Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Házi feladat elmélet - tételek
Lapozás: OK   14 / 39
(#) burgdavid hozzászólása Okt 13, 2011 /
 
Sziasztok!
A következő házi feladatban kérném a segítségeteket:
Adott egy soros RLC kör, aminek a ki/bekapcsolási tranziens jelenségeit vizsgáltam. Uo=4V DC feszültséget kapcsolgattam a körre, közben a szkóppal rögzítettem a kapott jelalakot. A mérőkörben adott volt az ellenállás: 27.4ohm és a kondenzátor: 47nF. Mindezekből kellene kiszámolnom a tekercs induktivitását. Az ábráról a periódusidő: 800us, a csillapodás 320mV.
A tanár (hibás) diffegyenlet rendszert írt fel, nemigazán boldogulok ill boldogulunk a megoldással.
Remélem valaki tud segíteni, hogy hogyanis kellene kiszámolni.

Előre is köszönöm!

F0002TEK.png
    
(#) ekkold válasza burgdavid hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
A periódusidőból és a kondiból, thomson képlettel számított induktivitás miért nem jó?
800us -> 1,25kHz
L = 1 / ((2*Pi*F)^2 * C) = 344,9mH
(#) bodgabo válasza ekkold hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
A felsőoktatásban kell benne lennie differenciálnak, integrálnak vagy komplex számokkal való bűvészkedésnek hogy komolyabbnak látszódjon. Még ha ugyanaz is a végeredmény.
(#) ekkold válasza bodgabo hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
Hát, én középiskolában tanultam komlex számokat, differenciált és integrálszámítást is - akkor még nem volt érettségi tétel, de az elektró miatt mégis kellett.

Amúgy meg elővettewm a szimulátort, és a csillapodó rezgés miatt tényleg nem ad tök pontos eredményt a thomson képlet, (de amúgy igen jó közelítés).
(#) pucuka válasza ekkold hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
A Thomson képlet amúgy tök pontos eredményt kell hogy adjon. A csillapodásban van szerepe az ellenállásnak. (Q)
(#) ekkold válasza pucuka hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
A csillapodó rezgés már egy összetett jel (nem egyetlen frekvencia) ami felbontható több frekvenciaösszetevőre. Ennek a nullaátmeneteinek és/vagy a maximumainak az időbeni különbsége nem egyezik meg teljesen az alapharmonikus periódusidejével.
(#) burgdavid válasza ekkold hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
Köszönöm a segítséget, közben máshonnét is jöttek megoldás javaslatok, valahogy megpróbálom összehozni jól (bár hogy hogyan vezetem le az még kérdéses).
(#) gulyi88 válasza ekkold hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
Biztos vagy benne, nem sok felharmónikus tartalma van annk a rezgésnek, mi lehet az oka?
Én csak olyasmire gondolnék, hogy a kisebb amplitúdó miatt a vasra kisebb gerjesztés kerül, így annak induktivitása változik (ur nem független a térerősségtől).
Tehát a nagy amplitúdójú szakaszon mérve és abból számolva megfelelően pontos érték adódik.
(#) gulyi88 válasza ekkold hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
Sőtt grafikusan mérve nem változik észrevehetően a frekvencia.
A két piros vonal azonos hosszúságú!

rezgés.GIF
    
(#) El_Pinyo válasza gulyi88 hozzászólására (») Okt 13, 2011 /
 
Ez természetes, hiszen a rezgés frekvenciáját, ahogyan pucuka is írja az L és C elemek határozzák meg. Az R a csillapításért felelős, tehát az amplitúdó időbeli csökkenéséért. Gondolom ez egy valóságos kapcsolás, emiatt nem meglepő, hogy nem stimmel a számított és a szimulált eredmény, hiszen az alkatrészeknek van a gyártásból eredő szórása, illetve hőmérséklet függése is.
(#) bodgabo válasza El_Pinyo hozzászólására (») Okt 14, 2011 /
 
Valamint nem ideális alkatrészek, tehát kondi és tekrenc belső ellenállása, ellenállás induktivitása (ha spiráköszörlt v. huzal) is beleszól.
(#) ekkold válasza gulyi88 hozzászólására (») Okt 14, 2011 /
 
Konkrét mérést nem végeztem, de szimulátorba beledobáltam a soros RLC kört. Ebben is kimutatható, hogy a periódusidő kicsit hosszabb lesz mint ami a sima LC körből adódna, és ráadásul nem is ugyanannyi mindegyik periódusban!
Azonban az eltérés igen kicsi, de egy mérnöknek illik tudnia, hogy van eltérés, és hogy általában elhanyagolható mértékü (de nem mindíg, és nem minden esetben).
Szerencsére nekem nem kell ilyesmiket számolgatni, de ha nagyon kellene, akkor inkább a gyakorlatban mérnék, vagy szimulátort használnék. (mindkettő hamarabb vezet eredményre mint a matekolás)
Kíváncsi lennék, hogy a kérdező végülis mire jutott..?
(#) pucuka válasza ekkold hozzászólására (») Okt 14, 2011 /
 
Hidd el, hogy a periódus idő (frekvencia) nem változik a lecsengés alatt. Az annyi, amennyit kiszámolsz, már ha a helyes értékekkel számolsz. Nem tud más lenni, egy színusznak nincs felharmónikus tartalma, egy lineáris áramkörben mitől is lenne. Az ellenállás (ami többnyire a veszteségi ellenállást reprezentálja) a frekvenciát nem, csak az amplitúdót befolyásolja.
(#) lokátoros válasza pucuka hozzászólására (») Okt 14, 2011 /
 
Azért a helyzet nem ilyen egyszerű, egy veszteséges rezgőkör rezonanciája eltér az ideálisétól.
Bővebben: Link
Lsd. Ugrásfüggvény átvitel c. részt.
(#) ekkold válasza pucuka hozzászólására (») Okt 14, 2011 /
 
Idézet:
„egy színusznak nincs felharmónikus tartalma”

Egy szinusznak nincs, de ez nem szinusz! Ha változik az amplitudó akkor már összetett jel, ami (Fourier szerint) szétbontható több szi9nuszos összetevőre.
Idézet:
„nincs felharmónikus tartalma, egy lineáris áramkörben mitől is lenne.”

Pl. attól, hogy a bemenet egy impulzus (bekapcsolási tranziens) aminek ugye végtelen széles a spektruma. A rezgőkör ebből nagyjából kiszüri a saját frekijét, de mivel a jósága véges, marad több összetevő is. Ha végtelen lenne a jósági tényező akkor folyamatos szinusz lenne az eredmény.
(#) pucuka válasza lokátoros hozzászólására (») Okt 15, 2011 /
 
Idézet:
„Feltűnô, hogy a rezgôkör jelenlétére jellemzô frekvencia - nullától különbözô R értékeknél - mindig kisebb, mint a Thomson frekvencia.”

Ez lehet, pillanatnyilag nem látom át, de a magyarázat a linkelt anyagból elég meggyőző.
De. Az R értéke a lecsengési folyamat alatt nem változik, mert értéke kiindulási feltétel volt, így a lecsengési folyamat alatt a frekvencia sem változik.
A felharmonikus tartalom, meg teljességgel nem magyarázat. A jósági tényező sem vátozik a lecsengés alatt.
Ésszerű a lengő tömeg hasonlat magyarázata.
(#) lokátoros válasza pucuka hozzászólására (») Okt 15, 2011 /
 
Ez nem szinuszjel, hanem egy exponenciálisan lecsengő un. kváziperiodikus jel, aminek a spektruma egy végtelen sorozat.
A lecsengési folyamat alatt, a maximumhelyek távolsága vagyis a periódusidő állandó, ezt nem is vitatjuk, de ez nem egyezik meg az L és C elemekből a Thomson formulával számolható eredménnyel.
Villamosságtan
(#) pucuka válasza lokátoros hozzászólására (») Okt 15, 2011 /
 
Értem, és nem is vitatom.
A második részben ekkold felvetésére válaszoltam, hogy a sávszűrős megközelítés nem jó, és a periódus idő (frekvencia) az idővel nem változik a harmonikus tartalom miatt.
(#) ekkold hozzászólása Okt 15, 2011 /
 
Csatolok egy képet: szimuláció Tina6-al. A lengés elején kicsit kisebb a periódusidő, mint a vége felé (802/828 usec). Akkor most a Tina hibás, vagy valami mégsem stimmel?

Nekem egy másik mechanikai hasonlat is eszembe jutott. Egy leesett ping-pong labda pattogása esetén hallható, hogy a pattogások nem álandó sürüségüek - bár itt a működés más, nem lehetséges , hogy van valami ami mégis okozhat periódusidő változást?

Mondjuk a feladattól eltérően én a pozitív periódust kezdő nullaátmenetek távolságát vettem periódusidőnek (csak mert ez logikusabbnak tünt) - de gondolom nem ez az eltérés oka.
Egy gondolat: talán a harmonikusok nem egyforma sebességgel csillapodnak, és ez okoz ilyesmit.

Lehet, hogy a végén összedobok egy mérést valós alkatrészekkel ?....

szim_01.gif
    
(#) gulyi88 válasza ekkold hozzászólására (») Okt 15, 2011 /
 
Nekem LTspice4-el azonos periódusidőt szimulál.
A kondi feszültségét néztem.
A png kiterjesztést valamiért nem csatolta normálisan.

rezg1.GIF
    
(#) gulyi88 válasza gulyi88 hozzászólására (») Okt 15, 2011 /
 
Na ezt meg automata átméretezés érte.

rezg1.pdf
    
(#) burgdavid hozzászólása Okt 16, 2011 /
 
Végsősoron a helyes megoldást az eltés jegyzet soros rezgőköröknél tárgyalt levezetése adta volna, a baj az volt, hogy a mérés során a tanárunk rosszul írta fel ezeket a képleteket, így nemtudott senki értelmesen számolni velük. A csillapodásból kellett volna alfát, a periódusidőből bétát számolni, bár hogy minként, az még tisztázatlan. Köszönet mindenkinek a segítségért!
(#) Directors hozzászólása Okt 24, 2011 /
 
Sziasztok!

Egy mérőbélyeges átalakító hogy néz ki illetve ennek hogy néz ki a mérőköre?
Mi a kompenzálóbélyeg feladata?
Az utolsó pedig,hogy mi a különbség az induktív és az indukciós átalakítók között?
(#) janikukac hozzászólása Nov 3, 2011 /
 
Sziasztok!
Holnap fizika tesztet írunk, elég rosszul állok fizikából, ezért kéne egy kis prefixumos segítség!
Valaki kérem ellenőrizze ezt le !

Át kell váltani:
a) 34560dm --> m
b)789724 pg --> g
c)559g--->dkg
d)55,5cl-->dl
e)8,91dkg-->kg
f)3456mF-->kF

Ja, és mellé kell írni a normál alakját is ! Kérem csak olyan írja le a választ rá, aki tényleg érti, van fizikai tudása, nem 8.-os, vagy hasonló, és ő is csak "elméletben" tudja, mint én..
A - valami az az index akar lenni, csak nem tudom lekicsinyíteni.. :- )

a) 34560 * 10-1 m ---> 3,456 * 10+3m
b)789724 * 10-12g ---> 7,89724 *10-7g
c)559 * 10-1dkg ---> 5,59 *10 +1dkg
d)55,5 * 10-1 dl --->5,55 * 10+0=5,55dl
e)8,91 * 10-2 kg ---> 8,91*10-2kg
f)3456 * 10-6 kF ---> 3,456*10-3kF

Üdv !
(#) vicsys válasza janikukac hozzászólására (») Nov 3, 2011 /
 
(#) pucuka válasza janikukac hozzászólására (») Nov 3, 2011 /
 
És nincs mese, be kell vágni. Ez is az alapok alapja.
(#) janikukac válasza vicsys hozzászólására (») Nov 3, 2011 /
 
Tudom, de nem lett jó? Nem ellenőrizné le valaki? Nekem sokat számítana.
(#) Peter65 válasza janikukac hozzászólására (») Nov 3, 2011 /
 
Ha ez megnyugtat, akkor én nem találtam benne hibát.
(#) janikukac válasza Peter65 hozzászólására (») Nov 4, 2011 /
 
Juj, köszönöm ! Ez megnyugtat. Nekünk amúgy a teráig, meg a pikoig kell tudni, és tudom én fejből is, csak ez - pontos feladat, nem akarom elbukni, főleg, hogy 4-est szeretnék.
(#) bodgabo válasza janikukac hozzászólására (») Nov 4, 2011 /
 
Én kettest sem adnék annak, aki csípőből nem vágja a prefixumokat.
Következő: »»   14 / 39
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem