Ha segítesz kiszámolni hozzá akkor lesz Én nem nagyon vágom, gondolom nem csak annyi hogy teszek egy ellenállást a kimenetről a bemenetre

Műveleti bemenetei nem kötheted össze mert így bizonytalan lehet a kimenete és begerjedhet.

Mivel készült a rajz?

Mire ez a nevető smiley? Valamit nagyon elcsesztem a rajzon?

Altium designer 09-el.

Látom nem nagyon kapok segítséget vcs téren. Pedig az UcD elv szerinti visszacsatolásban is benne lennék. Egy irányt kellene mutatnotok nekem vagy, egy elvet hogy miként válik a kapcsolás önrezgővé. Végül is fel lehet fogni ezt kapcsolást 2db egyforma erősítőnek aminek egyenként a kimenetét vissza kellene csatolni a komparátorra. Hogyan kell a komparátor bemeneteit kötni, alakítani hogy a kimenet felől rá lehessen kötni a visszacsatoló alkatrészeket? Milyen képlettel hogyan lehet számolni a rezgési a frekvenciát?

Én a helyedben építenék előbb egy UcD-t, hogy megértsem az egész végfok működési elvét. Aztán ha megy, akkor kezdenék komolyabbat csinálni. Egy ilyet, egy fél nap alatt össze lehet rakni deszkamodell szinten.

Tanulgatni a működési elvet elég egy komparátor egy próbapanelen ugye? A kimenetére meg egy fülest rakni és azon hallgatni. Most ezt nézegetem itt: Bővebben: Link

Végülis nagyvonalakban ennyi az egész. Most próbálom az altium szimulátorába majd.

Persze, hogy lehet. Sőt, ha a komparátor után kötsz 2 db tranyót emmitterkövetőnek, akkor kaphatsz néhány wattot a kimeneten és mehet hangszóróra a jel.

A szimulátor még jobb!

Hát én feladom az UcD-t... Sehogy sem sikerül begerjedésre bírni szimulátorba.

Milyen szimulátort használsz?

A begerjedés három fontos eleme:
- az LC szűrő fázisfordítása
- a fokozatok késése, mint fázistolás
- a visszacsatolás fázistolás

Ezeket kell lemodellezned.

az Altium szimulátorába próbáltam. Ma kiprňbálom EWB-ben is.

Itt van, nagyon egyszerűen. Az opamp egy virtuális modell, kicsit megtunningoltam a tulajdonságait, nagyobb áram, nagyobb slew-rate, stb.

A harmadik fájl azt mutatja, hogyha a Parameter sweep-et használjuk és a C2-es kondi értékét változtatjuk, akkor hogyan változik a kimeneti négyszögjelátvitele, meg egyéb tulajdonságai.

A szimuláció Multisimben készült, de ha az EWB-t használod, az nagyjából ugyanilyen.

Köszönöm a fáradságod katt!
Fel kell raknom egy 32bites wint mert egyszerűen ezért szopatom magam mert nem akar rajta normáslisan menni az altium szimulátora, az EWB10 meg leáll.

Rájöttem hogy mi volt a gond az én szimulációmban. A komparátorom nem invertáló bemenetét nem csatoltam vissza a saját kimenetéről. Ami katt rajzán 220K.

Leszimuláltam a rajzod ugyanazokkal az értékekkel. Az altium szerint éppen a begerjedés határán van.

Aztán megváltoztattam a kapcsoláson R4-et 100Kra.

A komparátor kimenete számomra érdekes. Mitől lehet ilyen a jel? Csak azért kérdezem mert ha majd szkópon ilyet látok akkor mit tehetek. Olyan mint ha dead time lenne a komparátorban.

A bemenetre nem tetted rá a jelforrást. Az ilyen önrezgő rendszereknek kell valamilyen induló, -általában zaj- jel, amit felerősítve beindul az oszcilláció. A valóságban elég zavart összeszed hogy ez gond nélkül oszcilláljon, de a szimulátor ideális környezetében ez esetleg gond lehet.

Nem hiszem, ugyanis a komparátor csak két állapotban lehet. Vagy pluszban van a kimenete, vagy mínuszban, ennek megfelelően valamelyik tranyó mindig vezetni fog, erre máris megváltozik a kimeneti fesz és már be is indul a rezgés.

Köszönöm a kiigazítást, és elnézést hogy belekontárkodtam

hol lehet venni t-amp-ot?

Én virtuális opampot használtam, aminek annyira jó jellemzői vannak, hogy ilyen a valóságban nincs, de modellezéshez teljesen megfelel. És, hogy azért ne legyen annyira jó, tettem bele hiszterézist, ezért van benne az 1k, 220 k. Nem biztos, hogy ez egy valós opamphoz is jó. ( egyébként, mennie kell vele, legfeljebb kisebb lesz a frekvencia )

Nem kötöttél be meghajtógenerátort. Ez nem baj, mert a rezgés ettől még beindul, de ugye csak az önrezgésből származó ( a tranyók kimenetéből származó ) megszűrt jel lesz a kimeneten. Azért célszerű rátenni valamilyen generátort, aztán úgyis látod, hogy a különböző kivezérléseknél mit csinál és annak megértése után léphetsz tovább.

A diódák közepe nincs bekötve a tranyók emmitterére. Így olyan, mintha ott sem lennének, pedig komoly szerepük van.

A kimenetre tettél tranyókat, de ezek ide kicsik, hiszen ha jól kivezérled, 2 A feletti áramok fognak a tranyókból kifolyni, de ezek kis áramúak, tehát ezek nem valók a kimenetre. Ezek után tegyél még be valami 5 A körüli tranyókat, az már jobb lesz. Vagy darlingtonokat, esetleg kipróbálhatod P és N csatornás FET-ekkel is. Annak is mennie kell, legfeljebb együtt vezetnek egy kicsit a tranyók, mert nincs holtidő az áramkörben. Ebben az egyszerű kis áramkörben minden lényeges dolgot meg lehet nézni, aztán ha már érted, akkor lehet fejlesztgetni az áramkört, egyre jobban megközelítve a valóságot. Tehát, mehet bele dead time, FET-ek, gatemeghajtás, nagyobb tápfesz, szinteltoló, stb. Végülis akár az egészet le lehet modellezni. Az ne zavarjon, hogy nincs pl IR ic modell. Csinálni kell egyet...

Semmi probléma, egyébként, valóban vannak olyan áramkörök, amik zajra, vagy aszimmetriára indulnak el. Aztán vannak olyanok, amiknek tényleg nem szabadna elindulniuk, mert sem zaj, sem aszimmetria nincs, de bizonyos helyzetekben mégis elindul...

Tényleg a diódát valahogy benéztem. Tudom hogy fontos szerepük van.

Kipróbálom a javaslatokat.

Most már nagyjából képben vagyok az UCD-knél. Azon gondolkodom épp hogy hogyan lehetne megcsinálni nem +/- tápról hanem szimpla 60V-ról.

Mivel szimpla 60V-ról akarok hidalt erősítőt csinálni, akkor nekem 2db UcD erősítő kell. 60V táp közepe egy ellenállásosztóval 30V-ra. Erre a 30Vra kell belőni a kimenetet mikor a bemeneten épp nincs jel. Mikor mind2 erősítőnél nincs jel a bemeneten akkor mind2 kimenetén +30V van földhöz képest. Ami az erősítő kapcsain Csatorna1 Vki=30V - Csatorna2 Vki=30V = 0V

Mikor megkapja a bemeneti jelet akkor az egyik csatorna invertálva fogja kapni ami azt jelenti hogy ha 1Vcsúcs -ot kapnak a bemenetek akkor a másik bemenet -1Vcsúcsot, ami 10x erősítést feltételezve Csatorna1 Vki=40V - Csatorna2 Vki=20V = 20V.

Vagyis így 20x erősítés jön ki ha jól értelmezek mindent. 20V potenciálkülönbség lesz a 2 kimenet között ahová a 2ohmos hangszóró lesz kötve és ez rajta U/R képlet alapján 10A fog végighajtani a tekercsén ami 200W-nak felel meg.

Jó a gondolatmenetem?

Jó, de én a hídkapcsolás ellenére kétszer 30 V-ról járatnám. Egyszerűbb megcsinálni a külön-külön végfokokat.

Tudod milyen a tápom... Most tervezzem át az egész inverterem nyákját hozzá? + tekerjem meg 2x30V-ra?

Hát, ha minden működik, akkor Isten őrizz hozzányúlni!

Közbe megcsináltam az erősítőt szimpla táposra.
Nagyon fontos az értékek pontos beállítása.

Nemsokára rakok fel kapcsolást.

Ha a visszacsatolás kondenzátorát változtatom akkor vágja a magas hangokat. Ha növelem a visszacsatolás ellenállásának értékét akkor növekszik a freki is, de akkor már a bemeneten nem lehet olyan kis értékű ellenállás. Ha kisebb ellenállást teszek akkor kisebb értékű bemeneti kondenzátor is kell ami meg a mély hangokat vágja le. egyszóval nagyon nagyon össze kell lőni minden alkatrészt.

Elmondom hogy mik a problémák egytápfeszről az UcD-vel.

A fetekre kerülő feszültség változásának hatására elmászik a komparátor kimenetén létrejövő 4szögjel 50% kitöltése.

Ahogy kell lennie: A komparátor nem invertáló lábán +6Vot kell tartani hogy felfelé is meg lefelé is ugyan olyan feszültségekkel tudjon működni. Ez is szimmetrikus.

A fő probléma R2-R5 arányából adódik. Ugyanis a komparátor invertáló lábára a betáp felét vagyis +Vcc/2 (-> ezt kell tartani a kimeneten) kell leosztani 6V-ra. Ugyan úgy mint mint az előbb írt nem invertáló lábra.

Példa a szimmetria csúszásra:

1. eset:
Betáp: +60V
kimeneten tartandó(50-50%nál), jel nélkül +30V.
A komparátor invertáló lábára kerülő feszültség R2-R4 osztóről -> arány R2/R5=5 Ebből a feszültség -> 30V/5=6V. Következtetés:
-Ez így hibátlan. Jól is működik az erősítő.
-Mind 2 félhíd kimenetén +30V van így a köztük lévő hangszóróra jutó feszültség 0V.

2.eset: (nem nyúlunk semmihez csak a betápot visszük lejjebb)
betáp: +50V (10V feszültség esés pl terhelésre)
ez azt jelenti hogy a kimeneten tartandó feszültség már +30V helyett csak +25V lesz. A visszacsatolás ellenállásértékei ugye nem változnak marad arányuk 5. Akkor 25V/5 = +5V-kerül vissza a komparátor invertáló lábára.

Nézzük a komparátor kimeneti arányát. 60Vhoz képest.
60V betápnál: 60/30=2 -> 100%/2= 50% kitöltés.
50V betápnál: 50/30=1.6 -> 100%/1.6= 60% kitöltés.

Ha mind 2 félhíd vezérlésének aránya elmászik 10%-al akkor a kettőnek már 20% lesz.

Vagyis egyik félhíd kimenetén: 30V * 1,1(10%) = 33V
A másik félhíd kimenetén: Mivel fordított arányosság van a két félhíd kimenete között: 33V-30V = 3V -> 30-3V=27V.

A két félhíd kimenetei között létrejövő feszültség: 33V-27V = 6V

6V egy 2ohmos hangszórón 6V/2ohm = 3A!!! vagyis a feszültség csökkenés hatására a nyugalmi áramfelvétel 3A nőtt. Ez feleslegesen terheli a feteket és a hangszóró tekercsét is.

Tehát a kérdés:
Mit kellene kitalálni arra hogy, ha a fetekre kerülő feszültség változik akkor R5 értéke úgy változzon hogy a szimmetria fennmaradjon a kimeneten és ezzel a betáp fele legyen a bemeneti jel nélküli "0V" a kimeneten?


Bocsássatok meg hogy ha hosszúra sikeredett, de így a legvilágosabb mindenki számára a problémám.

Hát, így tényleg nem jó, de azért, mert ha a betápot lecsökkented, akkor a 12V-ot is le kell csökkenteni arányosan. Ezért is lenne jó, ha szimmetrikus 2 x 30 V-ról menne inkább... Persze ehhez a 12 V-nak is szimmetrikusnak kellene lennie. Akkor nem kell bele a "mesterséges" GND. ( Ezt azért jól nézd meg, mert nincs időm komolyabban átgondolni, lehet, hogy nem is így van.)

A másik baj, hogy csak az egyik kimenet van visszacsatolva! Tegyél be egy summátort ( összegző, aminek legalább két bemenete van, az egyik plusz egyes erősítéssel, a másik mínusz eggyel ) Ennek a kimenetére kerüljön a vcs. ( A summátor képezi a két kimenet különbségét. )

Ugyanis, neked a komplett kimeneti feszültségre kell visszacsatolnod, nem pedig a felére. A hangszóró is a C3-on eső feszültséget látja, nem pedig a C3 egyik fele és a GND közöttit.

A Q1,2 nem kell bele, a kapcsolóknak - ha jól gondolom - végtelen a bemeneti ellenállása, ( vagy valami ilyesmi ) tehát az opamp biztosan meg tudja őket hajtani.

Tegyél fel eredményeket is, legyen a kimeneti fesz, félhíd kimeneti fesz, meg mondjuk az árama.

Egyébként, szépen alakul... lassan lehet helyettesíteni a kapcsolókat FET-tel, a komparátort is valami gyorsabb eszközzel, stb. ( És még nem is említettem a BD modulációt... )

Ez már így amit látsz meg is van építve. Működik is csak az előbbi hiba lép fel amit írtam.

Persze úgy is csináltam hogy a komparátornak 6V a 60Vból osztottam 10es ellenállás osztóval. Úgy valamelyest jobb volt a helyzet mert ugye a 6V is arányosan csökkent. De úgy meg elmászik a modulálhatóság szimmetriája vagyis míg pozitívba pl 55%ig lehet a negatívból már hiányzik 5% azaz 45% ami már max kivezérlésen egy félperiódus torzításához vezet.