Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   64 / 239
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 1, 2011 /
 
Itt van az áramkör késése. A komparátor kimenetén okozott szintváltozás kb 270ns alatt jut el a fetig. Ebbe benne van a holtidő is ami kb 20ns.
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 1, 2011 /
 
A kimeneti L tagot 38uH helyett 22uH tekertem. A freki feljebb emelkedett 64,5Khz-re. Kicsit melegszik a kimeneten az 1µF kondenzátor. Az induktivitáson 38uHnél a vasmag 22uH a huzal melegszik.
(#) Lacika001 válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
IRF520 egyenlőre. SMD-vel akarom majd megcsinálni +-30v/8Ohmra. A meghajtók tápja egy 7812, és ilyen tüskék vannak benne, (0,5V/div) nemtudom ez sok e de én meglepődtem rajta.47n+10u-val van hidegítve.
A holtidőt hogy lehetne megmérni?
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Amit tegnap rajzoltam., az HC sorozatú ic-hez való, az 5 mA áram a 910 ohmos ellenálláson 4,5 V-ot fog eredményezni, ez még jó a HC ickhez, de kevés a CD sorozathoz.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Persze, hogy leszívták, hiszen 18 mA körüli áram folyik, ez meg azért túlzás.
Az sem az igazi, hogy a TL071 csak +5 V-os tápot kap. Kösd ezt is 12 V-ra, vagyis cseréld ki a zenert 12 V-osra. Az R7, R12 lehet 2,2 k, ez még egész jó lehet, nem lesz túl nagy áram a BC212-n. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen a tranyón elég nagy feszültség esik, tehát, ez nem kapcsolóüzemben megy, vagyis melegszik. Ha az R12-vel párhuzamosan kötsz egy zenert, akkor annak az lesz a hatása, hogy nagyon lelassítja a jel oldalmeredekségét, mert egy zener kapacitása 20...30 pF körül van. Ez, meg az ic-k bemeneti kapacitása már probléma, ezért is lesz nagy a késleltetése az egész áramkörnek. Hagyd ki a zenert, ha jól működik az áramkör, akkor nincs rá szükség. De ha mindenáron akarsz tenni védelmet, akkor egy sima diódát tegyél a kapuk bemenete és a +12 V közé. ( ha pozitívabb akar lenni a bemenete a kapuknak, akkor a tápfeszen kinyit a dióda. Ide elvileg schottky kellene, az alacsonyabb fesz. esés miatt, de elmegy egy 1N4148-cal is.
(#) lorylaci válasza Lacika001 hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Habár az IRF520 gate töltése kicsi, nagyon rossz a diódája (170-1100n, ami ráadásul nagyon nagy tartomány), és rossz az Rds-onja is. Minden bizonnyal ez a dióda okozza a tüskéket.
Ha a meghajtás engedi, akkor rakj bele IRF540Z-t (ez még elérhető és jó fet). Ennek a diódája 41-62nC, ezel a tüskék hipsz-hopsz el fognak tűnni. (gate 41-63nC)
Ha a mehajtásod nem túl jó (gondolom ezrét használsz nagyon alacsony gate töltésű feteket), akkor nézz körbe. 100V-os fetek esetén legalább 100nC alatt legyen a dióda Qrr-je. Ajánlhatnám az FDP3652-őt, ami egy kiválló fet (41-53nC gate, dióda 45nC max), de tudom hogy ritka.
Ha nem tudsz beszerezni, akkor van pár felesleges FETem.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Hát, az 1 nF tényleg sok, de nem szabad elfelejteni, hogy te a CD sorozatú ic-ket használod, és egy ilyen schmitt triggernek nagy a hiszterézise, emiatt aztán persze hogy lassú lesz a kapcsolási frekvencia. ( Hiszen, jó nagyot kell változnia a kimenetnek ahhoz, hogy a schmitt trigger kapcsoljon. Emiatt is kell az 1 nF. ) Azt csinálhatod, hogy a schmitt trigger elé kötsz egy 10-szeres erősítőt, bár ezt elég nehéz kivitelezni, mert nagyon nagy sávszélesség kell ahhoz, hogy ne rontsa el az egész rendszert.
Nem véletlenül javasoltam a HC sorozatú ic-ket, de még azoknak is viszonylag nagy a hiszterézisük, tehát ilyen egyszerű formában elég gyengécske lesz. De azért ki kellene próbálni...
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
És akkor még hozzájön a FET-ek késleltetése, a drain-source feszültségek meredeksége, úgyhogy ez nem az igazi...

Holtidőnek kevés lesz a 20 ns, legyen inkább a duplája, bár ez most még nem annyira lényeges.
Az IRF540 elé nagyon kevés az a 2,2 ohm. Ez azt jelenti, hogy a FET gyorsabban fog kapcsolni, sokkal nagyobb lesz a feszültségmeredekség az átkapcsolásoknál és még az is előfordulhat, hogy a Miller kapacitáson keresztül egy kikapcsolás után azonnal vissza is kapcsol a tranyó. Egyébként, én azt vettem észre, hogy felesleges ennyire gyorsítani a tranyókat, amit nyersz a kisebb disszipáción, elveszted a jóval magasabb zavarszinten, vagyis rosszabb lesz pl. a torzítás, gerjedékenyebb, stb. 10 ohm bőven elég, dióda sem kell vele párhuzamosan. Az ebből eredő lassulást az áramkör egyéb részein kell lespórolni.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Ebben az állapotban még nem túl érdekes a szűrő alkatrészei. ha jól megy az egész, akkor még durva eltéréseket is ki tud szabályozni. Mindenesetre úgy kell megválasztani a fojtót, a kondit a terheléshez, hogy az adott törésponti frekvencián már pont ne legyen kiemelése. persze, a kondi nem melegedhetne, tehát, keress oda valami jobb minőséget. Én C2334-es fűrészelt REMIX-et tettem bele, ezt találtam nagy hirtelen. ( 35 uH, 470 nF, 8 ohm. )
Az nem baj, ha melegszik a drót, végül is áram folyik rajta. A baj akkor van, ha le is akar égni... akkor célszerű litzéből tekerni.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Lacika001 hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Az UcD-ben nincs állítható holtidő, az annyi, amennyi. ( a hagyományos értelemben nincs is ) Ráteszed a szkóp GND-t a negatívra, vagy a GND-re a két sugarat meg a gatek-re.

Erre a teljesítményre inkább IRF530-at használj, az 520-as nem egy sikerült példány...
(#) lorylaci válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
A meghajtástól függően tud alkalmazni holtidőt. Nyilván ez nem lehet olyan, amiben mindkét FET ki van telejsen kapcsolva, de a keresztvezetés elkerülhető.
Az IRF530-nak is nagyon rossz diódája van, de még az IRF530N-nek is. 1uC diódája a 200V-os FETeknek van.
Ahhoz pedig, hogy a holtidőt tudjon pontosan mérni nagyon jó szkóp kell, valós kétsugaras.
(#) (Felhasználó 46585) válasza lorylaci hozzászólására (») Dec 1, 2011 /
 
Ezt nem értem. Ha nem lehet mindkét FET-et egyszerre kikapcsolni, akkor miért nincs keresztvezetés?

Az UcD-ben valamennyi "holtidőt" az biztosít, hogy a FET-ek bekapcsolása egy viszonylag nagy ellenálláson történik, tehát ez egy lassú folyamat ( ahhoz képest, hogy mit lehet elérni ), míg a kikapcsolás nagyon gyors, hiszen egy tranyó direktbe zárja rövidre a gate-source elektródákat. Ez egész jól látható Lacika001 fotóin.

Persze, hogy rossz diódája van az 530-nak, de még mindig jobb tranyó, mint a semmi. Egyébként, nem is gondolnád, milyen keveset számít a minőség szempontjából. Torzításban szinte semmit. Az, hogy rosszabb a hatásfoka, az elenyésző. Nagyobb az RF zavarkibocsátás. Na és?

Miért nem lehet megmérni pontosan egysugaras, elektronkapcsolós szkóppal? Chopped üzemmódban kell használni. Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor nem mutatna azonos ábrát pl. ugyanaz a négyszögjel a két csatornán. Elég furcsa lenne...
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
Kipróbáltam egy olyan elrendezést, ahol a komparátor egy SN74HC14. A komparátor előtt nem volt semmilyen erősítő, tehát azzal a hiszterézissel dolgozik, ami eleve bele van építve. Van benne 3 ilyen kapu, egy a komparátor, kettő meg a DT. Ezután szinteltoló diszkrét alkatrészekből és IRF530/9530 FET-ek. A visszacsatoló ellenállás 27 k, vele párhuzamosan egy 100 pF. ( Ezzel nincs soros ellenállás, így volt a legjobb. ) A bemeneti ellenállás 4,7 k. A kapcsolási frekvencia valamivel 200 kHz felett van, szép a négyszögátvitel, bár egy kicsi túllövése van. ( nagyobb kondi kell a visszacsatolásba ) Ami szépséghibája, hogy a teljes kivezérlésnél nem símul olyan szépen bele a kimeneti jel a tápfeszültségbe, mint egy olyan rendszernél, ahol jóval nagyobb a nyilthurkú erősítés. ( meg a kapcsolási frekvencia ) A torzításméréseknél ez meg is látszik, az értékek nem túl jók. Lefotóztam a spectrum analizátort is, de nagyon gyengék lettek a képek, úgyhogy csak leírom az értékeket. A betáp 2 x 32 V, terhelés 8 ohm. Maximális teljesítmény 42 W, ekkor 0,32 % a THD, 20 W-nál ez az érték 0,16%. Az intermodulációs torzítás hasonló értékű, talán egy kicsit magasabb teljes kivezérlésnél, mint a harmonikus torzítás. Ahhoz képest, hogy a szerkezetben alig van alkatrész, nagyon korrekt a működése.
Persze, a legkíváncsibb a hangjára voltam. CD lemez be, halljuk... Megdöbbentem. Elképesztően tiszta a hangja. Mélyek, magasak, nagyon rendben van. Lehet, hogy mégiscsak igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy nem annyira a torzítás számszerű értékének van jelentősége? Ugyanúgy szól, mint a sokkal precízebben megépített, 0,05 % torzítású elrendezés. A kapcsolási frekvencia sem megy le még teljes kivezérlésnél sem a hallható tartományba, tehát még gyengébb, vagy erősebb túlvezérlésnél sem csipog.
A szkópfotók 10V/kockával készültek, a vezérlőjel 1 kHz-es. A kimeneti feszültség és a félhíd kimenete látható rajtuk.
(#) (Felhasználó 46585) válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
Még néhány kép.
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
A leírásod alapján hogy milyen egyszerű az áramkör meglepően szépek a kimeneti jelek.

A kimeneti kondenzátorom egy pc tápból bontott 1µF/250V kondenzátor ami a főtrafó primerével volt sorbakötve. Szóval mi bírja ha ez nem a magasfrekit? Ilyen bordó színű, lekerekített élei vannak.
(#) deadlyroberta válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
Ha ez 0.35% akkor az én Quadom az 0.00001%ot verdesi az 1'os töréssel a szinuszban! ja négyszögben és a háromszögben egyáltalán nincs torzítás! Egyszóval olyan lett mintha direktbe lenne átkötve az egész, mint ha ott se lenne! Mellékesen Full B osztály körülbelül 70%-os hatásfokkal ami nem is olyan rossz. Attól függetlenül kíváncsi lennék egy korrekt D osztályos kapcsolásra 18-25 watt tartományba 0.00000000.... százalékos torzítással!
(#) Ge Lee válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
Vegyél MKP-t vagy MKS-t, azok bírják, legalábbis az enyémben nem ellenkeztek.
(#) (Felhasználó 46585) válasza deadlyroberta hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
Azt kell mondanom, hogy kevered a szezont a fazonnal. Az egyik analóg, a másik pwm. Ennek megfelelően a kimeneti feszültségek is más alakúak. Hogy a pwm miért ilyen, annak nézz utána ebben a topicban, mondjuk az elejéről. Ha valamit nem értesz, akkor inkább kérdezz rá, mielőtt véleményt formálsz. Ezzel legfeljebb a hozzánemértésedről teszel tanúbizonyságot.

Az extrém kis torzítás semmilyen osztályban nem létezik, így hiába kíváncsiskodnál a kapcsolási rajzot illetően.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 2, 2011 /
 
Hm... pedig ennek jónak kellene lennie. Biztos, hogy nem a környezetéből melegítette valami?

( Sajnos, elrontottam a fotókat, de már nem volt időm újakat csinálni. Csak azt néztem, hogy a szkóp képe nagyon fényes, hát lejjebb vettem a fényerőt. Csak azt felejtettem el, hogy elég félhomályban fotóztam. Ezért aztán olyan, amilyen... )

Az áramkör nagyon egyszerű. Cseréld ki a CD sorozatot HC-re, neked is jó lesz. ( Ha egyébként korrekt a nyák, vagy a "légszerelés") Mondanom sem kell, a mérések során még támadt ötletem, talán majd a jövő héten kipróbálom.
(#) imre8407 hozzászólása Dec 2, 2011 /
 
Sziasztok. Nemrégiben vettem egy erősítőt számomra igen érdekes hibajelenséggel. Az erősítő kitűnően működik csak van egy kis bibi vele: rendszertelen időközönként nagyon hangos pattanó hangot hallat. Azért írtam ide mert az erősítő full kapcsolóüzemű, mind a táp mind az erősítő.
Meg szeretném javítani de sajnos nincs scópom , ezért segítségeteket kérném ez ügyben hogy hol és hogyan kezdjem el. Innen letőlthető a kapcsolási rajz.
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 6, 2011 /
 
Esküszöm hatalmas képet kaptam most. Megépítettem panelra nem az UcD-t hanem a sima önrezgőt ami szűrő elöttről van visszacsatolva. Próbapanelen olyan fa**ául működött szinte tápig kivezérelve, itt panelen viszont egy bizonyos terhelés felett eltűnik a pozitív félhullám is és a negatív is. Terhelés nélkül semmi baja sincs. Kötöttem rá hangszórót és 4.7R ellenállást is. Mind2ővel ezt csinálja. Mi lehet a bibi vele?
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 6, 2011 /
 
Kimeneti mérések.

Első képen Így kezdi. Aztán hangerőt vagyis bemeneti jelet növelve így folytatja.
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 6, 2011 /
 
Próbapanelen persze ez így ahogy van jól működött. Nem értem itt miért nem.
(#) Ge Lee válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 6, 2011 /
 
Tegyél egy-egy 100nF X7R típusú SMD kondit hidegítésnek közvetlenül a fetek lábához, az enyém attól javult meg. Talán az MKT is jó, de a mezei kerámia biztosan nem, az olyan volt mintha ott sem lenne.
(#) cimopata válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 6, 2011 /
 
A sárga az micsoda?
(#) (Felhasználó 46585) válasza Suncorgo hozzászólására (») Dec 6, 2011 /
 
Nekem olyan, mintha megszólalna az SD bemenet és letíltana. Biztos nincs benne elkötés?
(#) Suncorgo hozzászólása Dec 6, 2011 /
 
1-1 1nF kondenzátort párhuzamosan kötök a fetekkel akkor megjavul. Viszont cserébe melegszenek a kondik és a feteket is fűti valamennyire. Próbáltam zobellel is úgy meg az 1W ellenállás akart elfüstölni.
(#) Suncorgo válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Dec 6, 2011 /
 
Nekem is annak tűnt. Direktbe összekötöttem az SD lábat a VEE-vel és akkor is ez van.
(#) Suncorgo válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 6, 2011 /
 
Az általad említett kondenzátortól csak egy hangyányit javult a helyzet.
(#) Suncorgo válasza cimopata hozzászólására (») Dec 6, 2011 /
 
A sárga épp semmi. Sehova nem volt kötve. Az nem a táp alsó határa ha erre gondolsz.
Következő: »»   64 / 239
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem