Üdv!

Be szeretnék kóstolni a gyorsfényképezésbe, és ehhez szeretnék vakut építeni. Van egy régi (és már egy ideje elhalálozott) HP Photosmart gép, amiből kiberheltem a csövet és a kondenzátort (bár azt egyelőre nem tudom milyen kondi, van rajta egy szigetelőréteg ami eltakarja az írást, a multiméter meg nincs nálam most). Kicsit utánaolvastam a dolognak, és egy ilyesmi kapcsolást akarok hozzá csinálni. A Kodak nem tűnik rossznak, nem is kell hozzá sok minden. Ehhez akarok csinálni egy trigger áramkört, és valahogy jó lenne a vaku erejét is szabályozni. Ehhez tudtok ajánlani valami jó és költséghatékony megoldást? Ilyesmi módon, több lépésben lenne jó, vagy akár potméterrel, akármivel. Gondoltam olyasmikre, hogy többféle kondit használni (bár az tuti nem olcsó és lehet hogy hülyeség is), vagy valami módon egy kis késleltetéssel elvenni a feszt kisülés közben. Persze lehet hogy a közelében nem vagyok a jó megoldásnak Tudtok segíteni?

Szia!
Lehet hogy a vaku részét sikerül megoldanod,
de a fontosabb rész az hogy hogyan hangolod össze a géppel.
Meg aztán Az a vaku kondi sem töltődik olyan gyorsan, nekem Fuji gépem van anno 57000-ért vettem,
tud gyors fényképezni is de még ebben sem tudták megoldani hogy a vakut lehessen használni hozzá.
Úgyhogy szerintem nem könnyű feladat lesz ezt össze hozni.

Lehet hogy buta a kérdés, de konkrétan Te mit értesz "gyors" fényképezés alatt?
Ahogy Birs kollégának is, nekem is hasonló kaliberű (ár alapján) Fuji-m van, van rajta sorozatkép funkció, több fajta is (11kép/sec - 5Mpixelen, 15kép/sec - 3Mpixelen, illetve 1-0,75kép/sec fullon (10Mpixel), de egyikhez se tudja a vakut használni. Pedig a fulloshoz jó lenne...
Vagy nem ilyen üzemmódra gondoltál?

Jogos kérdés, az én hibám Én a nagyon gyorsan történő dolgok fényképezését (tipikus példa a vizeslufi pukkasztás, biztos mindenki látott már róla képet) értettem alatta. Úgy csinálnám, hogy egy sötét szobában hosszú záridővel csinálok képet, viszont a sötétség miatt csak azt érzékelné, ami a villanás alatt történik, az pedig a másodperc töredéke. A vakuindításhoz kell a linkelt fény- és hangérzékelő trigger áramkör. Így Remélem így már érthető a problémám is.

Egy vizeslufi pukkasztásának a fotózásához inkább egy filmkamera kellene és egy erős fényforrás. Aztán az elkészült filmből kivágni ami nem kell és a lufi szétdurranását megörökítő részből meghagyni mondjuk minden ötödik kockát és azt visszajátszani. Ez digitális felvevővel is megoldható és a neten találsz ingyenes progit is, amivel tudod szerkeszteni. Fényképezőgéppel ilyen mutatványt nem lehet csinálni.

Szia!
Ez nem jó, ezzel összegyúrva? Természetesen a vakut indítod vele.

Szia,

ezt a kapcsolást kb 3 hete megépítettem én is. A tekercsadatokat ha kell, leírom szívesen. A 200V-os ~80µF-os kondenzátort úgy 2-3 mp alatt töltötte fel, de a szekunderhez + 100 menetet még hozzátekertem.

Efraim: Dehogynem lehet A videóból kivágás is egy megoldás, de annál elegánsabb egy ilyen vakus expos kép, plusz ha belegondolsz, egy jobb minőségű fényképezőgép is csak HD felvételt szokott tudni, az meg minőségben sehol sincs egy 10+ megapixeles RAW képtől. Próbaképpen egyébként csináltam olyat, hogy egy régi külső vaku segítségével fényképeztem azt a pillanatot, ahogy egy dobverő megüt egy cint. Rendesen látszott ahogy hajlik a fém, de ennél gyorsabb vakut szeretnék.

Mps: A trigger már megvan, nekem egy olyan megoldás kellene, amivel lehet változtatni a vaku villanásának hosszát. Az oké hogy feltöltöm a kondenzátor, beérkezik a triggerből a jel és elsül, de szeretném valahogy szabályozni a villanás erejét/hosszát. Pl fele olyan erős legyen, vagy negyed stb. Mint ahogy itt is látszik.

HA3GX: A Kodak vakusat? Megköszönném

A vaku fényét a kondenzátor feszültségének csökkentésével lehet szabályozni. A villanás hosszát egy második( rejtett ) cső elvillantásával szokták csökkenteni.

Egy ötlet a gyorsra, használj több vakut, persze ugyan olyat és akkor van idő feltöltődni.

A 73-as RT. évkönyvben sok gyári vaku kapcsolás van. Köztük találsz olyat ami szabályozza a villanás intenzitását, és az idejét is, pontosabban a fénymennyiséget. Valahogy úgy, hogy töltesz egy kondit egy fényellenállással, és azzal indítod a második csövet mint egy stroboszkóp, a sebesség poti helyére a fotoellenállást.

A tisztánlátás végett. Fényképezni 1/250s-nél gyorsabban nehéz. Ezért szoktak vakut használni, ahol a leggyorsabb elérhető módot választják, és kihasználják, hogy a vakuk villanása 1/10000s is lehet. Szóval sötétben csak azt a pillanatot fogod fényképezni. Ehhez sötét kell elsősorban. Itt nem videózás van, csak fényképezés. Ha sokat ismétli az ember az eseményt lehet, hogy össze tud rakni valami film szerűséget, de nem valószínű. Vannak kamerák, amik akár fullHD vagy nagyobb minőségben is tudnak 1000képet másodpercenként. Ezekhez csak fény kell, minél több.
Itt nem gyors töltés, kell, hanem, gyors szinkronizált kisütés a csövek között. Ami diagramok lettek linkelve azon szépen látszik, hogy begyújtják a csövet, majd, kikapcsolják. A kikapcsolás úgy történik, hogy IGBTvel megszakítják az áram útját. Többet nem tudok, ezt még tanulmányoznom kell. Itt több száz volt és több száz amper van, kicsit se játék.

Szia! Gondolom a strobis példám miatt írtad. Valóban elég félreérthető voltam, csak próbáltam valami olyasmit találni amihez hasonlíthat a második cső indítása, de természetesen nem fog villogni . Valahogy úgy képzeltem, hogy villan a nagy cső (amikor pl. a lufi pukkan, és ezt érzi a mikis trigger), a fényellenálláson keresztül elkezd töltődni egy kondi, amikor a kondin elég nagy a feszültség egy diak-on ,glimmen keresztül a kondit rásütjük a második cső gyújtótekercsére, na ezt a szöveget tudtam le a strobival. Ezzel elérhető, hogy a vaku a szükséges fénymennyiség után kialszik, illetve rövid ideig lesz a tárgy megvilágítva, és gyors mozgás esetén is éles marad a kép. Remélem egy kicsit érthetőbb voltam.

Tévedtem, computeres vakuk nem a 73-as hanem a 81-es évkönyvben vannak, valamint egy nagyon egyszerű a 77 évkönyvben.

Te még tisztában vagy az elvvel, de a kérdező kevésbé. Az, hogy teljesen feltöltöd a kondit, majd a többlet energiát máshol sütöd ki pazarlás. Valamikor nem tudtak mást, de fejlődött a technológia. Ez főleg elemes/akkus táplálásnál szempont. De egy 1000Ws stúdióvakunál se szeretnek feleslegesen fűteni.

Amit írtam évkönyv cikket abban van tirisztoros megszakításos is, picit bonyolultabb, hiszen egyenáramon nem olyan egyszerű kikapcsolni a tirisztort, de tény, hogy gazdaságosabb. Gondolom nem 1KWs vakut szeretne építeni. (Bár nem írt róla, szóval nem nekem kellene eldönteni magamban Ő mit is akar. De ez nekem egy nagy hibám, egyszer csak leszokok róla ) Az IGBT-s megszakításról csak futólag hallottam, így arról nem tudok értelmeset mondani, szóval inkább semmit.

Fú, bonyolódnak a dolgok, ennyire még nem vagyok benne a témában, meg reméltem hogy létezik rá valami egyszerű megoldás is Tirisztorokkal még nem foglalkoztam, de majd elolvasom azt a cikket, bár akkor még mindig jó lenne beleapplikálni az említett Kodak kapcsolásba.

Szia,

azt nem tudom, hogy a Kodak használta-e a kapcsolást, de ami tekercsadatokat én használtam ehhez a kapcsoláshoz, azok a következők:
- primer 30 menet
- secunder 630 menet (600. menet után kivezetés, majd onnan még 30).
A minél gyorsabb feltöltés érdekében, kísérletezz a menetszámokkal. Sok sikert!

Ma sikerült teljesen szétkapni a HP vakut, ebből ki tudom szedni a töltőrészhez meg a triggerhez is az ott használt tekercseket, aztán meglátjuk hogy szuperál Ha nem lesz elég jó, akkor keresek valakit aki tud tekerni nekem. Köszi az infót!

Ha még olvasod ezt a topikot:
Rövid villanási idejű vakut magas feszültséggel és kis kapacitással tudsz építeni. A cső legfontosabb adata a villanás energiája, azt ne lépd túl. fogj egy olcsó, régi, nem computer vakut. Az energia képletében a feszültség a négyzeten szerepel, tehát ha az eredeti feszültséget, ami általában 300-350 V szokott lenni, mondjuk megduplázod, akkor a vaku kondi értékét negyedelni kell. De neked nem kell a teljes kulcsszám, mert közelről fotózol, kisebb kapacitás is elég. A vaku elkót ki kell dobni, az elkók nem alkalmasak. Fémezett papír, vagy fólia kondenzátort kell alakalmaznod, több darabból összeállítva. A konstrukciónak a kondik minél gyorsabb kisütését, a nagy áram kialakulását kell szolgálnia, vastag, rövid huzalokkal. A feszültséget nem lehet minden határon túl növelni, de egy U cső 1000-1500 voltot elvisel, és 20-100 µF már jó fényt ad.