Minap történt velem egy aranyos eset!
Igaz a történet visszanyúlik egy jópár évvel ezelőttre.

Nos akkor kezdjük az elején:
Kb öt évvel ezelőtt egy kissrác csöngetett nálam , kimentem beengedtem.Valaki (mostmár tudomki) azt mondta neki hogy én erősítővel és hangfalakkal foglalkozom .Megkérdezte hogy ez igaz-e hát mondom igen hozzáteszem olyan tizenegy-két éves forma gyerekről van szó.Előadta hogy ő szeretne egy erősítőt egy pár hangfallal.Mutattam neki egy pár művemet ,meg is tetszett neki egypár kis ládika és megkérdezte mennyibe kerül hát én megmondtam.
Szegényke gyüjtött kis pénzét erre akarta áldozni de az nagyon kevés volt így kissé elszontyolodva mondta hogy hazamegy és beszél apukájával.
El is ment.Eltelt pár nap gondoltam már nem jön úgysem szegényke mire csöngetnek.Kiballagtam , hát jött a kiskölyök apukával (mitnemondjak meglepődtem).Apuka elég értelmes ember volt és kérdezgetett hogy mi és hogy meg mennyi , én meg mondtam a válaszokat ,kiskölyök hallgatott.Apuka mérlegelve a dolgokat és látván fia áhitatos szemét úgy döntött kipótolja a fiának a pénzét és megveszik a hangfalakat és a hozzájuk mért erősítőt.Kiskölyök hatalmas boldogsággal vette birtokba őket míg én apukának elmagyaráztam mire figyeljen mit hogy kell csinálni rajta ,majdan elindultak haza az ujjonan szerzett cuccal.
Eltelt egy év kb amikor megjelent apuka az ajtómba.
Olyan kérdéssel ált nekem hogy tudnék-e valami hasonlót csinálni mint amit elvittek mertközben beújítottak cd-t meg ujj magnót meg minden és az erősítő kikerült a nappaliba a hangfalakal a fiútól és hát kellene neki másik kb olyasmi.Mondom állok elébe de most nincs kész meg kell csinálnom.Erre hogy az nem baj kifizeti előre is ha kell de csináljam meg .No mondom nagyon beválhatott nekik a cucc , így elvállaltam a dolgot.Erre kérdi apuka hogy baj lenne-e ha elküldené a fiát mikor csinálom hátha tanul belőle valamit a gyerek , erre mondtam neki hogy nem nagyonszeretem ha a fejem fölött álnak de ő megnyugtatott hogy nem fog egy mukkal sem zavarni.Nemtudom mi üthetett a fejembe de elvállaltam a dolgot .Erre elkezdjük a dolgot csinálni a gyerek tényleg egy mukkot sem szólt csak figyelt.Jópár napig a nyakamra járt a kölök.Kész is lett a cucc apuka kifizette majd hazavitték.
Teltek az évek , majd minap csöngetnek megjelent az apuka a fiával és egy hatalmas doboz csokoládéval (családom női tagjai díjazták a golgot nagyon).Leültünk beszélgetni és kiderült hogy a gyerek tavaly végszett mint műszerész és már műszaki főiskolára jár . Mitnemondjak meglepődtem , apuka elmondta hogy annak idején nem tudták mi legyen a gyerkből mert konkrétan nem érdekelte semmi ezért küldte el akkor hozzám hátha kedvet kap a dologhoz .A gyerkőc kedvet kapott ám rendesen mert kis műhelyt is létrehoztak apukával neki és már ő is építgeti a dolgokat.Így apuka úgy döntött hogy eljönnek és megköszönik hogy a fiában felkeltettem az érdeklődést az elektronika irányában így már tudják hogy mi lessz a gyerekből és talán majd érteni is fogy valamihez.

Higgyétek el ez nekem nagyon jól esett és nagyon büszke vagyok rá hogy valakit én indítottam el ebbe az irányba.

Gondoltam ezt megosztom veletek.

hehe! tök jó

Szivesen tanulnák ilyen dolgokról és is inkább gyarorlatban mint suliban, próbálkozok is itthon több-kevesebb sikerrel, csak kár hogy nincs kitől ellesek egypár trükköt, de szerencsére mamár a neten sokmindenhez hozzáférhető,és sokan segittenek itt a hobbielektronikán is hála nektek!!! :yes:

Érdekes dololg.
Csak egy jó lendület kellet a kölöknek.

Ez tényleg nagyon komoly!!

Én is annak idején egy idősebb sráctol kaptam meg a fertözést a müszaki dolgok iránt!!
Mondjuk én mindig is láb alatt voltam és állandóan járt a szám!!

Szép!!

Kollégák!
Engemet 13 éves koromban az indított el a szakma felé, hogy a szomszéd lány vőlegénye átszerelte, felújította a pincénkben a villanyt, és aszisztálhattam hozzá. Egy évre rá szétszedtem a Duna TV.-t. Mármint kiszedtem a csöveket de vissza már roszul tettem.( Ne tudjátok meg mit kaptam apámtól.) Rá két évre már a csőcserés javításokat el tudtam végezni. 16. születés napomra egy Csehszlovák pillanat pákát kaptam születésnapomra. Életem legszebb ajándéka volt még akkor is ha két hónapig tartott míg forrasztóónt szereztem. Üdv.