Igazából én sem látom sok értelmét a válogatásnak. Mi van, ha kiderül, hogy nem egyformák, ami nagyon valószínű. Akkor is csak ez a négy van. Akkor meg úgyis be lehet (kell) állítani magában az áramkörben.

Egy beag erősítő tartalékai voltak, kettesével párba válogatva, csak összekeveredtek és szeretném kideríteni, hogy melyik-melyik párja.

Üdv Mindenki!
Az orosz GU 50 cső tetején lévő fekete
kis tekerentyű mire szolgál?
Ki szabad csavarni?

Fogantyú , arra szolgál hogy a foglalatból kihúzd a csövet a segítségével .

ahm.köszi
Ha nincs foglalatom hogyan tudok csinálni valami maszek foglalatot?

Bármilyen csőfoglalat érintkezőit felhasználhatod erre a célra (Legyen az miniatűr, novál, magnovál...)

Ezt a csövet katonai célra készítették. Eredetileg a foglalata egy fém cső volt, ami a csövet megvédte a mechanikai sérülésektől. Ezzel a fogantyúval lehetett kihúzni a csőből. Ez a német stílus volt, az összes ilyen csőnek zárt foglalata volt. Az amerikaiak magát a csövet készítették fémből. Az orosz technikában keveredett a két technológia. (nem is tudom miért)

Ilyet fillérekért venni kell börzén, vagy Vakerán. Javaslom mindkettőt.

Nem is annyira fillér ez a GU foglalat , de kérdés kinek mennyi egy fillér ?
700-1000 forint körül szokott lenni a Puskásban .

Csak normálisabb, mint egy házilag összepakolt, de az egy nagyon jó kérdés, hogy mi kerül benne annyiba Ugyanannyi anyag, mint 2 magnovál, vagy loktál, és mégsem kétszer annyiba kerül És akkor a szeptárról még nem beszéltünk... (vagy speciális csövekhez foglalat, amit tényleg mindenki saját magának készít, olyan árakon vannak )

Eredetileg kerámia foglalata van, az RF felhasználásoknál lényeges, de hangfrekvenciás alkalmazásokban nem probléma más anyag sem, csak kellően hőálló legyen.

Nem dohányzom, de egy doboz cigi ára... A munka amíg csinálsz egyet többszöröse. Egyben jó eséllyel össze is ég.

Részemről inkább spórolok egy normálisra (már amennyiben a kínai vackokat lehet annak nevezni - börzén meg ilyen helyeken lehet eredetit is találni, azért jó azoknak, akik eljutnak ilyen helyekre )

Azt azért megjegyezném, hogy a régi bakelit foglalatok audio célra nem igazán váltak be :/ A kínai "aranyozott" is felejtős, gyorsan kontakthibás lesz amiatt a mocsok miatt, amit ők aranyozásnak hívnak...

Mi az összefüggés hangtechnika és balekit között? A fém alakja rossz?

Nem mondok semmit csak azt, hogy próbáld ki

Ez jó ...

Ma, a Burabun láttam eredeti GU50 kerámia foglalatot, bontottat 200 ért.

Ennyi Keresni kell csak.

Sziasztok, tudnátok küldeni dobozképet, tungsram dobozképeket (kisebbik, nagyobbik). Mert kinyomtatnám kartonlapra, és csinálnék belőle dobozt, a könnyebb , és gazdaságosabb tárolás érdekében.

Köszi!

Sziasztok, mint ahogy azt jeleztétek a cikkemmel kapcsolatban, szeretném elkerülni a félreértést!:
A cikket nem arra szántam, hogy a csöveknek csinálsz dobozt , és eladod mint gyári doboz. Nem! Ez csak otthoni saját használatra szántam.
A másik:
Sikerült szert tennem mennyiségi mennyiségű elektroncsőre.(csatolt fájl) ha *

Az UC21 m elektroncső a Wehrmacht Lorenz PD4 cső bázisán lett kialakítva főként kis tápfeszültségről működő előerősítő ,-RIAA korrektor,-EQ,- keverő,-torzító,-mini erősítő adapterek keszítéséhez.
Loktál cső, láb kiosztása:
1-fűtés
2-belső ányékolás
3-üres
4-üres
5-anód
6-katód
7-vezérlő rács
8- fűtés
Fűtés: 12,6V 75mA
Anód: 48V 2,2mA
Meredekség 1mA/V
Anód dissz. 0,7W
Üzemidő 3000 óra

Sziasztok!
Alig értek az elektroncsövekhez ezért megkérdezlek titeket.
Van olyan elektroncső amivel ki tudnék váltani egy
Graetz hidat? Azaz látványosabban szeretném megoldani az egyenirányítást.

Persze, egy dupladióda tökéletesen megfelel a célra!
Európai csöveknél AZ/EZ/YZ/UZ sorozat, orosznál C sorozat.

Igen, létezik, de tudomásom szerint egy csővel nem tudod ezt megoldani. Legjobb esetben is kettővel, de nem tudok olyan kettős diódáról, aminek különálló lenne a katódja (már a telejsítménycsövek között). Szóval 4db-al mindenképpen ki tudsz váltani legrosszabb esetben. Ezeket a csöveket középleágazásos trafókhoz találták ki. Gondolom a csőtechnika miatt, gazadaságosabb volt egy középmegcsapolásos trafót készíteni, mint "graetz" csöveket, illetve 4 csővel megoldani.

A graetz megoldást csöveknél nehezíti a fűtés - katód átütési szilárdsága, nem is használnak ilyen megoldást, egy csövön belül, meg pláne nem. Ehhez legalább két független fűtőtekercs kellene, ennél egyszerűbb a középmegcsapolásos kétutas egyenirányítás, és a végeredmény ugyanaz.

Egy csövön belül biztos, hogy nem..Azért néha használnak, de kizárólag külön négy csövet, vagy négy párhuzamosított kettős triódát. (5AR4, ONGAKU-ban )

Természetesen léteznek nagyobb teljesítményű kettős diódák is! (a duodióda és a kettős dióda ugye két különböző dolog!). 4db diódát csövekből a legritkább esetben tesznek össze egyenirányítani, egy db duodióda elég szokott lenni (vagy áramnövelés miatt 2db)...

Válasz saját hozzászólásra. Két előnye lehet az ONGAKU-ban alkalmazott anód egyenirányításnak: 1. A graetz jobb hatásfokú, mint a kétutas. Viszont előnye elveszik a 4 cső megnövekedett fűtőteljesítmény miatt.
2. Így egyszerűen lehetett előállítani a középleágazással a meghajtók anódfeszültségét. Na és még nem beszéltünk az alkatrészekről, stb.

Miért lenne jobb hatásfokú a greatz, mint a középleágazásos kétutas? Mindkettő kétutas egyenirányító, így a hatásfokuk ugyanaz lenne, de a graetz -nél két dióda egy egy fázisban sorba is kapcsolódik, tehát a veszteségei nagyobbak, így a hatásfoka inkább rosszabb. Egyetlen előnye, hogy nem kell középleágazásos trafó, de több független fűtőtekercs szükségeltetik.
Nem is igen van nagyteljesítményű kettősdióda, csak katalógusban láttam egy két típust.
Áramnövelés céljára ugyan szoktak használni pl. két AZ4 -et úgy, hogy az anódjaik közösítve, és két csőből készítik a kétutas egyenirányítást. Biztos, hogy eléggé szükségmegoldás, mert szerintem nem az anód a szűk keresztmetszet, a katód (és a fűtőáram) az ami leginkább korlátozza a cső áramát, az meg ugyebár így is, úgy is közös. Az anódot elvileg lehetne akármekkorára is készíteni, de a katód méretének jelentős korlátai vannak.