Az utóbbi!

Van egy nimbusz fs40b szobaventilátorom és szétszerelésnél kiszakadtak a kapcsolóból a vezetékek.4 db vezeték van ami megy a ventilátor motorjához a kapcsolótól. Melyiket hova kell visszakötni?
vezetékek színe: piros, fekete, fehér, kék

Sziasztok!

Ma vizsgáztam anyagtudományból és nagy meglepetésemre volt egy ilyen kérdés: "Melyik tulajdonsága lehet előnyös az elektroncsőnek a félvezető tranzisztorral szemben?"
Nem tudtam rá válaszolni főleg mert lövésem sincs az elektroncsövekről. Igaz tanultunk róluk, de csak megemlítés szintjén.
Ti mit válaszoltatok volna?

Mcgyver szerint ha a pirosat a fehérrel összekötöd, kéket a feketével közösíted a detonáció elkerülhető. Elvileg:/

Eléggé disznó dolog a kérdést így feltenni, merthogy csak "félvezető tanzisztor" van vagy 10(ha nem több) féle-köztük ma már olyan is, ami rendesen hajaz az elektroncsőre (pl. FET). Ha a kérdés adott tranyótipusra (pl. bipoláris) vonatkozik, akkor már inkább megválaszolható.

Annó nekünk a seregben azt mondták, hogy atomrobbanás után is lehet használni, mármint hogy nem árt neki a radioaktív sugárzás. Hogy ki használná utána, arról nem volt szó... Az biztos, hogy sokkal több nyúzást kibír, mint egy félvezető.

Na igen.
Mivel, hogy a tantárny neve Anyagtudomány és technológia gondolom ebből a megközelítésből várta a választ.
Ez csak 2 pontot ért.
Még jó, hogy a SEM (Scanning Electronic Microscopy) felépítését le tudtam rajzolni és főbb alkotó elemeket leírni 12 pontért.
Továbbra is érdekel a véleményetek.

Nekem elsőre az ugrik be, hogy tisztább hangú erősítőt lehet elektroncsőből építeni.

Kedves Mátyás Úr!

Azt szeretném megérdeklődni, hogy a Vitnyéden lévő Kantár fogadó mögötti árokban felgyülemlett víz vajon permanens talajvíz vagy csak a heves esőzések eredménye?

Tisztelettel egy rajongója.

Szia!
De milyen meghatározás az, hogy "tisztább"?

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy mi a földelés és mi a föld célja a kapcsolási rajzokban?

Szia!
A kapcsolási rajzokban ez a GND-re való lehúzást jelenti. (a negatív pólusra kell kötni)
Üdv! Balázs

Arra is gondolhatnál, hogy ez egy amolyan logikai kérdés volt arra nézve, hogy tudod-e milyen típusú sugárzás a rádióaktív sugárzás, és annak milyen hatásai vannak.
Az elektroncsöveknél az elektronok áramlása, és annak vezérlése nem egy anyag belsejében, hanem vákumban történik, így a rádióaktív sugárzás nem tud létrehozni további elektronokat, (eltekintve a katódtól, de amúgy semm az vezérli a csövet) szemben a félvezetőkkel, ahol az elektronok áramlása egy anyagban történik, és ebből az anyagból képes a rádióaktív sugárzás járulékos elektronokat termelni a kristáyszerkezet bombázásával. Így ez a külső hatás is vezérli a félvezető működését.

Tehát ha jól értem akkor a föld ugyan az mint a generátornál(ha ez a forrás) a - pólus?

Hello!
Ez így félrevezető.
Először is van az életvédelmi földelés. Vagy is a 230V-os hálózati feszültség egyik pontja a trafónál földelve van. Így képződik belőle a hálózat nulla vezetője, és ehhez képest van a másik vezető a fázis. Mivel a nulla földelve van, a lakásban elvileg a nulla vezető és az anyaföld között, nincs feszültség, de a nulla, vagy a föld és a fázis között 230V mérhető.
Ma már az életvédelmi földelést, ami a konnektorban van, a lakásnál választják le a nulla vezetőből, mert nem képesek tényleges földelést biztosítani az életvédelemhez. Az életvédelmi földelés jel, szintén egy fordított T betű, de még alá van húzva két egyre rövidülő vonallal. (A szabványos jelölések földrészenként mások lehetnek. Vagy is pld. az én rajzaimon a GND az életvédelmi földelés jelével van jelezve. ennek egyszerű oka, hogy amerikai a program, és ott más a jelölési rendszer.)

Ha a lakásban megérinted a nullát (de nem tapogatjuk) nem történik semmi, hiszen ugyan olyan föld potenciálon van mint amin állunk. De ha a fázist érintjük meg, áramütést szenvedünk. Ha a trafónál nem földelnék egyik vezetéket, akkor a kettő közül bármelyiket megérintve nem kaphatnánk áramütést. (földfüggetlen hálózat.) De ez csak elsőre jó ötlet, mert ha a hálózaton bármely készülék szigetelése megromlana, azonnal abból a vezetőből nulla, a másikból pedig fázis képződne. Vagy is még is érhetne bennünket áramütés. Ezért földelik le az egyik vezetőt, így biztosítva, hogy tudjuk melyik a nulla és fázis vezető. Ez a kisebbik rossz. De ha a fázisvezetőből hiba esetén áram folyik a készülék ház felé, és az földelve van, akkor sem lép fel feszültség növekedés a tényleges földpont amin állunk, és a készülék ház között. Vagy is nem ér minket áramütés. De ennek feltétele a kis földelési ellenállás, mert a hibaáram majd azon ejti a feszültséget. Ez akkor jó, ha a biztosító leoldási áramával terhelt földelés potenciálja nem emelkedik 25V fölé.

Ezen felül van az áramköröknél egy GND (Ground) potenciál. De hogy ez a plusz, vagy a mínusz az csak tőlünk, vagy is a kapcsolás kialakításától függ. Kettős tápfeszültség esetén, például a plusz táphoz képest a GND mínusz, negatív tápfeszültséghez képest pedig plusz a GND. A kolléga azért írta, hogy a GND mínusz, mert a manapság elterjedt áramköröknél általában NPN tranyók vannak, ahol a közös pont általában a negatív táp. De ez nem törvényszerű, és PNP tranyók is vannak!
A GND egyébként egy vonatkoztatási potenciál, amihez képest általában méregetünk egy áramkörben. A GND jele a kapcsolásoknál, egy megvastagított fordított T betű. Mivel egy áramkörben sok minden szokott a GND-re csatlakozni, használjuk arra is a jelzést, hogy ezzel jelezzük, hogy ezek a pontok mind a GND hálózatra vannak kötve. Vagy is nem drótozgatjuk össze-vissza a rajzot, a GND hálózat miatt. Így "olvashatóbb a rajz", mert nem köti le figyelmünket a táphálózat összekötései. (A tápfeszültség másik pontjainál is szoktunk jelzéseket használni. Ha pld. odaírjuk egy jelöléshez, hogy +12V, akkor az így jelölt pontok, mind a táp +12V-os feszültségére csatlakozik.)

Egy áramkörben a GND lehet összekötve is az érintésvédelmi földeléssel,de lehet a kettő külön is. A GND régebben tulajdonképpen a készülék fém alaplemezét (sassi) jelentette, amire általában zavarvédelmi okokból a táp egyik pontja rá volt kötve. Ha a készülék alaplemezét hozzákötjük a védőföldhöz, akkor a rendszer földelt. Ha nem, akkor földeletlen. Szokás még az is, hogy a GND-t egy nagy ellenálláson (és ezzel párhuzamosan kapcsolt kondenzátoron) keresztül csatlakozik a tényleges földelésre. Ennek előnye, hogy a GND még is független a földeléstől, de a készülék alaplemeze nem képes statikusan feltöltődni a földeléshez képest.

A GND/földelés jelölése, nyilván a rádiózásból származik, ahol a tényleges földelésnek és az antennának kiemelt szerepe volt. Hisze ezen két potenciál között jött létre a vétel. Mivel a rádiónak tényleges földelést használtak, az anyaföldbe leszúrt földelő nyársat össze kötötték, a készülék alaplapjával. Vagy is ez ez egy földelt rendszer volt. De ez a módszer ma már nem megfelelő egyben az életvédelmi céloknak is.

A GND-k és föld között, azért kisebb feszültség különbségek létrejöhetnek. Ha ezek össze vannak kötve, akkor folyhatnak kisebb-nagyobb kiegyenlítő áramok. ezt nevezzük földhuroknak. Ez vagy zavarja a készüléket, vagy nem. erősítő esetén általában azzal jár, hogy hallani fogjuk az 50Hz-es kiegyenlítő áram által létrehozott búgást.

Egy áramkörben több GND is lehetséges. Pld. analóg, digitális, Power... Ennek lehet szerepe a földhurok elkerülése azáltal, hogy egy pontban van minden GND csak összekötve, így a GND-k között nem képes hurokáram (földhurok) folyni. Nem zavarják a nagyáramú áramköri részek, az érzékeny kisjelű fokozatok működést. A GND jelölések ekkor eltérőek, de a legtöbb estben oda is van írva, hova tartozik.
De lehet a "több GND" célja az is, hogy egyes áramköri részek GND potenciálja galvanikusan elválasztottak egymástól. Tipikus példa erre, ha egy áramkörben optocsatolót, vagy transzformátort alkalmazunk pont az elválasztás céljából. Ekkor mind két áramköri résznek külön GND-je van, de azok egymással összekötve nincsenek. Jelölésük is ekkor kötelezően más.

Természetesen egy teleppel működő villogó áramkörnek is képezhetünk GND-pontot, attól függetlenül, hogy a tényleges földeléshez semmi köze nincs. Ekkor a jelölést vagy az áramkör egyszerűsítése miatt használjuk (ne legyenek zavaró táp vezetékek), vagy hogy ehhez a ponthoz képest értelmezzük az áramkörben a ki-bemeneti vagy tápfeszültségeket.
Az is gyakori, hogy a GND össze van kötve egy belső alaplemezzel, vagy árnyékoló lemezzel. De ez a lemez szintén nincs összeköttetésben sem velünk, sem a földeléssel. A megoldás oka, hogy a légtérből statikus úton ne legyen képes az áramkör zavarjeleket összeszedni. Amit összeszed, az a GND potenciálra kerül/záródik. Ez a Faraday kalicka elvét használja. (Ha a körülvevő fém ház mágnesezhető anyagú, akkor az indukciósan bekerülő zavarjelektől is védhet.)

Egyszóval a helyez kissé komplikáltabb mint aminek tűnik, de számtalan változat, kialakítás lehetséges.
üdv! proli007

A földelésnek is megvan a magyarázata. Anno a detektoros, csöves időkben szó szerin leszúrtak a földbe egy hosszú vasrudat, csövet, elástak egy horganyzott vödröt, amihez kapcsolták a földelő vezetéket. Szó szerint leföldelték.
Az angolban a ground sok mindent jelent. Köztük az alapot is. Alap -> minden viszonyítás alapja.

Bocs. Nem olvastam, csak a hozzászólásod elejét. Végigolvasva látom szóról szóra ugyanezt írtad.

Az a föld amiről beszélsz, az megint egy másfajta föld, ez nem szerepelt a proli007 hozzászólásában.
Az általad a detektorossal kapcsolatban említett föld a szó szoros értelmében vett föld, az antenna része, és a készülékhez vezető drót pedig a tápvonal része. Az antennát a sugárzó, és a föld együtt, mint dipólus adja.

Szeretném megkérdezni van e mosógép javítás topic?
Van egy Candy Alisé 610 típusú ablakos mosógépem. Úgy néz ki a dob leszabadult a tengelyről Nem teljesen, csak 1 vagy 2 küllőn a 3 -ból. Hogyan kell szétszedni ezt a gépet?

Válassz:
Bővebben: Link
[OFF]Gondolom a te gépedről hiányzik az oldal kereső felülete . . .

Sziasztok. Tudnátok ajánlani egy topikot, ahol savas ólomakkuval kapcsolatban kérdezhetek. Nem töltésről lenne szó inkább "javításról"

Korrektül leírt mindent szerintem. Az én szintemen meg főleg.

Köszönöm a linkeket. Szerinted melyikbe tegyem fel a kérdésem. Gondolom egyikbe sem.
Amúgy ismerem a keresőt. Beírtam, hogy "mosógép". Ugyanezeket a címeket kaptam. Szerinted?

Valóban leírta, de az antennával kapcsolatban csak annyit, hogy kiemelt szerepe van. Ezért is siklottam át felette. Az a kiemelt szerep pedig az, hogy a a föld maga az antenna része, valójában nem is földnek nevezzük, hanem ellensúlynak. Ez a föld nem azonos sem az érintésvédelmi, sem a villámvédelmi, sem a híradástechnikai földdel. Pl. egy adóállomás antennájának (solti, lakihegyi) meglehetősen nagy, és kierjedt föld hálózata van a föld tényleges felszíne alatt. Egy detektoroshoz nyilván nem szükséges egy ilyen, De egy adóantenna esetén az antennában, így a földben is jelentős áramok folynak, és a "föld" vezetőképessége nem elhanyagolható tényező a sugárzási hatásfok miatt.

Sziasztok!
Van egy 02E feliratu hall szenszorral működő panelem..
a gondom hogy letört a lába..de nem találok idehaza ilyen lineáris hall szenzort,,,mivel tudom ezt helyetesíteni??
Bármilyen lineáris hall megfelel helyette??

Hármas vezetéket szeretnék készíteni szervómotorhoz.

Már próbálkoztam, de sajnos nem jött össze.
Az alábbi alkatrészekből csináltam:

Krimp. érintkező NSR-xx-hez
Csatlakozó ház 3p

Úgy próbáltam, hogy UTP kábelt raktam az érintkezőbe, majd ráhajtottam a kisebb "fület". Ezután ráforrasztottam és bele a csatlakozó házba.
Igazság szerint csak próbálgatás és józan paraszti ész volt eddig, de vagy kijött a kábel mindennel együtt vagy bele sem ment a tüskesorba. Utóbbi gondolom a forrasztás miatt.

A kisebb és a nagyobb fület is rá kell hajtani a drótra. Krimpelő fogóval lehetőleg. Ha nincs kombinált fogóval is lehet, csak nehezebb. Ilyen kell neked:Bővebben: Link

Forrasztani kell?
(Amúgy jó drága a fogó, nagyon nehéz nélküle?)

A füstérzékelők beriaszthatnak a forrasztóón-füstre?

Fönt van a plafonon, bő 3 méteres magasságban.

Hello! Ott van a HEStore-ban az SS49 az nem jó számodra? üdv! proli007