Igen, de én inkább úgy pontosítanék, hogy Gold Lion névre ishallgatnak. Attól függően hogy melyik cégnek gyártják az oroszok. Meg melyik gyár. Sovtek vagy Svetlana? Meg melyik az eredeti, stb....Kéne pár hét kinyomozni a kronológiát.

Igaz Uram, így pontos!
Azért én kíváncsi lennék a kínai csövek hangjára is...

Nincs összehasonlítási alapom,mert KT88-ból nekem csak kínai van.Szerintem szépen szólnak,(de ez ugye szubjektív) SE-ben próbáltam őket.
Bedugtam helyettük az EL34-et, a KT hangja nekem sokkal jobban tetszik.(EL34 Tesla, RFT, és japán volt)

Üdv!

Szeretnék építeni egy csöves overdrive készüléket.Sokat keresgéltem neten, de nem találtam olyat ami megtetszett volna.Főleg dual gain es és Orange erősítők overdrive csatornája érdekelne...(ilyet sem találtam) Ha valaki tudna adni egy ilyen rajzot,, vagy egy komplett erősítő rajzán meg tudná mutatni az overdrive részt,, akkor azt megköszönném!

Egy kis csemegét mutatnék: 20 csöves angolul

Kész pazarlás, akkor már tényleg valami combos adócsőből kell építeni. De azért el bírnám nézegetni este a fényét.

Ahogy elnéztem zenekari cuccnak készült, de valószínű, hogy nem kell fűteni a próbatermet, ha ezt használják

Üdv! Remélem,nem ismétlem magam,de:
Adva van 2 db PL509,egy sima SE erősitőt akarnék csinálni,semmi kritérium nincs,csak az hogy egyszerű legyen
Vélemények,rajzok,bármi jöhet,Szivesen fogom venni.

KÖszönöm,és további szép napot mindenkinek !

kedves seeds szerintem csöves erősítőkhöz célszerű lenne előkeresni Öveges tanárúr egy egy könyvét pl: "Sugárözönben élünk" de valószínüleg több hasonló kiadvány van ami eredetileg a 60-as években jelent meg.

Ha egyszer végre beüzemelem őket
akkor szívesen megmutatom/meghallgathatod, igaz szerény körülmények között, egyenlőre két Sonido szélessávút fog hajtani.. Elvileg a jövő héten beélesztjük, és deszkán teszteltjük a Faterral a gépet.
Ha minden jól megy 2x40W kimenő teljesítményt ad le PP -ben, nagyon kíváncsi leszek a hangjára!

Szia! Üdv a csöves topikban , látom egy kicsit megkésve de ide találtál !
Az is igaz a kérdésedre adott válasz egy pár esztendőt megkésett , de nézd csak mi itt dolgozgatunk ám lassan de biztosan ,Bővebben: Link

Helló !
Azt hogy a kimenő primer oldalán ténylegesen hány volt van, annak a kiszámítását beírná valaki ?
Tudom hogy volt már 100000000 x, de nem találom.
Kösz !

Szívesen meghallgatnám, bár Göd kicsit mesze van tőlem.

Néhány ötlet... De ha visszanézed, ezen a fórumon is találsz néhányat: itt, vagy akár itt is.

Az biztos!

Durván mutatna 2 db GU81-el.
Teljesítmény meglenne n,az tuti.
KImenő? Hát ember legyen a talpán aki kilovoltra megtekeri,de végülis nem lehetetlen az sem !

Sziasztok! A kérdésem a következő: a 6F1P(orosz trióda-pentóda) mennyire ,,jó" hangfrekis alkalmazásra? Mert hozzájutottam 2 db ilyen csőhöz, és érdekelne hogy jó-e hangfrekis alkalmazásra?

Hehe, én személyesen is ismerek ilyen "kilovoltos" embert.

Én kettőt is, plusz harmadiknak itt vagyok én… Csak türelem, szerdától megint nem lesz munkám, és jelentkezem a GM70 SE-vel

Sziasztok!
EZ80 egyencső max. árama 90mA. A trafó szekunderét 2x45mA-re méretezzem?

Nem feltétlen kell oda kilovoltos anódfeszültség. Bővebben: Link

Jó hangfrekire. A megfelelője az ECF80, azzal vannak kapcsolások az RT 1969-es évkönyvben. PP erősítők meghajtására használják. Pentóda-előfok, trióda-fázisfordító felállásban. Én PCF80-at használok a PL82 PP-ben.

Én úgy tudom, hogy igen.

Szerintem ez az adat a max. katódáram, tehát csúcsokban a trafónak 90mA-t kell szolgáltatnia(egy adott pillanatban csak az egyik anód vezet)-feltéve, hogy ezt ki is akarod használni.

Múltkor hasonló cipőben jártam, csöves tápot terveztem.Én is a szekunder tekercs áramát akartam meghatározni.130mA kellett 340Vdc mellett.
5U4G csövet használtam, első puffer 50u, utána fojtó, aztán még egy 50u és a terhelés.
A szekundereken egyenként 65mA folyt, de 400mA-es csúcsokkal.(A 400 mA-es csúcs egy teljes periódus 20%-ában folyt, szkóppal néztem)Ezt is érdemes kalkulálni.

Hehe, én ezt tervezem megépíteni, de az anódfeszt mindenképpen 1kV fölé vinném, szerintem jobb a csőnek kisebb áram mellett, de majd okosabbak megmondják. Az a 1,5Kohmos kimenet, az tetszene, mert hát kevesebbet kell tekerni, de én elég kevésnek érzem, bár ki lehetne számolni.

Az egyenirányító csőnél nagyon fontos a hálózati trafó belső ellenálása. A katalógusban meg van adva. Régen nem volt gond, mert takarékosan és hozzéértéssel tekerték az anódfeszt adó szekundert ( a primerRb is belejátszik kicsit). A nagy áramimpulzusok a kis ellenállású korszerű trafóknál akár tizedére is csökkenthetik az ei cső élettartamát. Megoldás:
1. Soros ellenállás a szekunderrel. Nem túl elegáns.
2. Az Rb arányában csökkenteni C-L-C szűrésnél az első kondit. Azaz 5-10u-L-50-100u. Az impulzusválasz ekkor jobb lesz, erre konkrét méretezőprogramok vannak.
3. Megfelelő trafó beszerzése/készíttetése

A 90 mA maximális egyenirányított áram, tehát nem csúcsáram, egy egy pillanatig ennek többszöröse is folyhat rajta (mondjuk olyan 270 mA).
Az egyenirányítók után puffer is van, a fogyasztó közvetlenül nem a trafóból, hanem a pufferből veszi ki az elektronokat. Amikor a trafó visszatölti a puffert, a pilanatnyi áramerősség sokkal nagyobb, mint amit szekunder áramnak számoltunk (mert átlagáramot számoltunk pl. 2,5 A/mm2 áramsűrűséggel tervezve). Semmi baja nem lesz a szekundernek, ha a töltési félperiódus alatt a tervezett áramerősség kétszerese folyik rajta, merthogy a következő félperiódusban nem folyik rajt áram, tehát hűlhet. A két féltekercs árama összeadható, köszönhetően a pufferkondenzátoroknak, de nyilván nem kötelező. Lehet és szokás is a teljes áramra tervezni a szekundereket, ha elfér a vason, mert úgy kisebb lesz a trafó, és az egész táp belső ellenállása, de féltekercsenként féláramra is jó (és ez sem ritka). Ha párhuzamosan kötök két 45 mA-es tápot, akkor az 90 mA-el terhelhető. Középleágazásos trafónál két egyutas táp kötődik párhuzamosan, ráadásul fázisban eltolt (általában) töltőárammal a közös pufferen. Az, hogy a pufferből mekkora áram folyik a fogyasztó felé, az jelen esetben nem különösebben hatja meg a szekundert, mert azzal van elfoglalva, hogy feltöltse az ürülő kondenzátort az állapotának megfelelő töltőárammal, ha ezt éppen 6 A/mm2-es áramsűrűséggel kényszeríti ki a kondi a trafóból, akkor annyival, mikor nem lesz áramfolyás, majd kipiheni magát (és máris csak 3 A/mm2 az átlagos áramsűrűség).

Üdv az a kérdésem ha rosszul kötök be pl egy bármilyen csövet úgy átlagban mi lehet legrosszabb következménye a cső szempontjából

Zdrászvujtye! Aza ljeg roszab, amit ivján tehet, hogy átkjöltözik az örjök vadász mezjökre.

Ugye milyen nehéz volt elolvasni az oroszos tájszólással? Nos ugyan ilyen nehéz a Te hozzászólásodat az írásjelek nélkül.