A mágneskapcsolós problémára tudtok valamit mondani? Találkoztatok már ilyennel?

A 19óra 40 perckor írt 1090808 sz. hozzászólást olvastad?

Bocsi. akkor többet nem írok felkiáltó jelel. oké sz összeszedem a gondolataimat keresek egy jó rajzot majd írok oké? Köszi előre is a segítséget!

Hmm, bocsánat, elsiklottam felette.

Lényegében az alapprobléma akkor is fenn áll, ha a mágneskapcsolót csak simán a trafóra kötöm rá, és csak arról megy.

A jelenség tehát a következő: trafót bedug, mágneskapcsoló behúz. Trafót kihúz, mágneskapcsoló "lassan enged el" (Fura leírni, de látni rajta, hogy "megakad" félúton. Szétszedtem, ez normális, mechanikailag így működik, egy rugó nyomja vissza a vasmagot alaphelyzetbe, normál esetben átmenet nélkül van két véghelyzete, ha kézzel nyomogatom a vasmagot, akkor érezni ezt a középállást, gondolom van valami megvezetés neki, vagy ilyesmi. Lényeg az, hogy nem szorul, és jól van összerakva.)
De ha nem a trafót húzom ki, hanem a 24V-ot kötöm le a mágneskapcsolóról (magát a trafóról jövő vezetéket, tehát a dióda, kondi páros rajta marad a behúzó tekercsen), akkor egy pillanat alatt alaphelyzetbe kapcsol. DC24V-al is normálisan kapcsol, labortáppal nézve.
Olyan, mintha a trafóval "összerezonálna" a mágneskapcsoló.

A trafó 23,5V körül tud terhelve (~50W-os, 2x12V szekunder tekercsel). A mágneskapcsoló LC1D18-as, 24VDC behúzóval (ezt egy dióda + párhuzamos 100µF-os kondival kötöm rá a trafóra).

Érdekes módon, az előtoló panellal (WEL 6-0 típusú, Te ajánlottad a gyártót , bekötése a gyártó szerinti) meghajtva az egészet ugyan ezt csinálja.
Funkcióra egyébként jól működik a panel ezen része, előtolás megy, mágneskapcsoló, gázszelep behúz. Csak ilyen fura a mágneskapcsoló..

A WEL 6.0 triacos kimenettel rendelkezik amivel a mágneskapcsolót vezérelni lehet, ez pedig váltóáramú kapcsolót tételez fel. A kártya rendelkezik utánégés állítási lehetőséggel, ez azt jelenti, hogy beállítható az az idő, hogy a mágneskapcsoló a pisztolygomb felengedése után mennyi idővel engedjen el. Ha egyenáramú kapcsolót használsz váltóáramú helyett, akkor gondolom egyenirányítod a triac kimenete után, a kapcsoló előtt. Én a te helyedben váltóáramú kapcsolót használnák, ugyanis a kártya ahhoz készült.
Én is tettem kísérletet egyenáramú kapcsolóval, de nem vált be, így inkább maradt a 24V 50Hz-es kapcsoló alkalmazása. A probléma ugyan az volt mint nálad. A kapcsoló késve,vagy egyáltalán nem ejtett el. Csak akkor volt hajlandó működni, amikor akkora terhelést akasztottam a triac kimenetére, hogy 2-3 tized Amper terhelőáram folyt. A hiba oka pedig a triackal párhuzamos R-C tag, amin keresztül ki tudott alakulni akkora áram,hogy az egyenáramú kapcsoló benn tudott maradni-néha. Váltóáramú kapcsolót használva a hiba azonnal megszűnt.

Sziasztok!
Újra nekiveselkedtem a co hegesztőgép építésnek , az eddigi kudarcok miatt inkább más alapanyag beszerzése mellett döntöttem és így sikerült is minden hozzávalót beszereznem, kezdetnek egy régi akkumlátor töltőt szereztem be, ami elég robosztus így jó nagy a transzformátora .
Ezzel kapcsolatban kérnék tőletek segítséget mivel ez gyárilag úgy volt megcsinálva hogy szabályozni lehessen a töltő áramot hogy egy 3 oszlopos fojtótranszformátor van benne aminek a középső tekercse vékony huzallal van megtekercselve és ezen kapott egyenfeszültséget amit egy potméterrel szabályoztak, menyi kerüljön a középső tekercsre ezzel rontva vagy javítva a fojtó hatásfokát, na most én abban kérnék tanácsot hogy ez a szabályzási megoldás jó e hegesztőnek is, vagy inkább csináljak egy primer oldali szabályzót a trafóhoz és még annyit, hogy ha nem jó a fojtós megoldású szabályzó, attól ez a fojtó jó hegesztőnek úgy ahogy van, válaszotokat előre is köszönöm ?!

Tudom, hogy a kártya váltóáramú kapcsolással rendelkezik, nem is itt van a gond (illetve nem csak itt).

Alapesetben, ha csak a mágneskapcsoló van a 24V-os trafón, akkor is ezt csinálja. Tehát: a segédtrafó közvetlen kimenetére kötöm a mágneskapcsolót, nincs rajta más, akkor is csinálja, ha a primer kört szakítom meg. Ha közvetlenül a szekunder kört szakítom meg (ekkor az egyenirányító rajta marad a mágneskapcsoló behúzó tekercsén), egy pillanat alatt elenged. Míg ha a 230-as oldal felől kapcsolom, akkor meg idő kell neki. De minden esetben elenged, csak lassan...

A kártyáról próbálva, a mágnesszelepet párhuzamosan kötve a mágneskapcsolóval, ugyan azt csinálja a mágneskapcsoló, tehát mindegy, hogy van-e mellette más, vagy nincs.

Egyébként az egyenirányítót beépítettem a mágneskapcsoló tekercséhez, így a kapcsaira közvetlenül lehet AC24V-ot tenni.

Az nem fojtó, hanem transzduktor, vagy mágneses erősítő. Ha a neten rákeresel, a működési elvét valószínűleg megtalálod. A lényege,hogy az egyenáramú gerjesztéssel a vasmagban az erővonalak útját szabályozzák. Régen, a tirisztoros szabályzók előtt ez a szabályozás volt a jellemző a teljesítményelektronika "hordozható" készülékeinél. Még a '80-as években is gyártottak olyan hegesztőgépet, amelyikben ilyen szabályzó volt, pl. a Viszék KND350-500-as gépei, vagy az ISKRA TIG 350-es gépe. Én a te helyedben szabályozható egyenirányítóval csinálnám meg, vagy fokozatkapcsolóval, ha már Co gépről van szó.

Az a helyzet hogy fokozatkapcsolósra nem tudom megcsinálni mivel nemszivesen bontanám szét a trafót , inkább akkor végső megoldásként egy triakos szabályzót csinálnék hozzá , akkor ezekszerint az a fojtónak kinéző valami az nem jó nekem fojtónak?
Ha nem jó ez fojtónak akkor tudnál segíteni egy jó fojtótrafó méretezésében?

Ha a 100µF-os kondit leveszed, akkor is késve ejt el? Egyébként ez a késés normális is, ha a kapcsolóval párhuzamosan van ellenáramú dióda. A hossza akár 2-3 tized másodperc is lehet. Csak gondolj a Lenz törvényre. Amikor kikapcsolod a kapcsoló áramellátását, az összeomló mágneses mező ellenkező irányú gerjesztést hoz létre, mint amivel a kapcsolót eredetileg gerjesztetted. Ez az ellenpárhuzamos diódát kinyitva a kapcsolót addig meghúzva tartja, amíg a feszültség a kapcsoló tartófeszültségének értéke alá nem esik. Egyébként ez a késleltetés Co hegesztőknél szükséges is, hiszen az áramellátás csak akkor szűnhet meg, miután az előtolás megállt. A kártyán az utánégési időt állító potival ezt a késleltetve elejtést állítjuk.

Ez a mágneses erősítő jelenlegi állapot szerint az egyenirányító diódák előtt van, a váltóáramú részen.
Innen kikötöd, és a szabaddá váló két vezetéket(a transzduktor vastag tekercsére menő vezetékeket rövidre zárod, azaz a trafóról direkt az egyenirányítóra kell őket kötni.
A fojtót a kimeneti áramtól függően kell méretezni. Jellemzően 16-20cm2 -es vasmagra 28-36 menet a szekunder huzalkeresztmetszetnek megfelelő fazonhuzalból. Ha "E" magra csinálod, akkor 2-4mm légrést kell hagyni. Ahhoz hogy a fojtót méretezve lehessen elkészíteni, a fojtó vasmagjaként használt lemez jellemzőit pontosan kellene ismerni. Emiatt aztán marad a kísérletezés.

Ha már a fojtoknál vagyunk mi a véleményetek a légmagos fojtóról?

Ahogy elnézem, ez egy 3 fázisú gép. Ott lehet hogy megfelel, de a gyakorlatban nem túlságosan elterjedt.
A vasmagos inkább jellemző.

Próbálgattam, 47µF-os kondi, aminél már behúz a mágneskapcsoló, kisebbel nem. De a késést nem befolyásolta, legalábbis szemre tuti nem.
Kipróbáltam, hogy betettem egy másik diódát is, pont az indukált feszültség ellen. De nem lett jobb.
Próbáltam kétutas egyenirányítással is, azzal picit jobb lett a helyzet, de nem az igazi.
Csak akkor csinálja, mikor a meghajtó trafó primerjét kapcsolom. Feltételezem, hogy a trafóban összeomló mágneses mező által indukált feszültségek "fogják" meg a mágneskapcsolót.

Egyébként nem késleltet, hanem a meghúzott állapotából az elegendettbe megy át lassan. Szemmel lehet látni az átmentet...
Míg ha a szekundert kapcsolom (ugye leválasztom a tekercset), akkor ez pillanatszerű.
Attól félek, hogy a lassú érintkező távolodás miatt beégnek a kontaktusok...

Esetleg egy kisütő ellenállást párhuzamosan kapcsolni a mágneskapcsoló tekercsével?Nem segítene?Egy próbát megérne.

Helló. Gondolkoztam és aszt szeretném kérdezni hogy tirisztoros / triakos szabályzással nem lehetne meg oldani? Találtam itthon 2 tirisztort vagy triakot nem tudom pontosan mi is ez de meg van hozzá a szabályzó egy régi aksitöltő / bikázó volt a szekunder részt szabályozta. esetleg ezzel nem lehetne meg oldani ? megpróbálok hozzá keresni valami leírást. A számuk T142-80-2 0890

Kipróbálom majd.

Mpisti !Úgylátom gépközelben vagy.Miért részesítik előnyben a kicsi barkács kategoriában-csak azzal találkoztam-a több párhuzamosan kötött diódát - esetleg még előny is származik a dologból / a diódák belső elenálása párhuzaban kisebb mint egy 200-250A-esé?

Erre gondolok:

Enyit találtam róla!

Ez már nem barkács kategória (600 A?).
Ipari komoly gépekben is egyre gyakoribb a sok kis dióda besajtolva, párhuzamosítva. Olcsóbb, sokkal egyszerűbb az elhelyezése, hűtése, mint a nehéz böhömöknek.
Bár a sok kicsi párhuzamos ellenállása nem kisebb, mint egy-egy komolyabbé, lényeges előny a hő szétszórt jelentkezése. Egyenletesebb hűtést könnyebb megvalósítani. Az olcsóság miatt akár többszörös túlméretezés sem jelent akkora költséget, mint néhány nagy. Ami ugye növeli az üzembiztonságot.
Hogy nálunk egy ilyen szép blokk miért haladja meg 6 db 200A-es árát, az megér egy külön misét.
Igaz, ha a 6db-hoz a hűtőtönköket is meg kellene venni, az már "szárnyal".

Ezt én hirdetem a vakerán - 230 A-es és 36db dióda van benne (200 A-es gépbe jó és persze olcsóbb mint hat dióda hűtőtönkkel). Van 6 db 200A-es diódám külön-külön hűtőtönkön de azok együttesen legalább ötször nehezebbek és jóval több helyett foglalnak el ....sőt csak az arasznyi hosszú és vastag rézkivezetések saruval a hat diódán jóval nehezebbek mint a fényképen látható háromfázisú híd teljes súlya .

Dobd ki a kondit, tegyél bele egy graetz egyenirányítót az egy db dióda helyett. Legalább is azt gondolom,hogy egyutasan egyenirányítottad, és a feszültséget kondival emelted a meghúzáshoz szükséges szintre. A trafó önindukciós feszültsége a kikapcsoláskor hirtelen megemeli a kondi feszültségét, és így az elejtéshez szükséges idő jelentősen megnő. A lassú elejtés valóban eszi az érintkezőket.

Átgondolva amit írsz nagyon is logikus-őszintén én valami más "sandaságot" gondoltam -tudom,hogy a képen egy ipari gép diódái vannak-ez volt kéznél-köszi!

Szia András!
Nem csak kis gépekben használnak ilyen hidakat,hanem még 800A-es gépben is, 2db 520A-es híd van párhuzamosan kötve. Az ok roppant egyszerű: sokkal olcsóbban elő lehet állítani,mint ha nagy teljesítményű diódákat alkalmaznának, drága öntött hűtőbordán. Az a dióda,amit ezekben a hidakban használnak, olcsó tömegtermék, különösen abban a mennyiségben,amekkorában a hidakat gyártó cég vásárolja. Az eredeti diódák 25A 200V-osak. Én cserére vásároltam 60A 200V-osat, 100db-ot, a 100db olcsóbb volt, mintha csak 50db-ot vettem volna. Csupán azért, mert a 100db egy csomagolási egység.

Ez szerintem egy kikapcsolható tirisztor. Ezért lehet két vezérlő elektródája. Ha a töltő szabályzó elektronikája megvan, akkor nyert ügyed van. A töltő típusát ha közzétennéd, előfordulhat hogy lenne aki ismeri,vagy rendelkezik rajzzal az adott töltőről.

Szia Lajos!Nem árt egy kis reklám-persze,hogy a tiéd ,csak az a gond,hogy most nincs pénzem rá mert nem porosodna a vakerán különben -igazatok van nagyon logikus amit írtok -üzlet-üzlet hátán csak nem mi nyerünk.

Szerintem inkább opto tirisztor (a vezérlő elektróda + - jelzése miatt gondolom) -- valamikor tele volt ilyenekkel a KGST piac . Hasonló 80A-es pár darab tán még mindig rejlik a fiókom mélyén .

Már megbántam , hogy feltettem ( csak hát kiemelt hirdetés és ha törlöm akkor több mint 300 rupót veszítek ) .

Szia Lajos!
Bevallom férfiasan, ilyennel még nem találkoztam szemtől szembe Ez már a késő szovjet ipar terméke lehet.
Bár nem tudom akkutöltőbe miért tettek optotirisztort.