Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
a választ értem...(köszi), de a vez IC közvetlen kapcsolgatja, mint a gate trafót - és nem látom, hogy mitól kapcsolódna ki. Persze attól még lehet így.
- így ránézésre gondom még a + ág áram útja, gyengének ítélem a FET-t ill. a 2w ellenállást a nagy áram útjában. - jól látom-e?
Sok kapcsolásban látom, hogy a gate trafó meghajtás klf. tranzisztor és FET kombinációval van ellátva - ennek mi a jelentősége? - volt, ahol csak egy IRFD120 volt (,mert hogy az megállapításra került, hogy e trafó csak inpulzust visz át, teljesítmény igény nincs, ill. csatol-illeszt)
Hm... - mennél többet foglalkzok a témával, annál jobban kiderül mennyit nem értek! Persze tudom, sok kapcsolásban túlbonyolítanak, de mindig érdekel mi a jelentősége (hátha van!) - hiszen az egyszerű az nagyszerű, de nem mindig (ritkán) elégíti a legtöbb követelmény!
Szinkron egyenirányítás a neve.
Kissebb a vesztesége mint a sima diódásnak.
Köszi!
- nem kielégítő számomra a válasz (- jelátvitel miatt...)
Bocsi!
Nem voltam elég körültekintő, hogy melyikre válaszoltál! -Értem! Szerintem a hivatkozott rajzon a nagy áramtól az IRFP520 elérzékenyülne, ha egyedül kéne egyenirányítani.. Utánna néztem, azt jelenti, amiről a cikket küldted... S most jön az a kérdésem van-e itt jelentősége?
A rajzon a számok alapján 4-4 db van belőle
VT5-9 & VT 9-12 (picit el van számozva ) Adatlapot nem találtam róla, de ennyi nem biztos hogy kipusztul 120 A -tól Jelentősége a kissebb veszteség, szerintem.
Köszi!
AHA! (darabszámra nem gondoltam...) ,Tehát, ha jól sejtem annyit nem jelent, mint amibe kerül (és csaK nő a hiba lehetőség)!
Kérdezném:
- jól gondolom-e, hogy 555-el 0-100hz (vagy akármennyi) meghajtva az (pl) IR2110 és annak két kimenete megfelelne az AC meghajtásának /CLC AC+ CLC AC- nak/ ?
Na itt van végre, elkészült!
Elektrosta 150 Merkle 161DC Ezen gépek belseje egy és ugyanaz. Íme a kapcsolási rajz hozzá. Megjegyzem, nem volt egyszerű visszarajzolni, és ha esetlegesen valami hibát vétettem volna, elnézést kérek, de azért remélem nem lesz ilyen.
Na, ezt feltöltöm valahová, így nem igazán jó.
Akartam írni, hogy nem jól látom a rajzot, erre megjelent; töröltema h.sz.-em, erre eltünt. Na most megint látom, kösz. Mod: rosszul.
Remélem így jó lesz, felrakom pdf-ben.
Nálam tökéletesen látható, köszönöm szépen...
Jó estet,kösz a rajzot, egy hibácska- a BC327 pnp...
Szervusz katt!
Anélkül,hogy tudásodat megkérdőjelezném,vagy számításodat kritizálnám,leírnám én mire jutottam a képlettel. Tehát az orosz képlet:n=(10000xUmax.x0,5)/(2xfxBxA) Még az eredeti 220V AC hálózatra vonatkoztatva. Umax.= gyök2x220V A=5,3cm2 (EE65 mag) f=30000Hz B=0,26 n=1555634,8/82680=18,8157 kerekítve 19 menet Ugyanezen értékeket figyelembe véve,de a hálózati feszültséget 230V AC értékkel számolva kerekítve 20 menet jön ki primer menetszámnak.Ez sem igazán okoz problémát az után építésnél,hogy 19 vagy 20 menet a primer,mert szerintem mindenki 30kHz freki felett járatja a gépét.Ezen számításokat alapul véve 230V AC hálózatra és 60kHz frekvenciára,kisebb B értékkel számolva a következőket kaptam: 1: B= 0,26 akkor n=9,835 kerekítve 10 menet 2: B=0,2 akkor n= 12,78 kerekítve 13 menet 3: B=0,15 akkor n= 17 menet Valahol olvastam,hogy ahogy a frekvencia nő,úgy egyre kisebb B értékkel kell számolni.Egy 60kHz frekvenciás gépnél szerintem,nem túlzás a B=0,2 érték mert csak egyirányú az igénybevétel,egy teljes hidas gépnél jobban hajolnék a B=0,15 érték felé a kétirányú igénybevétel miatt.A gyakorlati megvalósítás biztosan "okosabbá" tenne,méréseket hozzárendelve.Ha valami óriási baromságot írtam volna,nézd el tudatlanságomat és javíts ki kérlek,mindenképpen tisztázni kellene ezt a kérdést mindannyiunk számára.Köszönöm.
Valóban... Az a rajzon BC337-es akart lenni. De aki kicsit is ért hozzá, (lásd Te is) hamar észreveszi. Köszönöm!
Egy tekercs menetszáma, a rákapcsolt fesz-idő területtel egyenesen arányos. A fesz-idő terület a rákapcsolt feszültség- és a bekapcsolási idő szorzata. Valójában egy területet jelent, a négyszög területe, amit a tekercs kap. ( vagy ha szinusz, akkor azt ) Teljes híd esetében ugye plusz/minusz 300V-ot kap, félhíd esetében plusz/minusz 150 V-ot. A Maci esetében ez csak vagy nulla, vagy 300 V. Kivétel, amikor a diódák vezetnek, mert akkor megfordul a feszültség a primeren. Ilyenkor a primer árama visszacsökken zérusra, így az indukció is. Miután a diódák lezártak, így nem fog folyni ellenkező irányú áram sem, tehát az ellenkező irányban nem tud nöni az indukció. Ez azt jelenti, hogy csak egyirányú fesz-idő területet kap, vagyis csak egyirányú lesz az indukcióváltozás is. Mondjuk nulla- és 0,2 tesla között, míg teljes híd esetén ugye van egy pozitív- és negatív feszültség-idő terület is, tehát, az összes indukcióváltozás már 0,4 Tesla.
A menetszám fordítottan arányos az indukcióváltozással és a vaskeresztmetszettel. Tehát, a képlet úgy néz ki, hogy U x tbe/dB/Am, ahol U a primerre kapcsolt feszültség, a tbe a bekapcsolási idő, a dB a fenti feszültség-idő terület alatti indukcióváltozás, Am pedig a mágneses keresztmetszet. Ugye, ebben sehol nincs a frekvencia. Nem is kell, mert azért egy gyüszünyi trafón is át lehet vinni mondjuk 20 Hz-et, csak ugye nem mindegy, hogy melkora kitöltéssel. Ha az nem haladja meg azt a feszültség-idő területet, ami még nem viszi telítésbe a vasmagot, vagyis nem akar túl nagy indukciót létrehozni, akkor semmi probléma nincs. Tehát, a frekvencia így van belecsempészve a képletbe. Ugye, azt is észre kell venni, hogy pl. a teljes híd esetében a feszültség-idő terület megegyezik a periódusidő fele-, szorozva a feszültséggel, de csak azért, mert 100% a kitöltési tényező. Talán sikerült ezt érzékeltetnem, hogy nem a frekvencia számít, hanem az a gerjesztés, amit a vasmag kap, ez pedig csak a feszültség-idő területtől függ. A Maci esetében, ez úgy néz ki, hogy a feszültség ugye 300 V, az idő pedig ( 60 kHz-en ) 8,4 us, ez ugye a félperiódusidő. Ez alatt fog felmágneseződni a vasmag zérusról mondjuk 0,15 Tesláig. Ugyanez a feszültség-idő terület kerül a tekercsre akkor is, amikor a diódájk vezetnek és az indukció visszaáll a zérus közelébe. ( Ez a visszamágnesezés, emiatt kell korlátozni a kitöltési tényezőt 50%-ban, különben a diódás vezetés alatt kisebb lesz a feszültség- idő terület, mint a tranyók vezetése esetén, tehát a vasmag nem tud visszamágneseződni és a következő periódusban erről az értékről indul az indukció. A vége az, hogy elmágneseződik a vasmag, betelít és akkor már olyan, mintha csak légmagos lenne a trafó.) Tehát az indukcióváltozás, a dB=0,2 Tesla. ( deltaB ) Tehát: 300x8,4e-6/0,15/5,3e-4 = 31,69. ( Mondjuk 16 menet, ha a dB indukció 0,3 Tesla ) Ez nagyjából a kétszerese annak az orosz képletnek. Nem lehet, hogy az nem erre a főáramkörre vonatkozik? Tedd be a linkjét, ha lehetőséged van rá. Sajnos, sem az indukcióval, sem a frekvenciával nem lineárisak ( általában ) a vasmag veszteségei, ennél sokkal rosszabb a helyzet. Erre írtam, hogy célszerű kisérletezgetni a menetszámmal, sokat lehet spórolni a veszteségeken. Te 20 menetet tekertél a Maci trafójára, ez azt jelenti, hogy ennyivel nagyobb az indukció a vasmagban. Ez talán 30 kHz-en lehet, hogy még elmegy, talán nem melegszik annyira, de 60 kHz-en ez már nagyon meleg lenne, valószínű a ventillátoros hűtés ellenére is. Erre írtam, hogy nem nagyon van tapasztalatom a ventillátoros hűtésben, mindig olyan helyekre kell berendezést csinálnunk, ahol nem szeretik a berendezéseket belülről tisztítani, tehát teljesen zártnak kell lennie.
Üdv!
A menetszámokat illetően, ha volt eddig az az érzésem, hogy minden frankó - most foszlik... "- ezért szeretik az egyszerű után építők olvasni- hallani, hogy ennyi és ezzel jól működik-" - nem mintha, nem szeretném tudni hogyan is kell kiszámolni, utánna járni a dolgoknak... Így tennék fel kérdést pont ide kapcsolódva: a samopol oldalon megjelent kombi MIG-MMA-TIG gép (AVR vezérlésssel) 62 ill. 75 khz-n jár. Állítás szerint MIG módban max. 26V a kimenet (el is hiszem akár), de TIG és MMA módban ugyebár ez sovány! Lehet-e az eltérő frekiből adódóan, hogy cca. 48V legyen a kimeneten? /A DC kimenet sima MACI!/ ( persze a koma a MIG módban a toló motor vezérlést -legalább kapcsolt kimenet szinten nem oldotta meg!)
Még valami. A Maci trafójánál azért nem ennyire vészes a helyzet, ugyanis hegesztés közben a kitöltési tényező kisebb, mint 50%, tehát a feszültség-idő terület is kisebb ami a trafóra jut, így az indukcióváltozás is kisebb, kisebb a csúcsértéke, kevesebb a veszteség a vasmagban. Lehetséges, hogy üresjárásban, tehát, ha nem hegesztesz, akkor melegebb a trafó, legalábbis a vasmag melegebb. De miután alig folyik áram, nincs rézveszteség, tehát emiatt sem lesz túl meleg a trafó. ( Akkor lehet esetleg nagyon meleg a trafó, ha a betápfesz lecsökken, mert akkor esetleg a szabályozó beállítja a maximális kitöltési tényezőt, tehát nagyobb lesz az indukció, így a vasveszteség is. Hozzájön a rézveszteség a nagy áram miatt, de hát ezért van benne a ventillátor, meg ezt végül is nem egyszer építetted meg, ha működik, akkor jó. Ha meg nem elég meleg a trafó, akkor lehet gondolkodni a menetszámok csökkentésén, ezzel egyszerűbbé válik a trafó megtekerése.
Üdv!
"Akkor lehet esetleg nagyon meleg a trafó, ha a betápfesz lecsökken, mert akkor esetleg a szabályozó beállítja a maximális kitöltési tényezőt," - honnan tudja ezt a MACI vezérlése ? - csak áramot figyel, nem?
Orosz oldalon talláltam néhány rajzot, melyek .asc kiterjesztésben voltak (majd tömörítve), tudja- e valaki hogyan lehet azokat megnyitn?
Köszi!
Igen, áramot figyel. Ha az áram csökken, akkor nagyobb kitöltési tényezőt állít be, mert csak a feszültséggel tudja visszanöveszteni az áramot. Ha a betáp nem csökken, akkor ez azt jelenti, hogy nagyobb fesz-idő terület kerül a primerre. Ebből az is látható, hogy minimális betápnál kellene úgy beállítani a trafó áttételét, hogy maximális kitöltési tényező mellett (48...50% ) még éppen kijöjjön hegesztés közben a tervezett áram. Ez már nem 300V-nál van, hanem alacsonyabban, tehát a fesz-idő terület is kisebb, vagyis kisebb az indukció is a vasmagban. ( Ebből az is következik, hogy nem 300V-ra kell számolni, hanem mondjuk csak 270-re, mert annyi lesz a minimális betáp esetén a pufferen a feszültség. ) Innentől, ha nő a betápfesz, akkor ugyanahhoz az áramhoz csökkenti az áramszabályozó a kitöltést, tehát az igaz, hogy nagyobb a betápfesz, de a fesz-idő terület- és így az indukció nagyjából állandó marad. Ebből az is következik, hogy tegnap zöldséget írtam, mert az igaz, hogy nő a kitöltési tényező, de csökken a betáp, tehát a fesz-idő terület azonos marad. Elnézést...
Nem lehet, hogy ez egy szöveges ASCII fájl? Nevezd át .txt-re, ha minden igaz, akkor a windows egyből meg tudja nyitni.
Köszi!
Átneveztem, de akkor is csak egy marha hosszú (sok sor) írást kaptam. - pedig szerintem valahogyan rajzot kellene kicsalni belőle. - ezt a kettőt tartottam meg, de sokat "ott hagytam"
Az első fájlt nekem megnyitja az LTSpice szimulátorprogram. ( A Linear Technologie szoftvere ) Ezek szerint az használ ilyen kiterjesztést.
Üdv! Melyik ez az oldal? Köszi! F
Köszi!
Király vagy! A guglin semmit nem találtam csak az ASCII kódokat! A másodikat azért nem tudtad megnyitni, mert már átvolt nevezve txt.-re. Úgy nézem ez olyan, mint a TINA.... Tudom, hogy az már túlzás, de esetleg valami magyarítás? |
Bejelentkezés
Hirdetés |