Fórum témák
» Több friss téma |
Ha csak annyira állítod a nyugalmi áramot, hogy eltűnjön a keresztezési torzítás, akkor az nem A, hanem AB osztályú lesz. Egy rendesen beállított A osztályhoz annyi áramot kell folyatni a tranyókon (sorban, egymáson), hogy a legnagyobb kivezérlésnél se zárjon le egy tranyó. ( Valaki ezt nagyon szépen megfogalmazta itt korábban. )
Ha meg az egyik végtranyó áramgenerátornak van kötve, akkor az általad említett dolog nem is működik.
"Fejenként" 1.2A körül állítottam be, mielőtt beépítettem a végeket, de be akarom mérni, ahogy meglesz az emlegetett kiegészítő áramkör. A zenei csúcsok miatt törekszem a teljes kivezérelhetőségre, tehát ehhez mérten játszok majd az áramokkal.
Kiderül a nagyobb hallgató tér esetén majd az is, mennyi kell, hogy jól érezzem magam a zenével, erőben, szóval holnap, jövő hét folyamán végleges lesz a dolog. Ma volt egy kis probléma, hallgatás közben, hirtelen mindkét hangszóró elnémult! De csak egy féligvett zeneszám, CD volt az oka. Az abszolúte nulla zaj még szokatlan az erősítő kimenetén. Az átlagos - hallgatás esetén - 50-60W még elmegy fogyasztás terén egyébként, egyelőre. A 70W csak akkor van, ha a csendet hallgatom rajta - ami kristálytiszta.
Szia! Lamalas megérdemel egy hivatkozást: Bővebben: Link
A keresztezési torzítás vizsgálata bizonyára véletlen fogalmi zavarból származik
Üdv! A JLH áramgenerátoros működéséből, és a mért 1,2A nyugalmi áramból 4,3W szinuszos maximális teljesítményt számoltam 6 ohm-ra. Ez 14,4V csúcstól-csúcsig. A 10W eléréséhez a fenti terhelésen a 27V tápfeszültségből a 22V csúcstól-csúcsig már necces, a nyugalmi áramot pedig 1,8A-re kéne növelni. Ehhez a fotódon látható hűtőborda levegővel érintkező felületét kevésnek érzem gravitációs hűtésnél. Remélem találsz jó kompromisszumot a leadott hő és teljesítmény között.
Szia! Nem tudok most erre mit mondani, mérnem kell több mindent, sose ment a kiszámolás, ezért kellett több műszer, mint egy átlagos amatőrnek... Azt leolvasom és annyi.
A szkóp 21-22Vos csúcsokat írt ki, amikor véletlenszerű - szerinte szabályos időközi - mintavételeket csinált, de generátorról és műterheléssel egzakt lesz a dolog. Eszem szerint 3szög jellel is mérek, annak tuti észreveszem a gömbölyödését. No, neki is fogok, felhozom a műtőbe a darabot, beszámolok a látottakról.
Mérés:
Egyik csatorna terhelve. Műterhelés 6x1 Ohm 5W sorbakötve Tápfeszültség = 27V Üresjárati nyugalmi áram = 1.4A Torzítatlan színusz kimenet cs-cs = 24V RMS = 8.44V Frekvencia = 1 kHz Bemeneti feszültség = 2,74V RMS !!! Ez döbbentett meg igazán.
Egy 6 ohm-os hangsugárzó impedanciamenetében 10 ohm, vagy nagyobb is előfordulhat. A 21-22V mérési eredmény erre utal. Ohmikus terhelésre - ahol 6 ohm-on 1,2A ->7,2V feszültségesést hoz létre - várhatóan igazolódik a papírforma
Szerk.: most látom a '0478 bejegyzést.
Erősen leragadtam az áramgenerátor gondolatánál, hivatkozás most látom a T3 a nyugalmi áram kétszeresének leadására is képes T2 lezárása esetén.
Az előzetes számításaim sajnos hibásak. (A bemenő és kimenő jel rátájának egyezni kéne 1+R7/R8-cal.)
Az A osztályú végfokoknak pont a fűtésben, a nagy nyugalmi áramban rejlik a titkuk. Ha ettől megfosztjuk őket (pl. csökkentünk a tápfeszen vagy a nyugalmi áramon hogy kevésbé fűtsön), akkor már meg is szüntettük azt a leheletnyi különbséget, amitől egy hajszálnyival szebb hangjuk van, mint egy AB osztályban működő végfoknak. És pont ez a "hajszálnyi" különbség az, (meg persze a fűtés) ami miatt én rég kidobtam, mert azt a hangzást lehet produkálni egy normálisan megépített AB-vel is, 40mA-es nyugalmi áram mellett.
Értem amit irsz! Én azt is tudom miért mük.ik igy.De a hangzása az" A" nek ...más.Tehát az" ÁB " az nem "A" ! Ne győzzön meg senki,a fülem meg győzött ez előtt 35 éve!
Nos, - szóval az a lényeg,-mivel fél vezetőről van szó és-(nem cső ről)-,mikor vezérled a tranzisztort akkor a karakterisztikája mindig változik,mivel a - chip lapka hőmérséklete is változik,ezért hő hatás változásra mindig máshogy viselkedik a tranzisztor -,ezért olyan az" AB " amilyen . - Mivel a "Class A "nél a chip lapka hőmérséklete a - magas nyugalmi áram miatt-állandó hőmérsékleten van,ezért nem változik vezérléskor a hőmérséklet,ezért a karakterisztikája sem ! Ezért van ez, és ettől jó a "Class A "! Ez anyag viselkedés ismerete.Ilyen egyszerű az egész.
Ennél azért bonyolultabb, de ne menjünk bele.
Idézet: „(A bemenő és kimenő jel rátájának egyezni kéne 1+R7/R8-cal.)” Ez nem igazán teljesedik nálam... Bár meg tudom hajtani valószínűleg az erősítőt, de azért ezt sokallom, majd' 6-7V cs-cs a meghajtójelem! CD lejátszóról és a szalagos deckről is fülre elégségesnek gondolom, kérdés a RIAA korrektorom mekkorát ad ki, holnap kiderül...
Mi az, hogy nem változik a lapka hőmérséklete? Hát a vezérlés függvényében változik a tranyókon az áram.Ennek megfelelően változik a tranzisztoron disszipálódó veszteség, ennek megfelelően a lapka hőmérséklete is, amit még 1 kHz-ig is egész jól követ! Ez viszont azt jelenti, hogy változik az áramerősítési tényezője is... vagyis, minden változik!
Épp azért mert nagy a nyugalmi áram,ezért folyamatos hőmérsékleten van a chip lapka.Ez világos,vagy nem? - tehát már vezérléskor a tranzisztor nem nagyon változtatja a hőmérsékletet,ha már úgy is meleg.
Elnézést, hogy magam is észrevételezek. A fórumtársunk is nyilván tisztába van a hőfokfüggéssel, inkább - értelmezésem szerint - arról van szó, pl. egy B osztálynál nagyjából a szobahőmérséklet és az áram okozta hőimpulzus között jóval nagyobb a különbség, mint a jelen "A" osztályúnál, ahol a lapka alapból a nyugalmi áram miatti 60-70Celsius és a kivezérlés okozta hőingadozás.
No, közben megjelentünk mindketten a közös nevezőben... (#1200815)
Próbáltam színkód alapján beazonosítani az ellenállásokat, sajnos sikertelenül. Bővebben: Link Feltűnt viszont a BC212 lábai szinte táncra perdülnek. Hibás beültetésből inkább következne működésképtelenség mint erősítés csökkenés, de gondoltam inkább rákérdezek erre a szokatlan formára.
Nem BC212 van benne, hanem 2SA970... B-C-E kiosztással. Remélem nem raktam bele fordítva, bár mindent tudtam állítani a potikkal, nem tudom, mindjárt ellenőrzöm eggyen, melyik végéről számoltam a dolgot.
Gondoltam, hogy valami turpisság van a dologban, azért linkeltem magát a hozzászólást. A visszacsatolás ellenállásai helyes értékűek? (A monitorom nem adja vissza kellő hűséggel a színeket.)
Holnap átnézem a dolgokat. A cuccot szolgaian a nyák feliratai alapján ültettem ugyan, de ránéztem az elvi rajzra is közben. Valami lehet, mert ezt nagyon nagy (ca.3x) meghajtás kell neki, ahhoz képest is, mint a Sipos könyvben is van és itt is megtalálható. 0.41-0.9V-ot ír a táblázat a tápfesz és a terhelő impedanciától függően.
A másik oldalba BC212B van, valamiért eltérő tranzisztorokat használtam, elsőre túlhajtottam egyet - vagy nem ? - mindenesetre a hfe miatt került típusra két különböző a válogatás során.
Az "ős" JLH-nál az első tranyó bázisára közvetlenül megy a becsatoló kondenzátor, az én változatomban van egy soros 1 kOhm is. Hátha felfigyel egy JLH-s még a dologra és prezentál egy adatot az övéről?!
Tételezzük fel, hogy egy tranyónak 1 A a beállított nyugalmi árama. A vezérlés során ideális esetben az árama zérus és 2 A között változik. Eddig világos, ugye? Ebből az is látszik, hogy a veszteség a tranyón zérus- és a 2 A-hez tartozó áramnak megfelelő lesz. Vagyis, óriásit hullámzik a veszteség a tranyón. Most képzeld el ugyanezt mondjuk 30Hz-en. Szerinted, mennyire tudja követni a lapka hőmérséklete ezt? Elárulom: nagyon.
B osztályban a helyzet nagyjából ugyanez, csak ott fele frekvenciával megy ez a követés, hiszen a bemeneti jel egyik félperiódusában a tranyó le van zárva. Tehát, ott még nagyobb a hőmérsékletváltozás a lapkában. Attól, hogy a tranyó már meleg, éppen úgy fogja változtatni a hőmérsékletét, mert ha nem így lenne, akkor egy adott meleg felett akármekkora veszteséget megetethetnénk a tranyóval. Ugye, ez nem így van?
Szvsz meg Class-A- egyáltalán nem érti egy tranzisztor hőtechnikai működését. És némileg változtathatna a stílusán is...
Ok, elméleti síkon kérdem:
Ha a tranyó melegedése a vezéreletlen és a kihajtott állapota közt (25Celsius környezeti + 30Celsius az átfolyó áram miatt) akkor ugyanez a különbség fog fellépni a 60 Celsiuson melegen tartott és az áram által keltett elvi +30 Celsius összefüggésében is? Vagyis 90-60-90 Celsius a lapkán a frekvencia ütemében? Ha így van, neked van igazad, ha nem, akkor...
Nagyjából igen. Némi különbség lesz, mert a nagyobb hőmérsékleten a hűtőbordák jobban tudják leadni a hőt. De ez minimális, mert ez a hatás mondjuk csak nagy hőmérsékletkülönbségek esetén számottevő. Ha jól emlékszem, akkor a hőmérsékletek negyedik hatványának a különbségével arányos a lesugárzott hő. ( Ezért kell éjszakára behúzni a függönyöket, mert a szoba melege a fekete éjszakában nagyjából a világűr -270 akárhány fokát látja. )
Egyébként, a tranyó lapkát úgy lehet ebből a szempontból elképzelni mint egy kondit. Feltöltjük valamennyire, ez ad valamekkora feszt rajta. Ha még nyomunk bele egy kis töltést, akkor tovább nő a feszültsége. ( míg át nem üt... )
Hm...Biztosan úgy van, ahogy írod, ha egy gondolatkísérletet lefuttatunk: egy hűtőlapon 2 tranyó, egyiken folyik áram és a hűtőlap x Celsiusra melegszik.
Ha a másik tranyót is disszipáltatjuk, hozzá kell adódjon az ő melege a másikéhoz. Mondjuk hogy a dolognak mekkora a linearitása, ez a fő dilemma. A hidegről növekedni, vagy melegről... a plusz meleg nem is kérdés, hanem a két állapot közti összefüggés, linearitás, az igen. Ez aztán az erősítőnél fokozottan érdekes, nyilván.
Lehet rajta gondolkozni...
Erősítőnél azért lényeges, mert pl: változik az áramerősítési tényező, változik a szaturációs feszültség, a bázis-emmitter feszültségesés, FET-nél az Rdson, stb. Vagyis, minden. B osztálynál nagyobb a hatása, A-nál kisebb, de van és egyáltalán nem elhanyagolható, legfeljebb nagyobb hőkapacitású tranyóknál és magasabb frekvenciákon, mert ott valóban beáll a lapka hőmérséklete egy középértékre és a körül kicsi a hullámzása. De ugye 30 Hz-re már baromi nagy lapka kellene. ( Erre szolgál a tranzisztorok tranziens hőimpedanciájának görbéje. Ebből számítható a pillanatnyi hőmérséklete a lapkának. )
Elnézést ha beleszólok de már nem bírom követni ezt. Ha van egy A osztályú erősítőm most az mindegy hogy PP vagy SE... Melynek beállítok mondjuk 1 amper nyugalmi áramot. Az kivezérlés függvényében NEM fogja változtatni sem a felvett áramát ebből következik hogy a disszipációját sem. A munkapont "föl van téve" a munkaegyenes kellős közepére tehát folyamatosan a lineáris szakaszon mozog. A kimeneti áram időbeli lefolyása azonos a vezérlőjel időbeli lefolyásával. Teljesen lineáris gyakorlatilag. Rövidrezárt bemenettel ugyanúgy felveszi az 1 ampert, és maximális kivezérlésnél sem vesz fel egy fikarcnyival sem többet. Én így tudom és így is tapasztaltam világ életemben. Ha erről van szó Class-A -vel egyet kell értenem.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |