Az APX vasra tekert kimenő milyen csöveket szolgál?

Szia!

Visszaolvastam az írásaid között, de nem találom közte azt, hogy ki tud kimenő trafót készíteni jó minőségben ezzel együtt emberi áron.
Írd meg légy szíves.
Más fórumon találtam Pávó Ferenc nevét, ráadásul szegedi mint én. Ő ezen a fórumon fent van?

Köszönöm szépen!

807-eseket.

Üdv
Pávo Feriben nem fogsz csalódni de ha el kell adni a cuccost akkor kisipari trafókkal nehezebb lesz még akkor is ha jobb lenne.

Erre az a trükk, hogy rá kell írni szép cimkével a csévére, hogy High Quality Audio Transformer - Made In EU és valami menő cirádás logóval kell ellátni. A vevőnek meg csak döbbent arcot kell vágni, amikor kérdi, hogy ez miféle: "Hát Te nem ismered ezt a neves audiofil márkát?". Fél perc és már jól beszélgettek a cég tevékenységéről.
De amúgy igaz. Én is szkeptikus vagyok, mert nem tudhatod, hogy mit kapsz. Megnézni meg csak a termék megsemmisítésével lehet.

Azért első körben a barátunk jópár neves gyártót ad ki

Szia!

A kimenőim Mayky tekerte, a tápom Fleta! (tápom torroid)
Azt még el kell döntened, hogy "gyári" kimenőt akarsz, vagy elég az itthon kapható, a két mester által gyártott is.
Én mindkét mester munkájával tökéletesen elégedett vagyok!

Szia.
Rádióból a pcl 86 (ecl) csövekből, TV-ből pcl 85-86 (ecl) csövekből lehet 2w-os erősítőt építeni. Romániába a magazinuldemuzica.ro oldalról rendelhetsz csöveket.

Helló mindenkinek.
Építettem egy erősítőt PCL805-s csővel.
A kapcsolás eredetileg PCL85-ös csőhöz van tervezve.
Pár infó
Táp 220V/220VAC és kb.200mA egyenirányítva, és pufferelve 290VDC
Fűtés 8VAC, és 250mA
A kimenő trafó 220V/2×12V hálótrafó
Vizsgálat
A bemeneti jel 1V_cs-cs szinusz.
Kimeneti jel 3.3V_cs-cs szinusz.
Erősítési arány 1:3

A problémák:
Percekbe telik hogy elkezdjen szólni.
Első bekacsoláskor forró volt a cső, most már megtudom fogni. Ez mit jelenthet? Öregszik a cső, vagy csökken az anód áram?
Amikor kikapcsolom, vagy kihúzom a konnektorból kb.15mp-ig még működik.
A fűtőszál alig izzik.
Ha nem lennék olyan lusta disznó, és venném a fáradságot hogy tekerek egy kimenő trafót, akkor nagyobb erősítési arányt érhetek el?
Csatolok pár képet és nyáktervet(Eagle v6.1).

Szia!
Erőteljesen aláfűtöd szegény csövet, adj neki 17,5V-ot a fűtésre. Kb itt fog 300mA beállni. A kimenőt átlemezelted légrésesre?
Nem kell a csövet fogdosni, először én is féltem tőle, hogy olyan meleg, de még nem láttál GU-50-et üzem közben. A PCL is meg tud égetni ha megfogod. A puffer után tegyél egy 330ohmos 5W-os ellenállást. És mégegy kondit, így már szűrése is lesz a tápodnak. Ne legyél lusta kimenőt tekerni, mert ezzel a kicsi, ráadásul osztatlan trafóval nem lesz valami szép hangja.

Sziasztok!

Hypersil trafóra lehet úgy tekercselni,hogy az egyik csévén lenne a primer, a másik csévén a szekunder,plusz a fűtés?Ilyenre gondoltam

Hehe. Szép is lenne, ha bekapcsolásonkét így öregedne. Lehet, változott valami az áramkörben azóta és első blikkre valami nagy anódáram folyt? De lehet ám a kezed is, néha engem is megégetnek, néha meg simán kihúzom a csöveket. De nem érdemes fogdosni őket, az üzemi hőmérséklet 100fok felletti lehet.

Szia!

Egy másik fórumon őt ajánlották egymásnak a tagok, ráadásul szegedi mint én.
Már fel is vettem vele a kapcsolatot.
Köszi!

Majd nézz rá a gyűjteményére, meg a műhelyablakban lévő "apróságokra"

Köbzoli!

Köszöntem!!

Szia mindenki.
Létezik olyan kapcsolás amihez nem kell.Kimenőtranszformátor nélküli elektroncsöves erősítők...
köszönöm szépen.

Az OTL (Output-Transformer-Less) témában böngéssz, ott találsz kapcsolásokat is, stbstb

Köszönöm szépen.

Ebben a hozzászólásodban kérdeztél valamit, állítottál valamit? Vagy mutatni akartál valamit? Mi nem kell mihez?
Tessék már kicsit összeszedni a gondolatokat írás előtt...

Sziasztok!

Egy gyári csöves erősítőt nézegetve a neten, volna egy kérdésem.

Az adott csöves erősítőben a csövek megfelelnek 2db EL84, és 2db ECC83-nak. Továbbá külsőleg még az is látható, hogy található rajta egy hangszínszabályzó rész is. Tapasztaltabbak! A hibrid megfogalmazást azért kapta az adott példány, mert csak a végfokozata csöves, és a előerősítő része (hangszínszabályzó) tranyós vagy rosszabb esetben ic-s? Ezeknek mennyire rosszabb a hangja, mint egy full csövesnek?

Választ köszi előre is!

Ha megmondod a konkrét típust akkor megkaphatod a választ. Amelyik csöveket felsoroltad, nem feltétlenül kell hidridnek lenni. Egy hibrid hangja nem biztos, hogy rosszabb. Én már hallottam igazán jó hangú hibridet is, számos előnye van a full csövessel szemben. Inkább a végfokozatot szokták félvezetővel, mondjuk Fettel megoldani.

Mistral MM-1

http://mistralaudio.co.uk/MM-1amp.html

Hazánkban is kapható jó áron. (csöveshez viszonyítva) Sajna azonban a belső részéről semilyen kép nem terked a neten. A másik amit mondasz a FET dolog. Úgy tudom ha volna, akkor nem kell kimenő trafó. (Ez sem látszik)

Ok. Akkor növelem a fűtés feszt, és lehet hogy szűrni is fogom egy 100nF fol. kondival.
Növelem a puffer kondikat 500µF-ra, és rárakok kisütő ellenállást.
Kimenőtrafóval kapcsolatban megnézem hogy van e elég anyagom az elkészítéshez.

Köszi az infót.

Van egy olyan érzésem hogy zárlatos lett a kimenő.
Tehát a ha forró a cső akkor az anódon van terhelés, de ha hideg, vagy langyos a cső, akkor szakadás, vagy tárlatos, rossz terhelés.

Mint már többször is hangoztattam, egy hangfrekvenciás erősítőben a legproblémásabb rész végfokozatokban a félvezetős, elő- (kisjelű) fokozatokban a csöves erősítő.
A félvezetős végfokozatokban a hővezérlés okoz szinte kezelhetetlen problémát, az előerősítő fokozatokban a csővek zaja. Minden erősítőt nevezhetünk hibrid erősítőnek, ami vegyesen tartalmaz félvezetős, és csöves erősítőfokozatokat. Az igazi kihívás csöves előfokból, és félvezetős végfokból jó erősítőt készíteni.

Ez biztosan igaz, egyszer már beszéltünk itt erről. Ennek ellenére a legtöbb hibrid rajz (1-2 kivétel volt), csöveket alkalmaz az előfokozatban (esetleg csak impedancia illesztőként) és tranzisztort a végfokozatban. Fordított felállásban szerintem nincs is sok értelme, mert gondolom a lényeg a kimenőtranszformátor elhagyása. Ha ebből indulunk ki, akkor tényleg nem vonzó egy olyan szerkezet, ahol a full csöves minden nyűgje megvan és mégis félvezetős a dolog. Gondolom az ideálisabb a cső és FET párosítása.
Erről nekem mindig a Plachtovics APX cikke jut eszembe. Ott, szerintem totálisan feleslegesen, a szerző egy sima tranzisztoros előerősítőt javasol a bemeneten. Persze tudom, hogy korábban is az volt a véleményed, hogy a csöves hangzás elsősorban a kimenőtranszformátorban és a teljesítményfokozatban "alakul ki". Erről nincs semmi tapasztalatom, még az egy ideig nálam lévő APT 100-ast se hallgattam meg.

Ha itt most a kimeneti alapzajra gondolunk, nekem a jelenlegi 807-es esetében sikerült nem hallható szintre is néha eljutni. A legelső asztalon összedrótozott példányt nem lehetett tudni, hogy be van-e kapcsolva, maximum, ha teljesen ráfeküdtél a hnagszóróra.

Egy végfokozatban sohasem a zaj /zavar a probléma, a kifejezetten nagy jelek miatt, hanem a torzítás szab határt. A csöves hangzást (de nem szeretem ezt a kifejezést) pont a csövek, és a kimenőtrafó együttes hatása hozza, a csőnek a másodfokú karakterisztikája, és a kimenőtrafó enyhe fázismenet lefutású sávkorlátozó tulajdonsága. A félvezetős kimeneti (nagyjelű) fokozatoknak harmadfokú karakterisztikája másfajta torzítást hoz, és a kimeneten semmi egyéb befolyásoló eszköz nincs, talán az egyszem Zóbel tagot kivéve.
Kisjelű fokozatokban szinte mindegy az erősítő eszköz átviteli karakterisztikája, hiszen bármilyen görbe elegendően rövid szakasza egyenesnek tekinthető, a következő erősítések miatt azonban a hozzáadott zajteljesítmény nem mindegy. Itt előnyösebb helyzetben vannak a félvezetők, pont a kis impedanciák miatt. Egy hangfrekvenciás célú erősítőnek nem nagyon van szüksége nagy bemenő impedanciára, mert a forrás impedanciák amúgy is kicsik pár tíz ohmtól pár száz ohmig terjed, nem indokol többszáz, esetleg megohm nagyságú bemeneti impedanciát. A nagy impedanciás bemenetek amúgy is kényesebbek zavar összeszedése szempontjából.
Hacsak azt veszed figyelembe, hogy egy kondenzátor mikrofon csöves erősítője milyen kunsztos, ugyanakkor egy elektret mikrofon FET -es erősítője mennyire kommersz.

Analóg tanárom jön mindig azzal hogy FETet Cső helyet... meg hogy ott van P csatornás is... na onnantól lett a szememben kicsinyítve a fet...

Valóban hasonlít a FET valamelyest a csövek négyzetes karakterisztikájához, csak ott is probléma az erős hőmérséklet függés. Eltérő még a vezérlési technikájuk is, mert bár az egyenáramú bemeneti ellenállásuk mindkettőnek nagy, a FET -nek igen jelentős bemeneti kapacitása van több nF is lehet, egy csőnek pedig pár pF.
Úgyhogy csak elég messziről nézve hasonlítanak egymásra, mármint ami az elektromos adataikat illeti.