Helló.
Milyen a trafó vasmag paraméterei, ahogy elnézem a képen nekem is van egy ugyan ilyen trafó vasmag. mik a primer menetszámok?

Hali! Olyan kb 380 menet a primer mind a két szélén(2x380). 39 menetes szekunderen 42,7V indukálódott. De ez a menetszám kicsit sok volt nekem, így 40-el visszább megcsapoltam. (gyári primer)

Közbe azon gondolkoztam, hogy elektrolit kondenzátort azért nem használnak fázisjavításra, mert a kerámia és egyebekhez képest megbízhatatlanok? (felrobban, kiszárad) Mert pc tápegységnek a két darab 220-680µF-os 200V-os kondiját simán össze lehetne kötni úgy, hogy a két pozitív vagy negatív sarkát összekötjük, és már kész is a bipoláris elektrolit kondenzátor, és az így kapott kapacitás még mindig elég sok...110-340µF 400V

Nem lehetne a mikró trafóval úgy hegeszteni, hogy a szoros csatolás miatt a feszültségét az ívfeszültség környékére méreteznénk, és egy külön "segédtrafóval" húznánk fel a gyújtófeszültségre?

Szembekapcsolásnál az elkók feszültségét nem adhatod össze. Az marad 1 egység. Az átfolyó áramok okozta melegedés jelenti a fő problémát. Monitorokban találsz ilyen gyári elkókat, 8,2 uF... Ha összehasonlítod a hasonló értékű egyenfesz. elkókkal, jelentős a méreteltérés.

De akkor mondjuk 4db 220µF-os elkó kondi sorba kötve már csak 50µF lenne, és méretbe, de felületbe biztosan közelítené az 50µF-os állandó üzeműt. Mondjuk lehet hogy a fegyverzete vékonyabb anyagból készül, és ezért jobban melegedne. Állandó üzeműt még nem láttam(vagy nem emlékszem rá) belülről, ugyanakkor az elkó belsejével gyakran találkozik az ember

Míg egy10 µF/25 V-os elkó 3 mm vastag és 10 mm hosszú, addig ezek a 8,2 uf/25V unipolárisak ~15 mm átmérőjű és 30 mm hosszúak.
Motorindító kondenzátor 60-160 µF/350V-os unipoláris elkó, de tartósan nem üzemeltethető. Üzemi kondenzátornak MP, fólia vagy egyéb típusokat tesznek.

Acces gondolkozz már a név is el árulja ELKO (elektrolit kondenzátor), olvas utána. Transzformátor méretezés, a képlet amit idéztél igaz. Amit számoltál az is igaz, na hol a bibi. Modernebb(jobb) anyagú a vasmag de a 30 éves vasmagból is elég a 30 négyzet centi. És ha nem így számolsz, próbáltam már kérdezni 1 négyzet centi vas hány wattot tud átvinni. A képletekkel az a baj hogy egy fajta kényszer szüli. Lehet a követ rám dobni (szentségtörés címén).

Mit árul el a név? Azt hogy az elkó elektrolit kondenzátor? Ennyit azért még magamtól is tudok (amint előtte magam is írtam egyébként #1151338) 30 cm^2 hogyne lenne elég... csak fel kell gerjeszteni rendesen, nem 1T-ra Ha a képlet helyes, akkor 1cm^2 vas (1*B)^2 wattot tud átvinni attól függően, hogy mennyire gerjeszted, persze ez a vas minőségtől függ. Mindenhol max 1,6T-t olvasok, ezzel számolva 2,56W-ot lehet átvinni 1cm^2 vasmagon. Persze elméletben lehet növelni valószínűleg a gerjesztést, és akkor elméletileg nagyobb teljesítmény is elérhető, csak ugye akkor szépen romlik a hatásfok. 30cm^2 1,6T-val gerjesztve 2300W, azzal már 110-140A-rel kellene tudni hegeszteni.

Persze nincs olyan hogy vasmag teljesítménye, olyan van, hogy mennyire erős mágneses teret képes létrehozni, és a mágneses tér által elektronokra kifejtett hatás miatt a szekunderben meginduló áram által végzett munkára gondolok amikor a vasmagot a teljesítménnyel összefüggésbe hozom.

Tökéletesen igaz,amit leírtál a vasmaggal kapcsolatosan.
Ugyanis többféle minőségben gyártanak trafólemezt, és ezek felhasználási területe is teljesen különbözik. Teljesen más lemez kell áramváltónak, feszültségváltónak;aztán megint más pl. mágneses erősítőnek, megint más nagy teljesítményű elektromágnesnek, ami lemezelt. Aztán megint más egy erőátviteli trafónak. Ebből a legtöbb hobbista a MÉH-telepen csak annyit lát,hogy ez olyan mintha trafólemez lenne. Nosza,ebből hegesztőtrafó lesz!
Aztán vagy nagy lesz az üresjárási áram, mert a vas túlgerjesztődik, pedig csak 1,2 T volt a számításba vett gerjesztés. Vagy melegszik a vas, a tekercs meg hideg. Vagy akkorát esik a feszültség, hogy igazából még akkutöltőnek is gyengécske,nem hogy hegesztőgépnek. Aztán a másik hiba, amikor a nagy teljesítményű erőátviteli trafó irányított szemcsézetű lemezeit a hengerlés irányára merőlegesen darabolják, s aztán sehogy sem akarja a gép azt a teljesítményt hozni, amit a lelkes készítője elvárna, pedig sokkal nagyobb a vaskeresztmetszet mint gyári hetráé vagy einhellé.
Ezzel csak azt akartam szemléltetni,hogy bizony van kockázat az ismeretlen vasmag használatában. Hiszen sok ezer forintot és rengeteg munkát kell fektetni egy hegesztőtrafóba, mire elkészül. És csak utána derül ki hogy mit is csinált az ember.

Persze 50Hz 230-as trafókról beszélgetünk, nem 100KHz kapcsolóüzemről, mert ott más a helyzet.

Bizony más, hiszen 100kHz-en már ferritből is jó fajta kell, ott a lemezelt mag számításba sem jöhet.

Itt kezdődik a probléma. A vasmagkeresztmetszet nem határozza meg az átvihető teljesítményt. A vasmag geometriája, így a beletekercselhető huzalmennyiség és annak terhelhetősége, hűtési körülményei határozzák meg a trafóból kivehető teljesítményt. Emiatt is jutottak el mára az EI, M magoktól az LL, UI magokon keresztül a tekercselt-vágott hiperszil, majd a tekercselt toroid magokig. A geometria miatt engedhetsz meg azonos keresztmetszetű, azonos gerjesztésű, azonos vastagságú huzallal megtekercselt toroidra lényegesen magasabb áramsűrűséget, így teljesítményt, mint EI vagy M magra.
Már 35-40 évvel ezelőtt is a nagyobb méretű textúrált LL magokra megengedték az 1,7-1,8 T-s gerjesztést.

Én úgy tudtam hogy a világ első transzformátorai toroidok voltak Egyébként én láttam pár régebbi hegesztő transzformátort (50-60 éves kb), és azok is négyszögletű magon voltak. De ha feltételezzük, hogy végtelen nagy tekercselési tér áll rendelkezésünkre, akkor se fogja a végtelen nagy keresztmetszetű huzal a teljesítményt végtelen nagyra növelni(közbe tekintsünk el a végtelen nagy ablak okozta végtelen nagy hatásfok csökkenéstől, és a végtelen nagy keresztmetszetű huzal a vasmagtól lévő végtelen nagy távolságától, ami miatt végtelen nagy részére exponenciálisan csökkenően hatna a mágneses tér, amitől végtelen nagy részében a huzalnak végtelen kicsi lenne az indukció), mert a létrehozható mágneses tér ereje nagyban korlátozott, nem fog végtelen nagy áram indukálódni... Persze azért szupravezetővel lehetne tuningolni a hegesztőtrafót, mint a CERN-i gyorsítóban lévő tekercsek vezetői...

Vagy most ha ti arra gondoltok, hogy a vasmag keresztmetszete azért nem befolyásolja az elérhető maximális teljesítményt, mert ha a gerjesztést növeljük, akkor növekszik a maximális teljesítmény? Mert az úgy rendben is lenne, csak a gerjesztés belátható, hogy nem növelhető tetszőlegesen bármeddig.

Igen de már akkor is más volt az egyedi labormunka, mint az iparban sorozatban megvalósítható kivitel.
Mára a technika elérte azt, hogy az akkori kísérlet nagy sorozatban is gazdaságosan megvalósítható.
BZ_trafo.jpg&filetimestamp=20100925083428]Az első trafók" target="_blank" rel="nofollow" >=http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jlBZ_trafo.jpg&...trafók
Nem a végtelen felé akarlak eltolni, csupán arra, hogy egy "bizonyos feltételek között bizonyos vasmagformák szűk mérettartományára" ráhúzható képletet nem lehet bármire alkalmazni, mert fura dolgok sülnek ki belőle.

Valami miatt rosszul kezeli a bemásolt linket és már nem tudtam törölni.BZ_trafo.jpg&filetimestamp=20100925083428" target="_blank" rel="nofollow" >Az első trafók

Most is beleröhög a közepébe és nem linkel (csak link ).

"A vasmagkeresztmetszet nem határozza meg az átvihető teljesítményt. "
Ez akár igaz is lehetne-ha figyelmen kívül hagynánk a trafó frekvenciáját. Hiszen sok MHz-en már a vasmag kifejezetten rontja a csatolást a primer és a szekunder között. De itt 50Hz-es trafókról szól a diskurzus, és itt igenis meghatározza a vasmag keresztmetszete, anyagának jellemzői és a készre szerelt vastest geometriája az átvihető teljesítményt. És még egy fontos tény: minél feljebb megyünk a frekvenciával, annál kisebb gerjesztést visel el a vas. A gerjesztést csak addig lehet növelni, amíg nem áll fenn a telítődés veszélye. Ez normál erőátviteli trafólemezek esetében nagyobb teljesítménytartományban(MVA-es trafók) 1,6T ig , kisebb trafók esetében 1,4T környékéig szokott lenni, felhasználási területtől függően. Egyszerű erőátviteli trafóknál a méretezésnél figyelembe veszik az üresjárási veszteségeket, azoknál a trafóknál ahol a trafót mindig terhelésre kapcsolják általában jellemző a túlgerjesztettség. Találkoztam olyan barkács Co-val, ahol 5,8A(!) volt az üresjárási áramfelvétel 24cm2-es vasmagkeresztmetszet mellett. Vajon mekkora volt a trafó gerjesztése? És bizony ez az áram hozzáadódik a hegesztési művelethez szükséges áramfelvételhez. Tehát igenis figyelembe kell venni a szükséges teljesítmény elérésének érdekében a vaskeresztmetszetet, illetve az adott vasmagnál megengedett maximális gerjesztést.

Pedig többet kellene hogy el áruljon. A működési elve más mint a többi kondenzátoré. De túl hosszú leírni, de fontos meg érteni ha használni akarod,(sokféle célra) ez a te érdeked. Igaz ez csak egy fajta a sok közül. Elnézést ha félre érthető lenne.

Amit leírtál mind igaz. Akkor következik a puding próbája az evés(minta példány). Ha úgy működik(paraméterek) örülnek az alkotók (ritka). Korrekciók a(paraméterek) meg feleléséig, vagy jó ez így is. Jöhet a sorozat gyártás, ha kevés a reklamáció tökéletes. Valóságot ilyennek látom. Tisztelettel.

Köszönöm mindkettőtök segítségét. Miután ma nem tudtam bemenni suliba, így a már korábban elkészített kapcsolást beépítettem a trafómba, és öszintén szólva jupiii. Akárhányszor kapcsoltam, nem vágta le az automatát. Ahogy figyeltem, kb 2mp-után húz meg a relé. Az eredeti kapcsolást módosítottam kicsit ugyebár, ami a kapcsolások-tápegység-nél megtalálható, mivel a 10db ellenállás nem fért volna el a 4db helyén. De nuku melegedés. Igaz még nem hegesztettem vele, de idáig nem vettem észre változást a gépben. Reléből egy 16A-es omront helyeztem be, viszont a biztim 10A-es csak és még nem szállt el. De ha azt mondjátok tegyek bele inkább egy 12-est azt is szereztem 2db-ot, szal van tari is. Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket. Rengeteg bosszúságtól szabadítottatok meg. (a kábelrögzítőkön a firkálást ne nézzétek, az egy korábbi melónál került rájuk.

A biztosíték ha nem száll el, tökéletes! Persze úgy lehetne lepróbálni a szükséges legnagyobb biztosítékot, hogy felcsonkolod a trafót, és valami izmos pálcára rágyújtasz.

5,ös a legnagyobb pálcám itthon ami 160A-t kér enni. Csak nincs mit vele meggyújtani. Bár van egy darab U-vasam elfekvőben, lehet azt holnap megkínálom vele.

Mondjuk inkább úgy, hogy nem kizárólag a vasmagkeresztmetszet határozza meg a kivehető teljesítményt. A vasmaggeometria pedig a kor ár- és technikai fejlettségi szintjeihez szigorúan igazodó gazdaságossági számítások eredménye. Miből legyen több, miből legyen kevesebb, réz-vas? Milyen a kihasználási idő, folyamatos kis terhelésű használat, ahol lényeges az üresjárati veszteség, vagy alkalmi, de teljes terheléses használat (mikró, CO2 hegesztő).
Emiatt aztán a különböző korok különböző célú transzformátorai között ég és föld lehet az eltérés. Erre pedig egy ~50 évvel ezelőtt saccolással megállapított képletet (Anégyzet=P) nem illik alkalmazni.

Mi lenne ha egy ívet gyújtanál meg vele?

Látom felhergeltem az indulatokat a vasmag mérete és a transzformátor teljesítménye körül Az egyértelmű, hogy a tekercselési tér bekorlátozza a transzformátor átlagos teljesítményét, de nem erről beszélünk. Ha a tekercselési térbe szupravezetőt tömnénk, és az egészet hűtenénk, akkor se lehetne több egy bizonyos teljesítménynél adott keresztmetszetű vasmagból készíthető transzformátor teljesítménye.

Szerintem először azt kell megállapítani, hogy a vasmagból mekkora az adott felhasználási célterülethez elfogadható veszteséggel(gerjesztés mennyi) kinyerhető teljesítmény, és utána jöhet hogy mennyi fér be az ablakba, és a tekercsszórás. Szerintem valahogy így lehet előrébb jutni. Egyébként nagyjából egyet értünk szerintem. Tehát a vasmag gerjesztése és keresztmetszete meghatározza a kivehető maximális teljesítményt. Meg a tekercselési tér, megengedhető melegedés, huzal fajlagos ellenállása, geometriai kialakítás, a vasmag minősége, stb... amiktől most eltekintünk, de természetesen a transzformátor méretezése közbe ezek is korlátozó tényezőként léphetnek fel.

Az elektrolit kondenzátornak meg utána olvasok, nagyjából tudom én a belső felépítését, csak régen volt már hogy tanulmányoztam az elkókat

Ha néhány évvel korábban kezdted volna az olvasást, már rég túl lennél rajta. Kicsit unalmas évről-évre ugyanazt leírni.

Mekkora ellenállást használsz? (a sok kicsi eredő ellenállása és teljesítménye)

1,5Ohm-os 5W ellenállásokat építettem rá, beépítés után 13,5ohmot mértem. Viszont komolyabb átalakítást igényel a kapcsolás. A 10A-s biztit a 130A kivágta. Betettem egy 12-est először az automatát vágta le, utána a bizti ment ki. Betettem a nehéz tüzérséget, 16A-est ez már valamivel meg is van töltve. Na itt kezdődött a szépség. kb 2centit tudtam húzni a pálcával aztán egyszercsak eltünt az ív, de a gép még ment. Kikapcs visszakapcs, próbálkozás, egyszercsak füstölgés. 2 ellenállás kiesett a nyákból, kettőnél meg elengedte a lábuk összeforrasztása, és tűz forrók voltak. A relé kapcsoló fele gondolom a szikrázástól kicsit elszíneződött. Szóval valahogy vissza kéne folytani 10A-sra a rendszert, igaz ott nem gyújtotta meg a pálcát, csak nyaldosta a vasat. Viszont lehet délután megpróbálom megjavítani a cuccost, és megnézem mit művel a 2,5es pálcámmal, mert azt használom az esetek 95%-ban...

Nem hiszem, hogy nagyobb baj történhetett, mint hogy a relé elengedett menet közbe. Menet közbe mérd meg hogy mennyi feszültség esik a relé behúzótekercsére, és ha kevesebb, mint a szükséges, akkor növelj rajta... De az üzemi felé is mehetsz 2-3 volttal... Lehet nem volt elég magas a fesz, ami hegesztés közbe amúgy is eshetett picit, és elengedett a relé... Az, hogy 2mp után húz be amúgy is arról árulkodik, hogy elég lassan tölt fel a relé kondija.

Oké. De a melegedéssel mit lehetne tenni? Erősebb, esetleg már bordás ellenállások? Ugyebár van aktív hűtése a gépnek, így még afelé el is vihetem az elektronikát. Ez nem fog olyan gyorsan sikerülni, mint ahogy terveztem.

Menet közbe nem melegedhetnek az ellenállások. Valószínűleg menet közbe elengedgetett a relé, és az ellenállásokon keresztül ment a trafó.