Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Szia.
És miért ilyen nagyok a csövek benne?
Mivel a háziasszonyok ebbe rakták el a befőttet. Azért, mert az akkori gyártástechnológia csak ilyen méretekben tudott dolgozni, gondolj csak a tranzisztorok kezdetleges méretére és a mostani SMD méretekre.Üdv
Abban az időben ezek a kosár foglalatok voltak "divatosak". Meg aztán: Nem a méret a lényeg!
Ez igaz, az első csöves áramköröm egy EC92-es csővel, és egy 220/6/12V-os trafóval működött. A 6V-os tekercsről fűtöttem, a 12V-ost egyenirányítottam (100X100-as szelénhíddal!), és egy AM detektoros vevő után erősítőfokozat (lett volna), de nem igazán "tett hozzá", mert nem volt jól (sehogy) illesztve, ill. a 18V-os tápfesz sem kedvezett a dolognak. Igazából én azt érzem az akkori tevékenységemről, hogy nem vitt előre semmit, mivel nem tudtam, miért nem az történik, amire számítottam, csak egyfajta "félsiker" lett.
Az első "komolyabb" erősítőm a tankönyvem szemléltetőábrájának után építése lett (EL84-ECC83).
Meg tudom erősíteni. Csak az tud egy csövet az eredendő felhasználása, üzemmódja helyett más paraméterekkel dolgoztatni, akinek már meglehetősen nagy tapasztalata van a csövekkel. Én is úgy gondolom, hogy tanulás terén nem visz előbbre az ilyen "bűvészkedés", a gyári, katalógusokban megadott paraméterekkel biztos a siker. Az meg nem lehet indok, hogy valaki fél a nagyobb feszültségtől. Meg kell tanulni ezzel is bánni.
Szia mindenki.
Keresem az ORGANO erősítő kapcsolási rajzát. Előre is köszönöm.
Ehhez a kapcsoláshoz szerintem ne tekerj trafót, mert hót felesleges munka lesz a végén. Én úgy próbálnám, hogy egy 230V/23V körüli nagyobbacska trafót simán rátennék. 1W-nál szerintem a légrés annyira nem érdekes, de lehet, hogy tévedek. A belefektetett munkát biztosan nem éri meg, ha tekersz hozzá trafót, akkor már egy normális kapcsolást csinálj.
Szia!
A biztonságos tápfeszültség miatt tetszett meg. Ha 300V-os tápfesznél valamit rossz helyre kötök és ott nyúlkálok ahol nem kéne, az nem jó. Ez meg 30V alatt megy. Talán fejhallgató erősítőnek megteszi. Ui: Szerintetek régi fekete-fehér TV-ben találok hozzá csövet? És van nekem egy PL 3.... csövem. Sajnos a többi szám már lekopott róla. Üdv! Balázs
Szia!
Köszönöm a választ. Van 230V/24V-os trafóm. Ha megépítettem, akkor írok. Üdv! Balázs
Az a cső majdnem biztos, hogy PL36 (keress rá képként a neten). Használható cső, nekem is van pár darab, de még nem kísérleteztem velük.
Szia!
Köszönöm a választ. Abból mekkora teljesítményű erősítő építhető szerinted? Üdv! Balázs
Most olvastam utána a napokban. Eléggé behatárolt cső (talán tizenegy-két watt disszipáció). Amit olvastam, hogy pentódában annyira nem ajánlott, mivel nem túl lineáris, de mivel a segédrácsa tudja az anód feszültségét, triódába kötve próbálkoztak vele. PP-ben 20W körüli erősítőkapcsolást láttam (maximum talán 40W körül vehető ki belőle???), a konstruktőr 400V körül hajtotta, ami azért a katalógusadatok teteje, valójában szerintem 250-300V körül érezheti magát jól, de ez ugye csak találgatás. Valaki itt már épített belőle erősítőt jó pár oldallal ezelőtt. Ha jó a hangja, akkor jó választás lehet, mert elég alulértékelt cső, viszonylag olcsón hozzá lehet jutni. A leírásokban elég strapabírónak írják (100mA-t is képes kezelni). Nekem egyelőre marad a fiókban.
Bővebben: Link
Ennek a legalján van egy összehasonlító táblázat EL34 és EL36 vonatkozásában. Érdekes. A osztályban az anódfeszültségét a PL36-nak 100V-ban adja meg...
Nem is tudom miért kellene összehasonlítani a két csövet, semmi közük egymáshoz, azon kívül, hogy mindkettő cső, és kívülről hasonlítanak. Az E(P)L 36 kifejezetten impulzus üzemre tervezett cső, kisebb átlag, de sokkal nagyobb csúcsterhelésre. HF erősítőbe nem is igazán jó. (de ha nincs más . . .)
Szerintem titkos favoritokat nem fogunk már nagyon találni. Amit lehetett (fő vonalon), már kitalálták. Nyilván ha nem használja senki erősítőbe, annak valami oka lehet (próbálták és nem jött be).
Sziasztok ecc83 al hogy tudok építeni erősítőt?
Ügyesen, jól átgondolva.
Előerősítőkhöz való. Lehet nyákra is, de lehet lemezsasszira, forcsúcsokra építeni.
A PL36 a PL500 rokona/elődje.
Jól irtad. De! Mindkettőnél jobb az 504. Amúgy jó lenne visszetérni a topic címéhez. Csöves erősítő építése. Bocs sturbi, de pár 100 mW már inkább csöves gyengítő. Tanulni csövest, vagy bármi más áramkör építést más oldalon jobban lehet. Nem neked, mert Te profi vagy, de egy kezdő ne azt az ortopéd kapcsolást tekinse célnak.
pedig 1 watt leadott teljesítményt írnak, nem tudom hogy 2 együtt vagy külön külön 1 watt az az 1 watt. Mindenesetre hídba kötve leadja az 1 wattot ami már pont elég nekem.Mintha úgy emlékeznék hogy a hobbielektronikán írta volna valaki hogy nagyon szép énekhanghoz optimalizált erősítőt lehet belőle építeni.
Az ECC83 megengedett anód disszipációja ugyan Qa=1,2 W, egy egy csőfélre, mégsem jó végfoknak, mert a belső ellenállása nagy Ri= 70 - 80 kohm, Az Ra az 47 - 100 kohm körül van.
Végerősítőnek válassz kisebb belső ellenállású csövet, E(P)CC 88 -at, jobban jársz. PP -ben 1,5 W~ is kihozható belőle, és az Raa is csak 10 kohm.
Valami egyszerű rajzot tudnál-e azért mutatni ahonnan el tudok indulni?
Üdv Imi65
A PL500 7000V Anóddal piszkálható és még tetszik is neki .Annó a csöves TV-ben nem volt ajánlatos ott a kalapját piszkálni, akár 5mm szikra (folyamatos ív 6000 V) keletkezhetett .Adatlap . Az anódra kapcsoltuk a 10000 V-os malomkereket . Ha a mikrosütő trafó bírná a hosszú üzemet jó is lenne hálózati trafónak (2000 V) + dióda +kondenzátor is ötlet[i]. Üdv
Ismerem jól ezt a csövet, volt vele dolgom az "eredeti" munkahelyén is (a forrasztóónos olvasztást is mutattuk az ipari tanulóknak). Ott sem 7000V volt a tápfeszültség, más kérdés, hogy az anódkörbe lévő sorkimenő belengett, és ilyen feszültségeket "rúgott rajta " visszafutás alatt (mikor a cső zárva volt). De ezt állandóra nyilván nem bírja. A paramétereit figyelembe véve továbbra is az 5-600V körüli anódfeszültséget tartom hangfrekvenciás alkalmazásban a felső - ésszerű - határnak. Ez igaz az 509-esre is.
Azért én megnézném, hogy ki teker meg 6000V-os anódfeszültségre kimenőtrafót...
A PL36 is bírna ennyit ez alapján és ugye mégsem. Ha ez a cél, akkor valami adócsövet kell hadrendbe állítani, 1500-2000V fölé ott se szívesen mennék. Megnézném a hangszórót, mikor mondjuk egy párásabb napon a kimenő véletlenül átüt.
Idézet: „pedig 1 watt leadott teljesítményt írnak” Ha valaki se nem számol se nem mér, akkor megérzés alapján bármennyit odaírhat. Ha minden elképzelhető veszteségtől eltekintünk, nem számolunk semmilyen trafó veszteséggel (a trafó tisztán 800 ohm induktív terhelés az anódkörben (10:1 es trafó az 800/8 ohm), feltételezzük hogy a cső anódja 0 V rácselőfesznél testpotenciálra kerül, és még így is működik (0 V anódfeszültségnél is a terheléstől függő áram folyik rajta, tehát ilyenkor nem érvényes rá az ohm törvény sem), akkor az elméleti, tápfeszültség által határolt maximális teljesítmény 0,45 W a következők miatt: 27 V tápfesznél a kimenőtrafó sarkain 0-54 V (induktív terhelés miatt 2*27 V) közötti feszültség lehet. 54 V cs-cs-ig színusz feszültség az 54/2,82=19,14 Veff feszültség. Ebből a maximálisan elérhető teljesítmény 19,14*19,14/800=0,45 (W). A valóságban ha ennek a teljesen irreális feltételekkel kiszámolt elméleti maximumnak a fele kijön, akkor már ügyesek vagyunk (és diszkréten nem emlegetünk még akkor sem olyan sci-fi-be illő kifejezéseket, mint "torzítással határolt teljesítmény", hanem egyszerűen rámondjuk, hogy jól szól (hogy miért?...mert csak). |
Bejelentkezés
Hirdetés |