Talán még mást is hajtottak róla...

Megeshet. :nemtudom: Nincs valami egyszerű módszer a megálapítására? (természetesen a bontós nem tudott felvilágosítást adni)

:nemtudom: Bontás nélkül...

Alapvetően minden motor alkalmas generátornak (nem is nagyon szokták őket külön motornak és generátornak nevezni a szakirodalomban, hanem közösen gépnek), és a vesztesége is gyakorlatilag ugyanakkora, csak valahogy biztosítani kell a gerjesztést.

Az itt látható gép egy speciális gép, benne volt a tankönyvben, de nem emlékszem a pontos nevére és felhasználására. Mindegy, mert a lényeg az, hogy csúszógyűrűs, ezért könnyedén felhasználható generátornak, csak a csúszógyűrűkre egyenáramot kell kötni. Az áram nagyságával szabályozható az indukált feszültség. A kommutátoros részre nincs szükség, célszerű kiveni a keféket. Biztosan jóval nagyobb gerjesztő áramra (és valószínűleg nagyobb teljesítményre) lesz majd szükség, mint egy direkt erre tervezett gépnek. Olyan 10 V, n*10 A-re saccolok, de ez csak a nagyságrend!

Az aszinkron gépek generátorként azért üzemeltethetők, mert minden forgórészben van egy minimális remanens (maradó) mágnesesség. Ez egy icipici feszültséget indukál, ami a rákötött kondenzátorban olyan áramot indukál, ami fokozza a gerjesztést.

Jól hangzanak, amiket mondtál. :yes: Azt hiszem, ezt már kérdeztem, de nem akarok zsákba macskát venni; meg lehet tudni valahogy, hogy üzemképes-e a masina? (teszem azt megkapom relatíve olcsón, de menetzárlatos, vagy szét van szakadva belül a menet, akkor többe kerül újra tekercseltetni... ) Én szakadásmérőre gondoltam, de nem tudom, használható-e és ha igen, mit hova kössek...

Van egy jó hírem! A mellékelt képeken nagy (95%) valószínüséggel egy valódi háromfázisu generátor láthat- !
A maradék (4%) egy umformer ez szintén egy motordinamó, ( Két gép közös tengelyen részben közös tekercselésekkel ) Áramátalakítónak használták pl 24V DC ből 220V AC de lehet másképpen is pl 600V DC > 30V DC
Umformeren gyárilag nem szokott szíjtárcsa lenni, ezért ha nem kókány, inkább generátornak nézném.
Sajnos a villamos gépek tárgyat már nem tanítják széles körben.
Ha lesz kis időm teszek fel néhány kapcsolást is.

Hu basszus, ez tényleg jó hír! Ez azt jelenti, hogy ha nincs különösebb baja, akkor nem is kell bántanom, használatra kész?! Nagyon jó lenne... (ennyi keresgélés után akkor esek pofára, ha már elvitték :eek2: )
A kapcsolásokat nagyon megköszönném, rengeteget segítenél vele! azért erőltetem a dolgot ennyire, mert szeretném megcsinálni szept. 24.-ig, utána ugyanis meghalni se lesz időm a suli miatt...
Azt nem lehet valahogyan behatárolni, hogy kb. milyen teljesítményű lehet? Sajnos adatlap nem volt rajta - hacsak az alján nincs, de én nem láttam...
Találtam egyébként a képek között egy furcsaságot. Az a kúpfogaskerék mi célt szolgálhat? ((#117877)-es hozászólásnál lévő képek közül a 0391-es képen a henger bal oldalán felül - a luk feleltt - van egy szatyor, az fedi le az ezen a képen látható likat; tehát a csúszógyűrűk környékén van a fogaskerék, de nem csatlakozik sehova, vagy legalábbis nem láttam hol ér véget a tengelye)

Ha két csúszó gyűrű lenne generátor nagy valószínűséggel. Így nem tudom nem értem minek a három.
Ez inkább, változtatható fordulatú, motor.
üdv.

Sajnos nem láttam még ilyet szétszedve, csak az elvét tudom az ilyeneknek, felépítését nem... :nemtudom:

A három csúszógyűrű a háromfázisú tekercselés kivezetése. Általában a csillagpont nincs kivezetve (3x220V a 220/ 380 as fogyasztókat deltába kell kötni vagy csillag > delta indítást lehet használni motorikus fogyasztóknál. Néha a csillagpont testen van ekkor 127/220V os a rendszer de ritka megoldás, inkább 4. csúszógyűrűt használnak, de legalább egy testelő kefe van a forgórész testjén.)
A mellette látható komuttátor a gerjesztőgéphez tartozik ha generátor - illetve az egyenáramú gép kommutátora ha umformer (motordinamó)

Hegesztó dinamók kapcs vázlata a mellékletben.

Elképzelhető hogy a kefehid (szög) helyzetét lehet(ett) vele kivűlről állítani, kézi feszültségszbályozáshoz.
Ha jobban megnézed kiderül.
Állapotot és teljesítményt és egyéb adatokat nem tudom így fotóról megbecsülni, sőt még azt sem hogy hánypóluú a gép. Ez utóbbi a névleges fordulatszámról ad infót.
Valamit talán jelent hogy a kapocstáblán található 3 pólusú csokit az utóbbi 15-20 évben használták. Az áramterhelhetőség becsülhatő a tekercseléshez használt vezeték keresztmetszetéből.

Itt vannaK a kért rajzok, ezek csak elvi vázlatok, a gyakorlatban nem mindíg ilyen egszerű a dolog. Sok múlik a gép konstrukcíoján de uP biztosan nem kell hozzá!
(Javaslom hogy keress a környéken vélhetően hozzátartozó darabokat pl. tolóellenállás, kapcsoló szekrény stb.)
mindenesetre a működési elveket erről megismerheted.

Hálám örökké üldözni fog...
A fogaskereket megnézem majd, bár talán nem lényeges annyira. Hál' égnek barátnőméknél rendesek a telepesek, mielőtt elhozzuk, valószínűleg megengedik, hogy kipróbáljuk. (A házat majd megpróbálom kicsit kinyitni, hogy belelássak, és felteszek 1-2 fotót is.)
Volna azonban ezzel egy kis bibi: ha generátor üzemben próbálnám ki, akkor lehet, hogy meg tudjuk tekerni a tengelyt annyira, hogy valamit mutasson a műszer - csak van kéznél egy fúró, vagy valami -, de gerjeszteni kellene a tekercsét, amit valószínűleg helyben nem tudunk megoldani. Marad a motor üzemben való kipróbálás, de ez megint érdekes, mert nem tudom, mit hova kössek... (adatlap hiányában pláne) Tudsz erre valamit mondani? (Láccik annyira a képen a sorkapocs meg a drótok?)

Ezt is köszönöm szépen!
Darabok nem voltak hozzá, ezt is teljesen külön találtuk a mindenféle elektromos dolgoktól. (még volt mellette 2-3 nagyobbacska motor, de a telep teljesen más részén, mint ahol ezeket általában megtalálta az ember) Lehet, hogy valaki már félre tetette, de akkor morcos leszek...

Lényeges (a fogaskerék)
Kipróbálni nem javaslom a telepen -nem biztonságos!
Amit érdemes megnézni:
Mech állapot:
forog-e, szorulás, ütés, törés , cspágyak

Csúszógyűrűk/komüttátor - kopás (árok) beégés szikra nyomok, szín > egyenletes sötét (bronz) barna ahol a kefék futnak.

Kefék kefetartók- szorulás, rugótörés / hiány hossz (kopás)

Elerktromos:
Szemrevételezés - kidörzsölt égett hiányos szigetelések, levágott kábelek kapocstábla hiány/törés

Testzárlatra ellenőrizni a váltóáramú tekercselést min 250V-al! meggerel!

Folyamatosság vizsgálat a váltóáramú tekercseken cca 1A árammal ellenállás mérése. uez. a gerjestő tekercsen és az egyenáramú forgórészen. (A háromfázisú tekercsek ellenállásának egyformának kell lennie, a forgórész ellenállás nem ingadozhat jelentősen lassú körbeforgatáskor. Multiméter hibás eredményt ad!)

Ha eddig ok akkor mélylevegő és elvinni! (Esetleg kölcsönbe)

Jegyzeteltem, köszönöm szépen! Holnapra talán kiderül pár dolog. Jelentkezem, amit többet tudok.

Egyetértek! Ez egy változtatható fordulatszámú gép! A nevére még mindig nem emlékszem, de ez gyakorlatilag biztos! Egy másik géppel kiegészítve használható frekvenciaváltónak is. A kommutátorok 90 % valószínűséggel ugyanarra a tekercselésre kapcsolódnak amire a csúszógyűrűk is, és a szlippel arányos frekvenciájú feszültséget adnak. Elképzelhető külön tekercselés is, de nem nagyon valószínű.

A kefék állásából (ránézésre 90 fokra vannak egymástól) ítélve 2p=4 (két póluspár), így 1500 körüli a névleges fordulatszáma.

Ahogy mondod, generátoron (vagyis szinkron gépen) csak 2 csúszógyűrű lenne. A gerjesztő gép kommutátora soha sem ilyen böszme nagy (a fő géphez képest). Ráadásul akkor hiányzik még a gerjesztő gép gerjesztő tekercs kivezetése. És a gép geometriája sem olyan, mintha lenne benne gerjesztő gép.

Ellenőrzés:
- testzárlat vizsgálat,
- viszonylag könnyen forog-e?
- tekercsellenállások egyformák-e a három fázis közt? (állórész és csúszógyűrűn is, négyvezetékes méréssel!)
- forgórész csúszógyűrűre pár A áramot adva a forgatás nem lehet nehezebb (ellenkező esetben zárlatos) és megforgatva, feszültséget kell leadnia az állórészen.
- ugyanez fordítva, állórész gerjesztve, csúszógyűrűn mérni!

A forgós tesztekhez célszerű kiszedni a kommutátor keféket, hogy ne súrlódjanak fölöslegesen!

A négyvezetékes ellenállásmérés azt jelenti, hogy egy forrásból ismert áramot (DC, kb. 1A) adsz a mérendő kétpólusra, majd közvetlenül a kétpóluson mérsz feszültséget, és ebből számolsz.

Srácok, köszönöm mindenkinek az eddigi segítségeket. Egyelőre várólistán marad a téma, hétfőn tudok újra körbe nézni. Lehet, hogy TSZ-ből lesz venti motor (10kW körüli ) ami ráadásul biztosan működik is. Addig Fvárra sem jutok le, úgyhogy az utóbbi képeken látható szerkezetet sem fogom addig megvizsgálni. Beszélek még pár emberrel hétfőig és remélem addigra többet tudok majd. Amint lesz infó a motorról, azt is megosztom veletek. (gondolom abból is mindenképp csúszógyűrűs kell, addig ne is kezdjek tárgyalásba, amíg nem mutatnak egy olyat ) Jelentkezem, ha történik valami. Köszi még1x!

Két alapvető feltétel van, hogy motorról, vagy generátorról, beszélünk.
A fordulat, és a feszültség. Ha szinkron fordulaton van, a még mindig fogyaszthat. vagy termelhet.
( kapcsolj össze két szinusz jelet, aminek, a frekvenciája azonos. Az áram, a kisseb jel felé fog folyni)
Ez a meddő teljesítmény.
Szinkron fordulat alatt, motorként fog viselkedni, szinkron fordulat felett generátorként fog viselkedni, a forgó géped.
De ezek, mivel, nem kötöd hálózatra mindegy.
Amit meg kellene nézni, hogy amikor meggerjeszted, az álló, vagy a forgórészt, Észak Dél mágneses pólusok váltják egymást. (nem lehet, egymás mellet, két észak vagy dél) A gerjesztő feszültség nem melegíti a tekercset, ezt álló helyzetbe is ki próbálhatód. Csak akkora gerjesztést válasz, ami több óra múlva, se melegíti át, a szerkezetet.
Ha fogatva kicsi lesz a leadott feszültség, akkor a tekercset növelni kell.



Ha csúszógyűrűs motort látsz, nézd meg, hogy a hornyok kettővel oszthatok e. Jó lenne ha, a forgórésznél, találnál páros számút. Ezt át lehet tekercselni, és az egyik csúszógyűrűt, nem használód.

Újra itt.

Beszéltem ma egy ürgével, aki elméletileg elektro mérnök, bár fater azt mondta, hogy megeshet, hogy teljesen más területen dolgozik, lehet, hogy nincs annyira otthon benne; nekem meggyőzőnek tűnt.
Természetesen megpróbált lebeszélni a projektről. Mondta, hogy megoldható, de egyszerűbb venni készen. (ezt azért kihagynám, nincs feles fél millám :no: ) Elmondta, hogy a teljesítmény függvényében tartani a feszültséget és főleg a frekvenciát, nem egyszerű feladat. Ez még csak csak, de amikor szóba jött, hogy motort alkalmazni erre a célra, ott is mondta, hogy bonyolult a gerjesztés meg a szlip miatt. Ami viszont elkeserített, hogy a (#117877)-es hozzászólásban feltett képekre ugyan azt mondta, hogy generátod, de egyenáramú... Mint mondtam, nem biztos, hogy igaza is van, de a kételkedés - a tanáraim szerint - jó mérnöki tulajdonság, mert utánajárunk a dolgoknak, és megbizonyosodunk róla. Hogy lenetne, végérvényesen kideríteni, hogy akkor most mi is ez a szerkezet? (jobban teccett a ti verziótok, a 3 fázisú generátor )

A frekvenciát a fordulatszámmal kell tartani, ehhez a hajtó (belső égésű) motor fordulatszámát kell szabályozni. Kell hozzá egy feszültségvezérelt szelep. Persze, semmi sem egyszerű, főleg ha valaki egyáltalán nem is foglalkozik vele.
Egy ilyen szigetüzemű generátornál nem sokat számít, hogy 45 vagy 55 Hz a freki. Szinkron órát úgysem akarsz üzemeltetni vele. A generátor tehetetlensége ad egy rövid idejű stabilitást, a hosszú idejű állandóságot pedig egy PI szabályzó biztosíthatja. A fesszabályzó semmi elvi problémát nem okozhat, a gyakorlati probléma meg arra való, hogy megoldjad.

Hogy mi a szerkezet, azt úgy tudod kideríteni, hogy megpróbálod gerjeszteni, forgatni, és feszültséget mérsz! De az egyértelműen látható, hogy a forgórész csúszógyűrűs, az állórésztekercs 3-fázisú, ezek után garantáltan használható generátornak, még ha eredetileg nem is annak szánták. Az egyetlen kérdés, hogy a csillagpont hozzáférhető-e, de ha nem, az sem gond, mert egy (nem is túl nagy teljesítményű) 3 fázisú trafó előállíthatja a csillagpontot is.

Az aszinkron gép szabályzása tényleg nem egyszerű, bár az sem megoldhatatlan, de a szinkron géppel semmi (elvi) gond!

fongab!

Nagyon zavaros amit írsz, sőt önellentmondó.

Mire gondolsz? Melyiket fejtsem ki.

Hogy lenetne, végérvényesen kideríteni, hogy akkor most mi is ez a szerkezet?

Elovasni adattáblát, vagy keresni embert aki dolgozott pont ilyen géppel, mégjobb ha javított is. (pl. Régi EVIG -es szakik szinte biztosan tudnak okosat mondani.)
Ha egyik sem elérhető akkor mindenképpen kézbe kell vennni és rászánni néhány órát (napot) a megismerésére.
Szétszerelni ,megnézni - fényképezni, rajzolni a belső elrendezését, felvenni a kapcsolási és tekercselési vázlatát. kivezetések bekötését stb. Mindezt úgy hogy a beállítások az összeszerelés után ne változzanak meg. Jelölni minden lényeges helyzetet!
Ezután eléggé egyértelműen eldönthető hogy mire lehet(ett) használni.
(Megjegyzem a kefehíd állító (hiányos) kúpkerék áttétel és a komuttátoron megduplázott és egymáshoz eltolt keferendszer elég jellegzetes és nem gyakori megoldás)
Viszont az hogy mik az üzemi adatai az csak próbapadon deríthető ki.

Elnézést uraim a közbeszólásért, szolgáljon mentségemre, hogy hasonlót én is átéltem. Beavatnám önöket. Szép tavasz volt, Itt Romániában. A csibekeltetőimben több ezer tojás melegedett. Megtudtam, hogy az elkövetkező hét minden napján legalább 8 órás áramszünet. Nagyon megijedtem. Szerettem volna elnapoltatni a munkálatokat három héttel, de nem sikerült. Bérelni akartam áramfejlesztőt, de már kölcsön voltak adva nálam jelentősebbeknek. Nincs más lehetőség, vásárolni kell egy 380 V-os, legalább 10 kW-os generátort. Nemis igazán az anyagi, hanem az erkölcsi kártól rettegtem. Lehet nálunk is vásárolni mindent. Minden nagyobb Shopban kapható ilyen generátor, 2000 eurónál kezdődött. Ennyi pénz a családom kétévi bevétele. Bevillant a megoldás, összealkotok én egyet. Néhány jó tanáccsal segített egy jóindulatú román elektromérnök. Vásároltam egy generátornak kinéző ócska akármit. Tíz vezeték jött ki belőle, azaz jött volna, ha nem lett volna a lehető legrövidebbre levágva. Elindultam szakembert keresni, de ezen a téren jártast nem találtam. Sikerült egy motortekercselőt meggyőzzek, hogy legalább megpróbálja. Megállapította, a generátorom egy 100 hertzes, 60 V-os generátor, amit valamikor juhnyíró gépek táplálására használták. No István, ki csinál neked ebből egy 50 Hz-es, 380 V-os áramfejlesztőt? Sok helyen jártam, sehol sem vállalták, míg a végén én alakítottam át. Most már tudom, általában hogyan van felépítve egy generátor, milyen a felépítése, mi a működésének feltétele. Más kisebb generátorokat is tanulmányoztam, többnek ismerem a felépítését és működését, nekem is van néhány. Ha valakit érdekelnek részletek, és én tudom, szívesen megosztom akárkivel.
Tisztelettel István

Tiszteletem!
Köszönöm, hogy jelentkezett erre a topicra; minden segítség jól jön. Gépészmérnöknek tanulok, tehát nem idegenkedem a szereléstől, ellenben hangsúlyozom, hogy gépésznek és nem elektromérnöknek. Természetesen mindennel igyekeznek kicsit megismertetni, de ez - legalábbis elektromos téren - igen kevés, hogy egyedül bele merjek vágni egy ilyen projektbe. Ezért is kértem itt segítséget nálamnál jártasabbaktól, és megis kaptam eddig a válaszokat, amiket ez úton is még egyszer köszönök mindenkinek!
Jelenleg folyamatban van az áramfejlesztő rész beszerzése, sajnos nagyon lassan halad, ezért erős a gyanúm, hogy nem készülök el időre, de nem adom fel.
Végigolvastam a hozzászólását, és felmerült bennem néhány kérdés. Mennyiből - anyagi és időbeli ráfordítás - jött ki egy ilyen szerkezet áttekercselése? (feltételezem, hogy ezzel járt az említett átalakítás) Ha esetleg van lehetősége rá, megköszönném, ha feltenne 1-2 képet a kész gépről. Hogyan oldotta meg és milyen teljesítményű gerjesztés szükséges a fenti feszültséghez, és milyen áram érhető el ezzel? (sikerült megközelíteni a 10kW-ot? ha jól számolom az legalább 25-26 ampert jelent ) Bár ez kevésbé lényeges, de mekkora volt ez a generátor? Esetleg ha Önnek is van véleménye a (#117877)-es hozzászólásomban található képekről, azt is szívesen veszem. Köszönet a segítségért!

Tiszteletem mindenkinek
Én a hegesztő dinamóval és a generátorral kapcsolatban azokat az eredményeket közlöm, amit én értem el. Én is láttam olyan hegesztő dinamót. Itt a TSZ-ek megszűnése után egy – egy vállalkozó 2-4 traktorral végeztek mezőgazdasági munkálatokat és azoknak volt. A traktorhoz csatlakoztatták, ami forgatta a tengelyét, és úgy tudtak hegeszteni. Ez azért volt szükséges, mert olcsóbb volt, mint az elektromos hálózatot kiépíttetni. Ha jól emlékszem, 16 szénkeféje volt (4X4). A belsejében mi volt azt nem láttam, meg ha láttam volna, bizonyára rézdrótot láttam volna. Az én legnagyobb generátoromat egy 1200-as Lada motor üzemelteti. Üzemanyaga palackozott propán-bután gáz. A motor lendkerekétől egy gardán tengely forgatja a generátort. A generátor két részből áll. Egy alternátor rész és egy generátor rész. Egy külső borításban két állórész, bennük egy tengelyen két forgórész. Az alternátor gerjeszti a generátor forgórészét, az állórészben indukálódik az áram. Hat dióda együttforog a rotorral, egyenirányitja a forgórészben termelődött háromfázisú áramot, ami a tengelyben vezető kábel segitségével a generátor rotorjához vezet. A tengelyen még található négy gyűrűkollektor, amiből most csak kettőt használok az alternátor állórészének gerjesztésére. A mesterségem nem tekercselő, ezért a munkálatok legalább egy hétig tartott, míg a forgórészt és az állórészt áttekercseltem. Úgy gondolom, hogy egy tekercselő kevesebb mint 8 óra alatt megtekercselte volna kb 300 eurónyi lejért. Csak a forgórészébe a generátornak szükség volt 5 kg 0,8 – as réz drótra. Nem volt szándékomban a forgórészt megbontani, de egy tekercs megszakadt. Sikerült megtekercselni a forgórészt, igy lett bátorságom megbontani az állórészt is. Azt is megtekercseltem. Az is sikerült. A meglepetés csak azután következett. Kisebb motrokat elindított, de amikor megmutattam neki egy 5 kW-os motrot, 1500 ford. helyett talán 2 fordulatot tett meg. A magyarázat: nagyobb gerjesztés szükséges. Hálózatról adtam neki nagyobb gerjesztést és elértem a várt hatást. A jelenség magyarázata a következő: a generátor 3000 fordulatra volt tervezve, de én csak 1500-al forgattam és az állórészt is 1500 fordulatra tekercseltem. Minthogy felemeljem a fordulatot 3000-re és kicseréljem az állórész tekercseit is, inkább egy ékszijal meghajtok egy másik generátort, amelyik ad 80 voltot gerjesztések. Az állórész 1,5-ös dróttal lett megtekercselve. Azt nem tudom, hány kW-ot termel, ezen a télen fogom a gépezetem befejezni. A képeket megnéztem és csak tippelek a harmadik kép alapján. Szerintem egy háromfázisú generátor. Kell keresni rajta hegesztő kimenetet. Ha van rajta 2 db réz 12 mm-es csavar, amihez kábel csatlakoztatható, azesetben hegesztő. Az áramfejlesztőmről nem tudok képet küldeni, mert valakit meg kell kérjek hogy fényképezze le. az én technikám adatkábele hibás.
Sok sikert

Köszönöm az infókat!
Lenne egy kérdésem a többiekhez a (#117877)-es hozzászólásban látható képekkel kapcsolatban: létezik, hogy ez mégis egy motor? Egyik ismerős azt mondta, hogy szerinte egy búcsúból szétbontott körhinta meghajtó motorja, fokozatszabályzós, meg minden...

A fényképekből nem derült ki, hogy hány és milyen vastag kivezető szálak jönnek ki belőle. Ha valaki ilyesmit állit, állítható fordulatú motor, ért – e valamit hozzá, vagy minden tojás tojás alakú. Nagyon fontos lenne több kivezető szálak után kutatni. Nem zárnám ki az egyenáramú generátor lehetőségét sem, mert a kollektor lemezek utalhatnak rá. Az is lehet, hogy egy kétlépcsős generátor. Az a rész, amelyiknek a kollektorlemezei látszanak termel egyenáramot, ami gerjeszti a másik rész forgórészét és az állótekercsekben indukálódik áram. Ha megnézed, és találsz rajta több kivezetést, jelezd, és valamit kitalálunk. Azért azt vitatnám, hogy motor, mert egy két ékszíjas szíjtárcsa van a tengelyén. A tekercselt rotorú motrok nagyon erősek és két ékszíj egy akkora motornak kevés.

Üdw!

Sajnos eltartott egy ideig, de újra lehetőségem volt megvizsgálni a szerkezetet, amit még leglesőnek mutattam. Készítettem néhány újabb képet is. Ismerős kitart amellett az álláspont mellett, hogy állítható fordulatú meghajtómotorról van szó. (a felhasználásában mág nem biztos, a körhinta meghajtás illetve az adagolópad jött szóba) Néhány dolog, amit sikerült kiderítenem. (lehet, hogy csak nekem nem voltak egyértelműek ) 3 csúszógyűrű található a tengely legvégén, ezeken V alakban van 2-2 szénkefe. A keféktől 1-1 drót jön ki és közvetlenül a ház tetején lévő kivezetésbe csatlakozik. (a csokiba) A fogaskerék szerkezettel a kollektor kerületén lévő 2x6 szénkefét lehet egymáshoz képest elforgatni. (állítólag ezzel szabályozzák a sebességet) A vastag fehér vezeték (amiben 3 fekete fut) a kollektor szénkeféihez tartoznak, a másik végük pedig a hátban ér véget (gondolom a gerjesztő tekercsekhez mennek) Táblázat egy darab nincs rajta, de még a helye sincs meg, hogy esetleg leverték róla, vagy lefestették. Méretileg olyan 70 cm hosszú (talán hosszabb) és olyan 35 cm átmérőjű lehet. (sajna a centit megint nem vittem ) Ennek tükrében kérdezem, hogy felhasználható-e áramtermelésre, ha megfelelő fordulattal forgatom a tengelyt?