Azért egy trafónak elég sok mérete van... másrészt a sima vasmagos trafónak nincsen átmérője... szerintem fazékmag lesz az.

Igen általában fazék vasmagra készítik, De ebben az esetben "a vas18*14". Ha fazék azt írták régen.

Rendben, de akkor sima vasmagnál 18mm átmérő hol van? A rajzon is ott van az átmérő jel, meg én is írtam, hogy d=18

Igaz amit írsz, felejtős a d akkor már érthető a18*14=keresztmetszet. Így látom, a rajzba ahova bekerül korlátozó ellen állás is van. A sima vas lassú ugyan, de 50HZ től sokkal gyorsabb. Lásd hang frekvenciás illesztő transzformátor. Talán meg érted hogy valamikor könnyebb volt trafót találni mint fazék vasmagot.

Ezek az impulzustrafók régen szinte mindig fazékmagra készültek. A ferritet Vácott a HAGY-ban gyártották. Lemezelt magot nagyon ritkán használtak, mert a lemezelt mag sokkal "lustább" még akkor is ha egész vékony. Lemezelt magnál E-I magot használtak impulzuscélra. De gyújtótrafóként nem volt jellemző. A fazékmagnál a 18x14 méret esetében a 18 a külső átmérő mm-ben, a 14 a magasság szintén mm-ben.

Akkor csak kiderül, hogy ez nagyjából ugyan olyan impulzus trafó, mint a "Maci" vagy "bocs" impulzustrafója. Azokra 35 menet d=0,35 huzalból van írva, erre meg 30 menet d=0,3 huzalból, és lehet hogy a EI 25-30 ferritmag is hasonló keresztmetszettel rendelkezik, mint az a fazékvasmag. Az meg a másik, hogy valaki mondta, hogy ide nem jó, mert ez 50Hz-es hálózati trafó, az meg kapcsolóüzem, dehát a gyújtóimpulzus az nagyon rövid, és hasonló mint az inverteresnél.

A trafómag anyagát a jel élmeredeksége határozza meg, illetve az impulzus hossza(frekvencia!)Tehát egy meredek fel/lefutású jelet csak olyan anyagú maggal rendelkező trafóval lehet átvinni, amelyikben megfelelően kicsi a memóriaeffektus. Emiatt nem igazán jó a lemezelt vas impulzustrafónak.

Régen még a rajzon is jelezték hogy milyen fajta vasat használnak a kapcsolásban. A sebesség még ma is relatív. Mihez képest nézzük, egy lusta tirisztorhoz vagy 10 GHZ es kapcsoló eszközhöz. A régi gyártású tirisztorok nagyobb teljesítményt igényeltek a bekapcsolásukhoz.

Van ez a trafóm az lenne a bajom vele hogy ez 4 fokozatú
1. fokozatban 32 volt
2. fokozatban 33 volt
3. fokozatban 33.5 volt
4. fokozatban 34 voltot
ad le.
Szerintetek a szekunderjével lehet gond,mert a szekunder szigetelése meg van égve ,és két menet össze
ér. A képen látható
Mihez vezethet ez a menet összeérés,ehhez ?
Egyébként a trafó kabátbélés vagy kalapszövet szigetelésű,és szépen zizeg,ez a trafó el volt ázva aztán kiszáradt ,ez mondjuk nem lenne baj.

Amikor bedugtam a konnektorba szikrázott ,de nem verte a 16-os automatát, lehet -e primer menetzárlatos ?

Ha a szekunder összeégett akkor ne csodálkozz mert menetzárlatos.a primernek valószínű nincs baja,a szekundert kell valószinű áttekerni, hali

Jól látszik a menetzárlat az 1. fényképen, bár egy élesebb kép jobb lett volna. Ezzel a menetzárlattal semmiképpen ne használd, mert ha eddig nem égett le, akkor most le fog .Látom a fokozatváltás(?) a primeren van. Hát, ez nem sok, mindössze 2 V különbséget produkál az első és az utolsó fokozat között, ezt így nem sok mindenre lehet használni. Lehet hogy jobb lenne újragondolni e trafó alkalmasságát az általad elképzelt célra. Vagy át kell tekerni,hogy a fokozatok azt tegyék amire valók. Változtassák a trafó ívteljesítményét.

Ha zizeg az baj! A menetek mozoghatnak olyan mértékben, hogy a szigetelést eldarálják, főleg egy hegesztő trafóba, ahol a 100A körüli tartományba már jelentősek az elektrodinamikai erők hatásai. Ahogy a többiek is mondták, a szekundert újra kell tekerni. Milyen huzal ez? Fazonhuzal? Lehetőleg ne járasd így, mert most még viszonylag könnyen javítható lehet.

Köszönöm a válaszokat!
Szerintem a vasmag is zizeghet. Negyed óra alatt egyáltalán nem melegedett a trafó. A primeren van a szabályzás . Fazonhuzalos fajta a szekunder. Egyébként a trafó teljesen házi darab egy villanyszerelő csinálta.

Az az égéshely eléggé a szélén van, finoman tisztítsd meg, tegyél közé vékony bakelit, vagy prespán lemezt, és lakkozd le jó híggal (két komponenses epoxi, parketta stb.) , hogy be tudjon szívódni. A lemeztest összehúzó csavarokat húzd meg, ne zizegjen. Ha nem mozognak, vizezd meg az anyáknál, hagyd hogy felázzon a rozsda, utána szárít, olajoz, meghúz.

Igen alacsony a szekunder feszültség. Ki kellene próbálni mielőtt a vasmagot impregnálod. A primer áram felvételét mérd meg (terheletlenül). Aztán lehet dönteni a jövőjéről. A szekunder szigetelését javítani kell, próba csak ez után.

Üdv!
Kérdezni szeretnék a hozzáértőktől.
Van nekem egy Hetra 100/140 típusú hegesztőm. Az mitől van hogy ha 220V-nál az áramerősséget kisebb értékre tekerem,akkor rendkívül ragad a pálca és nehéz ívet fogni. Körülbelül 70 A alatt már nehéz vele ívet fogni,ha be is gyullad az ív akkor is könnyen kialszik.Ha viszont sikerült ívet fognom és húzom a varratot akkor már viszonylag stabil az ív. Amikor leragad a pálca,akkor a bekacsolást jelző kontrol lámpa halványan világít,de nem alszik ki.A pálcát nem füstöli el. 2,5-es OK pálcám van.
Ez normális jelenség,vagy én vagyok béna ?

Hegesztés közbe mérd meg a 230V, ha 200V alá esik megvan a hiba. Kontaktus hiba is lehet, akár a hegesztőbe, dugvillában, hosszabbítóban. Ha vékony vagy hosszú a hosszabbító az is okozhatja

Köszi a választ!
Ma megmértem,de nincs olyan mértékű feszültség esés. Korábban kipróbáltam, hogy kiiktattam a kapcsolót és a hő kioldót is,de az sem vezetett eredményre. lehet hogy ez a hegesztő ilyen. Sajnos nincs összehasonlítási alapom.

Esetleg mérd meg a szekunder üresjárási feszültséget, meg vizsgáld meg a tekercseket, hogy teljesen épek-e, aztán esetleg lehet építeni egy kisebb trafót gyújtás rásegítőnek.

A számból vetted ki a szót. Ezzel még a javításra is megvan az esély. Ezt már te mondod el remélem.

Nemrég felvetettem a "villamos gépek és hajtások" tanáromnak, hogy az egyfázisú hegesztő trafó, annak primer és szekunder oldali tirisztoros szabályzása, nagyáramú egyenirányítások, induktív pufferek, elektromos ív témakörbe szeretnék szakdolgozni, lenne mit méregetni, meg számolgatni a témába, és ő mondta, hogy esetleg nagyfrekvenciás gyújtást is csinálhatnék. Ez nem is lenne rossz ötlet, csak most még sok más megvalósítás alatt álló projektem van, az LCM3-ast is építem, vele párhuzamosan ezt a nagyáramú tirisztoros félig vezérelt egyenirányítós dolgot is csinálom, de lehet hogy ha ezekkel végzek, elmerülök kicsit a gyújtássegítő lehetőségekbe. Amúgy is még a mikró trafós dolgot is ki akarom próbálni, hogy 24V váltót egyenirányítok, és egy feszültség duplázós kapcsolással felhúzom 2x1,41x2x12V-ra a 2db 12V-os szekunderű mikró trafót, szerintem megfelelő méretű kapacitással jónak kell lennie.

A tekercsek teljesen épek, külső sérülés nyoma nem látható. A nyugalmi feszültség a szekunder körön 38.2-42.5 V áramerősségtől függően. Tehát minél nagyobb áramerősségre tekerem a söntszabályzót,annál nagyobb a nyugalmi feszültség a szekunder tekercsben.

38V-tal azért még elég jól kellene tudni hegeszteni, bár az én egyik hegesztőm 42-50V között állítható azt hiszem, de ott már nagyon könnyű hegeszteni. Én 28-34-39-42-45-48-50-56V-on (AC) hegesztettem már, de mindenhol sikerült viszonylag használható varratot húznom, bár olyan 34-ig kínszenvedés volt. A kisebb feszültségeknél pontosan az a jelenség, hogy nehéz ívet fogni, aztán dadog esetleg, és az elektróda felétől tökéletesen megy. Esetleg első körből legegyszerűbben azt javaslom, hogy próbálj meg pár (2-4-6) menetet betekerni pluszba szekundernek, és mérd meg a feszültséget, meg csinálj próba hegesztést, ha ez nem vezet megfelelő eredményhez, akkor lehet építeni kis segéd trafót, vagy HF gyújtást.

Hm,lehet akkor velem van a gond. Nem vagyok egy túl gyakorlott hegesztő,de már nem is kezdő.
Megfontolom a tanácsod, köszönöm a segítséget.

Az a38V elég kevés az ok pálcába is eltérőek az ívhúzáshoz szükséges feszültségek. A szebb heggesztést adó pálcák rosszabb ívhúzók.

38 V az teljesen alapra lehajtott söntszabályzónál mérhető. 80 A körül már olyan 40V körül van a feszültség.

OK 4616 ezzel próbálkozz. Most néztem vissza az elejére, ez igen kicsi trafó. A skála sem biztos hogy fedi a valóságot. 1.5 pálcával próbáld ebben az állásba, ha nem ragad nem a trafó hanem a beállítás a hiba. de gyakoroljál vele hegeszteni. Nekem úgy tűnik ezzel a trafóval nem sokat hegesztettél. Hozzá kell szokni. Sok félét készítettem de ív húzás miatt MIN 42-45 V ra tekertem. Ami 40 alatt volt ott csúnya trükkel éltem,ha nem volt más lehetőség.

Pont ilyen pálcám van. Tegnap elég sokat hegesztettem,mivel egy korlátot szeretnék elkészíteni. Azt hiszem rosszul adtam meg a hegesztő típusát,mivel egy Hetra 100/160-ról van szó. Azért érdekes,mivel 380V-ról is működik. Nem is erőltettem a 220V-ot mindjárt 380V-ról hegesztettem,mivel a gép hátulján lévő táblázat szerint ennél nagyobb, 41 Voltnál kezdődik a nyugalmi feszültség a legkisebb áramerősség estén is.
Tapasztalataim:
Most sem mindig jó !
Nehéz ívet fogni, de ha sikerül,akkor néha előfordul,hogy amikor elveszem a pálcát még 1,5 cm-en is tartja az ívet .Általában az áramerősség feltekerése segít,de ha ilyenkor ívet tudok fogni,akkor viszont fröcsköli a pálcát a túlzott "Amper" miatt.Ez hozzávetőlegesen 100A feletti értéket jelent. Ha pálca hegyénél hiányos a bevonat na akkor lehetetlenség ívet fogni. Ilyenkor csak az új pálca segít.
Ha meg olyanja van akkor meg simán ívet fogok és hegesztek minden probléma nélkül. Nem hiszem hogy user hiba,mivel akkor (szerintem)nem tudnék ívet fogni egyszer sem.

Ma folytatom a munkám, remélem rájövök mi lehet a gond. Arra gondoltam,hogy amikor rakoncátlankodik,akkor mérem meg a szekunder nyugalmi feszültséget. Lehet hogy csak meleg trafónál jön ki a hiba.

A pálcát tedd felcsonkolt sütőbe 1-2 órára, és próbáld ki utána (az se árt, ha fűtött radiátoron tárolod szobába 1-2 hétig). Milyen idős a csomag? Mennyire érintkeztek a pálcák a levegővel, és mekkora nedvesség tartalmú levegőben voltak tárolva?

Két-három éves csomag. Felbontottan kinn a műhelyben tárolom...