Köszi,

egyelőre csak számolgatok. Biztosan több kell, mint 2 x 37V. A számítás idejére maradjunk viszont ennél. Megérteni szeretném.

Tudnál segíteni, milyen képleteket használjak akkor?

Már megvan! hiperszil

Megmértem egész pontosan a vasmag méreteit:

Keresztmetszet: 70 x 35mm
Ablak méretek: 102 x 26.5mm

Külső méretek: 146.5 x 133.5 x 70mm

A csévét egyelőre a gyáriakból gondoltam összeforgatni (két fél). Ennek az anyag vastagsága: 2.5mm

Az ablak méreteiből levonva: 97 x 24mm hasznos

Én a teljes lemezvastagságra gondoltam, egyébként az 500VA az 50 mm-re vonatkozik (ami gyári adat, de tud annál többet is). Ha vastagabb, akkor az eleve nagyobb teljesítményű, a kivezetések alapján pedig autotrafó, vagyis csak 1 tekercse van, több megcsapolással, és így tényleg le lehet venni még nagyobb teljesítményt.
Amúgy én tudok tekercselni trafót, szóval ez a kérdés is megoldható. Ha megvan a régi tekercs, akkor ugyanolyanra simán meg lehet tekerni, csak pontosan fel kell írni a menetszámokat, és a huzalátmérőt (ha többféle méret, akkor mindet).

Szóval, ezekkel a méretekkel 800-850VA-es trafót lehet csinálni, ha autotrafó, akkor szerintem akár a kétszerese is kijöhet folyamatos terheléssel, bár ez nem biztos, de az tuti, hogy nagyobb teljesítményt is bír. A leégés meg nem feltétlenül túlterhelés miatt lehet.

gabe76: mivel nekem minimum 2000 Wattos trafóra van szükségem mert néhány fogyasztóm 1500 Wattot vesz fel

(ideálisan 2300 Wattos lenne jó, azt az elvet követve, hogy a trafó kapacitása 33%-al legyen több mint a fogyasztó teljesítménye ha évekig akarunk egy trafót használni),

800 illetve 1600-1800 Watt sajnos nem elég nekem.

Aggodalomra semmi ok. Egy feszültség csökkentő autotrafód van, (takarék transzformátor) aminél a teljesítmény átvitel másképp számolódik, mivel a 110 V -on leadott teljesítmény egy része, az áttételnek megfelelően közvetlenül a hálózatból jön. Ezért, mivel a feszültség áttátel durván 1:2, igy a transzformátornak csak a fele teljesítményt kell szolgáltatnia. Így jön ki a vasmag méret alapján kb 6 - 800 W -osra becsült transzformátorod 1500 - 2000 W (V/A) os terhelhetősége. Persze ehhez a megfelelő huzalvastagságok azért kellenek. A trafó méretének csak akkor kellene a megfelelő nagyságúnak lennie, ha leválasztó trafó lenne, de esetedben ez nem áll.

Igen, elvileg elég fele teljesítményű vasmag, de azért ennek még megpróbálok utánanézni. Viszont a huzalátmérőnek nem kell nagyobbnak lennie.
Ha feszültségcsökkentő a trafó, akkor:
d1= 0,66 x (gyök I1)
d2= 0,66 x (gyök I2 - I1).

Ezt egy könyvből olvastam, csak a teljesítmény részét nem értem teljesen...
De a rajz alapján 230V/115V esetén 2-szeres teljesítmény simán levehető a vasmagról (a középmegcsapolás irányába folynak az áramok egymással szemben / I1 és I2-I1 / ).

Keresd meg az eredeti képletet! Itt is megvan több helyen. Könyvben pl. Magyari Béla: Rádiótechnikai zsebkönyv. Nagyon sokat lehet belőle tanulni a transzformátorokról. Nem a képlettel van baj, hanem azzal, hogy semmit nem tudsz a vasmag képességeiről. Legfeljebb annyit, hogy jobb, mint amivel az egyszerűsített képlet számol. Az általában 1 Tesla gerjesztéssel számol, miközben ekkora vasmagnál már a '70-es évek vasanyagainál is 1,2 T-vel számolnak. Az akkori texturált lemezek (hipersil) is képesek voltak 1,6, sőt 1,8 Teslára. Az EI magok kialakítása, mag-ablak arányok is borítják a négyzetes teljesítményszámítási "ökölszabályt". A japán, amerikai, ... vasak általában zömökebbek, más formájúak, mint az MSZ táblázatokban találhatóak.

A csévetest falvastagsága aránytalanul sok a trafó méreteihez. Ha hozzá tudsz jutni üvegszálas poliészter lemezhez, pl a nyomtatott áramköri lemezek alapjához, ekkora mérethez 1,2, legfeljebb 1,5 mm falvastagság elég. Abból masszív, mechanikailag és elektromos szempontból is jó jellemzőjű tekercstestet lehet készíteni. Vannak vázlatrajzok a Legoszerűen összerakható önhordó tekercstestről. Lombfűrésszel kis türelemmel elkészíthető. Több hely, vastagabb huzal, nagyobb teljesítmény - hatásfok.

Közben eszembe jutott, hogy kiegészítő transzformátorral összejöhetne a kívánt teljesítmény. Meg kell tekerni az auto trafót, és bele kell gyártani még egy toroidot a dobozba úgy hogy az ne auto trafó legyen. Ha a keresztmetszetek és a feszültségek jól vannak megválasztva, nagyobb lesz az eredő auto tarfó.Pl az új 230/ 24 voltos jószág szekunderét sorba kell kötni a szekunderrel. Az auto trafó eredeti szekunderét meg ennyivel kevesebbre tekerni. egy 200 Watt körüli toroid belefér még a dobozba.1

Üdv!
Vennék egy trafót, amiről nem tudni, hogy mekkora a teljesítménye. Egy ONKYO integra közepes teljesítményű erősítő transzformátora volt. 2x27V belső ellenállása 2x0,4Ohm és 1x18V (3Ohm).
A vasmag méretei 82 X 68 X 56mm, csévével együtt pedig 88mm vastagsága. Az eladó szerint kb 150-200 VA-es lehet.
Az értékek alapján meg tudná valaki mondani, hogy hány VA lehet?

Szia!
En is kezdo vagyok egy kicsit szamitgaltam es arra jutottam hogy korulbelol 2*27V es 2*3A,es 18V es 2A.
De ez ugy szamitalva volt mivel hogy 27*3=81 es ebbol ketto mivel 2*27V es a kettonek az osszege 162.S ehez hozzadjuk a 18*2=36.Ennek a teljesitmenye:162+36=198Watt(VA)
Udv

Azt elárulod, hogy az amper értékeket honnan vetted?

A szekunder körben 5% feszültségeséssel számolva a 18 V-os ágban 0,3 A folyhat, a 27 V-os ágakban 3,375 A. Ez a 18 V-os ágban 5,4 W, a 27 V-os ágakban együttesen 182,25 W kimenő teljesítményt jelent. Attól függően, hogy mekkora veszteséget engedsz meg a trafónak, lehet 150, de lehet 200 VA teljesítményű is. Erősítőnél inkább a kisebb teljesítménnyel célszerű számolni, mert a csúcsegyenirányítás jelentősen növeli a veszteségeket.

Ha tudod az erősítő pontos típusát, akkor az Elektrotanyán valószínűleg megtalálod az erősítő részletes doksiját és abban a trafó teljesítményét is.

Köszi szépen, akkor megfelelő lesz. Egy 100Wos erősítőhöz kellene majd.
Azt megtudhatom, hogy ezek az értékek hogy jöttek ki?

Kiszámítod a kimenő feszültség 5%-át. Pl. 18*0,05=0,9V. Ezt elosztod a mért tekercsellenállással, 0,9/3=0,3A. 18*0,3=5,4 W és így tovább...
Ha megmérnéd a primer tekercset, hasonlóan kellene számolni. Ha annál is hasonló teljesítmény jön ki, mint a szekunderek összege, akkor jól számoltunk.

Sziasztok. Van egy kérdésem. van egy unitra ts90/16 trafóm és szeretnék csinálni belőlle 2*12voltot.trafó

Látok buktatókat ebben a számítási metodikában. A tekercsek ellenállásának mérése általában nagyon megbízhatatlan. Ezeket multiméterrel mérik az amatőrök, amik nem jók ilyen kis értékekhez (ha most Tomzon híddal mért a kérdező, akkor bocsi.)
Továbbá az Ohm törvényt én még nem láttam így alkalmazni, szerintem ez erőltetett.
A vezetékek terhelhetőségét a keresztmetszetük alapján, egy adott áramsűrűség mellett lehet értelmezni. Aztán, hogy mekkora is ez az áramsűrűség, az már komoly tervezési szempont.

A 2x19 volt nem jó? Mibe kell? Esetleg meg kell csapolni, az nem nagy sérülés.

erősitőbe kell. a 2x19 sok mert max 18v mehet a végfokhoz. lehetne belőlle csapolni. 0,5rézből csak tudna 4 ampert? meg mennyit kellene csapolni?

A terhelés alatt a teljesítmény- vagy az áramfelvételt érjük?

Igazából, 18 Voltos stabkocka két db BD tranyóval megoldaná a problémádat. Alig melegedne, hiszen csak impulzusban vesz fel ekkora áramot.
kb 1 es drót kéne oda, de ha IC-s erősítő nem kell túlligehni a dolgot.

Van olyan trafóm aminek a primer oldadla szétégett de a szekunder ép. Ha arról letekerném a szekundert és rátekerném a másik trafóra, úgy működne? Tranzisztorok nem nagyon vannak, és nem tudom mikor jutok el egy elektronikai boltba.

Colin, ha nem akarod kinyírni magad vagy mást ezzel a felkészültséggel ne állj neki trafót tekerni.
Egy olyan trafó ami neked kell pár ezer Ft, rendelni kell egyet internetről ha nincs bolt. Nem bántani akarlak, de szigetelő anyag, impregnáló, vezeték hiányában füstölni fog a cucc.

Értem. Nem nagyon vagyok jártas a trafó témába.

Ez csupán egy egyszerű gyors számítási módszer, amivel közelítően (hasraütés nélkül) lehet megállapítani értékeket. Persze a százalékot a trafó méretéhez kell igazítani. <20 - 10%, >1000 - 1%. Aki 0,4 Ohmot tud mérni olcsó multiméterrel, az már túl nagyot nem tévedhet. Az olcsóbbak rövidrezárva saját kábelükkel 0,6-1 Ohmot mutatnak.
Ha tudsz ennél jobbat a megadott adatok alapján, ám lássuk!

1. Eddig szó sem volt "közelítésről", sokkal inkább "megmondásról" (ennyi és kész).
Ha jól értem, akkor az a bizonyos %, az adott trafó méretéből saccolható feszültségesési mérték. Én még nem láttam ezzel ilyenfajta számszaki bűvészmutatványt, de ettől még simán működhet.
Sőt, ha valóban nem tudni milyen átmérőjű (keresztmetszetű) huzalból készült egy tekercs, akkor eddig ez az egyetlen -számomra ismert- módszer, amivel közelítő eredményt lehetne elérni.
2. Továbbra is fenntartom, hogy a multiméterek többsége nagyon bizonytalan a tized-ohmos tartományban. (mint erre Te is utaltál).
3. Végül a filozófiai vonal, "Ha tudsz ennél jobbat..." alapgondolatra felépítve. Ennyi adatból nem tudok, mert nem is lehet megbízható eredményt kapni. Olyan, mintha az lenne a kérdés, hogy egy bordó bársonyborításos könyv, aranyszínű felirattal, érdemes-e az elolvasásra, ha az 149 oldalas és kicsit poros.
A módszered tetszik nekem, mert eredményt ad, arányosságot teremt az egyes tekercsek vélelmezhető terhelhetőségei között. De szerintem ennek várható hibája messze nagyobb, mint az jó lenne.

(#1054899) erbe:


Miért lenne nagy a hibája? Veszünk egy elfogadható feszültségesést, ami azzal az árammal nem fogja szétégetni a tekercset. Ha kiszámolod a menetszám*menethosszból a betekert huzalt és az ellenállásértékből visszakeresed a keresztmetszetet, a legtöbb esetben elég jó közelítő értéket kapsz.
Ha 0,1-es huzalból tekernék bele a 18 V-ot, nem 3 Ohm lenne, hanem ~30. Ha 1-es huzalból, akkor meg tizedohmos kategória.