Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   63 / 239
(#) Suncorgo válasza cimopata hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Rendben köszi.

Rettentően nem vagyok ennek a hangjával kibékülve. Nagyobb kivezérlésnél torzul a kimeneti szinusz egyik fele. Ez a hangszóróba recsegés formájába hallatszik, pedig a táp még messzebb van. Kb. 75% modulációs mélység.
(#) Suncorgo hozzászólása Nov 24, 2011 /
 
Ennek a rettentő egyszerű kapcsolásnak hogyan lehetne a kapcsoló frekvenciáját emelni?

A másik probléma pedig az hogy ha a bemenetre nem 10K ellenállást teszek hanem 1K-t hogy az erősítés 100x legyen akkor nagyon belenyúl a kapcsoló frekibe. Ezt érdemes úgy megcsinálni hogy marad a 10K és akkor egy 10x erősítésű előerősítőt tenni elé?
(#) Suncorgo válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Vagyis pontosítok. Vagy 36-40Khzen megy vagy egyet gondol és 1.250Mhz-en. Legalábbis szkóp szerint.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 24, 2011 /
 
Egy D osztályú erősítő nagyon gyengén muzsikálna 100-as erősítésnél. Tegyél elé egy 10-szeres erősítőt, akkor 1 V vezérelje ki a végfokot. Ehhez csökkentsd a visszacsatoló 47 k-t, különben túl lesz vezérelve.
De miért nem nézed meg szimulátorban?
(#) Suncorgo hozzászólása Nov 26, 2011 /
 
A szimulátorban már működik. Kíváncsi vagyok rá élőben is.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 26, 2011 /
 
És hol a DT? A kapcsolók elé tegyél holtidőt, ami modellezi a meghajtó ic holtidejét. Az LF36 nem olyan jó, használj 357-et helyette. Ennek a tápfesze +/-15 V legyen, az 5 V kevés. Ide felesleges az LF ic, nem kell ekkora sebesség, elég a TL071 is.
Ez a differenciál erősítő nagyon jó, de nem ártana áramtükröt tenni a kollektorokba, hogy nagyobb legyen a nyílthurkú erősítése. ( Kisebb lesz a torzítás a kimeneten ) A meghajtó ic bemeneteit azért védd meg egy-egy zenerdiódával, biztos, ami biztos. ( Vagy ha 5 V-ról megy az a két tranyó ami most nincs benne, akkor nem kell.)

A másik, hogy ne ilyen hosszú ideig szimuláltasd, elég ebből másfél periódus is, jobban lehet kiértékelni.
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Nov 26, 2011 /
 
Pillanat akkor lerajzolom ahogy összeraktam. Igazad van így lesz teljes a kép.
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Nov 26, 2011 /
 
DT-vel. Felrakom a valóságban összerakottat is.
(#) Suncorgo hozzászólása Nov 26, 2011 /
 
Így van összerakva most. Mikor bekapcsolom 3 lehetséges elindulás lehetséges.

1 - Nincs feltöltve a Cboot kondenzátor a kimeneten 0V van és meg van a magas oldali fet bekapcsoló logikai jele csak a fetet nem kapcsolja a kisült kondenzátor miatt. Nem indul meg a rezgés.
(Ilyenkor 100K-val pozitívba szoktam húzni egy pillanatra Q4 bázisát)

2- A kapcsoló frekvencia 1Mhz körüli. Hatalmas szabálytalan jelalak, zavarok a kimeneten.

3- 40Khz-en indul el. Ez csak rövid ideig tart és mikor hozzáérek a bemenethez ismét az 1. pontban bekövetkezett állapot áll be, vagy a 2. -ban.

A kimeneti L tagot hiába csökkentem a menetszámot nem növekszik a freki, ha növelem nem csökken. A visszacsatolásban a 100p Kondenzátorral ha 100pF akkor pl 40Khz a rezgési freki, ha 1nF akkor meg 36Khz.

Próbáltam ezt az 1Mhz környéki frekit beállítani és lassítani Q4 bázisát hidegítve 22pF-al GND-be. Az eredmény 32Khz kapcsoló freki.

Szóval ezt nem értem. A szimulátorban minden szép és jó, itt meg egyszerűen nem tudom beállítani a kapcsoló frekit és hogy stabilan ott maradjon.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 26, 2011 /
 
Első közelítésben tegyél külső tápot a felső FET-nek. Akkor már egy hibalehetőséget kilőttél.
R3 legyen 18 k, az R5 1,8 k.

Nekem nagyon gyanús a differenciál erősítő. Mi van, ha túl nagy a különbség a két tranyó között? Esetleg annyira elbillen, hogy hiába van benne a negatív visszacsatolásban, valahol félrebillenve marad. Esetleg megpróbálhatnál emmitterellenállásokat betenni, mondjuk 100...330 ohmokat. Talán a kollektorellenállásokat is célszerű lenne megnövelni, mondjuk 1,2 k-ra, biztonságosabb lenne egy nagyobb feszültségesés ezeken az ellenállásokon. Arra azért vigyázz, hogy a Q7,9 emmitterkövető, tehát az emmitterek 0,6 V-tal pozitívabbak lesznek, mint a bázisok, aztán nehogy meghaljon az IR ic bemenete. Célszerű lenne ezekre a bemenetekre kötni egy-egy zenert. Ez utóbbi dolgokat nézd meg szimulátorban, látni fogod, mekkora fesz lesz a Q7,9 emmitterén.

Biztosan nincs hiba abban, amit összeraktál?
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Nov 26, 2011 /
 
Ezt már sokadjára raktam össze. Minden alkalommal így viselkedett. Ezért tuti hogy az van összerakva ami a rajzon van.
(#) Suncorgo hozzászólása Nov 29, 2011 /
 
Sziasztok

Odáig eljutottam az UcD-vel hogy fel tudtam vinni a kapcsifrekit 104Khz-re. Arra gondoltam hogy mi van ha a komparátornak használt műveleti erősítő (LF356) nem elég gyors a feladathoz?

Hogyan tudnám megcsinálni LM319-el? Mivel ez az icnek a kimenete nyitott kollektoros ezért tápjára húzom pl 1Kval. A gond nem itt kezdődik hanem ott hogy van GND lába. A GND lábát hiába kötöm az ic VEE-re lábára nem megy a kimenet GND alá tehát minuszba.

Ha kevesebb a menetszám a kimeneti szűrőn akkor elkezd növekedni a nyugalmi áram és melegszik rajta a huzal. Felteszem a kapcsolást is.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Az LF356 nagyon lassú, de még a 357-es sem elég ide, pedig az 4-szer gyorsabb. Ezek műveleti erősítők, komparátornak erre a frekvenciára lassúak.

Az LM319 GND-jét gyanítom, nem is szabad minuszba tenni. De miért nem jó a GND-re kötve? Ekkor nulla és +12 V közötti jelet adna, utána lehetne kötni egy szinteltolót ( egy tranzisztorból ), ami a negatív tápfeszre teszi le a komparátor jelét. Ott már digitális kapukkal megcsinálhatod a DT-t és mehet be az IR ic-be. Ha nem tudod így megcsinálni, akkor este megpróbálom lerajzolni, aztán felteszem.

A mostani differenciálerősítős szinteltoló megint csak nagyon lassú. Az IR ic is nagyon lassú, a sok késleltetés összehoz akkora időt, hogy nem is tud felmenni a kapcsolási frekvencia. 4...600 ns holtidővel sosem fog 250 kHz körül menni. ( Hiába papolok a szimulátorról, ezeket a dolgokat simán meg lehet benne nézni és mindjárt meg lehet spórolni egy - két felesleges kört... )

Ha kevesebb a menetszám a kimeneti fojtón, akkor kisebb az induktivitása, nagyobb az áram hullámossága, persze, hogy melegszik. Ahhoz nem kell nyúlni, lényeg, hogy ne tudjon betelíteni a fojtó, meg a kondi is valami jobb minőségű legyen. Meg ugye nem kell mondanom, hogy a kondit úgy kötjük be, hogy a kondira rámegyünk két dróttal és két dróttal elmegyünk róla. ( nyákon ugyanígy ) Különben a zaj esetleg a tízszerese lesz...

A hét elején elkezdtem megint kicsit foglalkozni a témával. Ez a késés a komparátor bemenetétől a félhíd kimenetéig nálam 100 ns körül van. Ezt úgy kell érteni, hogy a komparátor bemenetére teszek 1 V-os négyszögjelet és kb. 100 ns múlva már megváltozott a megfelelő irányba a félhíd kimeneti feszültsége. Egyenlőre csak 2 x 32 V-ról megy, kb 45 W-ot tud, IRF530/9530 van benne. A THD 0,05 % körüli. Ez utóbbival van a legtöbb gondom, nagyon nem mindegy a huzalozás, a THD mérő mindent "észrevesz". Ma még egy-két dolgot megcsinálok rajta, aztán veszek egy nagy levegőt, csinálok még egy ilyet, mert a végcél a BD moduláció kipróbálása... ahhoz meg nagyon pontos vezérlés kell.
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
A kimeneti szűrő előtt visszacsatoltról mi a véleményetek? Miben más mint a szűrő utáni? Nem lehet addig kivezérelni? Vagy nincs olyan szép a hangja?
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Grat az erősítődhöz. Nekem meg várnom kell mert nincs LM319em.
(#) lorylaci válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Ha önrezgőre hajtasz, és tekercs előttről csatolsz vissza, akkor hiszterézis-oszcillációval fog működni. Ennek vannak előnyei, mint pl a vivőfreki stabilabb a kivezérlés függvényében. (egészen a modulációs hiba megjelenéséig)
Azonban több hátránya is van: az LC szűrő hibáját nem javítja, így a tekercs impdenaciája hozzáadódik a kimeneti impedanciához. Valamint ekkor már gondolni kell a tekercs nem lineáris tulajdonságaira. A legfontosabb hátrány az, hogy a szűrő küszöbfrekijének környékén kiemelés vagy tompítás lehet a terhelés függvényében (ellentétben az UcD-nél a terheléstől ez nem függ) Nem beszélve a fázistolásokról.
A legegyenletesebb frekvencia és fázismenete többek között az UcD-nek van.
Tudtommal a hiszterézis oszcillációs d-osztály már nincs védve szabadalommal, míg az UcD igen, de ez csak üzleti cél esetén érdekes... (diyaudio-n pl fenn van Bruno, és enm sokat zavarja a DIY UcD erősítők)
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Most ezt nem értem. Tegnap azt írtad, hogy nem megy az LM319 kimenete negatívba. Ha nincs ic-d, akkor honnan tudod?

Itt egy rajz a szinteltolásról, DT-ről.

Tehát, legyen egy komparátor, aminek a kimenete a GND és a +12 V között van. A feladat az, hogy ezt a négyszögjelet toljuk le úgy, hogy a -50 V-on legyen a nullája, amikor pedig 12 V-os a jel, akkor a -50 V-hoz képest legyen pozitívban a jel. Ugye, az IR ic-hez kell illeszteni, szerencsére annak schmitt triggeres a bemenete és elég neki 3,3 V is. Ez legyen 5 V. ( vagy 6 V )
A komparátorból a jel egy tranyó bázisára kerül. A tranyó emmitterárama úgy van beállítva, hogy kb. 5 mA legyen. Ha elhanyagoljuk a bázisáramot, akkor azt mondhatjuk, hogy ugyanez az 5 mA fog folyni az R1 ellenálláson, és így 5 V feszültséget fog rajta ejteni. Tehát, ha ez a tranyó bekapcsol, akkor megjelenik az 5 V az R1-en és némi átalakítás, ( DT ) után vezérli az IR ic-t. A tranyó akkor kapcsol be, ha a komparátor nulla kimenetű. Ha a komparátor kimenet +12 V-on van, ( vagyis a komparátorban levő tranyó lezár és a felhúzóellenállás 12 V-ot tesz a kimenetre ) akkor a Q1-es tranyó lezár, mert a bázisa +12 V-on van, az emmittere meg kb. 7,3 V-on. ( tulajdonképpen, egyszerűbben is lehetne, esetleg nem kell a zenerrel előállított, a GND-hez képest 7,3 V segédfesz, de akkor amikor a tranyó lezár, nem fog kapni negatív feszt a bázisán, így csak lassabban zár le. Ekkor az R1-es ellenálláson nulla lesz. Ez a szinteltoló 5...10 ns-os késleltetést jelent csak. A DT előállítása a szokványos, kihasználva azt, hogy az IR ic bemenete schmitt triggeres.

illesztő.pdf
    
(#) Suncorgo válasza lorylaci hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Köszönöm a leírásod!
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
öööö volt egy ic-m. Valószínüleg az előző projectemnél (500W@2R) kinyírhattam pont így hogy a GND lábát összekötöttem VEE-vel. Most a tesztnél hamar kiderült. Ezért írtam hogy ict kell szereznem előbb.

Köszönöm a rajzot de főleg a magyarázatot! Sokat segített.

A +12V ahova a zéner van kötve az az ic 12Vja igaz? Nekem 12V kell. Holtidő egyszerűen egy 4077 2 kapujával és diófa,kondi,ellenállat kíséretében.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
De ha az eredeti rajzot akarod megcsinálni és az LM319 kimenete nem megy le negatívba, akkor a Q6 bázisát ne a GND-re kösd, hanem ahhoz képest 7,5 V-ra, pozitívba. ( zener, ellenállás, kondi )
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Nov 30, 2011 /
 
Igen, az a 12 V, amiről az LF 356 megy.
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 1, 2011 /
 
Átépítettem az áramkört. Komparátornak CD40106BCN-t használtam, azután a szintillesztő 12Vról járatva, nekem ez az 5mA elég kevésnek bizonyult. A kimeneten a lefutóél nagyon csúnya volt. Vagyis sok volt a késleltetés, nem 4 szög volt hanem lekerekedett. Ezért a katt által feltett szintillesztő ellenállásait R2:220R R1:330R választottam R1-el párhuzamosan 12V zéner.

Holtidőnek HEF4077BP 2 kapuja. Teszek fel pontos kapcsolást pontos értékekkel, mérésekkel. Én hiába nézegetem nem látok a fokozatok között késleltetést. Az az érdekes hogy a CD40106 astabilba 6Mhz-en rezeg (összekötöm az egyik kapu be és kimenetét) Szűrő előtt visszacsatolva 769-770Khz-en rezeg ezen értelemszerűen 100pF-al lassítottam és így lett 211Khz. Szűrő utánról visszacsatolva már csak 50-60Khz. Ennyit lassítana rajta a kimeneti LC szűrő?
(#) Lacika001 hozzászólása Dec 1, 2011 /
 
Helló!
Szerintetek ezek a gate jelek egészségesek? A szimulátor is hasonlót mutatott, de szerintem nem így kellene kinéznie.(főleg hogy nem egyformák) Ez egy diszkrét ucd, egyébként "jól" működik, bár sokat nem méregettem még.
Gate 5v/div, négyszög 10v/div, szinusz 0,2v/div, 0,5us.
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 1, 2011 /
 
Itt a kapcsolás. Tettem rá NET neveket. Ott fogok mérni szkóppal szépen sorjában mindent (MP1-7) GND-hez képest.
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 1, 2011 /
 
Itt mérések közben annyi módosítást tettem a rajzon hogy a szintillesztő ellenállásait kicseréltem mert teljesen leszívták az áramot a CD40106 pozitív tápjából. Így változott a freki 51Khz-re. R7->1K R12->2K2
(#) Suncorgo válasza Lacika001 hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Szerintem ha a tüske miatt nem nyitnak össze akkor jó lesz.
(#) Suncorgo válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Mérések
(#) Suncorgo válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
A plussz poén hogy nekem soknak tűnik a visszacstolásba az az 1nF. Itt általában 22-220pF kellene lennie a kondenzátor értékének. Viszont ezzel az értékkel még lassabb a rezgési freki. Ezzel az 1nF-al a legnagyobb.
(#) lorylaci válasza Lacika001 hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
A félhíd kimenete szép így ránézésre. Azonban egy nagyítás rá jól jönne. Bár az is lehet, hogy csak a szkópod sávszélessége nem túl nagy vagy kompenzálás miatt nem látjuk.

Milyen feteket haszálsz?

A tüskéket egyrészt okozhatják lassú és nagytöltésű antiparralel diódák, másrészt a nem megfelelő DT beálítás.
Érdemes még egy kicsit dolgozni vele, ugyanis ha ezek a tüskék bejutnak a bementi komparátorva akkor növelik a torzítást és a zajt. Néhány módosítással azonban csökkenthetők, vagy akár eltüntethetők.
Következő: »»   63 / 239
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem