna. előre is köszönöm a segítséget!!!

ilyet használnak a CO nál is?
elég bonyolultnak látszik de kivitelezhető

Gyújtóelektronika nélkül nem.

Hát ez egyáltalán nem bonyolult,és a leírás alapján elkészíthető,hiszen minden le van írva benne lépésről lépésre.
A Co hegesztőknél nem ilyent használnak,ott a szekunder oldalt egyenirányítják szabályozottan, tirisztorokkal. De létezik egy ESAB gyártmány,amelyik primer oldali szabályozású,de a típusa nem jut eszembe.
Olyan kapcsolási rajzom viszont csak 3 fázisúban van,és csak a kapcsolási rajz van meg,működési leírás az nincs hozzá.
De ha átnézel a "Co hegesztő építése házilag" topicba,ott sok információt találsz. Nem akarom még egyszer leírni azt,ami ott megtalálható.

köszi nem fontos, csak kiváncsi voltam hogy a Co nál is ilyet alkalmaznak. rájöttem ugyan hogy fokozat kapcsolós hegesztő trafónál nem lehet pontosan beálitani az áram erőséget, most jelenleg olyan heg trafóm van amin légréses áramerőség álitás van igy sokkal szebb a varat is

A Co hegesztőnél -mivel lapos karakterisztikájú gépről beszélünk- a feszültséget változtatjuk,és nem az áramot. A Co gépeknél az áram nagysága az előtolási sebességtől függ. Tehát ha emeled a feszültséget,akkor az előtolást emelve nagyobb áramot kapsz. Minden feszültségtartományhoz tartozik egy optimális előtolási sebesség,amivel jól lehet dolgozni. Ha kevesebb,az sem jó,ha több az sem jó. 30V felett történik egy változás,ugyanis e felett beállítható már a finomcseppes leolvadás,de ezt kifejteni kicsit hosszú lenne itt.