Fórum témák
» Több friss téma |
G-generátor
HG-hegesztőgép Rb-hegesztőgép belső ellenállása R1-állandó ellenállás ( függ:- testkábel megfelelő rögzítésétől, - testkábel én munkakebel ellenállásától) R2- változó ellenállás( a hegsztés helye a testkábel elhelyezkedésének függvényében)
Kiegészítés, fizikailag ez így néz ki, ennél jobban nem célszerű leegyszerűsíteni jelen esetben. R2 és R nem egyformák, ezért más lesz I1 és I2 áram, totálisan asszimetrikus a melegedés. Ha leegyszerűsíted, becsapod magad a rossz modellel.
Leirnád ,h pontosan melyik mit jelent és miért vetted így?
Ennél egyszerűbben már nem nagyon lehet leírni. Azért rajzoltam így, mert fizikailag ez így működik. R1-ben a 2 vezeték (generátor kimenete, és az elektródák közti rész) illetve amit lehagytam, az még az ív ellenállása van benne, amíg ég. R2 és R az pedig a 2 irányban elfolyó áram által látott ellenállás, ha R2 értéke kisebb, mint R-é, akkor I1 lesz nagyobb, így az ív is valószínűleg arra vándorol, és zárlatkor is arra folyik a nagyobb áram, ezért más hőhatás éri azt az oldalt. Ez a rajz a konkrét válasz a topik címére. Nem véletlen mondtam előző oldalon, hogy ez egy áramosztó valójában, ezért hibás 2 darab soros ellenállásként értelmezni az egészet.
Collector valamit felre ertesz.
Az 1.jpg rajz a helyes, azzal a kiegeszitessel, hogy a valtozo R2-t lehet ugy modelezni, ahogy az elozoekben irtam. Mi a helyzet a keramiagyuruvel, van egyaltalan?
A hegesztőgép Rb belső ellenállását rossz helyre rajzoljátok. Az nem párhuzamosan, hanem sorba kapcsolódik a többivel.
 Ha két testkábeled van, onnan következik R1 és R2 párhuzamosan, majd Rív az ív ellenállása. R1-R2 függenek a testkábelek és a csatlakozási pontjaik csaptól való távolságától, majd Rív dinamikusan változó érték. Az árameloszlás R1 és R2 között következik be.
Hú de bonyolult téma lett ez.
xzilon: Te pedig úgy néz ki, hogy azt nem érted, amit én írtam. Ha az 1.jpg alapján akarod a működését modellezni, akkor az nem fog menni, rossz következtetéseket fogsz levonni. Még egyszer nem fogom megismételni az okát. erbe: már miért lenne rossz helyen az Rb? Swat gondolom nem véletlenül adta meg áramgenerátoros karakterisztikával (ami egyébként teljesen egyenértékű lenne a soros változattal is, thevenin-norton átalakításra kéne gondolni). A lényeg, hogy van egy soros tag, ami a munkakábel és az ív dinamikus ellenállásának összege, illetve a munkadarab, amit áramosztóként kell feltüntetni.
Huuu most már nagyon megkavarodtam. Az a nagy problémám ,h a gépészethez értek , az elektromosságban nem vagyok jártas.
Collector , leírnád pontosan mit miért így jelöltél, mert szerintem nem jó a te kapcsolási rajzod sem. Pl: az R1 , mert oda-vissza menő vezeték nincsen csak odafelé menő - visszafelé meg a az lemez anyagán megy... Idézet: „mert oda-vissza menő vezeték nincsen csak odafelé menő” Teljesen mindegy, akkor R1 az csak az odafelé menő vezeték ellenállása. De akkor mégis hogy jut vissza a hegesztőbe, ha csak 1 vezeték van? Ne feledd, mindennek ellenállása van, még a hegesztőelektródának is, szóval ha a gép a munkadarabon van, akkor is van a transzformátorig, vagy egyenirányítóig egy visszavezetés. De ez a soros tag a munkadarabon folyó áramok arányát nem befolyásolja, így jobb is, ha eltekintesz a generátortól, és csak és kizárólag a munkadarabra koncentrálsz. A munkadarabba 1 ponton lép be az áram, és 2 másik pont felé folyik, azaz 2 darab, párhuzamosan kötött ellenállásnak felel meg (valójában ellenállás-hálónak, de ennyit még szabad egyszerűsíteni, hogy az elv értelmezhető maradjon). Akkor ezek után ez neked kötelező olvasmány most: Bővebben: Link Hogy megértsd a választ, előbb ezt kell megértened, e nélkül nem fog menni. Amivel még úgy látom nem vagy tisztában az az, hogy mindennek van ellenállása, ez nem úgy működik, hogy ha van egy nagy vas, akkor onnantól kezdve az ideális 0 ohmos vezeték, hanem annak is van ellenállása, és bizony ilyen nagy áramoknál már nagyon nem mindegy, hogy mekkora a vezető keresztmetszete az anyagoknak, hiába látszik szemre nagynak.
Módosítani, illetve pontosítani szerettem volna a postomat, de most már csak itt tudom. Ha nagyon ragaszkodsz az elmélethez, akkor tisztázni kellene, hogy az általad összehegeszteni kívánt anyagoknak mi a temperature koefficiense. Másrészt én gyakorlatról beszélek, és abból bőven van. Mellesleg Interweld hegesztői diplomám mindenféle hegesztési technológiára és atomreaktori minősítésem is, azon túl, hogy üzemmérnök vagyok. És hidd el, az a fránya ív MINDIG a melegebb olvadék irányába fúj.
SZerinted ez a kapcsolás nem pontosabb, mint amit te rajzoltál ?
_az Rmk ellenállás a munkakábel ellenállása
_a RÍV a csapnak illetve a keletkező ívnek( elemelés függvénye) _R1 és R1 pedig a testkábelek és a hozzájuk elvezető útnak az ellenállása
Én éppen ugyan ezt rajzoltam, R1-be belevéve a munkakábel és az ív dinamikus ellenállását. Mivel neked az árameloszlás a kérdésed, ezért teljesen mindegy, hogy Riv és Rmk külön van-e vagy egyben.
Sikerült modelleznem végeselemes progival az áram utját. Csak egy kis segítség kellene ,h pontosan miért is így zajlódik le az egész.
A forgató nyomatékra lennék kíváncsi, hogy pontosan mit csinál az erővektor .( szakdolgozatba kellene, tehát pontos megfogalmazás illetve ábra kellene)
Szóval ez egy szakdolgozat, semmi köze a valósághoz?? Másokkal szeretted volna megoldatni a feladatot? Ezért lehetett elhanyagolni a mechanikus hibákat mert ez egy példa? Hümm, hümm. Mert a valóság sokkal egyszerűbb. Ha leveszed az egyik földelési pólust és a megmaradtat távol teszed a hegesztési ponttól megoldódik a probléma. Illetve a valós probléma. Nem a tied, mert az nem valós.
Helló !
Meg tudná valaki mondani hogy vékony pálcával egy vékonyabb alumínium lemez hegesztéséhez hány volt és kb. mennyi amper szükséges nagyjából ? Köszi !
Szia, erre a kérdésre kb. azt lehet válaszolni, hogy kis áram és feszültség.
Köszi, ezt sejtettem.
 Számszerűen érdekelt volna. (hozzávetőleges értékkel)
Akkor te is adj hozzá számszerű értékeket.
Vékony pálca = ? Vékonyabb alumínium lemez = ? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
