Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Itt van az áramkör késése. A komparátor kimenetén okozott szintváltozás kb 270ns alatt jut el a fetig. Ebbe benne van a holtidő is ami kb 20ns.
A kimeneti L tagot 38uH helyett 22uH tekertem. A freki feljebb emelkedett 64,5Khz-re. Kicsit melegszik a kimeneten az 1µF kondenzátor. Az induktivitáson 38uHnél a vasmag 22uH a huzal melegszik.
IRF520 egyenlőre. SMD-vel akarom majd megcsinálni +-30v/8Ohmra. A meghajtók tápja egy 7812, és ilyen tüskék vannak benne, (0,5V/div) nemtudom ez sok e de én meglepődtem rajta.47n+10u-val van hidegítve.
A holtidőt hogy lehetne megmérni?
Amit tegnap rajzoltam., az HC sorozatú ic-hez való, az 5 mA áram a 910 ohmos ellenálláson 4,5 V-ot fog eredményezni, ez még jó a HC ickhez, de kevés a CD sorozathoz.
Persze, hogy leszívták, hiszen 18 mA körüli áram folyik, ez meg azért túlzás.
Az sem az igazi, hogy a TL071 csak +5 V-os tápot kap. Kösd ezt is 12 V-ra, vagyis cseréld ki a zenert 12 V-osra. Az R7, R12 lehet 2,2 k, ez még egész jó lehet, nem lesz túl nagy áram a BC212-n. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen a tranyón elég nagy feszültség esik, tehát, ez nem kapcsolóüzemben megy, vagyis melegszik. Ha az R12-vel párhuzamosan kötsz egy zenert, akkor annak az lesz a hatása, hogy nagyon lelassítja a jel oldalmeredekségét, mert egy zener kapacitása 20...30 pF körül van. Ez, meg az ic-k bemeneti kapacitása már probléma, ezért is lesz nagy a késleltetése az egész áramkörnek. Hagyd ki a zenert, ha jól működik az áramkör, akkor nincs rá szükség. De ha mindenáron akarsz tenni védelmet, akkor egy sima diódát tegyél a kapuk bemenete és a +12 V közé. ( ha pozitívabb akar lenni a bemenete a kapuknak, akkor a tápfeszen kinyit a dióda. Ide elvileg schottky kellene, az alacsonyabb fesz. esés miatt, de elmegy egy 1N4148-cal is.
Habár az IRF520 gate töltése kicsi, nagyon rossz a diódája (170-1100n, ami ráadásul nagyon nagy tartomány), és rossz az Rds-onja is. Minden bizonnyal ez a dióda okozza a tüskéket.
Ha a meghajtás engedi, akkor rakj bele IRF540Z-t (ez még elérhető és jó fet). Ennek a diódája 41-62nC, ezel a tüskék hipsz-hopsz el fognak tűnni. (gate 41-63nC) Ha a mehajtásod nem túl jó (gondolom ezrét használsz nagyon alacsony gate töltésű feteket), akkor nézz körbe. 100V-os fetek esetén legalább 100nC alatt legyen a dióda Qrr-je. Ajánlhatnám az FDP3652-őt, ami egy kiválló fet (41-53nC gate, dióda 45nC max), de tudom hogy ritka. Ha nem tudsz beszerezni, akkor van pár felesleges FETem.
Hát, az 1 nF tényleg sok, de nem szabad elfelejteni, hogy te a CD sorozatú ic-ket használod, és egy ilyen schmitt triggernek nagy a hiszterézise, emiatt aztán persze hogy lassú lesz a kapcsolási frekvencia. ( Hiszen, jó nagyot kell változnia a kimenetnek ahhoz, hogy a schmitt trigger kapcsoljon. Emiatt is kell az 1 nF. ) Azt csinálhatod, hogy a schmitt trigger elé kötsz egy 10-szeres erősítőt, bár ezt elég nehéz kivitelezni, mert nagyon nagy sávszélesség kell ahhoz, hogy ne rontsa el az egész rendszert.
Nem véletlenül javasoltam a HC sorozatú ic-ket, de még azoknak is viszonylag nagy a hiszterézisük, tehát ilyen egyszerű formában elég gyengécske lesz. De azért ki kellene próbálni...
És akkor még hozzájön a FET-ek késleltetése, a drain-source feszültségek meredeksége, úgyhogy ez nem az igazi...
Holtidőnek kevés lesz a 20 ns, legyen inkább a duplája, bár ez most még nem annyira lényeges. Az IRF540 elé nagyon kevés az a 2,2 ohm. Ez azt jelenti, hogy a FET gyorsabban fog kapcsolni, sokkal nagyobb lesz a feszültségmeredekség az átkapcsolásoknál és még az is előfordulhat, hogy a Miller kapacitáson keresztül egy kikapcsolás után azonnal vissza is kapcsol a tranyó. Egyébként, én azt vettem észre, hogy felesleges ennyire gyorsítani a tranyókat, amit nyersz a kisebb disszipáción, elveszted a jóval magasabb zavarszinten, vagyis rosszabb lesz pl. a torzítás, gerjedékenyebb, stb. 10 ohm bőven elég, dióda sem kell vele párhuzamosan. Az ebből eredő lassulást az áramkör egyéb részein kell lespórolni.
Ebben az állapotban még nem túl érdekes a szűrő alkatrészei. ha jól megy az egész, akkor még durva eltéréseket is ki tud szabályozni. Mindenesetre úgy kell megválasztani a fojtót, a kondit a terheléshez, hogy az adott törésponti frekvencián már pont ne legyen kiemelése. persze, a kondi nem melegedhetne, tehát, keress oda valami jobb minőséget. Én C2334-es fűrészelt REMIX-et tettem bele, ezt találtam nagy hirtelen. ( 35 uH, 470 nF, 8 ohm. )
Az nem baj, ha melegszik a drót, végül is áram folyik rajta. A baj akkor van, ha le is akar égni... akkor célszerű litzéből tekerni.
Az UcD-ben nincs állítható holtidő, az annyi, amennyi. ( a hagyományos értelemben nincs is ) Ráteszed a szkóp GND-t a negatívra, vagy a GND-re a két sugarat meg a gatek-re.
Erre a teljesítményre inkább IRF530-at használj, az 520-as nem egy sikerült példány...
A meghajtástól függően tud alkalmazni holtidőt. Nyilván ez nem lehet olyan, amiben mindkét FET ki van telejsen kapcsolva, de a keresztvezetés elkerülhető.
Az IRF530-nak is nagyon rossz diódája van, de még az IRF530N-nek is. 1uC diódája a 200V-os FETeknek van. Ahhoz pedig, hogy a holtidőt tudjon pontosan mérni nagyon jó szkóp kell, valós kétsugaras.
Ezt nem értem. Ha nem lehet mindkét FET-et egyszerre kikapcsolni, akkor miért nincs keresztvezetés?
Az UcD-ben valamennyi "holtidőt" az biztosít, hogy a FET-ek bekapcsolása egy viszonylag nagy ellenálláson történik, tehát ez egy lassú folyamat ( ahhoz képest, hogy mit lehet elérni ), míg a kikapcsolás nagyon gyors, hiszen egy tranyó direktbe zárja rövidre a gate-source elektródákat. Ez egész jól látható Lacika001 fotóin. Persze, hogy rossz diódája van az 530-nak, de még mindig jobb tranyó, mint a semmi. Egyébként, nem is gondolnád, milyen keveset számít a minőség szempontjából. Torzításban szinte semmit. Az, hogy rosszabb a hatásfoka, az elenyésző. Nagyobb az RF zavarkibocsátás. Na és? Miért nem lehet megmérni pontosan egysugaras, elektronkapcsolós szkóppal? Chopped üzemmódban kell használni. Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor nem mutatna azonos ábrát pl. ugyanaz a négyszögjel a két csatornán. Elég furcsa lenne...
Kipróbáltam egy olyan elrendezést, ahol a komparátor egy SN74HC14. A komparátor előtt nem volt semmilyen erősítő, tehát azzal a hiszterézissel dolgozik, ami eleve bele van építve. Van benne 3 ilyen kapu, egy a komparátor, kettő meg a DT. Ezután szinteltoló diszkrét alkatrészekből és IRF530/9530 FET-ek. A visszacsatoló ellenállás 27 k, vele párhuzamosan egy 100 pF. ( Ezzel nincs soros ellenállás, így volt a legjobb. ) A bemeneti ellenállás 4,7 k. A kapcsolási frekvencia valamivel 200 kHz felett van, szép a négyszögátvitel, bár egy kicsi túllövése van. ( nagyobb kondi kell a visszacsatolásba ) Ami szépséghibája, hogy a teljes kivezérlésnél nem símul olyan szépen bele a kimeneti jel a tápfeszültségbe, mint egy olyan rendszernél, ahol jóval nagyobb a nyilthurkú erősítés. ( meg a kapcsolási frekvencia ) A torzításméréseknél ez meg is látszik, az értékek nem túl jók. Lefotóztam a spectrum analizátort is, de nagyon gyengék lettek a képek, úgyhogy csak leírom az értékeket. A betáp 2 x 32 V, terhelés 8 ohm. Maximális teljesítmény 42 W, ekkor 0,32 % a THD, 20 W-nál ez az érték 0,16%. Az intermodulációs torzítás hasonló értékű, talán egy kicsit magasabb teljes kivezérlésnél, mint a harmonikus torzítás. Ahhoz képest, hogy a szerkezetben alig van alkatrész, nagyon korrekt a működése.
Persze, a legkíváncsibb a hangjára voltam. CD lemez be, halljuk... Megdöbbentem. Elképesztően tiszta a hangja. Mélyek, magasak, nagyon rendben van. Lehet, hogy mégiscsak igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy nem annyira a torzítás számszerű értékének van jelentősége? Ugyanúgy szól, mint a sokkal precízebben megépített, 0,05 % torzítású elrendezés. A kapcsolási frekvencia sem megy le még teljes kivezérlésnél sem a hallható tartományba, tehát még gyengébb, vagy erősebb túlvezérlésnél sem csipog. A szkópfotók 10V/kockával készültek, a vezérlőjel 1 kHz-es. A kimeneti feszültség és a félhíd kimenete látható rajtuk.
Még néhány kép.
A leírásod alapján hogy milyen egyszerű az áramkör meglepően szépek a kimeneti jelek.
A kimeneti kondenzátorom egy pc tápból bontott 1µF/250V kondenzátor ami a főtrafó primerével volt sorbakötve. Szóval mi bírja ha ez nem a magasfrekit? Ilyen bordó színű, lekerekített élei vannak.
Ha ez 0.35% akkor az én Quadom az 0.00001%ot verdesi az 1'os töréssel a szinuszban! ja négyszögben és a háromszögben egyáltalán nincs torzítás! Egyszóval olyan lett mintha direktbe lenne átkötve az egész, mint ha ott se lenne! Mellékesen Full B osztály körülbelül 70%-os hatásfokkal ami nem is olyan rossz. Attól függetlenül kíváncsi lennék egy korrekt D osztályos kapcsolásra 18-25 watt tartományba 0.00000000.... százalékos torzítással!
Vegyél MKP-t vagy MKS-t, azok bírják, legalábbis az enyémben nem ellenkeztek.
Azt kell mondanom, hogy kevered a szezont a fazonnal. Az egyik analóg, a másik pwm. Ennek megfelelően a kimeneti feszültségek is más alakúak. Hogy a pwm miért ilyen, annak nézz utána ebben a topicban, mondjuk az elejéről. Ha valamit nem értesz, akkor inkább kérdezz rá, mielőtt véleményt formálsz. Ezzel legfeljebb a hozzánemértésedről teszel tanúbizonyságot.
Az extrém kis torzítás semmilyen osztályban nem létezik, így hiába kíváncsiskodnál a kapcsolási rajzot illetően.
Hm... pedig ennek jónak kellene lennie. Biztos, hogy nem a környezetéből melegítette valami?
( Sajnos, elrontottam a fotókat, de már nem volt időm újakat csinálni. Csak azt néztem, hogy a szkóp képe nagyon fényes, hát lejjebb vettem a fényerőt. Csak azt felejtettem el, hogy elég félhomályban fotóztam. Ezért aztán olyan, amilyen... ) Az áramkör nagyon egyszerű. Cseréld ki a CD sorozatot HC-re, neked is jó lesz. ( Ha egyébként korrekt a nyák, vagy a "légszerelés") Mondanom sem kell, a mérések során még támadt ötletem, talán majd a jövő héten kipróbálom.
Sziasztok. Nemrégiben vettem egy erősítőt számomra igen érdekes hibajelenséggel. Az erősítő kitűnően működik csak van egy kis bibi vele: rendszertelen időközönként nagyon hangos pattanó hangot hallat. Azért írtam ide mert az erősítő full kapcsolóüzemű, mind a táp mind az erősítő.
Meg szeretném javítani de sajnos nincs scópom , ezért segítségeteket kérném ez ügyben hogy hol és hogyan kezdjem el. Innen letőlthető a kapcsolási rajz.
Esküszöm hatalmas képet kaptam most. Megépítettem panelra nem az UcD-t hanem a sima önrezgőt ami szűrő elöttről van visszacsatolva. Próbapanelen olyan fa**ául működött szinte tápig kivezérelve, itt panelen viszont egy bizonyos terhelés felett eltűnik a pozitív félhullám is és a negatív is. Terhelés nélkül semmi baja sincs. Kötöttem rá hangszórót és 4.7R ellenállást is. Mind2ővel ezt csinálja. Mi lehet a bibi vele?
Kimeneti mérések.
Első képen Így kezdi. Aztán hangerőt vagyis bemeneti jelet növelve így folytatja.
Próbapanelen persze ez így ahogy van jól működött. Nem értem itt miért nem.
Tegyél egy-egy 100nF X7R típusú SMD kondit hidegítésnek közvetlenül a fetek lábához, az enyém attól javult meg. Talán az MKT is jó, de a mezei kerámia biztosan nem, az olyan volt mintha ott sem lenne.
Nekem olyan, mintha megszólalna az SD bemenet és letíltana. Biztos nincs benne elkötés?
1-1 1nF kondenzátort párhuzamosan kötök a fetekkel akkor megjavul. Viszont cserébe melegszenek a kondik és a feteket is fűti valamennyire. Próbáltam zobellel is úgy meg az 1W ellenállás akart elfüstölni.
Nekem is annak tűnt. Direktbe összekötöttem az SD lábat a VEE-vel és akkor is ez van.
Az általad említett kondenzátortól csak egy hangyányit javult a helyzet.
A sárga épp semmi. Sehova nem volt kötve. Az nem a táp alsó határa ha erre gondolsz.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
A használat feltételei
• Adatvédelem
• GY.I.K., Használati útmutató és szabályok
• Impresszum
• Elosztó
• Hiba jelentése
K�rlek v�rj...