Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Mikor jössz? Hozhatsz nekem is abból a 185 fokos ónból.
Leszoktam, sőt mosogatószerrel vagy szappannal is át szoktam menni rajta..
Felhívnám szíves figyelmed, hogy a 95 fokos ötvözet korrekt forrasztásához kevés a 100 fokos páka (ezt hívja szakzsargon taknyolásnak) Pl. a hagyományos ólmos forrasztó ón 185 fok körül olvad és 300-330 fok körüli pákával forrasztják, ami úgy jön ki, hogy a biztos kötéshez vagy 40 fokkal magasabb forrasztási hőmérséklet szükséges plusz maga a pákahegy is jelentősen visszahűl a forrasztás során akár 100 fokot is.
Továbbá nagy a lelkesedés, de az esztétikus felületről továbbra sem beszélhetünk, pedig gondolom legtöbben leginkább ezért szeretnének ónozni!
Ki beszélt itt hagyományos ónról? Te at mondtad 400 fokon támadod az alkatrészeket, Én erre azt mondtam, 200-300 fokig lehet forrasztani óntól függően. Mutattam neked egy 185 fokos ónhoz, linket, lehet hogy elszégyelted magad mert nem néztél utána, (nem úgy min én, mert Én mielőtt hozzászólok ránézek a netre, hülyeséget ne írjak), de ettől még nem kell leharapni a fejem, és ennek semmi köze ehhez az ónozási módszerhez.
Ki állít fel itt határokat? Ha nem olvadna meg csak 400 fokon az határ lenne. Jó lenne ha visszaolvasnál, mert leírtam, mi a jelenség, és leírtam hogy miután a két anyag összeforrt, elválaszthatatlan lett egymásól (és a réztől), fogóval nem tudtam letépni. Néha olvashatsz Te is. Persze azt hogy 10 év múlva mi lesz, nem tudom, de sok változás nem lehet. A periódusos rendszerben az ólom a 82-es elemszámú a bizmut meg a 83-as. Nem vagyok kémikus, de 20 éve még nem voltak nagyon ólommentes forrasztó anyagok, mégis megy a nagyi rádiója, és a többi 20 éves cucc sem forrasztotta ki magát. Előbb megy tönkre az elektronika. Senki nem kérte hogy használd. Gondolom gőzöd sincs, hogy pl. a kémia ón milyen hatással lesz 90 év múlva a panelra, ettől még használják. Majd előkapom zsebemből a klímakamrámat, hogy kielégítsem a minden iránt nyitott és érdeklődő kíváncsiságodat. Volt egy videó, ami érdekes dolgot mutatott be, kipróbáltuk, működik, használható, ellenpéldát még nem láttunk, csak valaki már látott valakit, akinek az ismerősének nehézségei támadtak, ugyan nem ezzel, hanem a kadmiumossal, és hű de űber gáz, mert ez is biztos kadmiumos és 70 fokon olvad és mérgező. Hát nem olvad 70 fokon, nincs benne kadmium, de nem baj, vonj le mindenféle légbőlkapott marhaságok alapján elhamarkodott következtetéseket és harapd le a fejem. Ettől persze még várjuk az ón, ólom, bizmut keverésű forraszanyagra vonatkozó negatív példákat, hátha valakinek komoly gyakorlati tapasztalata van ezzel a 95 fokon olvadó anyaggal kapcsolatban. Esetleg képekkel illusztrálva, vagy egy kémikus emberke is hozzászólhatna, miben gyengíti a bizmut az ón ólom keveréket (amit tegyük hozzá, csak az EU-s tagság miatt nem használunk manapság, mint ahogy a mákos gubát sem ehetnénk, és a disznóknak is labdát kell adni az ólba, hogy jól érezzék magukat, és még sorolhatnám) Komoly ellenérveket várunk, és nem ilyen honnan tudod mi lesz vele 20 év múlva hülyeségeket. (Van ám pár 20 évnél újabb találmány amiről ugyan úgy nem lehet tudni mit okoz 20 év múlva, mégis napi szinten használod)
Mondtam, rakjál fel egy fotót, ahol Te házilag otthon szebb ónfelületet csinálsz, és az nem kémia ón, mert az Simpi nem tudja forrasztani a 400 fokos pákájával sem.
Ez pontosan úgy néz ki mint a tüziónozott nyák, ott ugyan ez történik, csak előtte még a nyákot átnyomják egy folyatószeres oldaton, és nem házilag egy kutyakonzerves dobozban készül egy hurkapálca, meg egy sűrűbb szivacsdarab segítségével. Ezek kezdeti lépések. 2. kísérlet, mi a jó eget vársz 2. próbálkozásra? De lehetőség adott, mutasd a te házi ónozásodat, hasonló felbontásban scannelve.
100 fokot visszahűlő pákahegy
 Te mit forrasztasz? Csatornát?
Én Teszek a hegyére egy pötty (pötty, nem bumszli) ónt, és akkor pikk pakk megy a forrasztás.
A forrasztásról, nem a teljesség igényével, hőmérséklet miegymás:forrsztás1
A bizmutgondok: 18_19_oldal Mivel a fűtés nem közvetlenűl a páka hegyében van, az igen is jelentősen visszahűl a szobahőmérsékletű nyák+alkatrészláb+ón hatására, főleg ha vékonyab a hegy. Nekem mindegy hány kisérletről van szó, amig nincs eredmény. Valószínűleg magával az alapanyaggal lehet gond, mivel már az sem fényes a képed tanúsága szerint, lehet szenyeződés, de maga az ón is tréfás tud lenni, többféle rácsszerkezetet tud felvenni és attól függően szürke vagy fényes. Sajnos csak kémiai ónról tudnék képet feltenni (már tettem, de ha kell még keresek) Nekem semmi bajom nincs a forrasztásával. Szóval továbbra is csak szurkolok és várom a működő, az egyszerű és az esztétikus viziónozás technológiai leírását!
A bizmutos linkken elhasal a forummotor, de a címet a böngészőbe másolva meg lehet nyintni.
Nagyon jó a doksi, több ponton taglalja mitől jobb az ólmos az ólommntestől, aki akarja végiolvassa, de gyakorlatilag ugyan zat írta le, mint én, hogy az EU miatt kell az egész miskulancia.
Azért egy részt kiragadtam: Összegzés: Az ólommentes forraszok ólomtartalmúaktól eltérő tulajdonságai 1: Olvadáspontja magasabb, magasabb megömlesztési hőmérséklet 2: Nedvesítési sebessége a forrasztás hőmérsékletén kisebb , hosszabb idő 3: Felületi feszültsége nagyobb, rosszabb terülés 4: Sűrűsége kisebb (kb. 7,5 kg/dm3, szemben az eddigi 8,4 kg/dm3-rel), valamivel jobb fajlagos anyagfelhasználás 5: Viszkozitása nagyobb, gázzárványok 6: A forrasztás felszíne matt, eltérő elfogadási kritériumok 7: Ára magasabb A 7 pontból egyedül 4. pont volt pozitív eltérés a többi mind negatívum. A doksiban ott volt az ón-bizmut, annyit jegyzett meg, hogy gyengébb terhelhetőség, de tegyük hozzá, nem is ezzel forrasztunk, ez csak a felületre kerül a forrasztásbál jelentősen jelentéktelenebb mennyiségben. A másik doksit nem sikerült belinkelni.
Hát ebben én bizmutra utaló negatívumot nem találtam sőt, van alul egy bizmutps forrasztóanyag:
összetétel:Sn3,5Ag4Bi Sn2Ag0,5Cu7,5Bi Olvadási pont:212-215 Forrasz ötvözet:SnAgBi, SnAgBiCu Előnyök:Alacsonyabb olvadáspont, jó forraszthatóság hátrányok:A bizmut tartalom miatt érzékeny az ólomtartalomra Ebből nekem az jön le, hogy ha csak a felületen van egy nagyon kevés bizmutos réteg, akkor cirka ugyan ezt az arányt fogjuk elérni az ólommentes forrasztóanyaggal. Közben tovább akarom fejleszteni a kapcsolásomat, úgyhogy nem forrasztottam be az alkatrészeket, (csinálok másik nyákot) de van otthon pár tonna ellenállás csak a teszt kedvéért 3-at négyet beforrasztok. Egyébként meg fényesebb a bevonat mint a scannerben látszik, egyáltalán nem szürke.
A második link 18. és 19. oldalát nézd!
Ezzel csak az a gond, hogy az ónban lévő folyasztószer/gyanta -már persze ha van benne- nagyrészt nem nyákon és az alkatrész kivezetésén fejti ki áldásos hatását, hanem még a páka hegyén jórész elbomlik vagy legalább is jelentősen csökken a hatása.
Vagy teszel a pákahegyre és a forrasztási helyre is? Ennek viszont nem sok értelmét látom.
Teszek oda is. Mondom, a hegyre csak egy pöttyet, viszont az olvadt ónpötty sokkal jobb hőátadási tényezőkkel bír, min a szilárd pákahegy. Próbáld ki.
A linket néztem, de ez is furatfémezett kártyákról szól. Ha már furatfémezett, akkor azt házinak tekinteni nem nagyon lehet, és ha már olyat csinálok, akkor galvanizálok rá ónt a maratás előtt, és nem kell ezt a bizmutost felvinni maratás után.
Hát ha csak úgy nem...
Azt korábban sem mondtam, hogy minden esetben gondot jelentene a bizmut jelenléte, csak az hogy bizonyos körülmények közt. És még ha "házi" nyákgyártásról is van szó -ahol ha tehetünk is engedményeket- nem árt tisztában lenni a technológiai határokkal. Jelen esetben pl. azzal, hogy a bizmut jelenléte miatt előfordulhat, hogy a forrasz nem egyszerre szilárdul meg, ami pl az említett jelenséget okozza, de lehet, hogy más szituációban is fellép hasonló hiba. És nem az alacsonyabb olvadáspont miatt! A másik az alacsonyabb olvadás pont kérdése: ha tudunk róla, és ennek megfelelően járunk el, akor nem érhetnek meglepetések. Persze ez egy pár mW teljesítményt diszipáló bigyónál nem szempont.
A miheztartás végett kérdem: a nyák ónozás az OFF vagy ha ezt bizmut tartalmú ötvözettel tárgyaljuk? Vagy csak a bizmut szó kerülendő?
Én érdekesnek tartom a diskurzust, pedig nem is akarok viziónozni.
Szerintem is. Ha lesöpörjük a vízi ónt rendesen, akkor nem is kell számolni az olvadási hőmérséklet változással és mindenki tudja az eddigi pákájával és ónjával forrasztani.
Leírtam, hogy nekitoltam, és ráraktam a rendes ónból egy jó nagy pöttyöt, majd megpróbáltam letépni.
Miért nem olvasol? Mi fenének próbálnám azt méregetni mennyi idő alatt ég ki az óna, amit nem is értek igazán, mert kiégni nem fog, max elpárologni, de ki az, aki addig nyomja a forszemnek a pákát hogy elpárologjon róla az azt fedő ónréteg.
Hogy párologna már el, mikor ráterül a rendes ón. Egyébként tényleg vicces volt, de csak megnyúlt hegyes kis manósapkákat tudtam csinálni le nem jött.
Ma beforrasztom a nyákot, majd csinálok egy másik verziót, azután majd lehet nézegetni. Addig függeszzük fel, mert Köbzoli már a haját tépi.
Előbb jön le a réz a panelről, mint az ón a rézről. Nem csak forrásponton és a fölött párolog amúgy az ón?
Szerintem szép lett az a nyák. Az, hogy el lett csúszva a forrpont, a forrpont lyuktól, az nem az ón hibája.
Sziasztok. Sprint layout-hoz keresek novál cső foglalatot. Nem tudna ebben valaki segítteni?
Köszönöm
Szia! Elektroncsöves topikokban keress rá a .lay-ekre és .lmk-kra. Nem linkelek, mert nem tudom ellenőrizni a konkrét méretet. (Vagy a Sprint Layout-os topik.)
Köszönöm még egyszer! SP 5.0 nem ismeri fel. Ez valami spéci fájl?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
