Hát kutya legyek, ha értem a koncepciót, de tényleg! Mi az értelme ennek? Betenni még egy erősítő fokozatot, az amúgy is hatalmas gaint tovább növelni, majd egy dc csatolt katód követő a tone stacknak, aztán a jó nagy impedanciás tone stackot meg beterhelni egy fejhallgatóval vagy egy pár tíz kOhmos vonal bemenettel? Az egésznek akkor lenne értelme, ha a tone stack után tennél egy erősítőt a katód követővel, vagy egyszerűen csak egy katód követőt mondjuk a rendelkezésre álló 2 ecc83 párhuzamban ,ahogy reloop is rajzolta, csak akkor dupla átfolyó árammal kell kalkulálni...Kezd nagyon kusza lenni nekem az egész! Mit is szeretnél tulajdonképpen? Illeszteni egy előerősítőt egy line kimenethez meg adott esetben egy fejhallgatóhoz? Zs. :integet2:

Szia!
Igen, köszönöm a rajzos magyarázatot! :integet2:

Neked valami bevált készülékből kéne átvenni a kimeneti kapcsolást, mint azt ZSozsóó már ajánlotta.

Szia! Át is adnám tyraw kollégát. Ide valami izmos meghajtó kell. :integet2:

Igen, ez lenne a cél. A mégtöbb gain sose baj, ilyesmi zenéhez elkell...

Szóval, adott esetben a legegyszerűbb az lenne a legegyszerűbb ha az első 4 trióda közé nem nyúlkálva, beraknám a 3. cső első felét, erősitőként, úgy hogy az ne torzitson, utána a másik felét katódkövetőnek, és ott megcsinálni az illesztést line és fejhallgató kimenethez?

Másik: Még mindig nem tudtam meg, hogy hogyan kell illeszteni.

Egész egyszerűen a megszállottja vagy ennek az illesztés dolognak. De akkor menjünk bele. Ha azt szeretnéd, hogy semmi ráhatása ne legyen egy fokozatnak az előtte levőre, akkor bizony nagy bemeneti impedanciával kell terhelned. Ezt a csőnél triviálisan egyszerűen megteheted. A 3.ik csöved "első" fele, tehát legyen egy erősítő a tone stack és a kapcsolható hangerő potik után, hogy a veszteségeket kompenzáld (mondjuk felesleges, mert lesz ott, még sok is...). Nagy rácsellenállása legyen, mondjuk 1-2,2Mohm. Ha azt szeretnéd, hogy ne torzítson, akkor a katód bypass kondenzátort hamar felejtsd is el. 300V és 100k anód ellenállás mellett 1,8kOhm katód ellenállással nagyjából maximum 3V és 4V közötti bemeneti jelet tudsz szimmetrikusan némi torzítással átvinni, az erősítésed a csőtől függően 20-30 között lehet.Ez elé még osztó is kellhet, mert a tone stack után már nem érdemes torzítani a harmónikusok bedarálása miatt! Ide már teheted a DC csatolt katód követőt. Ez esetben nagyon nagyon kb 1mA fog az "első" triódán átfolyni, így a 100kohmon éppen 100V esik. Tehát a földhöz képest 300-100= 200V lesz. A DC csatolt katód követő rácsán is ennyi lesz kb, a katódján 1-2V al kevesebb, tehát mondjuk, hogy ha az 100kOhm, akkor ott 2mA körüli áram folyik. (Kiszámolhatod, hogy ez a 2mA egy 64Ohmos fejhallgatón mekkora teljesítmény, én nem szánok rá időt...több árama márpedig ennek a fokozatnak nem lesz...) Katódon jelentős lesz a váltó feszültség, tehát osztani kell, ezt lehet úgy is, hogy magát a katód ellenállást elosztod (SLO100 -ban láthatsz ilyet, a line kimenetnél.). Kicsatoló kondenzátor mindenképpen kell majd, a szabadon lebegő felére(kimenet) is kellene ellenállás, 100k körül szerintem bőven elegendő. De épp emiatt értelmetlen ez az egész, erősítés, osztás...Fajhallgatóhoz jóval nagyobb áramok kellenek--Amúgy miért nem jó az engl-es műveleti erősítős megoldás? Az amúgy is csak akkor kell ,ha félvezetős dologra dugod, akkor meg nem mindegy? Csövesnél simán lehet használni a sima kimenetet...Egy LM386 -al meg fejhallgatót, de egy ládát is meglökhetsz, ah érzékenyek a bilik benne, akkor szólni fog rettentő hangosan! Szóval, ha fejhallgatót is akarsz, akkor nagyobb áramú cső kell neked, valami elfekvő pcl85,86,el84 vagy valami igazán nagyobb áramú orosz katonai kettős trióda satöbbi...Valahogy az egész koncepció nekem értelmetlennek tűnik...
A gain meg az alap áramkörben bőven elegendő, ha utána kötsz még fokozatokat csak maximum a zajt növeled. Zs.

Köszönöm a kielégitő választ, a fejhallgatós történet számomra nem lényeg, hogy teljesen csöves legyen, valami kis torzitású félvezetős erősités is mehet oda. A line outra viszont csak a csövekből érkező dolgokat akarom kitolni.

Akkor ajánlom reloop által rajzolt katódkövetős megoldást, én őszinén szólva párhuzamba kötném a két triódát, nem sok értelmét látom az erősítésnek, ha utána meg le kellene osztani. A kapcsolás "megeszi" a 300V ot is, számításról, elméletről linkelek neked egy kis irodalmat, érdemes átnyálazni! Bővebben: Link Jó kiindulási pont, megértve már könnyen méretezhető a kapcsolás, de segítek szívesen ,ah arról van szó! Kimenetére megfelelően nagy értékű csatoló kondenzátort érdemes tenni, akár 1µF értékben, egy 100kOhm -os kondenzátorral a föld felé. Persze az 1µF kellően nagy feszültségű kell legyen. Persze kisebb is elegendő, 680nF, 470nF, pl Remix stiróflexekből lehet találni ilyen értékűt, akár 630V-osban is! A ragaszkodás a csövekhez szép dolog a line kimeneten, csak még mindig nem egészen világos az oka...Úgy értem, teszem azt rákötöd egy hangkártyára, amiben hemzsegnek a műveleti erősítők, analóg- digitál konverterek...Innen nézve olyan, mintha a hangkártya csak egy műveleti erősítővel "korábban" kezdődne. A jelszint meg elegendő az alap csöves áramkörben a hangerő szabályzó után arra, hogy pl egy csöves erősítő loop return-be kötve bőségesen kivezérelje a végfokozatot, mindenféle műveleti erősítős dolog nélkül is. Valahogy ezért tűnik nekem okafogyottnak a dolog, de végső soron hibát nem követsz el vele, ha beteszed és a csöves áramkör kimenete kis impedanciás lesz! :integet2: Majd mutatsz képet a tervekről, az elkészült áramkörről, hangról? Zs.

Köszi szépen a linket, a srácnak a Designing Tube Preamps for Guitar And Bass könyve megvan. Nem bizok én abban, hogy tudok olyan fasza félvezetős dolgot épiteni, mint ami a hangkártyámban van...

Más: Reloop, milyen programmal tervezgetsz? Ez a méregetős funkció nagyon tetszik, szivesen lecserélném az én programom valam ilyesmire.

Ezt a "ahogy reloop javasolta" dolgot, hogy gondoltad, hova kerüljön ez a cucc? Végülis nem az lenne a cél, hogy egy másik erősitő effekt-loopjába köthessem be, hanem az input-ba, ebbe a preampbe meg egy bypass funkciót is rakok. Igy lehetne váltani hogy ez az előfok dolgozza meg a jelet, a másikon clean channel-ön mondjuk, vagy ezt kiikathatjuk a körből rögtön..

Meg arra gondoltam, be lehetne úgy kötni a fejhallgatót, hogy egy kics pár tranyós A osztályú erősitő hajtsa meg?

Igazából tudsz, sokkal jobbat is. Egy műveleti erősítővel ahogy az engl rajzon is van simán, kb 1 nagyságrenddel komolyabb alkatrészeket is tudsz beletenni, mint akármilyen neves hangkártyán egy analóg erősítő. Igaz az anyagköltség lehet 500.- forintra is fog rúgni. Gyártóéknál meg mint tudjuk, ez skandallum! "Kitermelhetetlen" lenne a költség (extra profit)...
Ahogy nézem reloop TINA-t használ. Én is szoktam vele dolgozni, ha az ember kiismeri a határait, nagyon szépen lehet vele tervezni ,de a gondolkodás terhét nem veszi le a válladról...
Ha meg egy erősítő bemenetére akarod az egész kócerájt kötni(ami szerintem nem éppen okos gondolat),akkor felejts el minden plussz alkatrészt és az eredeti rajz Output Send kimenetét használd és pont. Nem kell semmi más, erről tépem a szám már 2 napja...
a fejhallgató erősítő szintén táplálkozhat a kimenetről, ha biztosítod, hogy az A osztályú bementi ellenállása nagy legyen, ezt pl egy jfet-es source követővel tudod biztosítani, pár Mohm bemeneti ellenállással. Jó munkát! Zs.

hát éppen egy profire 2626 hangkártya van itthon, szerintem azért elég jó cucc.

Szerintem ez az A osztályús dolog lesz, már csak utána kell járnom hogy miféle az a jfetes source követő.. meg valami nem 10-20W os A osztályú kapcsolást nézek hozzá...

Hangszóró/füles kimenetet hogy kell illeszteni? Azt még mindig nem tudom, hogy hogy kell viszonyulnia a kimeneti impedanciának a hangforrás impedanciájához... Meg hogy milyen következményekkel járhat, ha mondjuk a 4 ohmos kimenetre 8 as hangfalat rakok..?

Erősítő az erősítő,gyanítom a hangkártyában is műveleti erősítős az analóg erősítő vagy kimeneti buffer stb. Abban gondolom a nagy értékű csatoló kondenzátorok nem hüvelykujjnyi méretű MKP kondenzátorok...Ugye nem? Inkább sima kommersz smd elkók, meg smd ellenállások, a nF tartományban meg smd kerámia. Na, ennél különbet még akkor is, ha egyik kezemet a fenekem alá teszem...Az analóg- digitál átalakítás már más kérdés, de ebbe ne is menjünk bele...
A jfetes source követő egy az egyben analóg a csöves katód követővel, csak a méretezés más, de lehet tapasztalati úton is , csak akkor mérni kell...
A osztályúnak ott a DOZ. . Egy komolyabb visszacsatolást tartalmazó félvezetős A osztályú kapcsolás kimeneti impedanciája mOhm nagyságrendű (értsd: feszültséggenerátoros meghajtás), nem olyan ,mint a csöves, ahol megvalósítasz egy illesztést, mondjuk a maximális kivehető teljesítmény miatt...Egy A osztályú félvezetősnél (is) az illesztés mondjuk a nyugalmi áram beállítását érintheti. Szerintem fülesnél 100mW -nál nagyobbra nem érdemes számolni, számold ki ez mekkora effektív áram 64Ohmon, és adj minimum annyi nyugalmi áramot az A osztályúnak, inkább többet. Nincs itt semmiféle impedancia illesztés...
2 eset van a különböző terhelésekre , ha áramgenerátoros a meghajtás, (mint jellemzően a csöveseknél, de az FDD-s félvezetősöknél is ez a helyzet \freqvency dependent dampening\, nagyobb kimeneti ellenállás) vagy ha feszültséggenerátoros, aminek képviselője jellemzően egy félvezetős, nagy visszacsatolással rendelkező erősítő (nagyon alacsony kimeneti ellenállás). Utóbbinál a teljesítmény P=U^2\R, tehát azonos meghajtó feszültség mellett egy dupla akkora terhelő impedancia (4R--> 8R) fele akkora teljesítményt fog eredményezni. Fordítva, ha 8R helyett 4R-t teszünk be, akkor ugyanazon meghajtó feszültség mellett dupla akkora teljesítményünk lesz (ha bírja árammal a végerősítő és nem ég le...). A konvencionális (gitár erősítőkben szokásos) csövesnél más a helyzet, ott inkább a P=I^2 x R az érvényes... A félvezetős jobban "szereti" a nagyobb impedanciákat, a csöves inkább jobban szereti, ha leterhelik...

http://diyaudioprojects.com/Solid/IRF610-Class-A-Headphone-Amp/ ez mosfetes, de source követő. Nem rossz nekünk egy kicsit itt az az elkó a kimeneten?
Meg kicsit összezavarodott most 1-2 dolog bennem, az a két párhuzamosan kötött elkó pontosan miért is van ott..?

Ez nagyon jó neked. Azért van egy fólia az elkón, hogy a nagyobb frekvenciákon söntölje a "tökéletlenebb" elkót.

http://www.analoguerenaissance.com/TS303/TS-303-MK2-signal-flow.gif pár kérdés a képpel kapcsolatban: precision rectrified- az egy diódát jelentene? Amplitude extractor az micsoda? Analog Driver az mi lenne? Műveleti erősítő? Distrotion engine? Constantot meg nem is értem, magas szintre hozza a jelet? http://www.analoguerenaissance.com/TS303/release%20notes.html üdv.

Akkor megkapja ezt. A preamp-nál a csövek tápját nézegettem, nem baj az, hogy ilyen kevés pufferkondit kapott? vagy anódfesznek mindegy...?

Keveset? Ne viccelj már! 100µF a gréc után az még sok is. Itt csak pár mA-ről van szó, egy 100W os marshallban sincs sokkal több szerintem 100µF -nál...oda elég lenne végcsövekkel együtt, ide meg nem?

Csak mostanság láttam valami erősitőt, amiben 4 x 22 000 µF kondi volt... Meg visszaemlékszem, hogy régebben valami kis 9-12V stabilizáláshoz én 2200µF kondikat pakoltam be... (Erre van valami formula, amivel számitható az U-t függvény...? )

Sziasztok!
Egy régi videó alaplapon találtam egy AN360-at, kéne belőle gyártani egy KORG DST-3-at, még 92-ben építettem én KORG-ot, csak már nem emlékszem, hogy milyen volt a hangja...
Valaki emlékszik?

Pityu

A youtube csak a DST-1-re emlékszik.

Yamaha is gyártotta ezt a pedált: Yamaha DI-03.
Talán így találsz demót...

Amit te láttál ,az félvezetős erősítő volt. A pufferkondenzátornak az áramerősséghez van köze. Egy félvezetős erősítő pár tíz voltról jár, több amper kimeneti árammal. Egy csöves meg több száz volttal, pár tíz-száz mA áramerősséggel. A pufferkondenzátoron a búgófeszültség nagysága az a kapacitástól és a terhelő áramerősségtől függ (meg a búgófeszültség frekvenciájától). Neked célod ennek a búgófeszültségnek (brumm) alacsony értéken tartása. Mivel a felvett áramerősséggel nem nagyon tudsz mit tenni (kell, mert az erősítőnek szólnia kell), a búgófeszültség frekvenciája is adott, ezért csak a kondenzátor növelésével tudsz csökkenteni a búgófeszültségen. Kétutas egyenirányítónál (mint a graetz), Ub = I / (2xfxC), aho lI a terhelő áram, f a hálózati frekvencia, C pedig a pufferkondenzátor értéke. Az engl kapcsolásnál nagyon nagy ráhagyással számolhatsz 1mA-el fokozatonként, tehát szumma 4-6mA lehet a tápot terhelő áram. Helyettesítsünk be (vegyük az áramot 10mA-nek) Ub = 0,01 / (2x50x100x10^-6) = ami 1V -nyi búgófeszültségnek felel meg. ne feledd, hogy a tápfeszültséged 300V körüli, tehát ha jól számolom 0,33% a brumm. Ha van egy félvezetős erősítőd, mondjuk egy A osztályú, ami zabál nyugalomban is 3-4A-t akkor egy 4db 20.000µF -os párhuzamban (szumma 80mF), 40V tápfeszültséggel számolva nézzük meg mi lesz a helyzet. 4/(2x50x80x10^-3) = 0,5V. 40V a tápfesz ,fél volt a brumm. Ez százalékban 1,25%. Szerintem így kb belátható a kettő közti különbség . Ezek a csöves fokozatok a táp felől érkező zavarokra nagyon érzékenyek, ezt úgy nevezik: kicsi a tápfeszültség elnyomásuk. Ezért kell nekik minél alacsonyabb búgófeszültség. Ha 100µF helyett beteszel egy PC tápból bontott puffert pl, ami akár 3-400µF is lehet, azzal sem követsz el hibát, annyi történik, hogy az 1V -nyi brummod a 3-ad, 4-ed ére csökken, még simább lesz a táp. De a többi RC kör a tápegységben is a maradék brummot hivatott kikalapálni, azok kellenek is, mert még így is kevés lenne ez a "szűrés". Ilyenkor figyelni kell pl a diódákra a tápban, hogy bírják az indításkor fellépő nagy áramlökést, meg a trafóban is legyen szusz ezt kiszolgálni. Remélem tudtam segíteni! Zs. :integet2:

Spring Reverb az hogy működik? Lehet meg is építeném akkor.

Meg egy compressor-t is építenék ha lehetne, ez már maestroláshoz kell majd.

Sziasztok!

Van egy kapcsolás ami ECC85-re 330V-os tápfeszre van méretezve. Sajna nekem a tápom amihez KELL illesztenem az 12,6 fűtőt ad le ill. 210-es egyen tápfeszt. Így ECC83 lesz benne 85 helyett. Az a cél hogy egy sima feszültségerősítést csináljon.
A cső beállításai: Ra=82k Ohm, Rg=47k Ohm, Rk=330 Ohm a csatoló kondik a bemeneten és a kimeneten 47nF -sak.

A munkapontját úgy állítottam be hogy az anódfesz pont a fele legyen a tápfesznek. Jók ezek a beállítások?

Szia!
Attól függ mekkora jelszintet szeretnél vele feldolgozni. A 330Ohmos katód ellenállás miatt a cső hamar rácsáramos üzemmódba kerül, sacc per kábé +4-500mV bemeneti jelnél már mindenképpen, míg a negatív feszültségeknél meg kb 2-3V nál éri el a cut-off régiót. Minden attól függ, mire szeretnéd használni, mekkora erősítés kell ,mekkora bemeneti jellel szeretnél megbírkózni...Zs. :integet2:

Szia,

A gitáromról lejövő jelet szeretném erősíteni vele. Sajna a gitáromról elég kicsi jel jön le, és ezt szeretném valahogy megnövelni, mindenféle torzítás nélkül.

Ha mindenféle torzítás nélkül szeretnéd, akkor ne elektroncsövet használj! Ha minimális torzítással szeretnéd megoldani, használj kb 1,5kOhm katód ellenállást, az anód maradhat. A rácsellenállás kevés lesz gitárhoz, ajánlok inkább 1M ohmot, meg a rácssal sorban 33-68kOhmot. Jótékony a Miller kapacitással együtt, a nagyon nagy frekvenciák ellen hatékony. Bemenetre nem kell csatolókondi, a többi maradhat szerintem! Így a cső gyártmányától, egyéb tulajdonságától függően 20-30x közötti erősítést lehet várni. Ha kellene egy kis "csilingelés" a hangba, tegyél az 1,5k-ra kondenzátort, pár száz nanótól 1µF -ig kísérletezhetsz vele. Zs. :integet2:

Szia,
Hát csővel szeretném mindenképpen
Megpróbálom a javasolt beállításokkal, majd megírom milyen lett