Ez is megér egy misét.

Első rész: "nem egyenirányított felharmonikusok energiája veszteségként használódik-e el"
Ha nem folyik áram, nem keletkezhet veszteség.
Második rész: "el nem használt energia lehetőség." Mivel nem folyott áram, az ebben az időszakban fel nem használt energiát a forgó tömeg tárolta és a következő "szabályos" egyenirányítási szakaszban felhasználta.
???

Írod: Mivel ezt a 6-10%-nyi telj. növekedést általam nagyra tisztelt nemzetközi hírű tanárok, mérnökök egymástól függetlenül is leírták, meggyőző bizonyítás, vagy cáfolás hiányában semmiképp nem vetem el, de ez is valószínűleg az én magánügyem marad.

Ha igaz lenne, már minden autó generátorban benne lenne az a két plusz dióda.
(Lehet hogy nem tekintettek mélyre a tervezők, mondjuk a Fourier-transzformációig?)

Őket kellene erről megkérdezi, már akit még lehet. Pl. Rajki Docens urat, aki erről a "szerény hozzáértésről" árulkodó tankönyvet is írta (korábban is belinkelve).
Az autóknál nem hiszem, hogy bárkit is érdekel néhány 10W-nyi elektromos veszteség a motor több 10kW-s hővesztesége mellett, amivel a környezetet fűtik.
Erbe "tanárúr" egyébként is megadta már a választ.

Ezek szerint van a generátoroknak olyan csoportosítása is, hogy trapéz jelet állít elő, szinusz hullámot és egyebet?
Bocs, ezt a kérdést nem tudtam kihagyni.

Ha neked úgy tetszik akkor van.
Nincs kőbevésve hogy egy generátor kizárólag szinuszos jelet álíthat elő.
Nem értem, hogy mit nem értesz, kicsit bővebben is leírhatnád.
Négyszög jelekkel mennek a négyszőgmezejű szinkron szervók, léptetőmotorok, BLDC motorok.
A szinuszt adó szinkron gépben a szinuszos eloszlás a pólussaru feletti régrésméret változtatásával van megoldva, vagy a hengeres forgórész átmérős tekercselésének megfelelő elosztásával.

Én csak a generátorról beszélek. Azt el tudom képzelni, hogy némi tekercselési trükkel trapézhoz hasonló jelet hozok létre. Az is rendbe, hogy pontos szinusz alakot csak különböző trükkökkel lehet létrehozni.
Nekem valahogy mégis az a természetes, hogy egy állandó mágnesű generátor szinusz jellegű, vagy háromszöghöz hasonló feszültséget ad. Ha nem így lenne, pl. a tekercsek háromszögbe kapcsolása eléggé fura helyzetet teremtene.
Természetesen azon már elgondolkodtam, hogy a kör alakú mágnes vagy a négyszög alakú milyen jelet ad le mondjuk légmagos tekercsnél, de pl. trapéz alakra egyszer se szavaztam

Értem már a jelalakról írt hozzászólásod. Hogy leírjam, pontosan mit nem értek, kénytelen voltam számolni. Így kiderült, hogy az eddig spekulatív alapon saccolt jelalakot rosszul gondoltam. Ezzel helyre került pár apró részlet.
Az elgondolkodtat, hogy a szinusz jelalak a mágneses és vasmagos generátoroknál hogyan csökkenti a ragadást. Mert ha igaz, a mágneses kör kialakításáról alkotott elképzelésem is változik.

Nehéz lesz meggyőzni Fórumtársainkat, hogy tiszta szinuszos jelalak csak a mesében létezik. Egyesek szerint a"filharmonikusok" nem léteznek, áram csak a terhelő ellenálláson folyhat, Fourier-t felejtsük el, végül is figyelmen kívül hagyhatjuk a pillanatnyi fesz. és áram vektorok fázisszög eltérését, a meddő és valós áramok egyidejű jelenlétét és folyamatosan változó viszonyait, az egyenirányított oldalon megjelenő meddőt, stb... . De szép egyszerű is lenne a villamosságtan ezekkel az elhanyagolásokkal, csak ez a fajta "szkájber-tudomány" a valósággal köszönő viszonyban sincs. Az exponenciális fel-és lefutó élek, túllövés, belengés, alapjelre transzponálódott rezgések, stb. említésre se érdemes misztikumok. Rajzolunk vonalzóval háromszög, meg trapéz alakokat és trigonometriai módszerekkel elemezgetjük - röhej! Amikor pl. ilyet írsz, hogy dF/dt - síri csend.
Azért ne hallgassuk el az igazságot még akkor se, ha néhány mondatban lehetetlen egy-egy villamosságtan fejezetet leírni!

Amikor pl. ilyet írsz, hogy dF/dt - síri csend. Mire gondolsz amikor ezt írod?

Konkrét jelentés nélkül függvény analízisre, differenciál, vektor egyenletekkel való vizsgálódásra, legalább ezek értelmezésére a "google" szintű leegyszerűsítések helyett. Ha a valóságot közelítő szintű értelmezés csúszik ki bárki tollából, akkor mukknyi reakció sincs rá, vagy a fa mögötti lapulásunkból több napon át ugrunk a nyakának, hogy miért tett vesszőt az és elé, vagy épp miért nem.
Feltalálósdit, polihisztort, csak nekem lehet igazamot játszunk ahelyett, hogy hasznossá tennénk valamennyiünk bármilyen szintű és témájú felvetéseit, kérdéseit, megfigyeléseit. Ritkán persze van kivétel.
Bár végül is ez a fórum is önkéntes.

Értelek, és egyet is értek veled. Nemrég valaki kérésére csatoltam egy fotót-én így oldottam meg felirattal. Azonnal rámszóltak hogy még hányszor tesztem fel ezt a képet. Pedig csak segíteni akartam a kérdezőnek.
Én is azt hiányolom, hogy nagyon kevés az építő jellegű fotóval ellátott hozzászólás. De valóban önkéntes a fórum.

Én vettem zokon a képedet,a "régi"dátum miatt!
A csúszóérintkezőről volt szó,"tartósság".
Ha az aktuális állapotról teszel be képet a válasz miatt,
hidd el senki nem tesz megjegyzést!
Az volt a kérdés,hogy mennyire tartós a megoldás.
Ezt csak friss képpel lehet igazolni!

Igazad van. A dátum tényleg régi volt. Meg valószínű rossz napom is volt, kicsit érzékenyebb voltam. A megoldás amit kitaláltam viszont tényleg jó és egyszerű.

Készítettem egy deszkamodellt a méréshez. 230V, 750 W-os, 1450-es motor, Wartburg generátor, kis gyorsítással (g01.jpg). Talán eléri a 2000-et. Ennek a generátornak gyárilag ki van vezetve a csillagpontja, arról megy a gerjesztés. Ide kötöttem két db SKR-2F17/04-es gyorsdiódát, hogy ne viseljék meg a felharmonikusok (g10.jpg, alul hűtőbordán). Testre-+-ra menő végükre 1-1 1,5 Ohm-os ellenállást, legyen min mérni az áramot. A gerjesztőtekercs egyik végét testre kötöttem, másik végét a szabályzóra. Az akkun kívül mellétettem leválasztókapcsolóval (g04.jpg) egy műterhelést is (g03.jpg). Hozzá kellett illesztenem a képességekhez, mert ezen a fordulaton az elsőre készült 14 V 30 A-es műterhelést képtelen volt ellátni.

A mérés menete: Rákötöttem az akkut. Megindult a gerjesztőáram, 1,9-2A. Bekapcsoltam a motort. Elkezdte tölteni az akkut 7 A-rel, majd kis idő után lecsökkent 2-ig. 13,6 V. Bekapcsoltam a műterhelést, ekkor felugrott az áram 9 A-re, majd rövid melegedés után megállapodott 8,5-8,6 A körül (g06.jpg). Tartja a 13,6 V-ot. Az árammérés a g05-ön látható 50 A 50 mV-os minisönttel történt (azt hittem, ki tudom használni). A szkópon beállítottam a két csatornát azonos feszültségre és azonos pozícióba. Többszöri ellenőrzés után az eredmény a g4 és g5 képeken látható. Először a csillagponton testhez képest mérhető jel, majd a kimenő töltőfeszültség is. A diódákkal sorbakötött ellenállásokon a legkisebb állásban sem lehetett semmit látni a szkóppal, műszerrel sem lehetett érzékelni. Nyitott véggel 2,3-2,7 V közötti feszültséget lehetett mérni, amiből terhelve még mikroamper se lett. Nagyon szívesen mértem és fényképezgettem volna még, de nem volt mit.

Ha már így túl vagyunk a mérésen, jöjjön egy kis elmélet, bár tudom, azt piszokul utálják néhányan.
Háromfázisú rendszerben csillagkapcsolásban a vonali feszültséget két tekercs feszültségének vektoros összege adja. Ebből eredően a csillagpont és a háromfázisú hídegyenirányítás bármely egyenfeszültségű pontja között mérhető feszültség meg se közelítheti a kimenő feszültségszintet, hiszen ez legfeljebb 1 tekercs feszültsége lehet, azaz 1/gyök3. Látni lehet a képernyőfelvételeken, hogy a csillagponton mérhető váltakozófeszültség csúcstól csúcsig kb. ennyied része az egyenfeszültségnek. Ami még előbb kimaradt, bár nem túl jó kép, a szkópbeállítás (g7). Ebből adódóan bármilyen tranziens, zavarfeszültség nagyobb a fázisvezetőkön, mint a csillagpontban. Ezt pedig a hídegyenirányítás könyörtelenül levágja, mivel nem létezik olyan irányú feszültség a rendszerben amelyik ne nyitott diódával találkozna. Ebből adódóan a csillagponti zavarszűrés is értelmét veszti, hiszen oda csak töredéke jut.

Ami még kimaradt. A méréshez átalakított kapcsolás rajza.

Remélem többen vagyunk, akik azért is olvassák a fórumot, hogy tanuljanak. Nem tudom, mennyivel másabb az általad leírt hozzászólás annál, amelyik mondjuk azt írja, fesd le a PVC lapátodat! Az is elmélet, hogy az UV fény árt a műanyagnak. Ha Gaspa nem hívja fel erre a figyelmem, nekem eszembe nem jutott volna.
Egy kérés: Ha még nem szedted szét a kísérleti összeállítást, megmérsz az autógenerátoron pár dolgot, ami úgy 20 percet vesz igénybe?

Épp erre gondolva nem szedtem szét a "deszkamodellt". Ha esetleg szükséges, 1,5 kW-s motort is tudok rátenni, valamivel nagyobb ékszíjtárcsával, de az 3 fázisú, nem lehet olyan egyszerűen mérni a bemenő teljesítményt és változást. Bár eddig ennél sem volt jelentősége. Bemenő oldalról max. elért terhelésnél ~600 W volt a teljesítményfelvétel. Üresen, gerjesztés nélkül pörgetve 340-350 W. Nem egy nagy hatásfok a kimenő 13,6 V 8,6 A-t számolva.
A rajzon látszik, hogy a gerjesztés áramát nem méri bele a megtermeltbe.
A 750 W-os motor adatlapja szerint 230 V 6,7 A =1541 VA a névleges terhelhetősége. Még ebből is lenne mit kiszedni, csak gyorsítani kellene a generátort.
A motorcsere egyszerűbb, mint az ékszíjtárcsacsere.

Először egy nagyobb generátor került a kezembe, mikor elkezdtem szétszedni, akkor derült ki a turpisság. Hogy mit meg nem tesznek ezek a szemét nyugati gyártók, hogy akadályozzák szegény magyar kutatók munkáját. Deltába kötötték a tekercseket.
Eszembe jutott, hogy hányódik valahol egy ócska Wartburg generátor. Persze fel kellett újítanom. Nem beépített szabályzós (ez esetben előny) de a hányódó szabályzóban is végtranzisztort kellett cserélni.

Mit meg nem tesznek egyes "elmaradott" nyugati generátor gyártók:

Köszönöm a válaszod. A fórumon én szóltam az autógenerátoros kísérletemről a 1110432 hozzászólásomban. Ezt írtam:
-Öngerjesztéses üzemmódban 600 ford/perc-en nem lehet felgerjeszteni. 900 ford/perc-nél egy 5,5 voltos impulzus elindítja a generátort. 11,1 voltra felgerjed, egy 12 volt 21 wattos égő 9,8 voltra ejti vissza a feszültséget. Az impulzus szükséges idejét és energiáját nem mértem meg. (egy impulzus adó mágnes, tekercs és dióda, meg esetleg egy feszültség szabályzó bekötése csak kézügyesség kérdése).
Iszkakof István beszélgetés közben mondta azt, hogy a forgó mágnes egy kondenzátort töltsön fel, és egy elektronikával indítsuk a generátort. Az elektronikát én egy zener diódának, és egy tírisztornak képzeltem el.
Az autó generátort így akkumulátor és átalakítás nélkül lehetne szélgép generátornak használni azzal a hátránnyal, hogy csak a gerjesztésén fölüli teljesítmény hasznosítható.
Előny, hogy az indító nyomaték csak az áttétel nyomatéka, amit méréseim szerint könnyedén leküzd egy járókerék. (Saját tapasztalatom, hogy mágnes betétele a forgórészbe ad egy ragadást, ami áttétellel növelve már csak nagyobb, 4-6 m/sec-os széllökésekre indítja a generátort. Nekem most ezért kell egy szelet figyelő automatikát készítenem).
Ezt a lehetőséget mások számára érthetővé és felhasználhatóvá tenni tudás és eszközök hiányába sem István sem én nem tudjuk. Remélem ez a pár sor felkeltette a kíváncsiságod

Mi az érdekes ezen az ábrán? Nekem nem ugrik be...

A részemről nemrég felvetett (véletlenül bukkantam rá egy egyetemi tankönyvben - én gyakorlati járművillamosságot soha nem tanultam, így számomra mindenképp új volt) csillagponti diódák (6).
Még nem estem neki "kitanulni" az esetet, de változatlanul fel-fel teszem a kérdést magamnak - hogy-is van ez?

Ha alaposabban megnézed, a két dióda szaggatott vonallal van behuzalozva. Bár nem tudom nagyítani, de amit el tudtam olvasni, nem próbálják fúriákkal és filharmónikusokkal indokolni.

Ehhez szabályozható fordulatszámú deszkamodell kellene, azt meg már egyszer szétszedtem.
Igaz, azt nem tartott 2 napig összerakni és bemérni.

Szó nincs itt bonyolult dologról. Én szabályzó nélkül indítottam, mert az nincs. Ha nem gond a bemérés, összesen a szabályzó bekötése, meg az indító impulzus nagysága kellene, és hogy hova kell bekötni. Én elfelejtettem megnézni az impulzust, mondjuk így: 10 mikrofarad 20 volton. Ha adsz egy skiccet, én lerajzolom és feltesszük a fórumra, aztán akinek kedve van hozzá, használja. Az öngerjedés már 1000 ford/percnél várhatóan elindul az impulzusra. Ennél nagyobb fordulaton meg ha működik a szabályzás, akkor minden rendbe. Jó az a fordulat, ahogy most áll a szerkezeted.

Szerintetek?Bővebben: Link
....még a végén értelmét veszti a fórum

Én úgy tudtam hogy mechanikus energiából nemhogy legalább ugyanannyi, hanem több energiát kell bevinni veszteségek miatt. Ez a szerkezet leírása szerint 0.9kW os motorral csodát hajt végre ,és kilówattokat szedhetünk le egy sokpólusú általa meghajtott generátor segítségével....

Ezt a kacsát már láttam
Ott sántít a dolog,hogyha önfenntartó,minek kell akkumulátorrol indítani???
Ha önfenntartó lenne,csak meg kellene a tengelyét forgatni...

Szia!
Mielőtt cinizmusba fordulna ez a kérdés, tisztázzuk, hogy én soha, most se állítom, hogy tényleg megnyerhető így 5-10% hatásfok. Miután két(nem sok) egymástól független forrásban is ráakadtam erre a lehetőségre engem érdekel a kivesézése (majd elvégzem). Mindenesetre egy ~20% körüli hibahatárú önálló (nem összehasonlított) szkóp ábra számomra még nem cáfolás, csupán jó szándékú mérési kísérlet (összehasonlítható, értékelhető adatokat nem tettél fel).
Maradok további tisztelettel!