Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1402 / 2208
(#) mayky válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Persze azt is csinálhatod, hogy megméred pontosan mennyi most a 360 V-os tekercs, letekrsz 20 menetet és megméred a változást, és ebből is számolhatsz.
(#) sturbi válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Elkapkodtad ezt a szétszedést. A 2*360 V-ot elviszi az EZ 80 is gond nélkül (annak ellenére, hogy 10 V-al kevesebbet ír az adatlap). EZ 80-nak EZ81-re cserélésében kellett volna gondolkodni, valamint az első puffernek 550 V-osra cserélésén, a többi puffer soros ellenállás után, előterhelve (hogy feléledés közben ne tudjon túl nagyra felszökni a puffer fesz), maradhatott volna a régi. A fölösleges feszültséget el kellett volna ejteni ezen az ellenálláson. A letekeréssel megszívod, mert szinte biztos, hogy nem összefogva vannak tekerve a nagyfeszöltségű szekunderek, tehát le kell szedni az egyik 360 V-ot teljesen (és majd vissza is kell tekerni, valószínűleg másik huzallal, mert nem sikerül épkézláb módon leszedni a régit). Ha csak a 6,3-akat szedted le, tekerd őket vissza, hidd el még egy másik trafót beszerezni is jobb buli, mint ezt az egyébként jót tönkretenni. :yes:
(#) mayky válasza sturbi hozzászólására (») Júl 26, 2012
Geri12 nem mondta, hogy EL84 (6p14p) PP erősítőről van szó ( ha minden igaz) és 300 V-nál nagyobb tápfesz nem éppen szerencsés.
(#) sturbi válasza mayky hozzászólására (») Júl 26, 2012
Nem kell nagyobbnak lenni a tápfesznek, attól hogy a trafó 360 V-os. A tápfesz a szűrés utáni fesz, a szűrésen pedig el lehet ejteni a felesleget. Ha EL84 PP a kapcsolás, annak érdemes lehet stabilizálásra is felhasználni a fölösleget. Minden jobb, mint egy toroid trafóra le fel tekergetni több száz voltos tekercseket, főleg kellő rutin híján.
(#) mayky válasza sturbi hozzászólására (») Júl 26, 2012
Had gyakoroljon a fiú
(#) sturbi válasza mayky hozzászólására (») Júl 26, 2012
Ha EZ80 az egyenirányítás, akkor nem hinném, hogy EL84-es PP-ről van szó, oda oldalanként az EZ81-es illene....
(#) sturbi válasza mayky hozzászólására (») Júl 26, 2012
8K-s kimenőhöz 300 V tápfesz kell az EL 84 pp-nek (pillanatnyí csúcs 540 V körül lesz így), kb. 150 V-ot el kell tüntetni az első puffertől a kimenő közös pontjáig, stabilizálásra ideális, de el lehet ejteni is éppenséggel, ügyesen, legalább sima lesz a táp, mint a Balaton szélcsendben. PP is sima táppal szól jobban, hiába a brumm elnyomás. Kérdés, hogy a tekercselés vagy a táp készítés a kevésbé macerás...én biztos nem tekernék, csak kényszer hatásásra...
(#) mayky válasza sturbi hozzászólására (») Júl 26, 2012
Hát az biztos, hogy egy toridot elég macerás áttekerni. Én sem vacakolnék vele. Másik trafót választanék.
(#) sturbi válasza mayky hozzászólására (») Júl 26, 2012
Egyébként én is EL84 PP-t rakosgatok most. Ez már tulajdonképpen meg van építve, még 2000 tájékán csináltam. Kiindulásnak a Plachtovics féle 35 W-ost (EL34-es quad-ost) használtam, mert megtetszett a tranyós áramgenerátor a fázisfordítóban (más hasonlóság olyan nagyon nincs is). Ez az egyetlen csövesem amit nyákra csináltam. Kimenőnek szabványon kívüli M102/44-es pakettet használtam gyári csévéjével. Elképesztően hanyagul tekertem meg a kimenőket (tekercselés, szigetelés szempontjából is(válaszfalat sem raktam)), ennek ellenére mérve is fülre is igen jó lett, amíg át nem üttettem. Oldalanként 2-2 6P14P volt a vége. Az első verziónál pont 360 V váltó diódás egyenirányítása után stabilizáltam 6C33C-el 310 V-ra a tápot, ez hihetetlen nagyot dobott a hangján amúgy, később 6C41 C-el is próbáltam, de úgy már nem volt olyan jó.
Most TK150-ekkel akarom összerakni (quad tekercs nélkül), hálótrafónak van 2db 230/280/85/6,3V-os, darabonként 100 W-os trafóm. Persze még nincs elvetve a régi kimenők újratekerése sem (de csak rétegelten, nem osztottan). Stabil táp is szóba jöhet még, de ahhoz megint másik hálótrafót kellene tekernem, valami jó nagy vasra (mert akkor egy trafóval lenne, és 6C33-al megint). Én itt csak mesélek, elnézést, hogy kibillentem a topikot..
(#) geri12 válasza sturbi hozzászólására (») Júl 26, 2012
EL84 PP-ról van szó, és a bal jobb csatorna külön panelon van. Azért terveztem így hogy EZ80-al is menjen, és ne kelljen EZ81. Magyarán a BAL és JOBB csatornának külön van egy EZ80-as egyencsője. (kép mellékelve, ahol a bal és jobb végfok látszik a tegnapig használt rádióból bontott trafókkal) A toroid trafó 360V-os ágát még nem bontottam meg... A 6,3V-os ágak 29 menetesek voltak. Egyelőre elmélkedem az EZ81 cserével, és a 400V-os pufferek cseréjével. Bár megjegyzem azért szívesen nekiállnék a tekerésnek, bár ha az egyiket teljesen le kell tekerni, akkor biztoan nem állok neki.

el84pp.jpg
    
(#) bakos13gab válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Én nem elsősorban az EZ80 miatt sokallottam a feszt, de persze tudni kell, hogy miről van szó. Az EL84 PP simán eldöcög 350V-ról. Viszont az EZ80 szerintem kevés akár egy oldalhoz is. Csúcsokban a határon fog járni szerencsétlen a 90mA-es értékével. Nekem átalakításra váró AE782/a erősítőm van kettő és ezekben is EZ81 teljesít (gyárilag). A 360V-ból (ugye AC-ről beszélünk?) elég brutális feszültség lesz, amit el kell fűteni majd. Ha kevésnek érezted az anódfeszültséget eddig és hajlandó vagy Si diódák felé nyitni, akkor opcióként javaslom, hogy hagyd a csöves egyent. Vagy mondok mást, ami rockersrácnál már működőképes. Tegyél bele két PY82-est. Ha sorbakötöd a 3db 6,3V-os tekercset, akkor meglesz a fűtésed. Ugyanakkor azok a csövek nem bírják a 300V-nál nagyobb feszültséget, maximum védő előtétellenállással.

Számomra még mindig nem tiszta, hogy AC vagy DC-ről van szó, mert egyszer azt írod, hogy 360V a szekunder, utána meg, hogy 360V az anódfeszültség. A kettő nem lehet ugyanaz.
(#) geri12 válasza mayky hozzászólására (») Júl 26, 2012
Igen. Sajna az egyiket teljesen le kell tekerni. A 360V-os tekercs ellenállása 52,6 ohm. Van benne egy középcsapolás is, ami nem volt kivezetve. Ha arra rámérek 180V-ot kapok, de még ha úgy csinálnám hogy 2X180V, még az is kevés lenne. Hát én úgy gondolom hogy hajrá, mert tanulópénznek jó lehet. Olyan nagy gondom nem hiszem hogy lehet, mert ha kell másik rézdrót az van ilyen keresztmetszetbe, csak az időm megy el vele.
(#) geri12 válasza bakos13gab hozzászólására (») Júl 26, 2012
Na igen amugy EZ81 van gyárilag használva, bár emlékeim szerint mindkét oldolhoz. Olyat tervezéseket is láttam már amiben 5U4GT volt. Én az EZ80 mellett döntöttem, mert abból egy rakás van itthon. Ezért terveztem át a nyákot 1 csatornásra, hogy a 2db EL84-et és az ECC83, és a EF86-ot elvigye az EZ80. Bár igaz határán van, és jobb lenne az EZ81, ami a későbbiekben bármikor cserélhető lenne, de eddig gond nélkül ment, ezért nem foglalkoztam vele.
(#) mayky válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Kb 1600 menet körül lehet egy 360 V-os tekercs és olyan 1340 menetesnek kellene lennie. Szóval ez jó játék lesz
(#) geri12 válasza mayky hozzászólására (») Júl 26, 2012
Az jó lesz akkor. És amugy itt menniyre igaz a menet a menet mellé dolog? Tehát legalább annyi jó lenne a dologban, hogy arra nem kell annyira figyelnem?
(#) Orbán József válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Ehhez - a feltekeréshez - kell egy spec befűző alkalmatosságot csinálnod és amennyiben nem akarod toldozgatni, az összes szükséges drótótot feltekerni rá.
Leszedni nem nehéz, mert alkalmas pillanatokban elcsípi az ember időnként.
Mielőtt nekikezdesz, gondold végig, nagyon ráérő embernek való a kézi tekerése a toroidnak!
Ha néha húzol egy "macskát" a drótra, megtörhet a zománc és egyébként se egyszerű a menetek szabályos feltekerése.
(#) mayky válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Fletát kellene ezzel kapcsolatban megkérdezni, mert a toroidoknak Ő a mestere. Természetesen törekedni kell a precíz munkára, mert lehet, hogy nem fogsz elférni a vason. Az sem szerencsés ha túl nagy fesz. különbségű huzalok kerülnek egymás mellé vagy egymásra.
(#) sturbi válasza geri12 hozzászólására (») Júl 26, 2012
Csak elviccelődünk itt a kérdésen. Egy toroidot nem olyan egyszerű házilag áttekerni, mint amikor csévére teker az ember. Toroid tekercselőgép nélkül nagyon macerás. Ki kell számolni előre, milyen hosszú lesz a feltekerendő rézdrót (némi ráhagyással), aztán ezt fel kell tekerni egy olyan alkalmatosságra, ami a rajta lévő dróttal együtt átdugható (drótóstól átfér) a vasmag közepén tekercselés közben, aztán végtelen türelemmel és odafigyeléssel menetenként tekerni, hogy a drót lehetőleg mindig radiálisan álljon a vasmagon (mert a belső sugár kisebb, mit a külső, és a tekercseknek majd rá is kell férni. Gondold át alaposan, hogy meg tudod-e csinálni, mert ehhez szerintem kevés a pozitív hozzáállás. Olyan tápot kell csinálni a 360V-os trafóval, aminek a végén nyugalmi árammal terhelt erősítőnél 300-350 V jön ki...
(#) marone hozzászólása Júl 26, 2012
Cső !
Lenne egy elméleti kérdésem.
A kimenő primerjének (mondjuk) van kapacitása, ami vághatja a magasakat. De ez a kapacitás mi között jön létre ? A tekercs menetei közt ? Gondolom igen, mert ugye szigeteléssel a menetek között ezt lehet csökkenteni, meg ugye úgy mérjük hogy a tekercs két végét mérjük. A felül lévő más potenciálon van mint az alatta lévő ? De mitől lenne más potenciálon ?
Valaki ezt el tudná magyarázni hogy jön ez létre ? Kösz !
(#) silent15 válasza marone hozzászólására (») Júl 26, 2012
Nagyon jó könyv erre , a Csöves és tranzisztoros hangerősítők - JOHN LINSLEY HOOD sajnos a "helyi" kialakulását nem írja le, csak anyit hogy milyen vasmagon mekkora kapacítás keletkezik, és ezek miért jók/rosszak.
(#) silent15 válasza marone hozzászólására (») Júl 26, 2012
Mondjuk a személyes véleményem, ne vedd biztosra, nem tudom megerősíteni sehogy, az hogy a kondenzátorhoz hasonlóan működik, a 2 sor huzal a fegyverzet, és a szigetelő a dielektrum Ez a saját okfejtésem.
(#) sturbi válasza marone hozzászólására (») Júl 26, 2012
Értelemszerűen vannak tekercselési kapacitások, ami a menetek között, illetve a menet sorok között, valamint az egyes tekercsek között van. Ezenkívül nyílván kapacitás van a sasszira (testre) rakott trafóvas és a tekercsek, valamint, ha fémesen burkolt trafóról van szó, akkor a tekercsek és maga a burkolat között is. A menetek közötti kapacitást a menettel párhuzamosan, menetenként sorbakötve, majd az eredő kapacitást a primerrel illetve a szekunderrel (azok induktivitásával) párhuzamosan lehet elképzelni. A rétegelt tekercs részek is így képzelhetők el, igy érthető hogy a rétegelés hogyan csökkenti az önkapacitást (hiszen a rétegkapacitások sorba kötődnek, majd az ebből számolható alacsony eredő kapacitás lesz párhuzamos az induktivitásal). Maga a tekercselések testre mutatott kapacitása is elég jelentős, alkalomadtán szükséges lehet ennek csökkentése is....
(#) Szpisti válasza marone hozzászólására (») Júl 26, 2012
Nem vagyok nagy csöves gyakorlatú, de halványan rémlik tanulmányaimból, hogy szokták a valós induktivitásokat úgy modellezni, hogy:
egy tekercs ami maga az induktivitás,
a vele sorba kapcsolt Ohmos ellenállás és
a két végén az egészet söntölő kapacitás.
Ebből a kapacitás úgy jön létre, hogy amint két szomszédos menet közt is van egy bizonyos ellenállás, és a menetek közti párhuzam miatt kapac is, ugyanez a sok menetnél több ellenállást és mégtöbb kapacitást eredményez. Ebből jön létre mondjuk a 150 Ohmos tekercs két vége közt az a pár pikofarad(nano?), ami már beleszólhat a hangzásba.
A potenciálkülönbség meg ugye érthető, mert váltó esetén a trafó impedanciája (de az Ohmos is) az áramkörben mint egy osztó egyik tagja szerepel, és annak a két végén nyilván eltérő feszültségek leledzenek.
De ha hülyeséget írtam, nyugodtan javítsatok ki!
(#) sturbi válasza marone hozzászólására (») Júl 26, 2012
A leírtakból az is kikövetkeztethető, hogy nagyon sok rétegzést nem érdemes csinálni, mert egy idő után már a söntölő kapacitás érdemben nem csökken, viszont a tekercs magasság növelésével és az átkötözgetésekkel más problémákat generálhatunk.
(#) pucuka válasza Szpisti hozzászólására (») Júl 26, 2012
Ha úgy gondolod, hogy hülyeséget is írhattál, akkor inkább ne írj semmit. Nem kötelező okosságokat írni, akkor írj, ha biztos vagy a dolgodban, és a tudásodban, egyébként maradj csendben.
Miért kellene bárkinek is megérteni a gondolatmenetedet, hogy kijavítson?
Egyébkét a helyettesítő modellel szoktunk számolni, de előtte fel kell rajzolni egy transzformátor helyettesítő képét, soros veszteségi ellenállás, párhuzamos veszteségi ellenállás, szórt induktivitás, csatolt induktivitás. Ezekből számolható a trafó mint négypólus minden paramétere, és végső soron a frekvencia függő átvitele, ami meghatározza azt a bizonyos hangzást.
(#) Szpisti válasza pucuka hozzászólására (») Júl 26, 2012
Ééértettem uram! Bocsánat hogy szólni mertem!
Amúgy úgy gondoltam hogy biztos vagyok a teóriámban, de számítottam rá hogy itt is akadnak hozzád hasonló zsenik és meg fognak cáfolni mint "újoncot".

Sorry
(#) pucuka válasza Szpisti hozzászólására (») Júl 27, 2012
Nem az újoncsággal van baj. És nem érzem magam zseninek sem, de ha tudok valamit és kérdeznek szólok, ha nem, nem szólok. Ennek ellenére tévedhetek, ez mindenkinek joga, de igyekezni kell kijavítani, utánnanézni, és elismerni. És még ma már könyvtárba sem kell menni érte.
Azért két szomszédos menet között meglehetősen nagy ellenállás található, és nem is okoz számottevő gondot, legalábbis a hangfrekvenciás sávban, és azon a néhány voltnyi feszültségen.
(#) tanker91 hozzászólása Júl 27, 2012
Hello.

Egy régi de használatlan PL500-as csőnek kb. mennyi az értéke?
(#) mayky válasza tanker91 hozzászólására (») Júl 27, 2012
(#) tanker91 válasza mayky hozzászólására (») Júl 27, 2012
Köszönöm. Akkor inkább megtartom és lesz belőle egy SRPP. Egyszer.
Következő: »»   1402 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem