MegfelelHET, ha egyenként indítja. De inkább a 25kVA felé kéne kacsingatni! Ez már szerintem bőven meghaladja a HOBBY szintet!
Keressen egy szakembert, az elintézi. Külömben azt se tudjuk, milyen üzemi körülmények közt üzemelnek ezek a motorok!

Sziasztok! Lehet hogy nem teljesen idevág a kérdésem, de nem találok rá más oldalt. Valaki tudna nekem véleményt mondani ERRŐL a szerszámkészletről? Mennyire lehet ez jó minőségű? Vagy ha tudtok valami jobbat ennél maximum olyan 25ezer ft magasságban akkor azt megköszönném.

Szép, a többit meg a használat során. Ha görcsöt lehet kötni a csavarnyúzókra akkor semmit sem ér. Ha törik akkor se. Így képről nem rossz.

Nem rosszak az unimaxos szerszámok. Mit csinál a villanyszerelő a vízpumpa fogóval?

Néztem többet is , de azokhoz képest ez az ár semmi, gondolom ez látszódhat a minőségén. Van valami olyan márka ami olcsóbb de azért minőségi?

Hát ezen én is gondolkodtam, nem valami ésszerű de valahol biztos jól jön

sziasztok
azt szeretném csinálni egy adott helyre szerelnek fel egy mozgás érzetkelőt ugye ha benne vagyok a ható sugarába akkor világit ha nem vagyok ottan akkor nem, na már most olyat lehetne csinálni közvetlenül a megadott lámpát egy kapcsolóval folyamatosan tudjon világítatlan én egy egysarkú kapcsolóra gondoltam de viszont nem áll fel az a veszélye hogy amikor a kapcsolóval kapcsolom a feszültséget a lámpára akkor a foglalatot visszamenő fázis vezeték a mozgásérzékelő elektronikájába kárt tehet e ? de lehet hogy nem mert az elektronikába relé is van köszönöm ellőre a válaszokat

Szia!
Ha nem gond, hogy a csavarhúzók törnek, a fogók nem zárnak rendesen, a kábelbontó kések szimplán konstrukciós hibásak, a blankolófogó szintén nem működik, akkor is a maradék szerszámért, és a táskáért szerintem sok ez a pénz. Sajnos kollégákkal 3 db-ot vettünk. :no: András

Hű, de egy levegővel leírtad!

Elvileg , ha egy pillanatra elveszed a mozgásérzékelőtől a villanyt és azonnal visszaadod, akkor folyamatosan fog világítani. Ebből visszalépni újybb villanyszünettel lehet.

Ha jól értelmezem ,a mozgásérzékelővel akarsz egy párhuzamos kapcsolót.Ez néhány fajtával működik ,valószínű a többivel is de nem próbáltam.

Szia. Minden további nélkül köthetsz a mozgásérzékelővel párhuzamosan egy sarkú kapcsolót, nem fog kárt tenni benne. De ebben az esetben ugye ha a kapcsolót felkapcsolva felejted akkor a mozgás érzékelő nem tudja a lámpát lekapcsolni.

Nem mindegyik mozgásérzékelő tudja ezt a folyamatos módot.

Üdv
Inhouse

De ha nem próbálja meg akkor sose fogja megtudni!

Bocsi jól hallottam róla csak elěrtam a pwm-et.
Utánajârtam a dolognak. És találtam egy érdekes dolgot az inditási áramrňl. Akár a 7X is lehet a ténylegesnek. Ez igaz?
Ha igen akkor tényleg kell egy akkupak ami ezt kiszolgálja mert nincs olyan generátor elfogadható árban ami ezt kibírja.
Sajnos nem megoldható az egyenkénti indítás. Legalább 4 darab kell üzemben lenni. A maradék 2 meg ráér kb 30 sec múlva.
Tehát akkor 1 darab 1000W os motor akár 7kw os felvesz?
Akkor a 6 darab meg 42 kw ot. Az bizony nem kevés. Bizony ide kell a szaki mert ha nem vigyázok picit odapörköl a cuc.
Ha jól gondolom akkor elégnek kell lenni 1 pár kamion aksi.
Sorba kötve?. Vagy ha esetleg tévednék kęrem szóljatok.

Még akár tízszerest is! De ahogy pörög fel a motor, úgy csökken az áramfelvétel.

Ha van akkumulátor, akkor legfeljebb betörik a fesz, mint az autók önindítójánál. Ez akkor probléma, ha a korábban indított motoroknál ez nagyon belelátszik. Tehát, lehet, hogy jó nagy akksi kell, de ez függ a technológiától, hogy mit hajtanak a motorok.

Írhattál volna már egy csomó információt az elmúlt hetekben, akkor nem kéne félóránként változtatni az álláspontokon.
Muszáj pofonnal indítani a 4 motort egyszerre? Azért odalökve a mechanikailag terhelt 4 motornak 48 V-ot, az említett hétszeres szorzóval az félezer amper... Meggörbülnek az akkukban a lemezek, kihasadnak a cellák, összeroskadnak a sínek.

Meg a tápvezetékek sem örülnek ekkora áramoknak. ott már komoly mágneses hatásokkal kell számolni. Az biztos, hogy összeugranak a párhuzamos drótok. meg kapcsoló is kell neki, nem kicsi. Főleg egyenre.

De szerintem ez már rég nem villanyszerelésről szól!

Sziasztok!
Valamikor, jó pár hónappal ezelőtt olvastam egy fórumtárs elítélő megjegyzését a villanyszereléskor használt forrasztással kapcsolatban.
Azt kérdezném, miért nem jó használni (esetleg előírás tiltja-e?), és mikor elfogadott a használata?
Csak villanyszerelési probléma ez, vagy esetleg műszertechnikában is vannak forrasztással nem javasolt megoldások, helyek, helyzetek?
Előre is kösz a válaszokat.

Szia!

Hogy az előírás mit mond, abban nem vagyok biztos. Szerintem nem tiltott, de a hozzáértők majd kijavítanak. Én viszont több doboznyi wago kötőelem birtokában (pár kötést előzetesen azzal megcsinálva) mindent forrasztottam. Rendben, hogy szigetelni kell, meg macerásabb hozzányúlni, meg merev, meg a jó ég tudja mit ki nem találnak, hogy jól fogyjon az alternatív megoldás.
Alu vezetékek helyett teljesen rézzel húztam át a házat. Még nem égett le, a forrasztások sem.

Persze ez csak szvsz.

Szia! Bár írtunk jócskán korábban erről: de a lényeg: a forrasztás az anyagban (réz) és a szigetelőanyagban is anyagszerkezeti változásokat okoz, ami kérosan befolyásolja mind a szigetelési, mind a vezetőképességi paramétereket. Ráadásul nagy terhelés esetén, ha csak forrasztás van - a rézszálak közötti forraszanyag megolvadhat és lazává teheti a kötést. Ezeket nem én találtam ki - csak leírom. Én 15-20 éve így forrasztottam a kötéseket - de - KF1-es rugós kötésszorítókat is csavartam rájuk. Soha nem volt vele gond .. Tény, hogy vannak nagyon jó rugós, fémfüggetlen (alu, réz) kötések, amik folyamatos rugónyomás alatt tartják a kötést. Céget nem írok, de van aki gyárt 70A terhelhetőségűt is csak rugósból! AMit napi szinten szeretek használni, mert könnyű vele dolgozni: sodrott erű kábel+ érvéghüvely rugós szorítóval, vagy csavaros kötéssel. Ezzel sem volt gondom soha. Igaz alaposan meg kell nézni, hogy kötés után rendbe van-e minden, mert sok sorkapocsnál nem egyértelműen érezhető, hogy csak a szigeteletlen részt fogatta-e oda az ember, vagy becsúszott a szigetelés is. Tehát az ellenőrzést és a mérést érdemes mindegyiknél megcsinálni.

A terhelés hatására le tud melegedni, mert egy alacsony olvadáspontú fémet viszel a réz felületére. Akár mennyire is össze van tekerve a réz, az ón befutja a teljes felületét és közte lesz a két réznek. terhelés hatására az ón sokkal hamarabb fog melegedni és adott esetben megolvadni, mert nagyobb a fajlagos ellenállása is mint a ríííznek. Ezért nem ajánlott. Új szerelésnél az EBF felülvizsgálaton megbukik.

2,5-ös vezeték melegszik a háztatásban szokásos terhelésre?
Akkor mi a manapság elfogadott megoldás?

Nem a 2,5-ös vezeték fog melegedni, hanem a közte lévő ón! Olyan, mintha egy ellenállást tennél közé. Az elfogadott az állandó rugóerővel történő szorítás és a csavaros szorítás.

Kicsit vitatkoznék.
A forrasztott kötés soha nem a kötésnél fog melegedni, mégpedig azért, mert egyrészt ott legalább kétszeres keresztmetszet van, másrészt a kötés felülete mindig sokszorosa a vezeték keresztmetszetének.
(Olyat még nem láttam, hogy két vezetéket szemben összeforrasztanának, lapolás vagy sodrás nélkül.)

Amúgy ha jól tudom a forrasztott kötés csak önállóan (lapolással) nem használható, mechanikai rögzítéssel (sodrással) már igen.

Egyedüli veszélye akkor van a forrasztásnak, ha sodrott vezetékre forrasztással szemet készítünk és csavaros szorítással rögzítjük.

Én a magam logikája szerint arra gondoltam, hogy talán a forrasztáskor alkalmazott folyasztószer okoz a későbbiekben problémát, pl. a bekötési hely, vagy a vezeték korróziója. Találkoztam már a sodrat közé befolyt folyasztószer miatti vezetékvékonyodással.
Még egy esetleges hibaforrás, ha a bekötési hely mozgásnak, rázkódásnak van kitéve és a vezeték viszonylag merev, ilyenkor a forraszanyag a lágysága miatt könnyen deformálódik, kinyomódik a szorítás alól, és a meglazult kötés melegszik, ennek folytatásáról nem is beszélve.
A VAGO, KF1 magán célra elég drága, az érvéghüvely, csúszósarú, gyűrűs kábelsarú szintén nem olcsó, ráadásul a jó rögzítéséhez speciális szerszám, krimpelőfogó kell. De a felrakandó kábelvégtől függően, sőt attól függően, hogy szigetelt, vagy szigeteletlen a felrakandó elem, is különböző fogó szükséges. És ezek a fogók nagyon drágák (még a cserélhető betétesek is).
Tehát ezek a szakszerű, bár kétségkívül megbízható megoldások magán vonatkozásban nagyon költségesek.

A magam részéről eléggé ellentmondásos ez a dolog.A főmérnökünk a gyengeáramú vezetékek toldására nem engedte a forrasztást,de mellette a panelen ugyanazon áramra simám forrasztott kötésekkel felépült elektronika került.Én maximum a rosszul kivitelezésben látom a hátrányát (azért jól forrasztani nem könnyű) esetleg az ón öregedése sem elhanyagolható szempont.

Had kérdezzem már meg. Ezek a motorok eredetileg miről működnek? Trafó, diódás híd, azt megy szabadon még le nem ég, vagy hajtásról megy és talán van áram és feszszabályzó is?

ott már komoly mágneses hatásokkal kell számolni. Az biztos, hogy összeugranak a párhuzamos drótok.

Hát nem ezt írtam én is? Összeroskadnak a sínek kifejezéssel?

Hát, van a vélemény, meg vannak a tények.
Egyébként ez a téma kéthavonta előkerül, változatlan formában.
Mik is a tények? Van egy érvényes szabvány, a 2364-520:1997. Legalábbis 5 perce, mikor írni kezdtem, az MSZT szerint még érvényes volt. Ez meg azt mondja, hogy:
Megjegyzés: Az erősáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt (lásd a 522.6., az 522.7. és az 522.8. szakaszokat) és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén.

Tehát eleve megjegyzés, és satöbbi.
Ha ezt felülvizsgáló a forrasztott kötés tiltásának értelmezi, akkor mást olvas ki belőle, mint én.