Hátha...

Azt meg hogyan, ha nincs kontakt akkor NINCS kontakt...
Sok mindent nem tudok még.

Helló !
A PP -hez használt végcsöveket milyen szempontok alapján válogatják párba ?
Mert ugye azt hogy a nyugalmi áramuk egyforma legyen, azt be lehet állítani a katódellenállásokkal. Ezért nem kellene válogatni. (gondolom én)

Az összeválogatás lényege, hogy azonos karakterisztikájúak legyenek. Ennek legegyszerűbb esete, ha egy adott munkapontban, egy adott rácselőfeszültség esetén ugyanakkora az anódáram. Ekkor feltételezhető, hogy a többi paraméter is megegyezik. Azonban ez csak igen erős közelítéssel igaz, (hasonlóan a tranzisztorok bétára válogatásához) de a gyakorlatban a legtöbb esetben megfelelő eredményt ad.
Ha az azonos nyugalmi áram más más munkapontban áll elő, akkor a két cső biztosan nem egyforma.

A lényeg nagyjából az, hogy adott Ia és Ig mellett kb ugyanakkora (S) meredekségük legyen. A nyugalmi áramot nem katódellenállással állítjuk be, hanem negatív előfeszültséggel, ami célszerű ha végcsövenként külön állítható, így elkerülhető a párválogatás.
Nézd meg a mellékletet, (pl.: pentóda, 24-25. oldal)

A teljes könyvet honnan lehet letölteni? Nekem csak részletek vannak belőle mint ez is.

Sajnos nekem is csak ennyi van meg belőle... ez valami ezer éves elektró tankönyv lehet. Van néhány "csöves" könyvem, de azok hagyományos kivitelűek

Akkor bolhapiacon kell keresgélnem.

Ha tudhatnánk a címét, lehet, hogy megtalálnám a régi könyveim között. De ahhoz nincs kedvem, hogy mindet végiglapozzam.

A "Csövek lelki világa" nem a címére utal?
Közben hallgatom az ECL86-os SE-met régi Orion OPD231 -e hangszóróval. Nagyon bejön.

Szerintem csak a digitális változat tartalmára. Szerintem ez egy régi tankönyv darabja lehet. A hétvégén belelapozok néhányba hátha meglesz.

Üdv! A témához hozzászólva nekem is van pár csöves könyvem ezeket bújom. Pl : Kádár Géza első könyve a bevezetés a rádiótechnikába (1953-as kiadás) Az eredetileg tankönyvnek készült. Magyari Béla : Rádiótechnikai zsebkönyv, Magyari Béla: Rádióamatőrök zsebkönyve, ( ez a kettő különösen értékes tele millió képlettel ,számítással táblázatokkal nomogrammokkal.) K.H. Schubert: Rádióamatőrök műhelykönyve, A.D Frolov: Rádióvevőkészülékek szerkesztése (Nehézipari könyvkiadó 1953) Ha lenne a közelben értelmes scanner meg némi idő lehetne őket digitalizálni.. Biztos lenne akit érdekelne, bár lehet már valaki rég feltette őket. Mindenesetre nekem többet érnek bármelyik rádiónál vagy csőnél. Pótolhatatlanok, mégha korosak is, hiszen a csövek amikről szó van azok sem épp fiatalok.

Némileg sikerült előrelépnem a kis 6N6P PP erősítőm "felöltöztetésében", tegnap megcsináltam a trafótakarókat. A következő lépés valami fajta festés, lakkozás lesz, ha beköszönt a jobb idő. Most itt tartok.

Kösz a válaszokat !
És szerintetek hány % lehet az eltérés a nyugalmi áramban úgy hogy még jók legyenek PP-nek, ha ugyanakkora negatív előfesz.t használok?

Szerbusztok, azon agyaltam hogy EL34 vagy EL84ből építeni szeretnék egy 200 wattos monoblokot, tud-e valaki segíteni? Esetleg más csővel próbálkozzak? Trióda vagy ultralineár beállításra gondoltam, beszerezhető vasmaggal és egyszerű kapcsolással.

Csak trióda, ha hű szeretnél maradni a hanghoz, az EL34-et viszont felejtsd el... Emlegetném ezeket a nagy csöveket, de mint kiderült, az amcsi darabok se jók életbiztosításnak, szóval azokat csak saját felelősségre (GM70, GK71, CV57, stbstb) Amit viszont emlegetek, az az OT100 és barátai

Viszont ha nem akarod ennyire túlzásba vinni, akkor PL509PP!

Feltettem volna egy kapcsolást is, csak nem haladt ez a sz**, nekem meg haladni kell dolgozni...

Nagyon nincs pénzem viszont úgy hogy tudom az egésznek a működését, romantikussá vált.

200W-os monoblok ?
Ezekkel a csövekkel nem szerencsés történet de nem lehetetlen és igen csak költséges lenne , de viszont bármi más egyéb választás már itt húzós tétel lehet csövesből ekkora teljesítmény nem gyerekjáték mind a megépítést illetően és nem beszélve az alkatrészek , trafók összegéről .

Én olyan 5%-ig hagynám.

Esetleg az olcsó GU50? Többet párhuzamosan.

Akár lehet a GU is jó választás már oldalanként 4-6 darab szépen teljesítene , de tudjuk mi hogy egy csöves erősítőnél a legtöbb esetben nem a csövek összege határozza meg a bekerülési összeget , sőtt a csövek azok csak nagyon kicsi hányadban vannak pl - ul a trafók értékéhez .
Ja és visszatérve a GU50-re , csak annyit tudok mondani hogy sokan alábecsülik ennek a nem szép kinézetű csőnek a tudását , csak azt mondanám hogy megfelelő környezetet kell számára biztosítani és láss
/hallgass/ csodát !

Én a GU50-ből oldalanként 4 csővel egy 200W körüli PP-t tudok elképzelni, jó nagy kimenőkkel.

Nekem van két 630VA-es, alapvetően hálózati (kaposvári), biztonsági trafóm. Nyilván ennek a vasa nem feltétlenül egy high end csöveshez lett kitalálva. Nektek erről mi a véleményetek?

Én inkább a 6 db-ot tartanám reálisnak, így még nem erőltetjük a csöveket. Egy mondatrész azonban elkerülte a figyelmeteket:
Erre a GU (és a PL509) kevéssé alkalmas. Az EL34 ebből a szempontból lenne jó választás, ha ehhez a beállításhoz ragaszkodik (az EL84-es 200W-os triódás beállítása szerintem már gazdasági szempontból sem lenne jó, kéne vagy 20 pár!), bár ez is meglehetősen költséges volna!

A GU-t csak is pentódaként kötném be, méghozzá 750-800V-os anódfeszültség és stabilizált 250V-os segédrács mellett. Ugye egy GU50 tud 40W-ot. Kettőből ez alapján ki kéne különösebb izgalom nélkül jönnie a 100W-nak. Ebből gondoltam, hogy 200W-ra bőven elég a 4db. Mivel plusz még két cső és foglalat elhanyagolható költségű már a többihez képest, esetleg a kimeneti illesztés miatt kényelmes lehet az eredeti illesztés harmada, alacsonyabb menetszámmal, vagy határfrekvenciával.

Engem inkább a vas anyaga izgat.

János elég sokféle vasra tekert kimenőket. Néha egész - relatíve - vastag lemezekre is, és azok sem teljesítettek annyira rosszul. Az elmélet szerint a vas anyaga, és a lemezek vastagsága is befolyásolja végeredményt, de a tekercselrendezés - szerintem - jelentősebb tényező.
Nekem mindig az általad is ismert műhely tekert, úgyhogy nagy tapasztalatom ez ügyben nincs.

Én arra gondoltam, hogy mivel "óriásiak" a vasak, nem lehet gond a teljesítmény hangfrekin se. Kétszeres a vas teherbírása és alacsony gerjesztést is lehet neki adni. Ezek a praktikák érdekelnének.
Jelenelg ez reálisabb cél szerintem (bár inkább a kihívás foglalkoztat, mint a napi használati realitása), mint a GU81M SE. Arról egy időre letettem. Az nem megy, hogy szobahangerőre 1kW-t zabáljon az erősítő.

Az sem jó, ha túl nagy a vas. Csak gondold végig, ha egy hálózati trafót bekapcsolsz terhelés nélkül, mit tapasztalsz? Azt, hogy a vas melegedni fog. Minél nagyobb, és minél jobban van gerjesztve, annál inkább. (Igen nagy trafók akár több 10kW veszteséget is produkálhatnak) Én azt gondolom, minél nagyobb a vas, annál nagyobb energia kell az átmágnesezéshez. Bár, egy GU pár, vagy a PL509 ezt valószínűleg fedezni tudja, ki kell próbálni Nekem már voltak 6P45Sz-hez 4-500VA méretű trafók.

Alapvetően nem értek hozzá, de sejtem, hogy ha egy nagyobb hálózatit bekapcsol az ember, akkor megrántja a hálózatot, itt sem lehet ez másképpen. Igazából ez van ,ezt kell szeretni. Valószínűleg nagy lesz a vasveszteség. Ugye PP-nél nincs elvileg előmágnesezve a vas. Arra gondoltam, hogy mivel ekkora, egyoldalról (kvázi SE-ként) lemezelném be, légrés nélkül. Ugye az még lehetne megoldás, hogy ha nem veszek új vasat, hogy meglévő 4 APX vasamból csinálok két trafót. Kicsit fura lenne a hosszúkás elrendezés (hát még a megtekerése), de az legalább biztosan jó (jobb) minőségű M mag.