Fórum témák
» Több friss téma |
Attól függ mit vársz tőle. Áramot termelne, csak ki tudja mennyit?
Na ez is igaz, mert van nálunk mivel permetezőgépet gyártó cégnél dolgozom mint szervizes és villanyszerelő ezért van egy 26"-os átmérőjű ventillátorom ami műanyag tehát könnyen hajtaná elméletileg a szél csak ezt a szivattyút kéne vele meghajtatni...
Szia! Az áttétel megfelelő lesz.
DE 2m átmérőjű rotorral csak a veszteségeket fogod ellátni energiával... 2m átmérőjű rotorral nem érdemes áttételes gépben gondolkodni...(Enyém is ilyen) A 3-4M/sec szeleket elfelejtheted,mert épphogy megforgatja majd a rotorodat... Persze ha lesz jó erős szél,akkor lejöhet róla 200-300W is.
Tegnap egy kicsit átszereltem a gépet. A szélkerék tengelyére tettem egy 42 cm és a dinamóra egy 5 cm átmérőjű szíjkereket. Így az áttétel is nagyobb lesz. Reménykedek, hogy fog működni. A tengely 22 mm, biztosan nagyobb szélkereket is elbír, ha ez a 2m átmérőjű kicsinek bizonyul. Nagyon jól szélvédett helyen lakom, de annyira, hogy volt már régebben nagy vihar a faluban, több háznak megrongálta a tetőszerkezetét, de a mi házunkról egyetlen cserepet se tett arrébb. A dombtető, ahol jobb a széljárás, kb. 100 m-re van, ezért ragaszkodnék a nagyobb feszültséghez, mert könnyebben szállítható, amit majd a PC táp átalakít és tölti az akkut. Az akkut ugyebár nem hordhatom oda fel töltögetni, mert én mindig felviszem és egyszer más elviszi. Itt lenn összealkotom és ha tökéletes, felviszem a dombra.
Szurkolok.
A nevezett 220 V-s egyenáramú generátorhoz a ~8-szoros áttétel jónak tűnik. A 2 m átmérő gyanús, hogy 4-5 m/s-s szeleknél nem tud elég nyomatékot adni a kb. 3-as optimális tsr-hez. Vad ötlet, de az átmérőt esetleg úgy megnövelni, hogy a meglevő lapátokat karokra szerelni (1 m átmérőjű "lyukat" hagyva a szélkerék közepén). Így a hatásos felület kétszeresére (~6 m2-re) nőne és a kis szeleknél jelentősen jobb nyomatékot (nem indulót, hanem a teljesítmény kivételhez szükséges forgatót) adna. Kérdés, hogy milyenek a lapátok - engedik-e ezt az átalakítást?
A javasolt átalakítással miért nem nő meg a szélkerék induló nyomatéka?
Természetesen az is megnő, csak én másik irányból közelítettem. Feltételeztem, hogy már forog, terhelten, és a folyamatos teljesítmény kivételhez szükséges forgatónyomatékot (ami a terhelésen folyamatosan kivehető teljesítményhez szükséges meghajtó mechanikai teljesítményt biztosítja, ez pedig a forgatónyomatékból és fordulatszámból származtatható) akartam hangsúlyozni.
(Én induló nyomatékon a nyugalmi helyzetből való kimozdítást értem.)
Szerintem nől (közel álló kerék miatt a lapátokon ébredő erő ugyanannyi, az erőkar meg nagyobb és M=F*r).
Pontos számítása biztos bonyolult, mert a lapátra ható erők eredője nem ismert (F0 és R0 nem, csak M0 ismert). (legroszabb estet feltételezve, ami persze egyátalán nem így van, az eredő erők a lapát végén hatnak, így az M2 biztos nagyobb lesz, mint M1*R2/R1 R = átmérő/2).
Két hozzászólásod, két megállapítás az induló nyomaték alakulásáról. Van harmadik variáció is? Mert ez lényeges, főleg a kissé nehezen induló összeépítésnél.
Az induló nyomaték számolása nem bonyolult. Az erők vektoraival úgy kell bánni, mint a Te szakmádban a feszültség vektorokkal. Természetesen itt ismerni kell a mechanika játékszabályait, mondjuk a lejtőét.
Az érdekes, hogy ez mit jelent egy összeépített szélgépnél.
Megpróbálom eléggé "lent" kezdeni: Amikor valami MÁR terhelten FOROG, érdektelen, hogy mitől indult el. A megindulás időpillanata már a múlté, az már csak vitaalapnak használható. FORGÁS KÖZBEN a terhelésen kivett és a veszteségek energiáit kell FOLYAMATOSAN pótolni. Ez pedig FOLYAMATOS gyorsító erővel (forgatónyomaték és fordulatszám) biztosítható.
[OFF]Bocs, ha a MÁSODIK hozzádszólásom már nagyon összezavart. Próbáld meg indulatok nélkül elolvasni mind a HÁROM hozzászólásom, hátha számodra is kiderül, hogy EGY variációról van szó./OFF]
Az elindulás volt a téma, én erre várom a választ. Ezt én a saját gondolataim alapján helyre tudom tenni. Viszont igyekszem tanulni. A "lent" kezdés pedig nem azt jelenti, hogy az alap kérdést elkerülve másról igyekszel beszélni (ki)oktató stílusban. Részemről több kérdés nincs.
"... Pontos számítása biztos bonyolult, ..."
Induló nyomatékra még csak hagyján, de forgás közben örvényes áramlásban (örvényesen érkező és egymás turbulenciáiban futó lapátoknál) ... Brrrr.
Ma annyira jutottam a szélgépemmel, hogy sikerült indító nyomatékot mérni. Hatszoros gyorsításnál 0,73 Nm elindítja. A nyolcszorosnál nem mértem, mert elfogyott az idő. A nagy lyuk a szélkerék közepén nem is rossz ötlet, elméletileg. A gyakorlati kivitelezésen gondolkodva arra a megoldásra jutottam, hogy a legkönnyebben úgy lehetne megalkotni, mint egy amerikai típusú vízhúzó szélkerekét. Két koncentrikus karikára rögzíteni a lapátokat. Mindjárt eljátszok sziriusznak a táblázatával, hogyan is tudnám legjobban megépíteni a szélkerekemet a meglévő anyagokból.
Az ötlet a Farm-típusúaktól származik. Azokon szinte kivétel nélkül ott a "lyuk" - több százéves tapasztalással a hátuk mögött. A "karikás" rögzítés sokat javíthat a stabilitásán, viharállóságán is. A "karikák" talán lehetnek az egyszerűbben kivitelezhető hatszögek is.
A rendszer indító nyomatéka, no meg a szélkeréké fontos adat. Az "nem árt", ha 2,5-3 m/s-nál el tud indulni a rendszer. Csak ezután, a megindulás után van értelme terhelési viszonyokról, kivehető teljesítményekről beszélni.
Én így tudom, amin most elgondolkodtál:
A szélkerék lapátait azonos állással egy nagyobb átmérőre szerelve: A lapátokra ható szélerő forgató nyomatéka nem változik de az erő karja megnő, ezért nő a az induló nyomaték. A forgás közbeni nyomaték is nő azonos lapát állásnál. Ez természetes. De az is, hogy a fordulatszám meg leesik a szélkerék átmérő növelésének arányával, tehát a most jónak tartott áttételt azonnal meg kell növelni. Így az indulási feltételek nem változnak, hisz a megnövelt áttétel nehezebbé teszi a kerék elindulását. Csak a szélkerékről levehető teljesítmény nő. A generátor leadott teljesítménye sem változik, hisz azonos szélsebességhez mindkét esetben azonos fordulat (feszültség) tartozik. Ez a figura csak akkor válik be, ha a szélkerék és a generátor teljesítmény összeillesztése nem volt jó, egyéb esetben értelmetlen. Ezek számolható adatok, beleértve az induló nyomatékot is. Te ismered a táblázatot, nem is Neked írtam én mindent, de van itt, aki szintén ezt a tuti tippet kapta. Ha valakit érdekel az erről írt Excel táblázat, annak szívesen elküldöm.
A 1113676-os hozzászólásodban írtad, hogy az autógenerátort mérőgenerátornak szánod, és elkezdted a bemérését, majd közzétetted az adatokat. Én meg átnéztem, hogy hasznát vegyem a mérésednek a saját készülő generátorom áttekercselése előtt. Jobb ha nem használod fel az adatokat, mert következőket tapasztaltam:
-Az Excel táblázatodba beírt kevéske számolásod is hibás. A mért és számolt feszültségvektorok értelem szerinti összeadása nem ad 0 értéket, pedig ez alapvető dolog korrekciós tényezők nélküli számolásnál áramkörnél. Ezt illik ránézésre észre venni! -A belső ellenállást számoltad egy olvasott képlet szerint, csak nem olvastad hozzá a mérés előírt módját. Így aztán ez elég viccesen hat, van kisebb-nagyobb érték, lehet válogatni, kinek melyik érték a szimpatikus, -A mérő generátor nem azt jelenti, hogy tartalmazhat ismeretlen paraméterű félvezetőket, ahol függ a feszültség esés a diódákon a hőmérséklettől és az áramtól. -Az autógenerátor más okból is alkalmatlan a kisminták bemérésére, de a problémát csökkentő kompenzáló mérésére még kísérletet sem tettél. Pedig ez a mérés érdekelt volna legjobban. Hogy a szavaiddal éljek, ezt a bemérést sikerült eléggé "lent" kezdened, és látod, így én értem.
Kívánok mindenkinek "szelekben" gazdag szélkeréképítésben kreatív és hatékony
BOLDOG ÚJ ÉVET.
B.U.É.K. ! ! !
Boldog Új Évet Kívánok!
Ezekhez a motorokhoz mit szóltok? http://tech-mobile.hu/termekek-villanymotor.htm
Volt már sokszor. Számunkra a beépített elektronika nélküli a használható. Kissé drága. Az egykori kínai 500 W-os generátor célszerűbb volt és arányaiban nem drágább.
Üdv!
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Jó pár napja keresgélek a neten és a függvénytáblázatomban a megfelelő képletek után, de megakadtam. Azokat a képleteket szeretném megkeresni, amikkel ki lehetne (még ha csak kb. értéket is) számolni, hogy ha pl.: egy 5kW-os szélgenerátort szeretnék építeni, kimenete legyen 48V, amiből kijön hogy 105A áram indukálódik. Milyen gyorsan kell az 1,48Teslás mágneses mezőmnek előtte elmennie, ill. a tekercsek hány menetesek legyenek.... Dióhéjban több képlet kellene nekem, amivel minden ilyen kérdést megválaszolhatok magamnak. Már egy ideje szemezek az ilyen VAWT (vertikális tengelyes szélturbina) típusokkal, különösen a mágnesesen lebegtetett verzióival mint ez itt: MLVAWT MLVAWT2 SB
Érdekes, hogy arra még nem gondolt senki, hogy szigetüzemben úgy használjon házi energiát, hogy kiépít egy külön kisfeszültségű DC rendszert a házba.
Ezt konkrétan úgy képzeltem el, hogy van a szélgenerátor/napelem, azok töltik az akkumulátorokat. Viszont az akksikon kívül a rendszer drága része még az inverter, ami helyett szerintem megéri inkább külön aljzatokat kiépíteni. A világításon kívül átalakítással számítógép, TV, stb. is mehetne 24/36/48 voltról (a felvett telj. miatt érdemesebb 48V-ban gondolkodni). Esetleg azt megcsinálni, hogy a teljes otthoni hálózat vagy annak egyes részei átválthatóak lennének 230VAC és 48VDC között, az eredeti foglalatok, aljzatok meghagyásával. Valószínűleg még mindig olcsóbb lenne házilag készíteni a számítógéphez, mosógéphez, stb. egy melléktápegységet, amivel 48 V-ról tudjuk működtetni azt, ha pedig épp nincs 48V, akkor átváltani 230-ra, mint gyári invertert venni (amiből egy normálisabb teljesítményű 8-900 ezer ft). De a jelenlegi gázárak mellett még fűteni is lehetne vele...
Idézet: „arra még nem gondolt senki... kiépít egy külön kisfeszültségű DC rendszert a házba.” Csak nem jutottál még el odáig az olvasásban. Sokan leírták már, be is mutatták saját működő rendszerüket. Igaz, legtöbb esetben napelemes, mert a szél túl keveset fúj. Írtak már kombi (nap+szél) rendszerről is.
Hali!
Először annak nézz utána,hogy 3m/s-os széllel mekkora felületű rotort kell építened,hogy kijöjjön az 5KW,a veszteségek után.
Sokat tűnődök azon, hogy a társadalom melyik rétege érdekelt a sziget üzemű rendszer kiépítéseben. Három csoportot, vagy négyet különböztettem meg. Az első csoport az aki tanyán lakik, anyagilag elég gyengén áll és az elektronikai ismeretei is kevés. A második olyan mint lehar fórumtárs. Megörököl egy tanyát, Elektronikai ismeretei is jók, valószínű, hogy a havi jövedelme is elég jó. Ott hagyja a várost és kiköltözik a tanyára és ott kiépíti a megfelelő körülményeket, hogy a környezeti kényelme meglegyen. A harmadik csoport az, amelyik építget, de rájön, hogy elég jól bele kell nyúljon az erszénybe, a megépített gép alulmúlja a tervezettet és a megtérülés is a távoli jövőbe vész. A negyedik csoport a gazdag juhászok, akik egy szakival kiépíttetnek egy napelem-szélgenerátor rendszert, hozzá megfelelő akkupakkot és invertert. Náluk a pénz nem számít.
Maximálisan igazad van! Én a 3. csoportba tartozom, hobbinak jó de soha nem térül meg. Sajnos az adottságok olyanok, hogy nem tudok szép nagy 10-15m magas gépet építeni, a házak között meg nem ér semmit. Dísznek jó, a legnagyobb haszon, hogy a gyerekek játékaiba, fényképezőbe, töltögetem az akkukat.
Az is megtörténhet, hogy az ember, tapasztalat híján melléfog, mint én. Van egy 220 volt, 1,2 A -es egyenáramú generátorom, ahhoz készítettem ékszíj áttételt, meg minden egyebet ami kell, hogy szélgenerátor legyen belőle. Az eredeti terv az volt, hogy lejön a 220 volt egyenáram, amit egy PC tápból átalakított akkutöltő átalakít és begyűri az akkuba. Pár napja nem tudtam feltenni az oszlopra és tanulmányozgattam. Meglepő dolgokat tapasztaltam. Néhányat le is írok. A dinamót, ha nem pörgetem meg nagyon, a 12 V 5W-os égőt működteti. Nagyobb fordulaton elindítja a PC tápot is. A tápra tettem egy 12 V, 21 W-os égőt terhelésnek. Tévesen ítéltem meg a tápot, arra gondoltam. hogy ameddig működik, adja a 14,.. voltot, de nem. Százvalahány votnál beindul, de még nem adja le a maximális kimeneti feszültséget és ahogy csökken a fordulat, úgy halványul az égő fénye. 26 volt bemenő feszültséggel már az égő volfrámszála épen hogy egy kicsit piros. Fogom tudni használni a tápot erős szélben. Kis szélben ráköthetem a 12 voltos akkut egy diódán keresztül a 220 voltos dinamóra. Amikor felkerül az oszlopra és termel, közlöm veletek is.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |