Szia!
Hát érdekes elgondolás.
Ha így gondolod, akkor 2 generátorunk van, és a tekercs másik felét a másik mágnestárcsa gerjeszti. A helyes irányú mágnespólus miatt nem oltódik ki a feszültség. Az igaz, hogy kétfele megy a mágnes alatt a gerjesztés, de két másik pólussal találkozik,tehát nem lesz gyengébb .
A tekercsmenetek igen rövidek,kis belső ellenállással, ráadásul a teljes felület be van tekercselve kétszer annyi tekercs fért el, mint a légmagos verzióban. Ez még nincs kész.
Majd meglátjuk.

Ha átlapolva rakod be a tekercseket, akkor a légmagos verzióban is kétszer annyi fér el. Miközben az egész tekercs kiveszi a részét a munkából teljes gerjesztés mellett.

Se nem jobb, se nem roszabb egymáshoz képest a két verzió.
Torroid mag esetén a kisebb légrés miatt vékonyabb mágnes is elegendő ugyanakkora indukcióhoz, mint a légmagosnál.
Saccra azonos mágnestömeg kell mindkettőbe ( vastag keskeny / széles lapos) , azaz drága lesz ígyis úgyis...

Ésszerű méretezéskor mindkét esetben B ill -B metszi a tekecsoldalakat, U=(2N)BLV

Csak spekuláció, de hogy nyugodt legyél a generátorod miatt:
Nálad a tekercsek a két mágnestárcsa miatt megkapják a teljes fluxust. Kétszer több menet fér el a toroidon, és a megduplázódott frekvencia miatt egy légmagos összeállításhoz képest négyszeres teljesítményed lesz.

Akkor marad a fordulat növelése a mágnes számának csökkentésére, mert az átlapolásos tekercs berakás is csak 2-3-szoros teljesítmény növelést ad a hagyományos légmagoshoz képest.

Nem mélyedtem el az elemezgetésében, ezért is ez a felszínes csapongás. A még mindig aktuális 500 W körüli mérőgenerátorom miatt nézegetem most.
Hajnalban a reteráton egy újabb megvilágításba került:
Rádöbbentem, hogy nem toroid trafóként, tekercsként kell ezt vizsgálni, mert az indukció a pólusok felülete előtt ki-belépő erővonaltérben jön létre és nem az egész körkörös menetekben. Ha így igaz, akkor közömbös, hogy a toroid mag forgástengelyre merőleges oldalán a tekercsek ráfektetve, vagy a toroid magra rátekerve helyezkednek el. Mindkét esetben ugyanaz az aktív tekercsoldal. (Nyilvánvalóan a póluskiosztáshoz igazodva.) Az indukció szempontjából lényegtelen tekercsfejek a ráfektetettnél a mag tengellyel párhuzamos oldala előtt, 3fázisnál keresztezéssel helyezkednek el, rátekertnél pedig ugyanezen magoldalakra szorosan rátekerve.
Ha ez igaz, akkor a ráfektetett, vagy rátekert közötti döntés csak tekercselési technika egyszerűbbsége, tekercshuzal mennyiségigény kérdése. A tekercsoldalak helyigénye (légrés minimalizálás), mágnes felület, aktív vezetékhossz, az aktív vezetéket (tekercsoldal) metsző fluxus mindkét esetben ugyanakkora.
Részemről csak az alapelvek tisztázása a cél egyenlőre. Ha konkrét számításokra szánom el magam és elakadok, majd visítok.

Nekem eszembe jutott egy másik apróság is, lehet cincálni, hogy számít-e: A tekercsek nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, a hézag nem is összemérhető a magátmérővel, van-e arra valamilyen modell, hogy hogy hatnak egymásra? Emberi számítás szerint ha sorba lennének kötve, akkor egyetlen tekercsről lenne szó, de így, hogy külön teljesítménylevétel van, számomra nem világos, hogy mit művelnek egymás mágneses terével.

A tekercsek a 3fázis, a jobb térkihasználás, a jobb teljesítmény/generátortérfogat arány miatt vannak egymás mellett. Az 1fázisú, vagy fázisonkénti tekercsek a mágnestárcsa pólustávolságaira vannak (esetleges kis kényszer torzítástól eltekintve).
(A sorba kötéssel vigyázz - nem toroid trafó, mint ahogy magam is rádöbbentem!)

van nekem egy 50 méter magas kéményem,arra szeretném kiszámolni a lehetséges teljesítményt lapát stb. adatokat.vawt lenne belőle 30.métertől a tetejéig,és kb 4 méteres szélességű lapátokkal, kúpos soklapátos kivitelben.

Szia!
Mielőtt bármit számolnál, statikus látta már azt a kéményt, mert szerintem bármelyik kéményt közel sem ilyen igénybevételre terveznek, építenek, és a helyi Építésügyi hatóság (Önkormányzat) mit szól ehhez a merész ötletedhez?

Szerintem csak viccel
Ha el is bírná a kémény,ekkora gép legyárthatatlan.
Ha esetleg mégis sikerülne legyártani,első széltől szétrázná a kéményt.

Szia!
mi is erre jutottunk...

Hogy is jön ki a dupla frekvencia?

Lásd a Foxi63 1233538-as hozzászólása:
Mi kettős rotorban gondolkodunk, az egyik a mágneskört forgatja a másik a toroid vasat a tekercsekkel ellentétes irányban.

Miért kell ehhez kettős rotor?
Irdatlan bonyolult mechanikailag közös tengelyen két ellentétesen forgó rotorral egy gyakorlatilag lebegő gép két forgórészét meghajtani. A nyomatékok egymásra hatásáról nem is beszélve, túl nagy energiakivételnél határozatlanná válik a rendszer. Egy leheletnyivel nagyobb rotor, és egy gyorsító áttétel kivitelezhető.

Ja úgy oké. Bár elég sok megoldandó problámát vet fel.

Nagy teljesítményen csúszógyűrűt használni eleve nehéz, de ha minden forog, elkerülhetetlen. Kettős csapágyazás kell, egy mereven felfogott csapon csapágyazva a tekercsfej a csúszógyűrűvel és a belső rotorral, ezen koncentrikusan a mágneses tárcsa, a másik rotorral. Ez több mint kihívás!

Sziasztok.
A 2x16 mágnest, ami a 24 tekercshez kell, trapéz alakúra gyártattátok, vagy találtatok valahol ilyet és hozzá alakítottátok a vasmagot a tekercsekkel?
A feltekert huzal menetszámát és átmérőjét megkérdezhetem?

Bocs, de mihez képest lesz négyszeres teljesítmény?

A toroidos generátorral kapcsolatos kérdéseidet légy szíves, a készítőjének tedd fel, Ő biztos pontosabban tud válaszolni.

Lásd a 1238551-es hozzászólás:
Kétszer több menet fér el a toroidon, és a megduplázódott frekvencia miatt egy légmagos összeállításhoz képest négyszeres teljesítményed lesz.
Megjegyzés: ahogy tudom, itt a fórumon a légmagos generátoron a két forgó mágnestárcsás szerkezetet értjük, a tekercsek belseje mágnes méretű, szorosan egymás mellé van rakva műgyantába öntve, és elfordulás ellen rögzítve a két forgó tárcsa között helyezkedik el.

Ha már ismét előkerült a mágnes ár téma (meg én is):
A mágnesekről:
A neodym mágneseknél elegendő úgy a vasmagos mint a légmagos generátorokhoz 5 mm vastagságú mágnes, ha gazdaságos módon kívánom a mágneseket felhasználni. Már többször is le lett írva a fórumon, hogy az egymásra rakott mágnesek nem növelik meg a vastagságuk arányában a fluxust. (ezzel majdnem egyenértékű, ha a mágnes alá egy, a mágnesnek megfelelő méretű vasat rakok be). Ezt bizonyítja a mágnesek bemérése, fizikája, és a hozzá tartozó számolás.
Megjegyzés: a fentiek bizonyításához melléklek egy bemérési eljárást, ami segíthet a generátorok elkészítésénél is.

Szia sziriusz.
Igen jól tudod és írod. Valóban így értjük a légmagos generátort.

Szia.
Nálam először 5mm-es vastagságú mágnes volt. Így kaptam valamekkora feszültséget. Tettem a mágnersekre még egy sor mágnest. Így 10mm vastag lett. A kapott feszültség ugyanazon fordulat mellett ca. 50%-al nőtt meg miközben semmi mást nem változtattam.

Semmi mást nem változtattál... A fluxusváltozás akkor lenne dupla, ha ugyanolyan méretű, dupla erősségű mágnest helyeznél fel, és gondoskodnál róla, hogy az erővonalak ugyanúgy haladjanak át a tekercsen. Ha mag is volt a tekercsekben, és már egy mágnessel is telítés közelében volt, akkor a másodikkal nem érhetsz el sokat.

Bocsáss meg, rossz címzés volt!

Szia stewe.
Az erővonalak ugyanúgy haladtak át mint azelőtt, vasmag pedig nem volt a tekercsekben mert légmagosak. Csak azért írtam le, hogy megerősítsem sziriusz állítását. Nőtt a feszültség ugyan de nem arányosan a mágnes vastagságával. Csak ca. 50%-al.

Igen, utána olvastam az ő postját is, valamint azt is, hogy nem vagyok most épp szellemi potenciálom magaslatán... az idézetben is szerepelt egy "mi" )

A sima (bármilyen vasmag nélküli) két mágnestárcsás légmagoshoz képest lehet, hogy többszöröst.
Ugyanazokat a mágnestárcsákat és kellő meghajtó nyomatékot, teljesítményt feltételezve önmagában a toroid vasmag jelenléte saccra 1,5 szeres fesz. növekedés, kétszeres menetszám 2 szeres fesz. növekedés, kétszeres relatív fordulat (frekvencia, fluxusmetszési sebesség) 2 szeres fesz. növekedés.
1,5*2*2=6 szoros fesz. növekedés. A teljesítmény négyzetesen nő - 6*6=36 szoros teljesítmény. Ez meg már soknak tűnik. Hogy van ez? Bár önmagában a dupla relatív fordulat kétszeres fesz., négyszeres teljesítmény növekedés.