Ő, az igazat megvallva nem tudok.
Csak egy illusztrációt kerestem a neten, aztán ez volt az első értelmes találat

És nem is keményedik be, vagy csak kisebb mélységig?

Későn szóltál... Sajnos épp most "dugult el" a szilós flakon.

Én használat után annyit nyomok ki a tubusból, hogy a rátekert kupakot még bőven körbe tudjam kenni, és úgy hagyom megszáradni. Következő használatkor ha kézzel nem megy, akkor egy fogóval előtte letépem a kikeményedett anyagot, ha kell szintén fogóval tekerem le a kupakot. A tubus szájában lehet egy kis kikeményedett dugó, de ez már nem túl nagy. Mielőtt újra lezárom a ragasztót, a tubust és a kupakot megtisztítom minden korábban megszáradt anyagmaradványtól, hogy ne maradjanak rések lezáráskor. Egyéb hasonló anyagoknál, pl építési ragasztónál is bevált nekem.

Én csak egy megfelelő méretű csavar, vagy szeget dugok a csőrébe. Azt fogóvak kihúzom .s már jön is az anyag. Ha nagyon sokat pihen előfordul, hogy a csőbe is bekeményedik egy kicsi, akkor ahogy írtad is letekerem és kipiszkálom.

Egyszer egy szaki hóna alatt szorongatott tubusban láttam ilyen szöges megoldást a liftben. Kérdeztem, tőle, hogy mennyire tartós? 2-3 hetet mondott, de azt is, hogy ő annál hamarabb elhasználja, mint hogy legyen ideje beszáradni. Mennyit bírt ki legtovább neked így szöggel?

Anyag függő, meg hogy mennyire passzos a szeg. De például a múltkor egy olyan szilikonos fugázót használtam, amit még tavaly dugóztam le. A csőr feléig volt bekötve.

Akkor az egész tartós volt.

Ha szoros a dugó akkor igen.

Vékonyabb lemezek furatának kismértékű bővítésére létezik egy meglehetősen érdekes, de a gyakorlatban jól bevált módszer.

Keressünk a "fiók mélyéről" egy megfelelő méretű gömbreszelőt! Sokszor akad olyan is aminek már eltörött a nyélbe illeszkedő vége. (ez a legjobb)
Fogjuk be egy fordulatszám szabályzós fúrógép tokmányába a törött végénél (kismértékű kúposságot még elvisel a tokmány).

NAGYON FONTOS!
Kapcsoljuk át az irányváltót balra forgásra!
( a gömbreszelők ugyanis jobb "menetesek", és ha nem tennénk, akkor azonnal beszorulna)

Kezdjük el tágítani a furatot lehetőség szerint mindkét oldalról.
Az esetleges sorját a végén kézzel, egy nagyobb fúrószárral elvégezhetjük.

TO-220, TO-3 tokozású alkatrészek furatait gond nélkül szoktam bővíteni ezzel a módszerrel.

Körreszelőre gondolsz? Minden kötekedés nélkül

Szia!

Igen arra- illetve erre- gondoltam. Gömbreszelő-Körreszelő-Furatreszelő....

Tárolási ötlet.

Te, tűreszelő van nálad?
Tetűreszerlő??? :eek2:

Egyébként most megint akciós a "szadi fúrómaró" a Lidl-ben.
Mondjuk a gyakorlatban még nem probáltam ki, de fára biztosan jó...

...hát igen!
Mindenki abból "építkezik" ami van, de ez a budiguriga jó ötlet. Kettévágva (vagy akár háromba), lehetne belőle akár egy jó kis ellenállás, vagy kondenzátor sortimentet is csinálni!

A Tetűreszelőt még csak-csak értem, de az a szado-mazó-fúrómaró...az mi?!

(ez kb olyan, mint a "villanyírógép".....villát nyírni?!)

Marófúrónak is hívják.

Köszi, így már világos.

Ezt szoktam alkalmazni, be is szokott szorulni a reszelő. A balra forgatásra felhívás nagyon hasznos volt számomra, köszönet. (Talán nem baj, hogy az éretlen élcelődéseken túl valaki pozitívan is visszajelez.)

Szilós tubusra egy ötlet.
Használat után letekerem a "csőrét", ráteszek egy nylon zacskóból kivágott kb 10x10 cm darabot, majd azzal visszatekerem a csőrét. A zacsi darab légmentesen zárja a menetet. (általában)

Örülök, hogy segített ez a barkácsfogás.

Még egy ötlet a szilós tubusra:

Két literes műa. palack fölső egyharmadánál elvágni, majd az alját 1-2 cm vastagon megtölteni zsírral (mindegy milyennel) és ebbe állítsuk bele fejjel lefelé a szilós tubust (csőrével lefelé).
Abszolút légmentesen zár, és azonnal használható.

hátrány: csak fal mellett áll meg stabilan

Nagy ötlet!

Én a sziloplastos tubusra a következőt alkalmazom: kinyomok a végére kicsit, amolyan kukac formában hagyom rajta, és ha kell, akkor csak kihúzom a kis darabot. Közben a nyomóval rásegítek. Hátránya, hogy túl kicsi és túl nagy lyuknál nem működik, csak egy bizonyos mérettartományban.

Régi"trükk", de sajna a kinyomóvég kúpos kiképzése miatt gyakran beszorul a kis "kukac".

megoldás: minden nap használjuk!

A "szadi fúrómaró" alatt nem a Kinzo terméket értette a kolléga ?

Valószínű. Egyébként egy ilyen "szadi" berendezésbe belenézve, olyan vékony huzalból van tekercselve az álló-, és forgórész, no meg olyan kicsi a vas, hogy az akkor 500 watt folyamatos üzemben, ha én vagyok Cindy Crawford. Márpedig én olyan régimódi vagyok, hogy a teljesítményt nem 5 perc üzem, 35 perc pihenés értelemben használom, mivel engem sem úgy dolgoztatnak...

Forrasztóónt (cint) minden amatőr használ.

A választék bőséges, vastagságtól, mennyiségtől függően.
De ki hogyan használja azokat?!
Az 1kg-os gurigát elég macera hosszabb ideig kézben tartani, forrasztani vele, ha pedig mindig letekergetünk belőle egy keveset (hogy elérjen a nyákhoz) akkor bizony előfordulhat, hogy elakad, beakad, hozzáér, rövidre zár valamit. Ha meg lecsippentünk midig egy-egy darabot a dobról, a végén össze-vissza lesznek a megmaradt darabkák.

Ezen segít (het) az alábbi ötlet. Egy "kiszuperált" filmtartó, amit időnként újratöltünk a megfelelő forrasztóónnal. Jól kézre áll, mindig utánahúzunk épp amennyi kell, majd visszacsévéljük a dobozába, nem utolsó sorban, harmadik kézként szájban is elfér .

Mindenkinek sok sikert az "után építéshez"

Jó ötlet! Nem szokott megszorulni és az ón elszakadni?

De!

Volt már, hogy a gyerek behúzta a szálat a tartóba, majd 10 percen keresztül visszafelé tekerte ....

Most 0.6-os huzal van rajta, nem volt vele egyébként soha gubanc, sem szakadás, sem szorulás. (kb. 20 éve használom...)