Júliusban biztosan nem fogja tudni, mert a magas panelhőmérséklet miatt romlik a hatásfok......viszont télen simán meglehet, az alacsony beesési szög ellenére is. Nekem az 1,8kW.os rendszeren pillanatnyi teljesítményként volt 2,2kW is! Az inverter elvileg nem mehetne 18V-on, vagy a műszer hibás, vagy az inverter, de a mennyiben az inverter, akkor a mélykisütés elleni védelmet semmiképpen sem bíznám rá...... csak egy példa: 2011-05-19 12kWh, 15 üzemóra alatt-------2010-12-16 6kWh, 7 üzemóra alatt )

Sziasztok!
Építettem egy napelem cellát és az lenne a kérdésem, hogy a kimenetet hogyan védjem le diódával visszáram ellen. Természetesen töltésvezérlőre van kötve, de szeretnék még építeni cellákat és ezek majd párhuzamosan lesznek kötve... Előre is köszi!

Üdv
Sehogy.
Ha 2 egyforma feszültségűt kötsz párhuzamosan és az egyik totál sötétbn van akkor sem kap akkora feszültséget ami meghaladná a záróirányú letörést.
Szerintem a soros dióda felesleges, csak a teljesitmény egy részét emészti fel.

üdv
Köszi a választ! Amúgy majd 3 db 36db cellából összeállított napelem lesz párhuzamosan kötve. Amúgy a napelemek minden második sor cellája le lesz védő diódázva polaritás védelem szempontjából és csak azért gondoltam levédeni a kimeneteket, hogy ne dolgozzanak egymásra. Viszont a 3 napelem teljesítménye és feszültsége azonos lesz. ezek szerint akkor oda nem kell dióda...

Üdv
Hova lesznek a diódák? Ha egy skiccet láthatnánk....

Üdv
Nagy vonalakban így néz ki 1db cella...

És így lesznek majd párhuzamosan bekötve

Semmilyen ragasztó nem állítja meg önmagában a repedést. Fúrni kell egy lukat a repedés elé és úgy ragasztani.Maga a fúrás állítja meg a repedést. Autó szélvédő jav.is így történik.

Üdv
Na azok a diódák tök felelegesek. Minden ilyen dolgon csak a teljesitményed veszik el. Amit be kell oszloponként tenni az 1-1 dióda olyan polaritással. hogy az oszlop feszültsége záróirányban feszitse elő.

Üdv
Igen erre már rájöttem, Szereztem vizfolyékony UV ragasztót, de az sem gátolta meg. Fúrni csak akkor tudok, ha a repedés vége nem a napelemcella felett van. Bár akkor sem tudom milyen fúróval és módszerrel kell átfurni. Lassan már átreped a tábla, akkor nem lesz tovább gond

Amennyiben az üveglapod hátoldala szabad,uv álló szilikon ragasztóval tehetsz rá bármekkora foltot,így megoldható,hogy az elrepedt üvegtábla ne essen szét.
Ezzel a módszerrel javítják a megrepedt akváriumot,akár egy -egy oldal teljes beborítása is megoldható.

Üdv
Nem szabad a hátoldal, oda vannak felkasirozva a napelemcellák. A felületére tettem átlátszó öntapadós fóliát megátoni a viz beszivárgását. A foltozás nem anyire lényeges, mert az egész üvegtábla egy fém keretbe van sziloplasztal beleragasztva, ha teljesen át is reped a keret egybetartja.

Üdv.
Felskiccelnéd nekem, hogy gondolod? Köszi!

Kíváncsi vagyok, hogy valaki foglalkozott-e már a maximális teljesítmény eléréséhez szükséges eljárással. Ami ezzel kapcsolatosan felmerült gondolat bennem:
- ezt az eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha tényleg szükség van a maximális teljesítményre, de ezt miből tudnám eldönteni?
- milyen feltételeket szükséges figyelembe venni a maximális munkapont kereséséhez?

Amire gondoltam már, hogy egy szaggatóval ( PWM moduláció ) előállítok egy elsődleges feszültségszintet és ezt próbálom a lehetséges maximumon tartani. Ez azon a szinten lenne, ami egy akkunak ( akkutelepnek ) a töltését is ellátná ( elláthatná ). Ha ez a feszültség az előírt alá csökkenne valahány %-kal, akkor indul a maximális pont keresése, vagyis a vezérlő megpróbál csökkenteni a kitöltésen. Ha ez nem hoz növekedést a bejövő teljesítményben, akkor növelné a kitöltést. Ha a feszültség X százalékkal a beállított feszültség fölé emelkedik, akkor visszaváltana normál PWM szabályozásra, tehát csak a feszültséget venné alapul és növekedés esetén csökkentené a kitöltés, csökkenés estén növelné a kitöltést. A növekedésnek lehet oka, hogy a napelem termelése nőtt, vagy a fogyasztás csökkent. Működőképes lehet ez az elképzelésem? Mi lehet a buktatója? Mi más módon lehetne eldönteni, hogy a munkapont már túl van az adott körülmények közötti maximumon? Hogyan lehetne megbízhatóan és gyorsan ( hatékonyan ) a túlterhelt állapotból visszahozni a rendszert? Egyszerű lépegetéssel x időközönként, esetleg felezéses/duplázásos eljárással szintén x időközönként?

A taktika nem rossz.
A maximális hatásfok kinyerése folyamatos igény nem csak néha merül fel.
Ezt az eljárást MPPT-nek nevezik.
Mivel a maximális hatásfok a kivett teljesítmény maximumát jelenti, így a maximális kivehető teljesítményt kell keresni.
Mivel a kivett teljesítménynél a kivett (kimenő) feszültség meghatározott az akkumulátor által, így lényegében csak a kivett max áramot kell keresni.
Így pár lépéssel leegyszerűsítettem az elvet.
A kivett áramot persze a PWM után, az akksinál kell mérni. A lépegetés meg lehet akár kHz-es frekvencia is, hiszen egy mikroprocesszor fogyasztásának mindegy, hogy méricskél, vagy nem dolgozik (az akksi önkisülése nagyobb, mint a mikroproci fogyasztása).
Ui: a mai árakon lehet hogy érdemesebb megvenni, mint kisérletezgetni vele.

Az MPPT elvét már olvastam, és tulajdonképpen ezt szeretném megvalósítani ( szakmai kihívásnak tekintve a feladatot ). Az okoskodásom most akörül forog, hogy nem biztos, hogy szükség van egy sziget üzemű napelemes rendszernél, hogy a maximális teljesítményt kiszedjük a napelemből. Például a kimeneten csak egy router vagy más kisfogyasztású eszköz található, az akkumulátorok csurig fel vannak töltve, csak az önkisülését kell pótolni csepptöltéssel. Ebben a szituációban nem kell keresni a maximális munkapontot, mert nincs maximumra kiterhelve a rendszer. Vagy éppen itt tévedek?
De ha például hazaér valaki és felkapcsol egy lámpát, amit még nevetve elbír a napelem, akkor egy picit utána kell szabályoznia a töltésvezérlőnek és kész. Ez egy aránylag egyszerű helyzet.
A bonyolultabb rész akkor kezdődik, ha például elkezd a nap lefelé menni, csökken a napelem teljesítő képessége és elér ahhoz a ponthoz, ahol már szükséges a maximális munkapontot megtalálni, hogy elég legyen a világításhoz is meg az akksi töltéséhez. Aztán ahogy tovább fogy a napfény az energiaszolgáltatásnak át kell tevődnie az akkumulátorra, de azért még mellé mehet a napelemből jövő energia is, tehát ilyenkor is a napelemből a lehetséges maximumot kellene kihozni, hogy ne merüljön annyira az akku. És ez így leírva egyszerűnek tűnik, de számtalan egyéb esemény közbejöhet még.
Tehát a kérdés az, hogy hogyan lehet biztonsággal eldönteni, hogy az energiaellátottság a bőségből elért arra a szintre, amikor már az utolsó csepp energiát is ki kell facsarni valahogy a rendszerből. Illetve ha időközben felhő megy a nap és a napelem közé, hogyan detektálható, hogy a maximumon túl került a munkapont? Vagy éppen ezért kellene folyamatosan fel-le mozogni az aktuális munkaponton, hogy ezt el lehessen dönteni?

Folyamatosan pásztázni kell, kis le és fellépésekkel.
Ha nincs szükség töltésre, akkor kapcsoljuk le a töltést. Csepptöltésnek egy ilyen MPPT rendszerben annyira nincs értelme.
Azaz a csepptöltésnek van, de hogy a hatásfokot rontsuk el a csepptöltésért, annak nem látom értelmét, inkább kapcsoljuk le a töltést. és percenként kapcsoljuk vissza, akár 1-1mp-re. Ha van egy fogyasztó, akkor pl 5mp-re.
Ez könnyen megoldható, hiszen az akku feszültségéből egy hiszterézises figyeléssel tiltható a töltés.
Amire te gondolsz, az is megoldható, ekkor a max áramkeresés mellé egy max feszültség figyelés is beiktatható. Viszont ezzel létrehoztál egy "sima kapcsolóüzemű tápot", ami csak feszültséget figyel. Ekkor viszont egy LM317 is elegendő lenne 14.4V-ra beállítva

Üdv.
Ilyen formában kell diódázni minden oszlopot. A diódák olyanok legynek hogy elbirják a tábla áramát.

Üdv
Azért az MPPT lényege nem az hogy a legnagyobb áramra szabályoz. A bejövö teljesitményre kell szabályozni, és a step down konveterrel a bejövő x ampert meg lehet növelni. A akkutöltés része egy más tészta, az egy másik feladat. Álltalában 3 tipusú töltéskarakterisztikával dolgoznak, és ha befejezték a töltést szulfátmentesitenek is.
Microchip weboldalom lehet találni kapcsrajzot és programot PIC re.

A kerti lámpák celláit, ha egy fényterelő tükörrel látjuk el , több áamot termel- e a lámpa fényeleme?

Üdv.! Rendben. Köszi a felvilágosítást! :yes:

Üdv
Biztosan többet amig pont ráesik a fény, viszont ha később a tükör nem oda világit vagy épp árnyékol.....

Sziasztok fórumozók! A napelemes töltőberendezésemen azt vettem észre, hogy a 44Ah 12V-os akku töltés közben sistergő/pattogó hangot ad. Emellett a töltésvezérlő kimenetén töltés alatt 15,6V is mérhető, és az akku állapotát jelző ledek vakítóan világítanak.

Még nem tapasztaltam ilyet. Ez mostanában 3,15A töltőáramnál figyelhető meg.

Üdv
Akkor meghalhatott a töltésvezérlő. Ugyan hőfokfüggő a töltési végfesz, de 14.5 V nál feljebb nem igen mehetne. Óvatosan vele nehogy tönkrevágja az akkut.
Egyébként milyen a vezérlő és milyen a napelem?

És töltés közben az akku feszültsége fel is megy 15,6V-ra? Mert azt az ólom akku nagyon nem szereti...

Korábban már feltettem a kérdést:

http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_1027404.html#1027404

és a válasz: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_1027411.html#1027411

A napelem: 25V, 3,6A (max)

Ezt a jelenséget csak most figyeltem meg, hogy a töltőáram felkúszott 3,15A-re.
Üdv.: Stev

Heló! A töltésvezérlőre ahogy rákapcsoltam a napelemet, úgy egyre intenzívebben kezdett el világítani mindhárom piros LED.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/ca/ca45dea2d129ad436defb...3e.jpg
Ekkor megmértem hány volt mérhető a tölt vez. kimenetén: 15,6V
Le is kapcsoltam róla a napelemet, majd megmértem hány volt van az akkuban: 14,8V.
~15percel később 13,2V-ra csökkent.
Üdv!

Üdv
A lehetséges hibaok a vezérlő FET szakadása. Ezek számomra egyenlőre érthetelen módon a töltést ugy korlátozzák, hogy ha feltöltödött az akku rövidrezárják a napelemet.
Ha az a rövidrezáró alkatrész szakadt ninc sami megszüntesse a töltést.
Az akufeszültség a lekapcsolás után jól alakul.

Helló! Én nem töltésvezértőt, inkább egy trafót szeretnék építeni és ebben kéne a segítség.

Arról van szó, hogy adott egy 2576-os feszültségszabályzó aminek a bemenete maximum 45V. Az én amorf DS-40-es napelemem max 55V-ot ad le. Kéne nekem egy olyan, hogy a napelem feszültségét csökkentsem egy picikét, annak érdekében, hogy amikor ezerrel süt a nap, akkor se égjen le a feszültségszabályzóm.

Ehhez adott: toroid vasmag (FT114A-77) amit egy PC tápból szedtem ki. IRLZ fet-ek, és bármilyen frekvencia, mert azt PIC-el állítom elő. Persze diódahid és hasonlók is vannak

Persze, ha most valaki azt mondja, hogy: "hülyegyerek, rakj oda egy 22Ohmos 5W-os ellenállást", akkor efféle tippeket is szívesen veszek.


Előre is köszönöm!

Ez egy független kérdés az előzőtől:

Ha adott egy fix áram, pl 230AC és ezt egyenirányítom (kapok kb 325DC-t), akkor egy db FET és egy PIC (ami adja a pulzálásokat) segítségével tudok tekercs nélkül 12V-ot csinálni? Gondolom valami pufferkondenzátor szerűség kellhet, de lényegében azt szeretném tudni, hogy megoldható-e tekercs nélkül?