Csak egy kóbor ötlet volt

Egy ETD59-es magon kb 100Khzen mekkora teljesítményt lehet áthúzni?

Körülbelül 6-8kW-ot.

Akkor azzal már szinte hegeszteni lehet. Tudom hogy nem itt illik kérdezősködni de ide is tartozik végül is D Class erősítőhöz kell. ETD49ből? Ugyanezen a frekin? Egyszer próbáltam megtekerni félhidas táphoz. Úgy emlékszem hogy 1KW-nál nem tudtam feljebb méretezni mert az ablakába nem fért el a huzal. (és ebből van is itthon )

Itt a 26. oldalon mindent megtalálsz.
Attól, hogy te nem tudtál annyit kinyerni, az nem jelenti azt, hogy nem lehet, csak max neked nem sikerült.

Köszi!

Ha jól értelmezem akkor keresztmetszet adatlap szerint minden trafónál és akkor freki alapján vagyis az adott freki alatt szerepel hogy mekkora teljesítmény vehető ki a magokból?

Minden világos Valahogy elkerülte a figyelmem a típus.... Vagyis nem leltem meg egyből

Végre működik az önrezgő, BD modulációs végfok. Kicsit egyszerűsítettem a dolgon, egy darab 74HC14-es schmitt trigger, szinteltoló, FET-ek. Maradt az 530/9530 komplementer pár. Ezt UcD szerűen visszacsatoltam és ebből csináltam két darabot. Az összeszinkronizálást a korábbi módon csináltam meg. Érdekes, ha elég egyforma a két félhíd, akkor még szinkronizáció nélkül is egész jól megy, valószínű keletkezik annyi zavar, hogy maguktól összeszinkronizálnak. Ez így egész jól megy, de 0,6 % körüli a torzítása teljes kivezérlésnél, ami azért nagyon nem tetszett. Az egész elé csináltam még egy feszültségszabályozó hurkot, vagyis még egy visszacsatolást építettem az egészre. Azt hittem, legalábbis a szimulátor alapján, hogy ez így nagyon kényes lesz, de a gyakorlatban sokkal jobb lett, mint amire számítottam. Azt azért megcsinálja, hogyha nem jók ebben a szabályozókörben ( meg az egészben ) az időállandók, akkor a BD moduláció eltűnik és átmegy az egész AD-be. Ha nem a minél kisebb torzítás a cél, akkor nagyon gyorsan be lehet mérni, ha meg precízebbre kell, akkor még offset potit is kell beletenni, mert az egyenáramú összetevő is aszimmetriát okoz. Egyébként várakozáson felül egyszerű és nagyon jól működik.

Kép004 Az egyik félhíd kimeneti feszültsége a szűrés után és a ténylegesen a hangszóróra jutó feszültség. ( vagyis a két félhíd szűrt kimenetének különbsége.) Látható, hogy mennyivel kisebb a hangszórón a feszültség hullámossága. A kivezérlés majdnem teljes, -0,32 dB-lel van a szint a tápfesz elfogyása alatt.

Kép003 Ugyanaz, csak időben kinyújtva. Látható, hogy nagyon szépen egyenletesek a hullámok.

Kép005 Spectrumanalizátor, meg a THD-k. A felső százalékos érték a THD, az alsó a THD+Noise, a harmadik szám meg azt mutatja, hogy 0,32 dB-lel van a teljes kivezérlés alatt. ( ott már beverné a fejét a szinusz a tápba ) Sajnos van egy 50 Hz-es összetevő, ez valahogy a mérési elrendezéstől függ, nem tudom eltüntetni. A szintje -60 és -80 dB között változik, éppen milyen kedve van... Természetesen a THD+Noise-ba ezt beleméri a program.

Kép006 Négyszögjelel meghajtva, kisebb kivezérlésnél. Azért látszik, hogy az impulzusátvitelen még egy kicsit javítani kell.

Kép007 Mint az előbbi, csak időben kinyújtva.

Kép009 10 kHz körüli négyszögjel bemenettel, a két félhíd kimenetének különbsége szűrés előtt. Szépen látható a háromállapotú moduláció, meg az is, hogy mennyire egyenletesek az elemi impulzusok szélessége.

Kép008 Ugyanaz mint az előbb, csak szinusz bemenettel. Szépen látható az amplitudón, hogy elég nagy a FET-ek Rdsonja, vagyis hullámos a feszültség...

Kép010 Az előbbi négyszögjel, csak a nullátmenethez szinkronizálva a szkóp. ( ezt már nehéz megjeleníteni, a szkóp össze-vissza ugrál... )

Kép012 Mint az előbbi, csak szinuszos bemenettel.

Kép013 20kHz-es szinusz, az előbbieknek megfelelően majdnem teljesen kivezérelve. A kép be van tárolva, a szkópon egyszeri lefutás látható.

Kép014 Ugyanaz mint az előbbi, csak 38 kHz-es a bemeneti frekvencia. Az amplitúdó kisebb mint a fele. ( ha jól emlékszem... )

Kép016 Ugyanaz mint feljebb, csak nincs betárolva a szkópon a jel, tehát több periódust egymásra rajzol, ezért sokkal szebb a jel.

Kép017 A hangszóróra jutó jel bemeneti jel nélkül. A szkóp 0,1 V/kocka. Azért ez nem olyan rossz...

Kép 018 Bemeneti jel nélkül, de a félhidak feszültségének különbsége. ( szűrés nélkül ) Az impulzusok szélessége a "talpuknál" 80 ns körüliek. Itt látható az aszimmetria hatása. Emiatt kell nagyon egyformára csinálni a két félhidat, ezért kell még offset poti is bele. Egyébként az lesz a hatása, hogy pl a Kép010-en az egymás után következő impulzusok nem egyforma szélesek.

Kép001 Háromszögjellel vezérelve a félhidak kimeneti feszültségének különbsége.

Bízom benne, hogy még jobbat el lehet érni, csak még precízebb elektronikát kell csinálni. Kipróbálom az áramkorlátot, meg valami clip-et is kell bele tenni, aztán tervezem a nyákot. Ha sikerül, oda teszem a karácsonyfa alá. Egy önrezgővel lepem meg önmagamat...

További képek:

Még néhány darab kép:

Szép, jó látható a BD moduláció, a három szintű PWM. A plusz visszacsatolással azt mondod stabilabb lett. Nem lehetne kisérletezne a visszacsatolással, hogy a visszacsatolás szorítsa be a BD modulációba?

Nem tudom. Amit építettem rá plusz szabályozóhurkot, annak csak az a feladata, hogy növelje az egész rendszer nyílhurkú erősítését. Vagyis jobban vissza lehessen csatolni, hogy a torzítások kisebbek legyenek. Ugye, az a probléma, hogy egy ilyen pwm nagyon nem lineáris a magasabb modulációk esetén. Ezt hivatott a pluszba ráépített szabályozókör linearizálni. E nélkül is egész jó, mondjuk félkivezérlésig. Érdekes, mert a hangján alig lehet hallani, hogy fél százalék felett van a torzítás. De azért lehet. Valószínűleg, ennél a 0,05 %-nál még legalább tízszer jobbat lehet csinálni, de ehhez már tényleg nagyon zavarmentesre kell mindent megcsinálni. 2004 körül foglalkoztam ezzel utoljára, akkor sokkal jobbat csináltam, igaz, az csak AD moduláció volt. ( Az is nagyon érdekes, hogy szinuszgenerátornak egy megírt cd lemezt használok és a cd játszó kimenetére még rátettem egy negyedrendű Shallen-Key szűrőt. Le is ment a torzítás 0,0013...18 közé, de amikor elindul a végfok, ez felmegy 0,03 körüli értékre és nem tudok vele mit csinálni. Tehát, van valami visszahatás, de holnap majd megnézem, az 50 Hz-es brummal együtt. Az benne az érdekes, hogy régen nem csinált ilyet, lehet, hogy ennek is köszönhető volt a jóval kisebb torzítás annak idején.) A másik, hogy egy HC 14-esnek viszonylag nagy a hiszterézise, valószínű kisebb kellene. Mondjuk HC04-es, ez nem schmitt trigger, tehát két ilyennel olyan hiszterézist lehet csinálni, ami azért lehet kisebb, mint a HC14-esé. Ennek megfelelően pontosabb lehetne a belső hurok, vagyis már alapból kisebbek lehetnek a torzítások. A baj csak az, hogy nincs itthon ilyen ic-m... még az a szerencse, hogy a két ic lábkompatibilis, tehát ki tudom próbálni rendes nyákon is. ( Messze van a Lomex. )

Nekem az egész rendszer nem tetszik. Igazából teljesen "digitálisan " kellene megcsinálni a három állapot vezérlését. Csak az a baj, hogy egy komparátornak csak két állapota van: egy teljes hídban vagy az egyik átlót kapcsolja be, vagy a másikat. A három állapothoz viszont kell a nullavezetés, vagyis amikor két egymás mellett levő tranyó vezet. ( ráadásul ebből is kettő van ) Ugye, ebből következik a probléma, hogy egy komparátor kimenet csak két állapotot tud meghatározni, hol lesz a harmadik? Az meg egyértelmű, hogy a komparátor valamilyen formában a hibajelet hasonlítja a nullához. Ha nagyobb a hibajel, akkor ez az átló vezet, ha kisebb, akkor a másik átló vezet. De ebből még nem lesz meg a harmadik állapot. Ugye, az nem megy, hogy amikor a bemeneti jel pluszban van, akkor az egyik átló kapcsolgat, amikor a bemenet negatívban van, akkor meg a másik átló. És mi van akkor, ha nem rezsó a terhelés? Hát, szép nagy hibát csinál, vagyis ez így nem jó. Invertereknél ( szünetmenteshez ) használtunk ablakkomparátort, ez a hibajelet egy ablakban tartotta, de az nem jó zenére, mert komoly keresztezésit torzítást okoz. Ez a mostani, összeszinkronizáljuk megoldás nagyon jól működik, de nekem nem igazán tetszik, mert nem "digitális" pontosságú. De jelenleg nincs jobb ötletem és ez már elég régóta így van... ezért is nem foglalkoztam komolyabban a D-class-szal.
Végül is az kellene, hogy lenne egy táblázat, ami megmondja, hogy a pillanatnyi kimeneti feszültséghez és terheléshez melyik tranyókat kell bekapcsolni... vagyis ehhez két drót kell, mert az már le tudja írni a három ( vagy akár négy ) állapotot.

Próbáltatok már smd kondit tenni a kimeneti szűrőbe? Hogy viselné mondjuk egy X7R az ilyesmit? Vagy valami ötlet? A Wima-nak lenne ilyen kondija, de nem hiszem, hogy hozzá tudnék jutni épeszű darabszámban.

Én X7R-et próbáltam. Nagyon leromlott a szűrés és a kondi jelentősen melegedett. 50V-os kondi volt és a tápfesz 28V, szóval volt tartalék, de így is esett a kapacitása, valamint angy volt a veszteségi tényezője.
Engem érdekelne MKP SMD kondi, szóval esetleg vásárolhatnánk közösen.

Nem tudom, melyik kondira gondolsz, de nagyon is érdekelne a dolog.
( Amire én céloztam, hogy egyszer a LOMEX-ben akartam venni valamilyen kondit, nem volt, de azt mondták, megpróbálják beszerezni. Két hét múlva felhívtak, hogy van, de 30 ezret kell belőle venni... hát, így biztosan nem megy... )

Nálam már "robbant" X7R-es SMD kondi (100n/50V) 43,5V-on, elkó alatt hidegítő kondiként...
nem szólt nagyot, de meglepődtem

Sziasztok
Szeretem, volna be fejezni a végfokot, de elakadtam
A ferritek nagyon melegednek
Ezt a kapcsolást építetem meg

Bővebben: Link

Ami most van benne azokhoz nincs adat lapom
Lehetséges, hogy a 400Khz túl sok neki
Az a ferrit is melegedik, amin nincs a végén hangsugárzó


Meg szeretném, köszöni az eddigi segítségét Lorylaci és Possim barátomnak

Pontosan milyen ferriteket és milyen tekeréssel használsz? Ha adat nincs, akkor képet esetleg tudnál küldeni?

szia
Remélem látható sajnos nem tudtam jobb képet készíteni
a Kontha elektronál vetem őket

Jujj... ezt a magot szerintem ismerem. Az Al-je olyan 1400 körüli? Nem való erősítőbe :no:
Pormagot vegyél, pl T106-2 -es toroidot a Tali Bt-nél van

Ez jól láthatóan légrés nélküli ferrit, mit gondolsz mennyi lehet ennek a telítése? Valamint ekkor mekkora indukció lehet a magban?
Szóval ez ilyen gondolkodás nélküli kapkodás volt felőled. Kéremszépen, gondolkodás nélkül ne várjon el az emebr semmit, vagy ne csodálkozzon.
Ahogy a cikkemben is ítam: porvasmag vagy légréses ferrit.
Vagy kerítesz másik magot, vagy ezeket fogod, kettéröd, raksz bele egy olyan 2x1mm légrést, majd megtekered újra (hirtelen sokkal több menet fog rá kelleni). De ez meg olyan saccperkábé lesz.

Szia
Hát ez a Tali Bt. nem vette fel a telefon akár hányszor próbáltam
Jó lenne, ha valaki menne, oda és elmennék vele

Tali bt nagyon drágán adja a porvasmagokat, USA-ból postával együtt sokkal olcsóbban rendeltem.

Hát ja... sajnos telefont csak dísznek tartanak

Pontosan honnan érdemes beszerezni?
Mekkora tételnél gazdaságos egy USA-ból történő rendelés?
Milyen magot ajánlasz erre a célra? Megadnál néhány konkrét tipust?

Én 10db T106-2 és 10db T130-2 magot rendeltem INNEN. Lehet azóta változtak az árak, és valószínűleg a Talinál is változtak. Mondjuk egyrégi árlistához képest, meg ebay-es árakhoz képest sokkal olcsóbb.
Van sok minden, nézelődjetek. Amúgy van pár megtekert T106-2-őm otthon (pont TAS5630-ra), valamint van még üres T106-2 és T130-2 is, ha valakinek néhány darab kell.

Köszi. Nekem T106-2 -es magok vannak, UCD-vel kísérletezem velük. Mit érdemes tekerni rá? Eddig csak 1,06-os Cuz-t tekertem, mert az van itthon nagyobb átmérőben. Jobb lehetne szerinted pl 0,15-ös szálakból sodort tekercs?

Szia
Ha lenne 4DB azt nagyon meg köszönöm
Eredetileg tavasz óta nem foglalkoztam vele azért nincs kész

Van por vasmagom zöld - sárga és zöld - piros
Esetleg ezek jók?