Fórum témák
» Több friss téma |
nincs értelme a földelés elméletnek
az vezérlő szál
Volt egy időszak, amikor ki kellett építeni új csatlakozónál a bojler(éjszakai) vezérlő szálat. Ez a 3 drót. Ha kellett, ha nem mert a trafónál volt egy kapcsolóóra, ami az egész trafókörzetben egyszerre kapcsolta az éjszakait.
Köszi! Erről nem is hallottam eddig.
Ez a 80-as években volt, ha a ház akkor épült, tuti hogy ez van!
Sziasztok!
Nem akartam a tanya kérdésbe beleszólni, de: Függetlenül attól mikor épült egy hálózat a hatályos szabványok azért még vonatkoznak rá. Kb 1974 óta kötelező a "védőföld" ma már "védővezető" használata. A házba - ha egy fázisú a kiépített rendszer - 2 vezetőnek kell érkeznie, amiből 1db a fázis (ami ráz is), valamint a Nulla amit egy földelő szondával a PE sínen PEN vezetővé kell tenni (közösíteni) majd innen már külön PE és N vezetőként kell továbbfutnia. Így alakul ki a 3 vezető: fázis, nulla, védőföld. Ha ettől eltérő a bekötés akkor valami nem felel meg a szabványnak, nyilván lehet még 2 illetve 3 fázisú betáplálás. ez esetben csak a fázisvezetők lesznek többen, a PE és N vezetők ugyanazt a szisztémát követik. Üzemi áram a fázison, vagy fázisokon folyhat és a nullán. A védővezetőn soha. Ha nem így van bekötve - nem felel meg a szabványnak, mondhatnám úgy is, hogy nem felelne meg egy szabványossági felülvizsgálaton - azaz a szolgáltató sem köthetne rá. Csak annyit tennék még hozzá, hogy egy épület életciklusa egy emberöltő, azaz 25 év. Ezután kötelező a felújítás. Az, hogy valaki ezt nem teszi meg például jellemzően anyagi okokból - nem mentesít a felelősség alól - ha például áramütés ér valakit a kiépített hálózat meg nem feleltethetősége miatt. Ha tehát az enyém lenne a tanya, vagy lakóház - eszerint vizsgálnám és újítanám fel a hálózatot.
de a 80-as években akkor is kellet a vezerlő szál. tzdom, mert én magam tanuló voltam akkor és egitettem ilyen kivitelezésben.
A PEN !: A TN rendszereknél nullázást jelent. Mikor egyidejüleg a védővezető és a nulla vezető egybe van, ez a TN-S.
TN-C külön álló nulla-és védő vezető. TN-S-C: Kettéválasztott, elsőnek egyesített utánna kettéválasztott.
A földelés egy 4 méteres acál rúdat helyeznek a földre és arra kötik rá!
Ezt nevezzük EPH vezetőnek is. Egyen potenciál hálózat. Minden csövet, minden olyan részt összekötünk vele, hogy véletlenül sem érjen áram ütés bennünket. Ezt nem szolgáltató állja (E-ON) hanem általában a fogyasztásmérőnél helyezik el. Üdv: blader2 villszerelő
Na ez pontosan nem így van!
A TN-C a 4 vezetékes, vagy is a PE N közösítve van PEN L1, L2, L3. A TN-S mikor 5 vezeték van és PE-N- és L1, L2, L3 valamint van TN-C-S rendszer, mikor 4 vezető indul majd egyszer csak 5 vezetőssé válik!
Helló!
fulcsii-nek van igaza TN-C (Common) közös TN-S (Separated) különválasztott hátha így egyszerűbb megjegyezni
Na akkor nyálazd át a szakirodalmat a pontosításért légy szives!
Szintén nézd át az EPH fogalmát, mert annak semmi köze a 4méteres földelő rúdhoz!
A nullázott rendszer egyik követelménye az EPH kialakítása!
Ami lehet 8 méteres vizszintes is, vagy lemez földelő ami meg felületre van, vagy akár betonalap földelő is!
Az EPH az meg tényleg teljesen más tészta! Van olyan EPH amit nem is szabad földelni! hoppá és még is EPH
Sziasztok!
Épp pákavezérlő építésében vagyok és most figyeltem fel, mértem ki, hogyha a páka végét összekötöm a hálózati földdel, akkor a digi multival (asszem 10Meg a belső ellenállása) 2V AC feszültséget mérek a páka hegye és a jobbkezem között. Ugyanezt feszültséget sikerült kimérnem konnektor földpontja és a jobbkezem között. Normális ez a 2V??? Megmondom eddig sosem gondoltam arra, hogy megmérjem. Konnektor földelt, villanyóra alatt 4m-es 60-as vascső lett leverve földelésként anno (6-7 éve, remélem nem a vascső kezdett el elrohadni???).
Nekem ne mondd, felül meg alul is vizsgáló vagyok...
Hello!
És nem volt koszos a jobb kezed? Mert akkor sem kellene meglepődnöd, ha 24V felett mértél volna.. Ugyan is a tested, a hálózati vezetékek közelében van, ahol kapacitíven is átveszed a hálózati feszültséget. Ha a cipőd talpa elég jó szigetelő, akkor galvanikusan "lebegsz a levegőben". üdv! proli007
Köszönöm a gyors választ, megnyugtattatok.
Tudom elég parás vagyok, de tizenévesen párszor megismertem az hálózat erejét, talán ezért (is) lettem inkább szoftveres, hobbiként meg "akkus" áramkörépítő, de pákát akkura nem praktikus. Csináltam egy olyan mérést is azóta, ahol a páka vége nem volt kapcsolatban semmivel, ekkor 49V AC-t mértem a hálózati földhöz képest. Ezt nem mértem ki a kezemhez... Ezek szerint ez a nagyobb feszültség a lebegés miatt volt?
Akkor mérd meg egy olyan régi orosz műszerrel, aminek nem 10 megaohm a bemeneti ellenállása!
Egy 20kiloohm/V műszerrel teljesen mást fogsz mérni, vagy semmit.
Egyébként a páka földelését ne a hálózati földdel kösd össze, hanem a munka asztal ESD -jével, hogy a munkadarabbal azonos potenciálon legyél.
Üdv!
Tudom,hogy off,de elég aktiv a fórum,szóval célszerűnek látszik itt kérdeznem. DC nagyfesz hálózatból. Érintésvédelmet,meg a felhasználhatóságát most hagyjuk. Jelenleg úg ynéz ki,hogy 230V/80V tr ,graetz,némi simitás,kimenetén meg 800mA fojtó áramkorlátnak. Tulajdonképpeni kérdésem az volna,hogy közvetlen hálózatra merjem-e kapcsolni,illetve mindenképp merem,csak azt nem tudom, a fojtót hova lenne jobb tenni? Értem ezalatt pl. hogy 230V hálózat,graetz,fojtó,kimenet,avagy inkább ne erőltessek majd 350V dc-t rá,és legyen inkább úgy felépítve,hogy 230V fojtó,graetz,kimeneten még 1 fojtó,hogy a simítás miatt ne durrogjon.Stabil DC ív kell,még igény egyenlőre nincs. Remélem,nem voltam túl zavaros. Köszönöm a válaszokat előre is.
Ha áramot korlátozni akarsz a fojtóval (hegesztéshez) akkor azt a trafó, és a hálózat közé kell tenned. A greatz után, már áramot nem korlátoz, csak simítja valamelyest.
Üdv krupl!
Figyelembe vetted a kismegszakítók kioldási görbéjét is? D a leglassabb, ennek kell legközelebb lenni a betáphoz. Figyelembe kell venni a zárlati kioldóképességet, illetve sok leoldás esetén elöregszik a kismegszakító, hamarabb kiold. stb. stb. Ebből tudsz tanulni:
És akkor még nem beszéltünk az IT-s rendszerekről!
Én nem nagyon tennék. Inverteres hegesztőknél előfordul közvetlenül a kimeneten folytó, de az elég spec. Viszont sima graetz esetén nagyon gyorsan meghal az egyenirányító a visszarúgás miatt.
Udv! egy helyen valaszolok akkor.
trafo,inverter nincs is!nativan halozatot egyeniranyitok,ahhoz kell a fojto,hogy ne durranjon le az egesz az elso kontaktolaskor. graetz maga 50A/1000V. probauzemben(trafo,80V szekunder) mukodott,csak nekem tobb kakao kell,ezert menne kozvetlen halozatrol.Fojto maga 800mA-ra korlatoz,kerdes hogy mintszolna a kimeneten levo 340V DChez. Ezert kerdem azt,hogy nem volna jobb rogton a primer korbe tenni? Bocsanat,hosszura sikerult. Udv.
Ez már nem villanyszerelésről szól, valamelyik hegesztős topikban kellene tárgyalni, mert ez itt OFF.
Egyébként egy fojtótekercs önmagában nem fog semilyen áramot korlátozni, de nem is tudom mit lehet hegeszteni 800 mA -rel.
Elrettentő példának!
Egyébként az oldal címe mindent elárul |
Bejelentkezés
Hirdetés |