Egyetlen fokozattól ne várj sokat. Ha füleskimenetről hajtod, szóba jöhet még egy kb. 1:20 áttételű becsatoló transzformátor, mint passzív előfok. Így nem kell előfokcső, csatolókondenzátor, de még rácslevezető ellenállás sem. Egy katódkondival még tovább növelhető a fokozat erősítése.

GND-re, ahová általában a belső árnyékolásokat kötik

Igazad van,bocsánat.

Majd jobban figyelek.

Ha 450 V alatt van a pufferen a feszültség terhelten, akkor nyugodtan mehet a 210 mA (225 mA-ig) 300 V pufferfeszültségig 245 mA.5U4G.

Mindenesetre jó volt tesztüzemnek.
Végülis megszólalt
Leadtam az igényem mindenféle csőre,főleg PCL 86 érdekel.
Anno volt egy ilyen Videoton rádiós erősitőm,az előző gazdája KI AKARTA DOBNI!
Megnéztem,látom,világít belül,montam neki,te ezt ugyan nem dobod ki.
A szokásos felépítés volt,cca.320V anód,visszacsatolt kimenő,kb 2x3W.
Pufferből tippelhettem csak a korára,a puffer az 1973as volt benne
Sajna már nincs meg,de szerencsére az,vagy majdnem ugyanaz a kapcsolást felleltem itt,és el is mentettem.
Bocsi az OFFért.

Köszi.

Kösz !
Jól sejtettem akkor.
Csak biztos ami biztos, megkérdezem.
Nehogy véletlenül valami EMP erősítő vagy ilyesmi sikeredjen belőle , ahogy össze-vissza kötözgetek,
aztán 20 km-es körzetben 1 hétig áramot sem lehet majd látni.
Te is rosszul járnál.

Köszönöm. Jelenlegi erősítőmből számolgatva olyan 310V körül lesz. Megnyugodtam.

Bocs,ha off ez is,de mindenképpen tanulságos :

http://paillard.claude.free.fr/video.mp4

Mi ez ?
(Nem tudom megnyitni.)

Házilagos csőgyártás. Csak légy türelemmel, míg letöltődik. mp4

Helló !
Az anóddisszipációt azt hogyan számoljuk ?
Számít ott a munkaellenállás nagysága ? Vagy csak a katódellenállásé ?

Illetve ha mérem üzem közben a katódáramot, akkor azzal lehet számolni ? (szorozva az anódfesszel)
Kösz !

Az anód disszipáció, a csövön átfolyó anódáram, és a csövön levő feszültség szorzata. Világossá válik a kérdés, ha előveszel egy csőnek az anódáram-anódfeszültség (rácsfeszültséggel paraméterezve, állandó segédrács - ha van- feszültségnél) görbesereget, és ebbe berajzolod pontonként az adott disszipációhoz tartozó anódáram, anódfeszültség párokat. Ezek a pontok egy hiperbolán fognak elhelyezkedni. Ha olyan munka ellenállást választasz, amelynek az egyenese nem metszi, legfeljebb érinti ezt a hiperbolát, a megengedett anód disszipációt nem lépted túl. Az anód munkaellenállás az az egyenes, amelyiknek egyik végpontja az Ua=Ut, (Ia=0). a másik az Ia=Imax (Ua=0) pontban van. Vigyázni kell azonban arra, hogy ha a cső nem tisztán ohmos ellenállásra dolgozik (kimenő trafó) akkor, a munkaegyenesből munka ellipszis lesz, és ilyenkor az ellipszis egyik pontja sem kerülhet a disszipációs hiperbola túloldalára.

Szóval akkor az effektív feszültséget kell szorozni a katódárammal ?
Szóval nem azt a feszültséget amit az anód kap, hanem ami a cső munkaellenállásán van ?

Sziasztok.

Diódás tápegység "felújítása" során javaslatot kaptam arra, hogyha gyorsműködésű egyenirányító diódát építek be, akkor kössek vele párhuzamosan 100nF kondikat is.

Mi ennek a "tudományos" magyarázata? Illetve használhatók-e 220nF és 470nF-os kondikat? Ezek vannak "jó" minőségben itthon.

Köszönöm....

Üdv. MPeti

Semmi effektív. Egyrészt adott a cső munkaponti beállítása, ami meghatározza az anód áramot, ez pedig az anód feszültséget.
Ez eddig statikus egyenáramú beállítás, még a kivezérléssel nem foglalkoztunk. Ennek, az anódáramnak és az anód feszültségnek a szorzata az anód disszipáció.
Az anódfeszültségből ugyan még lejön a katódon a katód ellenálláson előálló feszültség, (ha földhöz képest méred) de mivel a katódellenállás sokkal kisebb az anód munkaellenálláshoz képest, ezért általában elhanyagolható.
A válóáramú teljesítményt a kivezérlés függvényében számoljuk, és a görbeseregbe berajzolod, láthatod
hogy (kis amplitúdó torzítás esetén) a váltófeszültség és az áram átlagértéke nulla, így járulékos disszipációt nem okoz.
A leadott váltóáramú (hangfrekvenciás) teljesítmény, a kivezérlés függvényében nem a csövön, hanem az anód munkaellenálláson keletkezik.
Ottan lehet már számolni az effektív értékekkel, bár szerintem jobb, ha csúcs, ill csúcstól csúcsig feszültségekkel számolsz, és a mért értékeket átszámolod erre az értékekre, és csak a legvégén a terhelésen méred, számolod az effektív értéket.

Nem 100, csak 1 - 10 nF os kondikat szokás a diódákkal párhuzamosan kötni, a keresztmoduláció megszüntetésére. Ezzel akkor kell élni, ha a brummot másképp nem tudod megszüntetni. Viszont a feszültségére ügyelj, mert a záró csúcs feszültséget is el kell viselnie.

Köszönöm a választ.....

Tovább agyaltam és elmélkedtem egy félvezetős tápon is, ez esetben olyan 410V körül mozogna. Namármost GU50-ről van szó, így van minta kapcsolás bőven. Trióda kapcsolások nézegetése közben bukkantam 3K és 5,6K illesztésre is. Most akkor hogy is van ez?
A másik dolog: mekkora disszipációval számolhatok max a kimenőre? Gondolok itt arra pl. hogy 145 ohm dc ellenállású primer esetében elmehetek 80-90mA-ig?
Utolsó kérdésem: ha ők negatív előfeszültséggel operálnak, attól én még használhatom a katódellenállásos beállítást ugyanolyan rácslevezető ellenállás mellett?

Az átalakítások után semmi említésre méltó változás nem történt. A gu17-el lessz valami baj, mert az ecc82 pl82-vel szépen szól.

Jónak kéne lenni. Összekötötted egymással az 1,3 kivezetéseket, és a 6,8-at is ? Itt egy paralell triódás görbesereg, most találtam.

Igen összekötöttem. Lehet, hogy az okozza a problémát, hogy PCL86 kimenő van rajta? Jelenleg ez volt kéznél és egy EBL21 kimenő.

Azzal is jónak kellene lenni..., valami turpisság van.

Ha kezdetben a PL82-nek jó volt egy 230v/12v-os átlemezelt kis trafó is. Én is úgy gondoltam, hogy akkor a gu-nak jó lessz a pcl86-é. Az az érdekes, hogy az ef80-al és az ecc82-vel sem jó. Próbáltam ecc85-el is, azzal egy hangyányit hangosabb volt, de azok máshoz vannak eltéve. A pl82 szépen szólt pcc84-el és pcc189-el is.

Kell ám neki 15-18 Veff vezérlő feszültség a teljes kihajtáshoz (ha a PL 82 nem triódában volt, akkor annak épp hogy csak kell valami)...persze torzítani nem szabadna attól, ha estleg kevés a meghajtás. A GU 17 házatáján kell akkor nézelődni (pl. megvan-e 12,6 V fűtés). Mekkora feszültség esik a katódellenálláson (mekkora az most)?

Kipróbáltam a próbapanelom a számítógép hangkártyájáról. Az emlegetett brumm úgy változott, hogyha rákapcsolom az anódfeszültséget, akkor megszűnik. (legalább lehet hallani mikorra melegszik fel a cső )
Eggy fél ecc82 hajtott egy 6p14-ev -t. Üzem közben 296 V-t és 31 mA-t mértem rajta. Tetróda üzemben. Nameg persze csak monóban szólt.
A kimenő 16 Ohm-ra illeszt, a hangfal impedanciamenete :
50 Hz-nél kb 8 Ohm majd szépen emelkedik, 1 KHz-nél kb. 26.5 Ohm, majd lefele 2.8 Khz- nél kb. újra csak 9 Ohm, majd megint fel 6 KHz-nél 18 Ohm, majd megint le és 14 Khz környékén újra csak 9 Ohm.
Elég halk volt, a leghangosabb fájloknál volt éppen szobahangerő.
Voltak mélyek is rendesen (3.74 H amúgy a kimenő), csak elég tompán szóltak.
Illetve a dinamikája sem volt az igazi.
Az énekhang hallhatóan "melegebben" szólt, ill. a gitárszólók is szebben.
Azért csövesből sem olyan egyszerű szépen szóló erősítőt csinálni, nem úgy van hogy mert mivel cső, akkor szebben fog szólni.Persze gondolom lehet variálni a csatolókondikat, meg jobb kimenő stb. Majd fogom is, de összességében a tranzisztoros erősítőm szebben szólt. Pedig nem egy drága cucc, de azért nem rossz.

Próbáld meg tetródás kötésben, akkor kisebb meghajtás kell. Jó alacsony, 120 V körüli hidegített segédrácsfesszel, hogy kikerüljük a tetródás torzítást.

Sziasztok, itt vagyok újra.

Továbbra is PCL86 készül, csak ezúttal számolgattam is. Korábban a trióda rész nagy erősítése jelentette a problémát nekem, mert vonali szintről szeretném használni.

Nálam 265V az anódtáp, az anódköri ellenállás így 177kOhmra adódik, 1,5mA-s árammal számolva. A nyugalmi áram pedig 0.85mA ebben az esetben.

Ezzel az árammal, és -1V -s katód pontenciállal a katód ellenállás 1,117kOhm értékre jön ki, a rács és a föld között 470kOhm ellenállás van.

Ezek stimmelnek, 0.1V 1kHz (70mV RMS) bemenő jelre áthidaló kondi nélkül 4V (2.88V RMS) -t produkál a trióda. Katód áthidalóval 6V (4,47V RMS) -t produkál.

A pcl dokksija szerint a pentóda részt 3.6V RMS-el lehet maximum vezérelni, így osztani kell valahol.
A trióda bemenetére hangerőszabályzót tervezek, arra gondoltam, hogy a trióda és a pentóda közé kellene betenni osztást, a csatolókondi után.
Tinában ECC83-al szimulálva úgy nézem, jó megoldás a csatoló kondi után sorba kötni 1,5Mohm ellenállást, így nem módosul a pentóda rácsellenállása, az erősítés 20dB-re a kezdeti 40-ről, és a 0.316V RMS vonali szintről még nem vezérli túl a pentódát.

Mi a véleményetek erről a megoldásról?
Tina fájl: Link

A katódellenállás jelenleg 500Ohm. A többit megnézem, de a fűtés talán 1-2 tizeddel több is.

A fűtés egy egy kicsit több. 12,9v. A gu katódellenállásán esik21v. Amit a cső lábain lehet mérni anód és katód között: a gu-nál 222v, az ecc-nél 60v.

sziasztok,

Csatoltan a most készülő KT88SE erősítőm 10kHz és 15kHz négyszöges átvitele.Az egyik csatornán (alsó görbe) a fel és lefutó éleknél van egy törés, ezt mi okozhatja?(1kHz-en is látszik, sőt az alatt is, de itt jobban kivehető)
A problémás csatorna átvitele szinuszos jellel is gyengébb 10kHz felett.Mi lehet a gond?
Bocs a rossz minőségért, csak telefon volt kéznél.

köszi

üdv