Nem csak neked, hanem mindenkinek.
Fejlesztettem a táblázaton, még nem végleges, de pont azrét itt megosztom, hogy az esetleges hibák kiderüljenek.
Sok minden automatizált, van az utolsó lapon egy magadatbázis (még elég kezdetleges). Ha a választott magod nem szerepel, akkor értelemszerűen írd bele.

Sokkal érthetőbb, átláthatóbb ez a táblázat. Gratulálok hozzá! Az előző is nagy segítség volt, ez meg még inkább!

Kösz, igyekszem...
Mindenesetre lehetnek benne hibák, a HOL.VAN függvények miatt.

Íme egy továbbfejlesztett változat. Ez már tartalmazza az UCC25600 számításait, azonban azokat még gyakorlatban nem erősítettem meg (igaz az adatlap alapján vannak).
Ekkold, katt, ha van egy kis időtök, vetnétek rá egy pillantást, esetleg írkáljatok be adatokat, és nézzétek meg, hogy reális cuccokat ad -e ki.
A HOL.VAN és az INDEX függvény elég szenvedős, így lehet nem csináltam meg szépen, és valamikor hülyeséget ad ki.

Ha beírom a bemeneti adatokat a kívánt feszt, Ampert, stb, akkor a másik fülben nem jelennek meg a változások. Gondolok itt a tekercs pri és sec. menetszámára.
Hogy még átláthatóbb legyen, a végeredményeket (az ellenállás, kondi menetszámokat, stb.) szintén valami más színnel kellene jelölni, nem csak a a bemeneti részt sárgával. de szépen meg van csinálva. Tetszik, hogy a két ic-t külön vetted. De ha az egyik fülből a másik fülbe nem vihetők át az adatok, akkor egy táblázatba kellene rakni a dolgokat.
Szóval szép igényes táblázat lesz, ha a végleges elkészül. Ezt oktatási célokra is lehetne használni iskolában.

Miután beírtad a kellő feszültségeket, a másik fülön egyetlenül a javasolt áttét aránya változik. Erre neked ki kell választanod egy gyakorlati áttétet, és utána fog frissülni a menetszám rész.
Bár most hogy mondod ezen a részen módosítok mert ez így logikátlan, mivel minek írj be gyakrolati áttétet modnuk 24/7 alakban, ha később kerekít. Van egy jobb ötletem erre...

Na átírtam eléggé a cuccokat. A kezdeti paraméterek alapján ekkor nem csak az áttétet javasolja, hanem ki is számolja, hogy milyen menetszámok ajánlottak az adott magra, itt kerekít.
Majd ezekből visszaszámol megint egy áttétet, vagyishogy milyen gyakorlati érték jött ki. Ezt össze lehet vetni az elméletivel. Nyilván nagy eltérés esetén problémáink lehetnek.
Áltlalában az áttétekben a nagy teljesítmény esetén lehet jelentős eltérés, mivel ekkor nagyon kicsik a menetszámok, és +-1 menet az sokat módosít. Ilyen esetekben célszerű a kiindulási paramétereknél átírni a kimeneti feszültséget.

Visszatérve a 3 ic-re. Megnéztem Cimopata és a Te elvi rajzod, hasonlóak, éppen ezért a vezérlőpanelen az ic-ket és a CT, RT-hez tartozó értékeket kell csak megváltoztatni. Éppen ezért amit terveztél paneleket, szinte teljesen univerzálisak lesznek. Főleg, ha az UCC-t is ilyen vezérlőpanelre akarod megtervezni.

A IR2153 ic-hez hozzátartozik még egy áramváltó is és szimmetrikusan van egy-egy kondi és velük párhuzamosan a diódák. Én úgy gondolom (de lehet, hogy rosszul), hogy a cimopata elvirajzán a pozitív oldalról a kondit és a diódát elhagyva jutok a Te elvi rajzodhoz. Vagyis, akkor az egyik oldal felesleges.

Most már minden adat reagál a változásokra. Jó lett!

Vaban, a külön vezérlőpanelenek ilyen előnye van.

Az IR2153-nál az áramváltó felesleges. Több egyéb módon lehet az áramot érzékelni, egyérzst sönttel (nincs rajta vészesen sok veszteség), valamint a rezonáns kondi feszültségét leosztva veszteségmentesen is.
A rezonáns kondit bármikor ketté lehet osztani, ennek előyneit és hátrányait korábban kitárgyaltuk.

A diódáknak korlátozó szerepük van, lényegében az én kapcsolásomba is berakhatók, az eredeti kapcsolásban rövidzárvédelem és áramkorlát a szerepük. Azonban ha az LLC konverterbe berakod, akkor a nagy terhelések esetén romlani fog a stabilizálás, pont azért mert ezek a diódák bekorlátoznak.

Ajánlom olvasd el skori oldalát, mert ott az alap rezonáns működés jól le van írva.

A menetarány meghatározásához egy kis p-t (primer) szerintem még tegyél. És az eredményeket más színnel jelöld még, (kondi, ellenállás, stb. értékeket, amit be kell tenni az áramkörbe)

Skori honlapjáról kerültem a Ti rajzaitokhoz. Az elég részletes. Köszi a táblázatot és mindent. Úgy érzem ezek alapján, most már tényleg egy erősebb tápot lehet elkészíteni.
További sok sikert a fejlesztésekhez. Ill. várom az újabb cikkeiteket!

Még valamit a táblázathoz: konkrét huzalátmérőt nem lehetne kiszámoltatni a táblázattal, hogy ne kézzel kelljen beírni, hanem automatikusan számoljon ki mindent? Vagy legfeljebb oda is egy kerekítéses cellát beszúrni, mint a menetszámoknál.

Úgy érted, hogy a szkimélyésg alapján javasoljon maximális huzalátmérőt?
Én úgy gondolom, hogy az amatőrnek az a kérdés, hogy milyen huzalom van egyáltalán otthon.

Esetleg lehetne egy "alapértelmezett" huzalátmérő, amit át lehet írtni - arra ami éppen van "raktáron".

A huzalátmérőt át lehet írni, bár tény ezt több helyen kell megtenni...

Úgy gondoltam, hogy számolja ki, aztán majd nézhet az illető olyan huzalt, ami neki megfelelő. Pl. Kidob a táblázat 1,23mm átmérőt. Ha én úgy gondolom, hogy erősebb kell, akkor nézek a szabvány szerint mondjuk 1,5mm átmérőjűt. Vagy ha kisebb kell, akkor 1mm átmérőjűt. A lényeg az, hogy valamilyen számot dobjon ki.

Ezt talán jobb lett volna, ha nem mondod, de ezzel elárutad, hogy fin... vagyis fogalmad nincs a szkin-hatásról.
Ajánlom nézzél utána, mert addig ne is akarj több kapcsolózemű tápot építeni, amí] nem tudo mi a szkin-hatás.

Megint felfedeztem még valamit. Mivel Én 90V-ra méretezem a cuccot, de akár lehetne 40V-ra is, stb. A szekunder részen váltóba fog megjelenni és nem egyenbe. Éppen ezért a menetszámot nem felfelé kellene kerekíteni, hanem lefelé, mert ugye a váltófeszt egyenirányítva gyök2-vel magasabb feszültséget kapunk.

Szóval bemenetbe 90V-ot írtam, amire kijött a 7,7-es menetszám és felfele kerekítve 8 menet lesz. Már így is nagyobb lesz a beírtnál. Szóval nekem 7-re kell kerekítenem és 81V-ot fogok kapni váltóba, ugyanakkor egyenben 90V lesz. Ezt kiegészítésként vagy figyelmeztetésként lehetne írni, mert ez is fontos a méretezésnél.

Bocsánat, tényleg én vagyok a hülye. A skin-hatásba nem gondoltam bele.

Nem kéne semmit írni a táblázatba, egyszerűen te írtál most megint hülyeséget, már bocsi.
Nézd át mégegyszer az LLC konverter működését, beleértve az áram és a feszültség hullámformákat. Ha megnézted ezeket és nem csapsz a fejedhez, akkor szólj, és elmondom szájbarágósan.

Átnéztem. Igazad van. Bocsánatot kérek!

Közben én pedig tovább alkotok..
Beizzítottam ma az együtemű egyfetes forward második verzióját, lemágnesező tekercses trafóval. Bár egyből működött, azért ez sem tökéletes még. (Mielőtt Katt megjegyezné: a valódi deszkamodellt nem merem a tanszéken bevállalni.. frászt kapna tanszékvezető, ha meglátná, hogy nagyfeszültségű drótrengetegben méricskélek, még ha leválasztva is..). Ezt a nemtökéletességet támasztják alá a tapasztalt jelenségek is. Labortápról hajtva a vezérlést, minden flottul ment, beüzemelve a segédtápját azonban vadul visítani kezdett, mindenféle vad jelalakot produkálva, egészen addig, amíg be nem ültettem a három Y kondit, és a védőföldet (a harmadik Y kondi a vezérlés-GND és a föld közé 1nF, a fázis-föld és nulla-föld Y kondik 2,2 nanósak.. a táp 70kHz-en megy), valamint le nem földeltem a kimenetet. Ekkor elkussolt, és szépen működött, de néha besípolt. Ezt az magyarázza, hogy azon a mérőpulton szerintem nem tökéletes a védőföld.. és most már bizonyos is vagyok benne. Élő hálózatról is kipróbáltam, akkor semmi problémát nem produkált, azonban visszakapcsolva az ELGAR AC tápra (amiben szintén van egy nagy kapcsolótáp, és ha rákönyökölök, néha bizserget a háza, hiába le van földelve - ezért gyanakszom erősen, hogy szar a védőföldhálózat), lehetett valami gixer a földön, mert az IC elrepült, pedig ekkor már nem mértem bele, nem földeltem sehol máshol. A vacak föld miatt amúgy a nagy táp fázis-nulla kimenetén is keletkeznek időnként zavarok. Most áll a dolog, mivel csak UC3845-ösöm van már itthon, annak meg olyan kicsi a tápfesz hiszterézise, hogy a felhúzóellenálásos módszerrel nem hajlandó elindulni. Ezen kívül gyanítom, hogy a trafót is tökéletesítenem kell (pl. réz szalag a primer és a szekunder közé, ahogy gyáriakban van, satöbbi), mivel hiába a segédtáp-hidegítés, ha nincs föld, nincs a zavar elvezetve, rendellenesen működik.
Az ábrák egyébként sorrendben: gate feszültség, szekunder feszültség, drain áram (a képek labortápos vezérlés-hajtás esetén, Y kondik beépítése előtt készültek). Az az érzésem, hogy még elég sokmindennek utána kell járnom.. azután lesz csak esetlegesen cikk a dologból.

(Bár az elvi és működési háttérrel már egész jól tisztában vagyok.. a megvalósításban még kevés tapasztalatom van.. a panelt viszont szerintem aránylag jól sikerült megcsinálni, odafigyelve a fontos dolgokra.. mindenesetre azt szeretném kideríteni, hogy az IC elszállása véletlen egybeesések műve, vagy szarvas hiba okozta.)

Az elmélettel én is tisztában vagyok, de pont ezek a gyakorlati dolgok miatt nem építek keménykapcsoló tápokat. Itt jön ki lényegében a rezonáns üzem nagy előnye, a lágy kapcsolás, a szép áramformák.

Rezonáns tápoknál eddig soha nem kellett Y-kondiznom, egyetlen egyszer kellett a trafóra rézszalagot raknom kívülre, mert pont mellett volt a védőfödlre kötött doboz, és lenyomta a fírelét.

Az IC-nézd meg a közös pontot. Sajnos a tranziensek miatt a FET source lába szépen elzakatolhat, és ha az ide folyó áramok uta közös például a FETmeghajtó áramok útjával, akkor okozhat problémát. Ajánlott a vezérlés negatív pontját a FET S-lábánál bekötni pont emiatt. (ez utóbbit még rezonánsnál is ajánlják, de ott nem olyan egetrengető probléma még)

A FET source lába jelenleg 1ohm-mal megy a GND,re, a source közvetlenül a TL3842 3-as lábára megy 1k-val a "current mode control" érdekében.. lényegében az IC általános kapcsolását raktam össze. Igazából én ennek amiatt fogtam neki, hogy egyik alkalmazásban viszonylag széles tartományú szabályozhatóságra lesz szükségem.. meg a tapasztalatszerzés is hajtott.. az is lehet, hogy egy szabályzott ZCS-sel is megpróbálkozok majd.
Amit mondassz, az tény és való.. a ZCS rezonáns tápot ehhez képest pofonegyszerű volt jól megcsinálni, bár az szabályzatlan.

[OFF]Mindenesetre most célul tűztem ki ennek a témakörnek a vizsgálatát.. és ha sikerül a végére járnom, itt a HE-n is kiegészül a témakör. Ahogy most nekem is, gyanítom, hogy sokaknak lenne néha szüksége 100W alatti teljesítményre, viszonylag széles tartományban szabályozhatósággal. Egyébként még amit esélyesnek tartok, hogy ez után vizsgálgatok majd ebben a tartományban, az a kvázi-rezonáns flyback témaköre.

Kvázi rezonáns flyback engem is érdekel. A valley-switching miatt nem csak a kapcsolási veszteségek csökkennek jelentősen, hanem a kibocsátott zavarok is. Van otthon ké VIPer25-öm, amit majd a célra szánok.

Kellene annak működni Y kondik nélkül is. Az együtemű hegesztők amiket itt alkotnak (mondjuk az kicsit más elrendezés) azok is működnek, pedig ott szaladgál 100-150A a szekunderen.

Igen, de azok nyitóüzemű konverterek.