Azt csináltam meg amit a szabályzós topikba több helyen is linkeltek, csatoltak, és jól működik.

Ez a megoldás nem is rossz, bár nem tudom, hogy most valóban e miatt jutottam a mostani eredményre. 2db 25A-es graetz híddal helyettesítettem a 2db 20A-es diódát, de meg se melegedtek, úgy hogy nem is voltak hűtőbordán. A kondenzátor pc tápból bontott 4x470u+1x680u 200V. Véletlen pont volt itthon egy 16cm^2-es toroid magom 1,2-es huzallal 140-160 menettel, abból lett a folytó.

Tapasztalatok: Szerintem nedves az elektródám. Az első ívfogás nagyjából lehetetlen, 10-15 másodperc "pöcögtetés" meg 1-2 leragadás (ami után esetleg röpül egyet a pálca) után egyszercsak kigyullad az ív, és onnantól minden derék. Az ív hangját nem halottam, úgy bömbölt a trafó. Még annyit megjegyeznék, hogy az ív nagyon égeti a vasat, pajzson keresztül látom, hogy először lyukakat éget, majd befedi, de a hegesztés szélénél néhol nem, ezzel sokkal kisebb mértékben tlálkoztam rutilos elektródáknál.

Kétféle elektródával próbálkoztam, 2mm-es eb11 és 2,5mm-es fox ev 50-nel, egyik sem boltból vett, úgyhogy lehetnek nedvesek. Első képen egy kis kedvcsinálás, a másodikon balról jobbra 3/4 szál 2-es elektróda, megint ugyanez, és egy egész szál 2,5-ös.

Szerintem beteszem az elektródákat sütőbe vagy 2 órára, és utána újra próbálkozok.

Hi Mesterek!
Van egy CO hegesztőm amiben a szekunder tekercs fűstől tehát leéget. Újra szeretném tekerni és itt jönne a kérdésem hogy ami benne van az 5mmX3mm alumínium vezeték.
Nagyobbat azaz nagyobb áramú vezetéket akarok bele rakni, szabványban a 25mm2 a következő méret és persze réz vezetékből nem aluból akarom bele tekerni.
Menet számra és feszre ugyan akkora lenne.
A kérdésem az lenne hogy okozna e valami gubancot a ha így csinálnám meg?
válaszokat előre is köszönöm.

15mm^2 alu helyett 25mm^2 réz? Az olyan mintha puska helyett ágyúval lőnél... A az eredeti alu kábel 10-11mm^2-es réznek felel meg, és ezt 25-ösre akarod cserélni? Végülis ha sok pénzed van, meg belefér az ablakba nem rossz ötlet, bár akkor már inkább raknék kicsit nagyobb huzalt a primernek is, vagy nagyobb vasmagot, esetleg vennék egy másik készüléket Én arra tippelnék amúgy hogy a co gép feszültség generátoros mivolta miatt csak jótékony hatással lehet a nagyobb keresztmetszet. De szerintem ha akkora rezet teszel mint az eredeti alu már sokkal kevésbé fog melegedni. Persze mivel az alumínium sűrűsége kisebb, ezért aluból ha kell 1 kiló, ami kb 4-500Ft akkor rézből kell 3 kiló ugyanakkora tekercshez, ami minimum 6000Ft.

Jól értem,hogy toroid magból csinátál fojtót???AZ NAGYON NEMJÓ!!! E I magból-LÉGRÉSSEL vagy egy sima I mag -teszek képet:

A réz csak jobb mint az alu!!Részben a trafó belső elenállása kisebb-ez előny CO-nál - milyen a szabályozásod??

Miért nem jó a toroid folytó? Nekem amúgy nem kell ekkora folytó, nem folyik át rajta az egész hegesztő áram. Nem hiába írtak d=1-1,5mm huzalt. Egyébként nagyjából olyan folytót csináltam, mint a 2. képen, de nem sokat ért, bár már most lehet lepróbálom újra, csak kiszárítom a pálcákat.

Én úgy tudtam, hogy a légrés azért kell, hogy ne gerjedjen túl a mag, nem energia tárolásra? Én amúgy azt hittem, hogy alapvetően a vasmagban felépölt mágneses tér tárolja az energiát, és amikor leesne a feszültség az egyenirányított szinuszjel csúcsai között, összeomlik a mágneses tér, és feszültséget (áramot) generál. Csak azért kérdem a dolgokat mert szeretném megérteni a működését, nem kötekedésképp.

Amúgy az a fojtó olyan szép nagy és fényes...

A fojtót gondolom az egyenirányított áram szűrésére (simítására) kívánod használni. Ebben az esetben az egyenirányított hegesztő áram átfolyik rajta, ami a vasat előmágnesezi. Nagyon könnyen lehet, hogy ez már a vasat telítésbe viszi, és ilyenkor az induktivitása nagyon lecsökken a mű relatív csökkenése miatt, és olyan, mintha ott sem lenne. A vasmag telítése ellen pedig légréssel lehet védekezni, mivel a mágneskörben a légrés mágneses ellenállása nagy, itt nagyobb az indukció is., ami végső soron a vas indukcióját csökkenti. Mivel a mágneskör teljesen analóg egy elektromos áramkörrel, érvényes rá az ohm törvénye is, a légrés nagy mágneses ellenállásán nagy mágneses feszültség esik, ezért mondható, hogy a légrésben tárolódik a mágneses energia.
Egyébként a hegesztésnél az ívnek negatív ellenállása van, ezért a stabil ívhez áramgenerátoros meghajtás szükséges. Ehhez speciális trafó, mágnessöntös, vagy változtatható légréses (szóró) trafó szükséges.

Hi
A primer oldalról vannak kicsatolások s avval állítgatom az erősségét a hegesztőnek.
A szekunder rámegy egy egyenirányítóra s onnan a pozitív a munkakábelre. A negatív meg egy másik vasmagra fel van tekerve jó pár menettel onnan meg a test kábelre megy rá. Nagyjából ennyi az egész MIG-MAG 155 CO hegesztő, na meg a triakos huzal adagolója amiben egy 10 vagy 100 ohm-os ellenállás szépen megvan barnulva, majd arra is ránézek ha meglesz a tekercselés. Csak még az átmérőjét kellene kitalálni.

A konstrukció hibája hogy az egyenirányító tartó csavarja véletlenül hosszabb vagy pár millivel és az a oldal takaró lemeznek nekiér, így amikor a a hegesztő ház elkezd berregni az 50 Herztől szépen lassan vibráltatja a az egyenirányított.
Amiből ugye a merev alluvezetékek jönnek ki és azok alkotják a szekunder oldal tekercsét, így az egész tekercselés szépen lassan vibrál a vasmagon ami előbb utóbb kikezdik egymást s elkezd füstölni!
Éppen pont gari után 2 hónappal.

Csinálhatnál róla néhány képet - ide az oldalra!Reggel jövök!

Jól gondolom hogy a triakos szabályzás meg az egyenirányítás ütik egymást?

Jövő héten megyek haza, majd akkor fokozók.

Nem feltétlenül, az nem baj ha a diódák feszültség és áram tűrése megfelelő. A fojtó tekercs párbeszédnél úgy tűnt számomra hogy nem egy dologra gondoltatok. Te a gyújtás könnyítésére létre hozott segéd áram körre gondoltál.

Na most felvettem, 3db sorba kötött 68000µF-os kondi meg a mikró sütő trafó fojtóval így ment... A videón az első hoszabb szünetig 2,5-ös böhler fox ev 50, a második szünetig 2-es eb11, ami oda is ragadt, és a végén rutilos omnia 46. Kondi nélkül be se indultak a bázikusok, és menet közbe egyszer csak kialudtak, és utána keményen oda kelett kocogtatni, hogy újra ívet fogjon.

A képen a leghosszabb, legfényesebb a rutilos, a csúnya, egyenetlen rövidek a bázikusak.

video a telefon a pajzsba volt, inkább a hang értékelhető, mint a kép

Nekem megfelel akármilyen gyújtás, csak lehessen hegeszteni azt a bázikus elektródát! Üresjáratba amúgy most 62V a dolog.

Az én tudásom szerint, valamikor dinamóval égették ezt a pálcát, a dinamó terheletlen feszűltsége 160 V körül van. Ha tévedek elnézést.

Tipikus tünet ez, kevés a terhelt feszültség! Magyarul a trafód nem tudja tartani a karakterisztikát ami a hegesztéshez kell. Nem csak az áramnak hanem a feszültségnek is meg kell lennie. Valameik hegesztéstopikban mpisti-vel képleteztünk, keresd meg és számold ki.

A dinamó ha feltekerted akkor sem ment 80 volt főlé.agyon is csap hiába egyenáram

Összerakom szerintem ma a hangkártyás oszcilloszkópot a fesz osztóval, és akkor méricskélek, és hozok szkóp képeket. A toroid tekerccsel és 2500µF kondival le tudom olvasztani a bázikusakat is, ugyan az első fél centi eléggé nyögvenyelős, de utána szépen teszi a dolgát. Majd a trafón lecsapolok még minuszba 40 menetet, ezzel a gerjesztés 1,53T lesz, és az üresjárási fesz is meg fog emelkedni egyenirányítás után 68V köeülre.

42,7-ről 30V kevés terhelt feszültségre? 2-es pálcánál talán csak 32-re esik...

Sziasztok!Itt van amiről az egyik hozászólásomban írtam a vassöntöléses trafó 250A-es 380V-os és 2mázsa! Minden lemez vékony papírral szigetelve egymástól a tekercsei alumíniumbó vannak.

Szia, ha en felraknam a fotot a trafomrol amivel hegesztek szornyulkodes targya lenne, jelenlegi formajaban, 2,5mm palcaval ketfokozatban (mert csak annyi van hegesztek zartszelvenytol 8mm falvastagig rutilos palcaval. Egyebbkent van vagy 30-40Kg semmi sincs kisporolva belole. EB-s palcaval valo hegesztes pedig kulon tudomany akar Dinamoval, avagy Inverterrel, kezdoknek nem ajanlott.

Ez a "gép" fojamatosan szabályozható a tetején lévö kerékkel a söntvasat lehet mozgatni.

Bázikus elektródához 60V feletti gyújtófesz, és 20-30V közötti / 24-26V a legideálisabb / hegesztő feszültség szükséges. Ha ennél nagyobb a gyújtófesz / 100V felett ugye már nem egészséges / az csak jó lehet. Viszont ha a hegesztőfesz túl magas az sem jó, mert az elektróda az "elején", a "közepén", és a "végén" más-más hegesztési tulajdonságokat fog produkálni.Tehát a te esetedben szerintem a fojtótekercs lesz a ludas, a hegesztő feszültséged több mint elég.

Viszont nekem is lenne egy kérdésem a tisztelt fórumtársakhoz hegesztőtrafóval, ill. inverterrel kapcsolatban. Éspedig, hogy egy fix beállított áramerőségnél különböző átmérőjü elektródával hegesztve változik-e a trafó/inverter terhelése. Lakatfogóm nincs - áramfelvételt mérni nem tudok.
Válaszokat előre is köszönöm!

Ezek a régi GANZ trafók voltak a ipari hegesztők,annó én ilyennel tanultam hegeszteni,meg a kis GYŐRI dinamóval.elnyűhetetlenek voltak.És a trafóban valóba a lemezek közt impregnáló papír volt

Én próbáltam, 2,5-ös és 3,2-es elektródával is 120A ment. Most csinálom a mérőrendszert az egyenirányítás utáni jelalakra.

Szep joszag, a csomenetmetszo se mai darab azzal hangolod a trafot?

Szia, szerinted egy vastagabb plazmakup, avagy kisulesi csatorna ellenallasa kissebb vagy nagyobb egy vekonyabbnal? Vastagabb elektrodaval szerintem rovidebb ivet fogsz-tartasz mint a vekonyabbal mert kulonben leszakadozna az iv ez azonos beallitasra vonatkozik.

Szia!
Nem tudom a helyes választ, ezért is kérdeztem. Tehát ha jól értelmezem amit írtál, a vastagabb elektróda vastagabb plazmakúpjának kisebb ellenéllása miatt nagyobb az áramfelvétele, mint a vékony elektródának a trafó/inverter azonos beállítása mellet? Tehát ha beállítom 100A-ra a hegesztőt a vastagabb elektródával ennél több áramot vesz fel?

Nem vesz fel tobb aramot mert az inverteres trafo aram generatoros szabalyzasu, ezert irtam a folyamatos ivtartashoz kissebb elektroda tavolsagot kell tartani, a varratra nezve a kissebb beolvadas, kissebb varrat szelesseg a jellemzo.

A képeid alapján kicsi a fojtód. Ahhoz, hogy bázikus elektródával, egy fázisú géppel elfogadhatóan lehessen hegeszteni, nagy méretű fojtó szükséges. A legtöbb esetben a fojtó tömege eléri, vagy akár meg is haladhatja a főtrafó tömegét. Nem véletlenül nem gyártottak egyfázisú egyenáramú gépeket /nem az inverterekre gondolok/. Úgy tizenöt éve készítettem egy egyfázisú, tirisztoros szabályozású gépet, amiben a fojtó 60x80x300mm pakettán 50 menet volt !!!!!. Hidd el, nem azért tettem bele annyi anyagot, mert sok volt. Azzal már elfogadható volt az ívtartás. Jó, ha a gyújtófesz eléri a 80V körüli értéket. A hegesztőink amikor sokat dolgoztak bázikus elektródával, a dinamókon az üresjárati feszültséget feljebb állítottuk 100V környékére. A főtrafód karakterisztikája is meredeken eső jelleggörbéjű legyen. A fotóból nem derül ki, mekkora szórást "építettél" bele. A kondenzátor igazából nem szükséges, nincs akkora hatása, mint a lapos jelleggörbéjű gépekben /MIG-MAG/.