Ja a másik sikerült egy kicsit nagyobb edényt szerezni és azt vettem észre hogy igazából azért csökkent nagy mértékben a szint mert a buborék felfröcskölte a szívónyíláshoz és így vizet is szívott. Amint elég alacsony lett a szint már lényegesen lassult a szint csökkenés . Úgy döntöttem hogy csinálok egy burkolatot a szívónyílás elé hogy a fröccsenő vizet ne szívja be.

Bővebben: Link
Ez már nagyon régen ismert, 2, akárhány GHz-en szétbomlik a víz, de ez még rosszabb hatásfokkal rendelkezik a magnetron miatt, mint egy teljesen primitív elektrolíziscella. Továbbra is, a létező legjobb megoldás vízbontáshoz az egyenárammal működő elektrolízis. Ezen nem lehet javítani.

Szia!
Felmerült bennem egy kérdés ezzel kapcsolatban. Nem lehet hogy a sót bontja szét a fickó azzal az elektromágnessel és a kapott NA, CL, ugye külön külön is reakcióba lép a vízzel a nátrium meggyullad. A klór megy sósavat eredményez-vagy klórgázt. Szerintem ez nem a legjobb megoldás igaz ezt te is írtad! De hát had kísérletezzenek.

http://www.lenr-canr.org/acrobat/MizunoTanomalouse.pdf

Szevasztok.Mi is töreténik itt?A sót beteszi a vízbe,valamit varászol vele és begyujtja a távozó gázt,az szépen -sárgás,vöröses lángal ég.Ami ég,biztos hogy nem hidrogén mert1;a hidrogén színtelen,láthatatlan lángal ég(már ha tiszta)2;a tiszta hidrogén ég-az oxigénnel keveredett ROBBAN-a videón nincs robbanás tehát nyoma sincs HHOnak(ergo nem a vizet bontja el HHO-ra.tételezzük fel,hogy a só is a víz is bomlik,lesz Hidrogén,oxigén,nátrium és klór.Ezek közül a hidrogén és az oxigén egyesül legszívesebben egymással-tehát víz lenne,de nincs robbanás.Mi választja el a hidrogént és oxigént egymástól-hogy ne legyen robbanés?Van egy-két kérdés

A sárgás lángot a Na okozza, egész kis menyiségben is megfesti a lángot. Vörös színe van pl. a stronciumnak, a rézé zöldes. A szennyező anyagoktól függ milyen a láng színe.
A hidrogén és oxigén elegye külső hatásra, szikra, láng, kompresszió stb. robban, magától nem. Ha már ég és folyamatos a gáz pótlása, csak égés lesz nem robbanás. A hidrogén és a klór elegye már izgalmasabb, az UV fénytől is felrobban.
Azt hogy robbanás ne legyen csak égés, elő lehet segíteni ún. gázharisnyával. A bányákban levő karbidlámpákban is ezt alkalmazták a robbanás elkerülése érdekében. Ha jól emlékszem tóriumot is tartalmaz.

A leírás elején azt állítják, hogy a teszt során mérték az esetleges röntgen- és neutronsugárzást is, de úgy látszik, véletlenül elfelejtették közölni az adatokat, csak az EDX-et tüntették fel. Izgalmas, hogy így ezt el kellene hinni, hogy márpedig a wolfram fisszionált nekik, de persze után rögtön felrobbant a befőttesüveg (japánoknál is válság van, nem tudnak valami normális tárolóedényt venni?).
Ha ezt nem lehetett reprodukálni, akkor ez egy érdekes dolog volt, csak nincs semmi haszna.

Elektromágnessel nem lehet ekkora frekvenciát létrehozni, csak magnetronnal, vagy klisztronnal.
Valószínűleg mindkét anyagot bontja. Egyébként az én cellám is sárga lángot adott alapból, tehát a legkevesebb nátrium is teljesen besárgítja a lángot.

Érdekes elmélet és hasonlat tetszik de ezzel még nem jutottunk előrébb. A lényegre kontcentrálva: én ilyen szerkezetű csllában gondolkozom: http://www.youtube.com/watch?v=UeYeF6E76P4&feature=related
ez kétszer +nn- elrenezésű.
Ebből öszesen 16 db 60*100mm lemez 2mm-es réssel szerelve 12v-ról pwm el 10 A -ra határolt áram (pl. f= 22khz), - 1l desztvízben kb. 1kanál szóda- nagyságrendileg menyi gázt termelhet? Elég egy 2000ccm-es autóhoz?

Egy vékony szivacs vagy dörzsi, az megfogja a viz cseppeket, én a buborékoztatóba teszek egy az akváriumoknál használt kőből készült 30*30 mm-es fejet igy 2mm buborékok lesznek, és több gáz nyelődik el a vízben, és több lessz a beszívott gőz is. Én úgy gondolom, hogy az "aktívált" vízgőz ami az igazi fogyasztás csökkentést produkálja.Persze ke kérj hozzá elméletet... szóval valószínüleg nincs szükségem több liter HHO percenkénti előállítására.

Fiuk valaki találkozott ezzel: http://www.farkashho.com/resources/Teljes%20info%20magyarul%20es%20...ek.pdf
Esetleg használt valaki ilyet? Szemre jó a hatásfoka.

Na mégis úgy döntöttem, hogy felkavarjam az álló vizet- rongállak benneteket némi okoskodással.
Mi növelheti meg a hatásfokot, hát ami segíti a gázbuborékok leszakadását az elektródáról pl. rezgés, akár ultrahangon, amit a váltózóárammal okozhatunk ha mágneses térben vannak a lemezek, vagy csövek, és ugye az egyenáramnak van mágneses tere. Persze ez gyatra hatásfoku hangkeltő. De mi volna ha direkt adnánk ultrahangot is a cellákra- a dc mellet-? Próbált már valaki ilyesmit?

Ultrahanggal szokás csinálni, de ha tükörsimára van polírozva az elektróda, az is nagyban segíti a leválást, +keringetés.

Szia! Az a helyzet hogy valami hasonlót próbál itt sok ember építeni. Amit én csináltam az is ilyen elrendezésű igaz nálam csak lambda módosító van beépítve. Hogy kell-e belső "tekergethetős" szerkezet nos nem tudom. Az biztos hogy én nem állítgatnám a városban főleg amikor benn vagyok a csúcsforgalomban! Talán egy átkapcsolót el tudnák képzelni.
Mondjuk talán ez az oldal ahol egyértelműen az írják hogy az a jó ha vákuumba van bekötve olyan helyre ahol nem tud sehova elillanni az a kevés gáz amit a motornak szántunk.

Szia! van egy kérdésem az ultrahangot hogy akarod bejuttatni a lemezek közé? Ha jót tudom az nem hatol át a tömör fémen!? Ha az egész folyadékot akarod rezgetni az meg egy csomó energiát vesz fel és még jobban csökken a hatásfok. Az áramontatás nem rossz módszer de számolni kell a keringető szivattyú teljesítmény felvételével Viszont mivel a száraz cellában a furatokon keresztül is halad áram, ezért nem tudom hogy az áramlással milyen hatást lehet elérni. Lehet hogy segítenél az áramfelvételnek hogy áramoltatod a folyadékot. Ezt ki kellene próbálni valahogy úgy hogy mérni az áram erősséget aztán bekapcsolni a szivattyút (beleszámítani az áramfelvételbe) és megmérni a gázhozamot. Ugyanezt szivattyú nélkül is és megvan az eredmény. Mondjuk ha az autóban van, ott azért rezeg is rendesen igaz nem ultrahang de valószínűleg nem marad sokáig a buborék fenn a lemezen gondolom én!

Én kísérleteztem ultrahangos párásító piezójával víz alatt. 1.65Mhz-es. Betettem egy 5 lemezes cella alá, 1-1 semleges lemez. Amikor bekapcsoltam az ultrahangot leesett a gáztermelés, sokkal nagyobb gázbuborékok keletkeztek, de a gáztermelés kevesebb mint felére csökkent. Hogy miért, azt mai napig nem értem.

Szia!
Ezt a részt nem értem teljesen: "Betettem egy 5 lemezes cella alá, 1-1 semleges lemez. " Ezt hogy érted?

Volt 5 lemezem. A két szélső volt a pozitív, a középső pedig a negatív. így a 2 és 4 ik lemez semleges volt.

Szia!
Ezt már értem, de mi köze ennek az ultrahanghoz? A rezonátort hova tetted?

A műanyag edény aljára, középre. Tehát a vizet rezegtettem vele.

Szia!
Értem, azt hittem a cella oldalára, hiszen a lemezeken kell leválasztani a bubikat magáról a lemezről!

HELÓ!
Az ultrahang eltekintve a csatolási vesztességektől teljes egészében bejut a tömör fémbe,hiszen ez az ultrahangos anyagvizsgálat alapja. Ami akadályt képez
az ultrahangnak az más akusztikus keménységű anyag pl: gázzárvány,salakzárvány stb.A folyadékban mint létező csatoló anyagban az UH kisebb vesztességektől eltekintve akadálytalanul terjed. Elképzelve egy vízzel töltött edényt amelynek aljára elhelyezünk egy piezó UH sugárzót és a folyadékba bemerítünk egy HHO generátort úgy, hogy az benne legyen a sugárnyalábban megtörténik a buborékok
egyesülése ill. gyors leválása az elektródról.Lásd a témához illő kísérletemet Ytube /hho buborék mov/
Természetesen az UH keltése is plusz elektronikát és energiát igényel.
:yes:

Húú!
Átjutott már azt hittem az ultrahang mindenhova bejutott és lebénította a rendszert.
Az ultra hang keltéshez azért kellene rendesen delej ami azért rezgésbe hozza a folyamat termékeit is arról nem beszéltem hogy Ha akkora cucc lenne az autóban valószínűleg rezgetné a sofőrt is! az hogy ultrahanggal dolgozik a doki az Ő szerkezete felvesz ~5A/240V de az még nem rezgeti annyira a képződött molekulákat hogy felgyorsuljon a gáztermelés. Azt gondolom a szabad gáz áramlásra kell törekedni ennél jobb megoldást +energia nélkül nem hiszem hogy működik. Persze egy kamionnál ez nem gond.

Az ultrahang nem a molekulákat kell, hogy rezegtesse, hanem a buborékokat, hogy leváljanak a lemezről. Pár 10W ide bőven elég, ha polírozva vannak az elektródák.

Szia! Van egy kérdésem szerinted nem vízmolekulák veszik körbe a keletkezett gázt? A másik mi tartja ott őket? Nem a vízmolekula szorítja neki a lemeznek? Na ebben kellene gondolkodni a gáz nem marad ott de a folyadék sűrűsége miatt nem tud a felszínre jönni. Csak akkor amikor már elég mennyiségű gázfelhajtóereje ami képes a vízmolekulák félretolásával a felszínre emelkedni. Na most ha még azt is beleszámoljuk hogy ezeknek át kell bugdácsolniuk a furatokon és ott még veszekednek az esetleges kicsi furat miatt a víz és gáz keverékkel amit megbolondítottunk az árammal és az iránya nem biztos hogy szabad utat enged a gáznak. Ebből láthatjuk hogy milyen szerepe van a szabad gáz kiáramlásnak. Ez esetenként lehet + 20-30% is főleg ha lenyomja a cellákban a szintet a nyomás és ezzel csökken a felület. De biztos hogy a vizet kell mozgásba hozni és az molekulákból áll. Az a 10W meg nem valószínű hogy elég egyébként én inkább a hangfrekvenciára szavaznák abból is az alacsony 20-150Hz mivel az jobban megmozgatja a vizet. Akinek esetleg van egy mélynyomó a csomagtartóban az ki is próbálhatja

Ha ez lenne a helyzet, nem jönne fel semmilyen gázbuborék. A gáz, és a folyadék sűrűsége köszönőviszonyban sincs egymással, tehát a felhajtóerő az adott. A gázbuborék megtapad (nem csak a folyadék nyomja az elektródának) az érdes felületeken. A hang meg úgyis mindent rezgésbe hoz, lerázza a buborékokat az elektródáról. Tehát amit le kell küzdeni itt, az a buborék súrlódási ereje. Lehet használni HF-et is minden további nélkül, ez azért nem célszerű, mert én pl. nem szeretnék zenélő cellát, ami bekapcsolás után visít, vagy brummog. Lehetne esetleg még egy-egy nagyon erős áramimpulzust is használni, ha pl. 10kHz-en működik a PWM, akkor 0,1s-onként ráadni egy nagyon rövid, de intenzív impulzust, ami mondjuk 500A, ez egy kicsit megrántja az elektródákat, meg az elektrolitot is meglöki, így nem kellene külön mást használni, és a teljesítmény sem veszik el.

Szia! Van egy ennél is egyszerűbb módszer! A motorhoz kell erősíteni! A motornak van alapból rezonanciája minél nagyobb a fordulat annál magasabb! Az is igaz hogy a jobb motorok már "üzemi" fordulaton szinte rezgés mentesek de a bontónak az a kevés apró rezgés pont elég lenne. A másik hogy nem a gáz ragad a lemezhez mivel annak nincs mivel. A víz felületi feszültsége miatt marad a lemezen biztos tanultál már a buborékok tulajdonságairól! A víz alatt ugyanaz játszódik le mint a szappan buborékban! A víz felületi feszültsége miatt a HHO egy kis szappanos vízen keresztül vezetve ott marad a buborék alatt(egy darabig) de miért is?
Hát egyszerű a gáznak nincs akkora felhajtó ereje hogy a felületi feszültséget megszüntesse ahhoz hogy felszálló buborék legyen meg kevés a mennyiség! Gondold meg hogy mekkora erővel kell a gyerekek buborékfújójával fújni ahhoz hogy legyen buborék.
A bontóban meg a következő keletkezett gáz löki le a lemezről az ott "trónoló" részeket. Azt is megtudtam hogy abban a pillanatban ahogy leválik a lemezről már egyesűl is nagy része úgy hogy 2H 2O

Hát éppen, hogy nem. A szappanos vizes felületi buborékoknál nem beszélhetünk semmiféle felhajtóerőről, mivel nem a víz alatt vannak, tehát ez a párhuzam nem áll fenn. A lemezeken lévő buborékok pedig súrlódnak a felületen, ez a súrlódás akadályozza meg, hogy feljöjjenek, semmi más. Hogy ezt a felületi feszültség teszi lehetővé, az már egy más téma.
Nálam, mivel hegesztőt építek, nem áll rendelkezésre motor, hogy elősegítse a leválást.

Szia!
"A szappanos vizes felületi buborékoknál nem beszélhetünk semmiféle felhajtóerőről,"
A kémiakönyvet elő kellene venni általános iskola 6. osztály.
A hidrogén és az oxigén is felfele száll a súlyuk miatt. Az oxigén nem mindig emelkedik olyan gyorsan mint a hidrogén azt a környezeti gázok összetétele határozza meg. Ez adja a felhajtó erőt. A Zeppelin is tiszta hidrogénnel üzemelt igaz el is égett.
A lemezekről meg a következő keletkezett gázatom löki le ezt hidd el!

Kedves vitatkozók!

Mielőtt nagyon elszállnánk a buborékok leválása, vagy nem leválása terén megfontolásra ajánlom az alábbiakat:

"Faraday első Elektrolízis Törvénye - Az elektrolízis során az elektródokon képződő anyag tömege (m) arányos az áthaladt elektromos töltésmennyiséggel (Q). Az elektromos töltésmennyiséget általában coulomb-ban szokás megadni, és nem azonos az elektromos árammal."

"Faraday második Elektrolízis Törvénye - Adott elektromos töltésmennyiséggel elektrolizált anyag mennyisége arányos az anyag kémiai egyenértéksúlyával. Más szavakkal: azonos töltésmennyiség különböző elektrolitokból kémiailag egyenértékű anyagmennyiséget választ ki. "

"1 A az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át. "

Az ok a következő: amennyiben egyikünk sem tudja megcáfolni ezeket a téziseket, úgy egyenlőre el kellene fogadni és tudomásul venni, hogy az áramkörben (a bontóról beszélek)

X amper áram folyik
Y másodpercig, akkor
Z mennyiségű anyag keletkezik és alkalmazni kell

Faraday első Elektrolízis Törvényét.

Az, hogy milyen elektrolitot használunk arra pedig legyetek kedvesek alkalmazni Faraday második Elektrolízis Törvényét.

Amennyiben ezzel ellentétes eredményt kaptok, azt feltétlen publikáljátok a megfelelő szaklapokban! Döntő lenne a mai fizikai tételek módosításában.

Mindezeket miért mondom? Csakis azért, mert ha a bontón a fentiek szerinti bármennyi töltésmennyiség is halad át egyik lemeztől a másikig, akkor a fejlődött gáz biztos nem marad a lemezen. Érdektelen, hogy mikor és hogyan válik le, ameddig a töltéshordozók egyforma sebességgel haladnak és mondjuk mindig ugyanolyan mennyiségű töltés áramlik egységnyi idők alatt, akkor bizony a keletkezett anyag mennyisége is folyamatosan megegyezik. Arról most nem beszéltünk, hogy mennyi átáramlott töltés okoz melegedést, az csak a hatásfok kérdése. Itt kizárólag arról van szó, hogy mennyi bontja a vizet! Ez lényeges! Ennek a hatásfokát kell javítani, a keletkezett hidrogén és oxigén egész biztos leválik majd az elektródáról, azzal nem kell foglalkozni, rajta nem marad, az biztos.

További jó fejtörést és buborékgyártást!