Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » ESD Munkakörnyezet
Témaindító: Gipszi Jakab 2, idő: Aug 14, 2006
Témakörök:
Üdv mindenkinek, valakinek akad ESD monitor kapcsolási rajz? Mert nem találok sehol. Link valami ehhez hasonló szerkezetnek a rajza érdekelne!
Ha ESD csuklópánt van rajtam, ami a radiátorhoz van kötve, és a munkaasztalomon esd borítás van, ami szintén a radiátorhoz van kötve, akkor az elég arra, hogy ESD érzékeny alkatrészekkel foglalkozzam otthon (megfogás, forrasztás)? A weller pákám nem ESD védett, se a csipeszem.
Vagyis másképp feltéve a kérdést, ha én meg a munkaasztal földelve van, akkor nem para, ha más eszközeim nem azok? Hallottam olyat is, hogy ESD védett úgy is lehetek, hogy nem a radiátorhoz kötöm magam, hanem a konnektor nullpontjához (vagyis a nemfázishoz). Szerintetek ez is jó? Üdv.: Zoli
A csuklópántodnak a munkaasztalon levő ESD borításhoz kellene lennie kötve. Ide kell bekötni a páka földjét is. (meg az összes többi műszer, eszköz földjét is) A lényeg, hogy minden eszköz amit használsz, és Te magad, és a munkadarab is azonos potenciálon legyen. Mindíg. Nem az a lényeg, hogy mihez földelsz.
Ezt a pontot kell kötni valamilyen földpotenciálhoz, ez a radiátornál nem biztos hogy megvan, nem is vesz részt a munkafolyamatban, de az elektromos szerszámok, műszerek igen, és ehhez a védőföld tartozik ami biztosan föld.
Jelen esetben nekem le van spórolva a védőföld (panelház) a szobámban igy nekem is a radiátor maradt, ami földelt.
oneman69 Nekem ez a Idézet: dolog valahogy nem tetszik, láttam ESD "adaptert" klikk ezt házilag is meg lehet oldani, itt egyetlen egy nagy gond van, mi van ha figyelmetlenségből fordítva dugod be?„konnektor nullpontjához” Illetve itt egy kép az ESD védett munkaállomásról klikk
Én ilyet nem írtam, hogy "konnektor nullpontjához", hanem a konnektor védőföldjéhez, ami azért nem ugyanaz.
De ismét mondom: a lényeg, hogy Te, a munkadarab, a szerszámok, műszerek azonos potenciálon legyenek, és ne tudjon kialakulni a pár kV -os statikus feszültség, ami az erre érzékeny áramköröket tönkreteszi. A linkeden levő sémán is látszik, hogy jó nagy ellenállásokkal vannak összekötve, ami a statikus feltöltődést megakadályozza, de az esetleges áramütéstől megvéd. Az egész munkahely földpotenciálra kötése persze jó ha van, de nem olyan fontos mint a tested, a munkadarab, és szerszámok műszerek (amik az érzékeny munkadarabbal kapcsolatba kerülhetnek) azonos potenciálja. A radiátor, mint föld használatát nem javaslom, semmiképpen sem, mert bizonytalan, (senki nem garantál rajta semmit), földhurkot képezhetsz tudtodon kívül, melynek hatásai beláthatatlanok. Ismét a lakószoba rendeltetés ellenes használata merül fel, ha át akarod alakítani a lakószobát laborrá, vagy műhellyé, akkor építsd ki a védőföld hálózatot is, akár ideiglenesen egy hosszabbító használatával. A közönséges szőnyegpadló egyébként is igen veszélyes ESD szempontból, könnyen lehet feltöltődni a mozgások során.
NEm Neked szántam, ott van fölötte az "oneman69" csak nem akartam két hozzászólást küldeni!
Szerintem semmiképp NE a nulla vezetőre kösd magad! Inkább a félvezető pusztuljon el, azt lehet pótolni. Amennyire én tudom az adapter a védőérintkezőn keresztül nyújt lehetőséget a földpotenciálra csatlakozni. Ha nincs védőföld a hálózatban, ez sem működik.
Üdv!
Idézet: „A weller pákám nem ESD védett, se a csipeszem. ” A munkahelyemen már két napja nagy auditálás folyik(nagy svájci emberek nézik erősen, hogy még miben tudnának hibát találni) Most már ott tartunk hogy az egyszerűbb javításokra szánt weller pákákat beszedték mondván a markolat nem antisztatikus(csipesz,oldalvágó,filctoll úgyszint).Mobiltelefon használata tiltott,mondván a kibocsájtott rádiófrekvencia tönkreteszi az alkatrészeket. Műveleti utasítást védő borítást (ami moduloktól legalább 1,5m-re van)le kellett cserélni antisztatikusra. Álló munkát végző embernek mindkét lábon kötelező a lábpánt használata(persze a köpeny és csuklópánt mellett).stb......... Egy szó mint száz, ha nem ellenőrzés előtt állsz,nyugodtan maradhat a csipeszed meg a többi szerszámod.A csuklópánt és a munkaasztal bőven elég. Munkaasztalnál azért iktass be életvédelmi ellenállást (1,5M-tól) Gyári csuklópántnál már alapból megvan.Nem fogod megbánni ha véletlenül hozzáérsz a fázishoz.
Félreértés ne essék ezek nem haszontalan dolgok,de azért mindennek van határa.
Azonkívül mennyivel egyszerűbben meg lehet magyarázni a nagy tervező cégeknek hogy ESD védelem hiányosságai miatt füstölt el a találmányuk,nem pedig más okok miatt.
Teljesen igazad van, otthoni használatra bőven elég a csuklópánt és a munkaasztal ESD védett.
Sziasztok!
Már egy ideje áll a téma, de hátha feltámad a kedvemért. 1. Mi van, ha a munkahelyen/otthon semmi ESD védelem nincs, és amikor leülök a műszálas borítású székbe, feltöltődök mondjuk 20kV-ra? A cipőm talpa legyen gumi, az asztal borítása legyen műanyag, nincs sehol semmi kontaktus. Leülés után tipikusan megfogok pár nyáklapot, amik csak úgy az asztalon hevernek magukban. Szóval a nyáklapok ugyanúgy a "levegőben" lógnak, mint én. Lehet így kisülés? Itt kéne elővenni a töltésmegosztást, meg itt lehetne számolgatni változó kapacitású kondenzátorok feszültségeivel, de ehhez még utána kéne néznem jópár dolognak, kedvem és energiám meg nincs hozzá. De számok nélkül elkezdhetjük az alapoknál: Tegyük fel, hogy van két vezetősáv. Az egyik egy IC-ben lévő FET Gate elektródájára megy, a másik meg a Source elektródára. Amíg nem vagyok túl közel a nyáklaphoz, addig tiszta sor. A kezem közel ugyanolyan távolságra van minden vezetősávtól, így a hatás, amit az elektromos mezőm fejt ki rájuk, közel azonos. Jelentős feszültségkülönbség nincs köztük. Amikor már majdnem megérintem a nyáklap egyik pontját (mondjuk a feni egyik vezetősávot), a távolságarányok már olyan nagyok, hogy ténylegesen fezsültségkülönbségek alakulnak ki az egyes vezetősávok közt, de nem tudom, hogy a kapacitásviszonyok miatt ezek mekkorák lehetnek. Lehet, hogy a valóságban nem is veszélyes az ilyesmi az alkatrészekre nézve? Úgy értem, szinte biztos vagyok benne, hogy még senkit sem rázott meg egy levegőben lógó nyáklap. (És itt nem a pufferkondikra gondolok, hanem a statikus kisülésekre.) Persze az érzékelési küszöb alatti kisülések is veszélyesek, de elképzelhető, hogy a valóságban még ennél is sokkal kisebbek az ilyen kisülések, és sosem okozhatnak kárt. Nincs véletlenül valaki, aki már most tud megalapozottan jó becslést adni ezekre az esetekre? 2. Úgy egyébként melyik paraméter adja meg a veszélyességi fokot a gyakorlatban? A vezetősávok közti feszültség? (MOSFET-nél ugyebár ez.) A kisülés áramerősségének csúcsértéke? A kisülés közben fellépő összteljesítmény? Természetesen ezek összefüggenek, de azért nem ugyanazok. A nagy áramerősség kialakulása ellen tehetnék úgy is, hogy először mindig egy nagy ellenálláson keresztül érek hozzá a nyáklaphoz. Pl. spéci, "ellenállásos" kesztyűt viselhetek ESD karperec nélkül. A nagy feszültség ellen ugyanez már nem elég. Mi van, ha először mindig hozzáérek egy valódi földponthoz, és csak azután érek a nyáklaphoz? Elegendő ez az egyszeri kisütés? Hiszen pl. a székben előredőlve is töltéseket gyűjtök. De vajon eleget ahhoz, hogy bármi kárt okozzon? 3. A tippem az a fentiekre, hogy levegőben lógó nyáklap esetén valószínűleg nincs veszély. Ha leföldelem magam egy pillanatra, mielőtt hozzáérek, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy nyugodtan megtapogathatom, és pl. a székben való mozgás is csak elhanyagolható feszültséget generál. De ez csak tipp. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy más esetben valódi veszélynek is kitehetők az alkatrészek. A legjobb példa, amikor odacsoszogok egy másik emberhez, és átadom neki a nyáklapot. Ő hozzáér, és a szikra a nyáklap közvetítésével jön létre. Ez ellen hogy hatékonyabb védekezni? Ha előbb hozzáérek, hogy kisüljünk, vagy ha egy szigetelő felületre teszem le a nyáklapot, Ő pedig onnan veszi fel? (Így az első esethez jutunk.) Valószínűleg a szándékos kisütés a jobb módszer, de az is tartalmazhat veszélyt, mert amikor hozzáérek a másik emberhez, a testünk minden tartományán át áram kezd folyni, hogy a felszíni töltéshordozók többnyire egyenletesen oszoljanak el rajtunk. Ha közben a másik kezemben fogom a nyáklapot, akkor az is a testem része, így a kiegyenlítőáram egy kis része azt is érinteni fogja. Mivel a nyáklap egyes vezető részei csúcsosak, így lehet, hogy az össztöltésünk nem kevés része jut a nyáklapra. Így már a rá jutó kiegyenlítő áram sem biztos, hogy elhanyagolható. Más nem jut eszembe. Így is baromi hosszú lett. Tudom, hogy a legjobb védelem akkor is az, amiket a korábbi hozzászólásokban olvashatunk, de talán érdemes lenne megvitatni ezeket is, hátha jobban átlátjuk azok működését és lényeges pontjait. Vélemények?
Üdv!
Nekem olyan alapvető problémám van, hogy van egy 12V DC-n működő RF ID olvasóm, ami tök jól működik, viszont gyakran kisülök rajta, a műszálas pulcsi vagy egyéb okból. Ilyenkor lehal az olvasó és táprezetre javul. Ez elég idegesítő, tudtok javasolni valami földelő áramkört vagy valamit? Köszönöm
Sziasztok!
Lenne néhány kérdésem ESD védelemmel kapcsolatban. Csatoltam egy rajzot, ahogy jónak gondolom az eddigi utána járásom alapján. Itt van egy vezető anyagból készült munkaasztal, egy esd csuklópánt és egy esd védelemmel ellátott forrasztópáka. Ha jól értelmezem a lényeg, hogy minden azonos potenciálon legyen, tehát a lehető legkisebb ellenálláson keresztül össze legyen kötve. Ezt még lehet egy érintésvédelmi okok miatt egy 1 Mohm-os ellenállással a védőföldelésre kötni, hogy levezetődjenek a felgyülemlett töltések. Láttam olyat, ahol úgy volt, hogy az esd csuklópántban is volt külön ellenállás és az asztalnál is, akkor most hogyan helyes? A forrasztópákánál pedig fontos, hogy csak az esd csatlakozóján keresztül csatlakoztassuk a többi eszközhöz, és ha nincs csatlakoztatva az esd csatlakozója, akkor inkább ne is csatlakozzon a páka hegye a védőföldhöz. Viszont weller pákáknál ilyet láttam: "Potenciál kiegyenlítés: 4 változat valósítható meg kemény földelés: dugó nélkül(szállítási állapot) potenciál kiegyenlítés: dugóval , kiegyenlítő vezeték a középső érintkezőn potenciál mentes: dugóval lágy földelés: dugóval és beforrasztott ellenállással" Ezek pontosan mit jelentenek? Nekem ebből az jön le, hogy alapból földelve van a páka, pedig jobb lenne ha nem lenne földelve, mert így csak könnyebben kisülhetnek felé az esetlegesen feltöltött alkatrészek, mivel nincsenek azonos potenciálon. Akkor most hogy jó igazából? Ennyi jutott eszembe. Eléggé érdekel a téma, remélem tudtok segíteni A választ előre is köszi. Üdv, mate_x
Eszembe jutott még valami:
Van egy ilyen csipesz: Bővebben: Link és van egy ilyen: Bővebben: Link A második csipesz az antisztatikus(esd), de az első az mitől nem az? Fémből van, tehát elvezeti a töltéseket. Nem értem, hogy van ez :no:
Olvasd el még egyszer!
Az egyik fém, a másik a műanyag, antisztatikus műanyag!
Köszi a választ. Mostanra már rájöttem, elolvastam még egyszer a fizika könyvben az elektrosztatikát , hogy ami vezet az egyben esd védett is, tehát a lényeg, hogy a műanyagok is vezessenek, így például ha megfogjuk és van rajtunk esd karperec, akkor elvezetjük róla a töltéseket a földbe.
Ajajj! Ez pont nem így van!
A műanyag csipesz azért antisztatikus, mert nem töltődik fel attól, hogy fogdosod. Nem vezet! A fém csipesz, ami a linken található nem EDS-s, azaz vezet. Tegyük fel, hogy feltöltődik a tested, nincs rajtad a csuklóföldelés-mert elfelejtetted, vagy elszakadt a zsinórja-fogod a fém csipeszt, hozzáérsz egy alkatrészhez, ami földpotenciálon van, és a csipeszed szépen átvezeti az alkatrészen keresztül a földre a rajtad felhalmozott töltést, és ha érzékeny, akkor vehetsz másikat.
Köszi a magyarázatot, ezek szerint a könyvben rosszul van írva:
Idézet: „A feltöltődés elkerülésére vezető anyagot tartalmazó, úgynevezett antisztatikus bevonatokat alkalmaznak.” De ha az antisztatikus anyag nem vezet, akkor az ilyen bevonatú munkalapokat miért kell leföldelni? Ha nem vezetne, akkor nem érne semmit a földelés.
A könyv jól írja, csak nem magyarázza meg:
A fixen telepített eszközöket közös potenciálra kell hozni. Ezzel elkerülhető a kisülés, azaz a töltésáramlás. A nem meghatározott/ható potenciálú dolgok használatát el kell kerülni, avagy el kell szigetelni az érzékeny alkatrészektől, de ha lehetőség van rá, akkor közös potenciálra kell hozni. Az asztalt, pákát szakszerűen be kell kötni, és az iparban rendszeresen ellenőrizni kell ennek meglétét. Az embernél kétséges, hogy használja-e a karkötőt, így ezt otthon nagyritkán elszigetelik, de valószínüleg az csak egy nagyellenállású bevonat rajta, iparban viszont fém csipeszeket használnak, mert ott a dolgozónak kötelező a karkötő használata, illetve ott valószínüleg az asztal is már védőburkolattal van ellátva, amely vezet, ugyanúgy, mint a fémezett csomagolóanyag.
Köszönöm a választ. Tehát az a lényeg, hogy minden össze legyen egymással kötve. De akkor miért szokták 1Mohm-os ellenállásokkal egymáshoz kötni a dolgokat, mint pl.: itt:Bővebben: Link . Nem lenne egyszerűbb ha egyből fémesen kötnék egymáshoz a dolgokat? Aztán az 1 Mohm csak a földelés felé kellene, hogy ha véletlenül fázis kerülne rá akkor se okozzon nagy bajt.
Jó kérdés. Gondolom azért, hogy ha valahova mégis fázis kerülne, akkor ne legyél életveszélyben, ha az üzem bármely pontját érintenéd meg.
Egy másik érdekes dolog:
Ennél a forrasztóállomásnál: Bővebben: Link meg van adva, hogy a földelési ellenállás kisebb mint 2 ohm. De nem teljesen mindegy az a pár ohm, ha máshol meg megaohmokat alkalmaznak? A weller állomásoknál pedig a 4 féle esd lehetőség: kemény földelés: dugó nélkül(szállítási állapot) potenciál kiegyenlítés: dugóval , kiegyenlítő vezeték a középső érintkezőn potenciál mentes: dugóval lágy földelés: dugóval és beforrasztott ellenállással Itt is melyiket mikor célszerű alkalmazni? A potenciál kiegyenlítésnél itt is kellene 1 Mohmos ellenállás? Szerintem ezek másokat is érdekelnek nem csak engem
Sziasztok. Most indult egy ESD védett munkaállomásokkal is dolgozó vállalkozása egy barátomnak. ( http://saserelektronik.hu/index.php?option=com_content&view=article...mid=82) Létezik nemzetközi ESD-vel foglalkozó fórum? Pár speciális kérdésem lenne. Köszönöm.
Nemzetközileg még nem mélyedtem bele a dologba, de szerintem nyugodtan felteheted ide is a kérdéseidet.
Nálunk évek óta van ESD védett munkakörnyezet.Elég problémás dolog.De ha van kérdés válaszolok.
Köszönöm szépen a gyors segítséget. Idő közben az alap kérdésekre privátban már meg is kerestek és megkaptam a választ. Faintos kis fórum ez és segítőkészek a tagok, ami ritka. Mégegyszer köszönöm. Szép napot. O
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy ESD kesztyű használata esetén indokolt a csuklópánt használata is? Köszönöm előre is a tanácsot!
Valahogy le kell földelned azt az ESD kesztyűt... ha van neki erre saját vezetéke, akkor az is jó, különben kell valami más, mondjuk egy csuklópánt - vezetékkel!
Latom nehezen akarodzik erre a kerdesre szep kerek valaszt kapnod. Pedig engem is erdekelne
A lagy foldelest vagy a potencialkiegyenlitest celszeru alkalmazni, ha ESD-re erzekeny alkatreszekkel dolgozol. Ha vezetekek beforrasztasahoz hasznalod az allomast mindegy, hogy kemenyfoldeled, vagy a levalasztott (elszigetelt) allapotot valasztod. En ennyit latok benne. Egyebkent az asztali ESD-s munkafeluletek ahogy mar mondtak, lassan vezetik le a felgyulemlett tolteseket, tehat nagy ellenallasuak. Az antisztatikus zacsko az szigetel, az antisztatikus csipesz szinten. Az ESD-s kopeny szinten nagy ellenallasu, lassan vezet le, az ESD-s papucs szinten lassan. Hogy hova mikor kell ellenallas, azt szerintem neha maguk a tervezok sem tudjak. Nyilvan vannak kulonbozo feltetelek, amik befolyasoljak ezeket. Mivel egy ESD padlofelulet nagyon draga, ami a komplett munkateruletet osszekoti, ezert van konkret allomasokon kialakitott ellenallassal ellatott "helyi" vedelem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |