Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Nekem nincs ebből a v2.7.4 változatból példányom, ezért nem tudok vele játszadozni. De éppen ezért került fel a T6 a rajzra, hogy féken tudja tartani a "kapcsoláskori megugrást", ami az IC elbillenéséből ered, hiszen a + ágon több 1000 µF van, a negatívon meg csak pár 10µF nagyságrend. Biztosan nem egyszerre fognak kisülni.
Igazából arra vártam választ, mikor jelenthet ez a hatás gondot, és ha jól figyeltem, akkor az áramszünetet hoztad fel. Talán az érdeklődési köröm alanyai kívül esnek az érzékeny kategórián, talán a DC-OFF használata miatt, esetleg a felénk rendkívül ritka áramszünet miatt, vagy ezek mind együtt, de nekem még sosem jelentett problémát egyik tápomnál sem a taglalt "megugrás". Nálam a metódus nagyon egyszerű, beállítom a feszültséget -> rövidzár mellett a kimeneti áram-maximumot -> DC-OFF tiltó állásba teszem -> készüléket csatlakoztatom -> DC-OFF engedélyez állásba -> és tesztelem, beállítom vagy csak passziózok vele -> DC-Off tiltó állás -> készülék levesz -> kikapcsol. Leírva sokkal bonyolultabbnak látszik, mint valójában, mert életszerűen totál egyértelmű, el se tudnám másképp képzelni.
Beetettem a TINA-ba a 2.7.4-et, és a T6-nak van értelme (már amennyiben a szimulációnak van köze a valósághoz). Ha késleltetve kapcsolja ki az ember a DC-OFF-ot, akkor kis terhelés esetén (mondjuk 0-100mA) a T6 nélkül nagyon csúnyán elkezdi kitolni a bemenő tápfeszt a kimenetre a rendszer.
A mellékelt ábrákon a kimenet 5V, a terhelés 100mA, DC-OFF kikapcsolva 60ms-nál, a piros és sárga a két Zeneres táp a műveleti erősítőknek, a kék a kimenő feszültség. Az első verzió a T6 nélküli, az gyakorlatilag bármilyen áramkörre halálos lehet.
Üdv.
Valaki esetleg tud véleményt mondani erről a kapcsolásról?
Jó kis fájlformátum... Mi a búbánat az "ms11".
Javaslom minden megmutatásra szánt információt képpé, vagy PDF-é konvertálni, és akkor azt biztosan mindenki meg meg tudja nézni.
Szia!
Bocsánat, hogy beleszólok: Akkor lép fel probléma a kimeneti feszültséggel, ha a táp rövidzárvédeleből éled fel. Ekkor az áram miatti korlátozás kikapcsol, a feszültség szerinti pedig alacsony kimeneti feszültséget érzékel. Emiatt az áteresztőket nyitja. Az emelkedő kimeneti feszültség fokozatosan jut csak el a feszültség szerint korlátozó erősítőre. A késleltetés oka egyrészt a kimeneten levő és a táplált áramkörben elhelyezett puffer kondenzátorok, másrészt az erősítő erősen integráló beállítása, c2 =1nF a visszacsatoló körben. Az eredmény egy feszültség túllövés lehet. Póbáljátok egy 555 -ről vezérelt MOS-FET -tel periódikusan rövidzár védelmi állapotba vinni a tápot. Megoldás lehet egy harmadik, gyors feszültség korlátozási ág (az LM324 a maga 0.5V/us slew rate -jével önmagában is lassú), vagy egy nagykapacitású kondenzátorral az áteresztő tranzisztorok bázisfeszültségének növekedési sebességének csökkentése. Inkább később éledjen fel, mint valamiben kárt tegyen. Ez a túllövés csak akkor jelent gondot, ha a mért áramkör nincs rá felkészítve. Egy végfok, egy tápegység elviseli, de egy közvetlenül táplált mikrokontroller már tönkremehet tőle. Hasonló túlfeszültségek előfordulnak majd a készülékek saját tápjaiban is, így a legjobb, ha eleve felkészítjük rá az áramköreinket.
Én nem tapasztaltam ilyen jellegű problémának semmilyen jelét, de nálam nem fordul elő sem PIC, sem más hiperérzékeny szerkezet.
Innen már nem csak neked szánom, mindenkinek szól: Úgy érzem ismét visszaköszön Proli007 egyik alapgondolata, mi szerint "az nem megy hogy legyen végtelenül egyszerű, és nagyjából elég ha mindent tud". Itt most van egy sokoldalú, kimondottan olcsó, funkcionalitásában megbízható, nyilvánosan jól dokumentált tápegység, és mégse tudunk örülni neki, inkább rommá fanyalogjuk magunkat. Én beszéltem ezzel a táppal, és azt mondta: nem akar tökéletes lenni, csak igyekszik jól szolgálni az amatőrök nagy részét. Akinek másra, vagy többre van szüksége, annak másikat kell választani.
Na igen... most aztán éppen egy tapodtat sem jutottunk előre.
Én csak arra lettem volna kíváncsi másnál is jelentkezett e ez a hiba,mert tettem a müv.erősítőknek is tápszűrő kondit .Egy 40-50V 5A szerkezet nem is erre készül általában.Tetszett a kapcsolás ezért gondoltam egy 12-25V körüli asztali játszós tápot készíteni belőle.A szerkezet ki-be huzigálásával végül is egy helyel-közzel tökéletes szerkezet ,de ha már másnál is jelentkezett ez a hiba ,szeretném megoldani valahogyan.Eddig két megoldás jutott eszembe,egy a számítógépekben alkalmazott reset áramkör,a másik az erősítőkben alkalmazott koppanásgátló.
Amit még nem értek a kimenet lekapcsoló tranzisztor működik ,mert nélküle multiméterrel is látszódott a kikapcsolási folyamat végén a feszültségugrás.Az általam tapasztalt felvillanás pedig közvetlenül a táp kapcsolásánál jelentkezik.Itt még szerintem minden puffernek teli kellene lenni még .Majd ha lesz időm kedvem játszok vele.
Sziasztok!!
Segítséget szeretnék kérni tőletek! Labortápegységet szeretnék építeni. Egy szabályozható szimmetrikus táp, (kb. 2x 1,5V-tól, 38V) 3A-es volna a cél. A toroid trafó már adott hozzá. A kérdésem az lenne hogy szabad e hangfrekis végfokot ilyen szabályozható tápegységről meghajtani? Azt tudom, hogy teljesen stabil tápot nem szerencsés végfokhoz építeni, de egy LM318-assal épített szabályozható "stabil" táppal lehet-e? Vagy esetleg tranzisztoros feszültségszabályzáson gondolkodjak inkább. Vagy egyik sem jó ilyen célra? Köszi!
Szia!
Tesztelési fázisban szerintem mindig érdemes labortápról indítani egy erősítőt, terhelés nélkül kellően visszavett áramkorláttal. Ha már így mindent rendben mértél jöhet a műterhelés nagyobb árammal. Ha így is minden OK akkor a saját táp és teljes terhelés, járatás. Javaslom ebben a topikban található labortápot megépíteni kétszer. Nekem már nagyon jó szolgálatot tett. Kevesebb "füstpróbás" áramkör a kísérletek vége. Üdv: Gábor
Sziasztok!
Ha már felmerült a kérdés, hogy kettős táp, egy kérdés. Van-e valakinek ötlete, hogyan lehetne a feszültséget és az áramlimitet egyszerre állítani a két oldalon. Sztereó potméter egyszerű megoldás, de helipotnál nehezen kivitelezhető, és nem lehet szétválasztani, ha nem egyforma feszültség kell. Valami olyan megoldás lenne jó, ha +- feszültség kell akkor legyen egy "szinkronozási" lehetőség. Ha van ötlet szívesen fogadom. Üdv: Gábor
Fogaskerekes kapcsolat. Egy - egy kerék a két potin. egy meg a kettő közt. Ez a tengelyen eltolható így a kötés oldható, zárható.
Köszönöm de valami elektronikus megoldásra gondoltam.
Sziasztok ma készen lett a saját készítésű labortápegységem, a képeket meg lehet tekinteni ITT
Szia gondolom nem volt érthető ELEKTRONIKUS módszert keresek!
Üdv: Gábor
Akkor mindenképpen elektronikus potméteren gondolkodnék. pl. Bővebben: Link Vagy optocsatolóval.
Ok! Ez már jó ötlet, együtt a kettő. A két vezérlő digitális potméter digitális oldalról optóval leválasztható. Köszönöm.
Üdv: Gábor
Mibe talán Tinába konvertáljam?
Már itt próbáltalak jó irányba terelni, de nem akarsz megérteni minket.
Erről a kapcsolásról lenne szó
Hello!
Lehet hogy ez a kapcsolás, a szimulátorban működik, de a valós életben nem működhet. - A TL084 Abszolút tápfeszültsége +-18V vagy is 36V. A nyers tápfeszültség itt, 40V. - A TL kimeneti feszültségének tartománya 0,5V..Uki-0,6V-ig kellene hogy terjedjen. Adatlapon ez maximum +-13,5V +-15V táp mellett. Vagy is csak 1,5V-ra közelítheti meg a TL kimenete a tápokat. - A TL áramkorlátozó bemenetének 0V-ig meg kellene közelíteni a GND-t. A J-Fet bemenet erre képtelen. Közös módusú bemeneti jeltartománya -12V..+15V, +-15V táp mellett. Vagy is a bemenet 2V-ra közelítheti meg a GND-t nem 0V-ra. - Ha meg is közelíthetné a bemenet a GND-t, akkor sem biztosított, hogy az áram korlátozást jelezni fogja a Led. Mert lehet a szimulátorban együtt fut és azonos módon viselkedik a két OPA, de a valóságban Offset feszültségük különböző lehet. - Az R1 nem a kimenetre, hanem a GND-re csatlakozik. Így az R4 feszültség esése megváltoztatja a kimeneti feszültséget. Vagy is a feszültség szabályozás nem a kimenet negatív pontját figyeli, hanem az R4 Shunt ellenálláson eső feszültséggel módosult kimeneti feszültséget. - Egyébként sem szimpatikus számomra a tranyó beillesztése a szabályozási hurokba, mert szerintem a nagy hurokerősítés és a futásidő miatt, az áramkorlát belépésekor gerjedésre lehet számítani. üdv! proli007
Köszönöm válaszod!!
Valójában egy 17V 33A transzformátor fogja működtetni. 0+24V Így akár a 2-22V os határ nekem megfelel. igaz szeretnék +-60 -as szabályzott szimmetria tápot is magamnak készíteni majd melyhez a transzformátort a héten vettem meg a vaterán .Sajnos kapcsolásról még nincs el képzelés.De elsőnek első tápegységet építem meg .Talán Így tapasztalatot is szerzek.Közben arra gondoltam hogy valamilyen billenő áramkörrel az áramkorlátot átvariálva ki is kapcsoltatom a tápegységet.Így biztos nem lesz gerjedés áramhatároláskor .Egyéb részeket melyre felhívtad figyelmem még átgondolom. Köszönöm még egyszer. Nyomtatott áramkört már megterveztem 0-40V adatok így itt is csak téves infó . S plusz rákerült egy induktivitás mérő is +ba.
Hello!
Az nagyon jó, ha valaki megkérdezi mi a véleményünk egy Skodáról, miközben Trabantot vesz.. üdv! proli007
A moderátornak meg egy +pont.
De azért azt nem értem hogy a Multisim leirást is mért moderálja hisz sok mindenkinek nagy segítségére vált volna. 10-ből 3 hozzászólást meghagyni nem semmi. így senki nem ért semmit a hozzászólásokból. |
Bejelentkezés
Hirdetés |