Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Szia Jani! Had cseszegesselek még egy kicsit.
 Nem hagy nyugodni a PCL 82 PP-d kimenője. Átnézve az eddigi anyagot, addig világos, hogy valószínűleg LL60-as 4 cm2-es vasakon vannak megvalósítva, trafónként 2 csévén. Világos a 6000 menetes primer, én is ennyi körül javasoltam volna 4 cm2-re. Amiről nem találtam semmit az a tekercsek szétosztása és elkötése a két csévén (ez egy PP magtrafónál lényeges lehet). Hogyan kell érteni a 10 részre osztást, ha nem titok? 
Tehát akkor a kapacitás az leginkább a vasmag és a tekercs között alakul ki ??
Pedig ott mekkora a távolság !?
Sziasztok! Ma netezés közben ráleltem az os-51 csőre! Már bele is szerettem! Nagyon tetszik az alakja! Mi a véleményetek róla? Milyen hangja van? Olvasgatva a neten elég hajmeresztő teljesítményeket emlegetnek vele(100w?). Tudtok ajánlani kapcsolást ilyen teljesítményre, persze pp-ben?
Hűha! Az igen! 150w? Vajon milyen minőségben? Hallotta már valaki a hangját?
Nekem elég lenne 60-80w itthonra. Hangosan szeretem a zenét
Jó lenne egy otthoni-maszek rajz az hátha jobban ki van élezve a hangzásra. SE-t találtam, de az kevéske teljesítményben.
Minden cséve 5 részre van osztva. 3 primer és 2 szekunder. (P-SZ-P-SZ-P) Az összes szekunder párhuzamosan van kötve. 4db. Egyik anód tekercs úgy néz ki, hogy elindulunk a vashoz közeli primerrel, utána átmegyünk a másik cséve középső primerjére, utána vissza az előző tekercs legkülső primerjére. a másik anód tekercs ugyanez csak a másik csévén indulunk. A szimmetria tized ohm pontos. Egy rész primer 1000 menetből áll.
Ez az osztás nem az igazi egy "pépes" (régi "lassú" vasú) magtrafónál. Lehet, hogy ez az oka az 1K-s tetőesésnek. Nincs szimmetria, mert az egyik csévén két primer rész van az egyik végcsőnek, a másikon pedig csak egy, és viszont. Ne felejtsük el, hogy egy trafónál mágneses kör is van (annak mágneses ellenállásával), ami ráadásul erősen frekvenciafüggő (a trafóvas minőségével is összefüggésben). Két csévés magtrafónál a primernek csévénként páros számú osztás kell, ahhoz, hogy a trafó szimmetrikus legyen, az ohmos szimmetria nagy pontossága általában nem tul fontos dolog, mert normálisan az impedanciához képest elhanyagolható (elnagyolva azt is mondhatjuk, hogy a cső ezt üzemszerűen nem látja, igy az ettől nagyságrendileg kisebb kölönbséget meg pláne nem). A mágneses körre ható dolgok szimmetriája viszont fontos... :yes:
Ha neked ez jött le az írásomból :no: ....úgy érted ahogy tetszik.
Puszta kiváncsiságból megpróbálhatnád a felső primerek kihagyását (ha könnyen hozzáférsz a cucchoz), és megnézni 18-20 K-s műterheléssel az 1 K-s négyszöget. :hide:
Itt van egy elég részletes leírás arról, milyenek a kapacitásviszonyok egy kimenőben:
A frekiátvitel és a kimenő a belső kapacitások függvényében Ha esetleg megint valakinek nem tetszik hogy itt a csövesben beszélünk a kimenőkről, sajnálom...
Lehet hogy megnézem ha lesz rá időm. A szekunderre csak 18-20K terhelés?
6C3P-vel nem építettél még végfokot? Imi barátunk ittjártakor ellátott vele (többek közt). Remélem csak viccnek szánta az eltűnését.Ez a kis remekmű 3W disszipációjú, 20 mA/ V meredekségű, 2,6 K belső ellenállású. Ebből hármat párhuzamosan kötve 60 mA/V meredekséggel, 1,2 K belső ellenállású "csomagocskát" kapunk 9 W anóddisszipácóval (négyről nem is beszélve). Szerintem meg kéne próbálni valami kis triódás SE-t összedeszkázni ezekből....
Sziasztok,
Csöves erősítőhöz hova érdemes kötni a stand-by kapcsolót ? Az anódfeszültséget szakítsa meg, vagy a földelést ?
A linkelt link linkjén számos kimenő fotója látszik., amelyekben az ablak keresztmetszetek 100%-osan ki vannak használva. Mi a tapasztalat, gyakorlat e téren?
Egyes szakértők szerint jobb, ha minimalizáljuk a huzal+szigetelést a veszteségek féken tartása végett, és talán 50%-osan van kihasználva a hely. A gyártók általában már fedett, deknis trafóik képét adják közre, így abból nem sokra következtethetünk...
A kapcsolásról is van már némi elképzelésem. Kihasználva a végcsövek kis belső ellenállását, légrés nélküli kimenőt gondoltam (ez úgy függ össze, hogy a fojtótekercs/kimenőtrafó impedancia aránya könnyebben biztosítható, mint nagy belső ellenállásból hajtásnál). Kiindulásnak az alábbi elképzelést szántam, ez dc csatolt verzió, nyilván egyszerűsíthető (bonyolítható) kondenzátor csatolással.
Pedig ha megnézed az összes profi kimenő gyártó fullra teszi a csévéit, ez látszik is ahol burkolat nélkül mutatják.
Lehet az "egyes szakértők" teóriáját félreérted. Valószínű ők a menetszámok ügyében gondolták a minimalizálást, azaz a vas gerjesztéséhez optimalizált minimumra kell törekedni. Viszont ha a rézveszteségek csökkentése a cél, nyilván nem a lehető legvékonyabb még megengedhető huzalvastagságot érdemes választani, mert a szórt kapacitások és induktivitások legnagyobb ellensége a velük párhuzamosan jelentkező ohmos söntölő ellenállás. Ez mind a primerre mind a szekunderre vonatkozik. A szekundernél meg még a "dumping factor" is figyelembe veendő, ami megint nem mindegy hogy egy adott 8 ohmos hangszóró saját parazita önindukcióit minél kisebb belső ellenállású tekerccsel csillapítsuk. Sőt ennek a visszahatásai is csökkennek a primerre, ha elegendően alacsony a belső ellenállása. A tekercsek közti szigeteléssel sem spórolnak a profik szerintem, mert az meg az egyes spulni szakaszok közti kapacitásokat csökkentik, ami megint csak nincs rossz hatással az átvitelre. Nekem legalábbis a következő kimenőm ezek szem előtt tartásával fog készülni.
Van nekem is de még nem építettem vele. EL84 SE-hez gondoltam. Próbáld ki az elképzelést. Én nem rajongok a párhuzamosan kötött csövekért.
A földelést (GND-t) érdemes a lehető legstabilabbra készíteni, vastag, és a lehető legrövidebb vezetékekkel, semmiképpen nem iktatnék bele egy kapcsolót. "Stand-by" kapcsolóval az anód feszültséget kapcsolnám, esetleg az egyenirányító elé raknám.
Köszönöm a válaszod, igazán kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, méréseidre!
Más: Remélem nem bántok itt meg senkit, de vártam volna, hogy eme fórumon egy tiszteletre méltó, nagy tudású és tapasztalt kolléga akként fogná az újoncok kezét, hogy néhány alap csöves kapcsolást, trafó méretezést, megvalósítást és mérést publikál a saját kútfejéből. Ha csak figyelmetlenségem miatt nem találkoztam ezzel, úgy köszönet az útbaigazításért. Ha lesz.
Azért mert mindenkinek más az elképzelése, pl. egy jó kimenőtrafóról. Nálam pl. egyáltalán nem cél, hogy a lehető legvastagabb huzalokkal tekerjem tele a csévét. Általában minden elképzelésem elfér a cséve 70 %-a alatt. Nekem megfelel ahogy zenélnek, és amint mutattam néhány mérést, azok se voltak olyan szörnyűek. Az se cél hogy pl. 5 Hz-et átvigyen a trafó, ha 30 Hz-től átvisz az már jó. A rendelkezésre álló hangdobozok úgy se szólnak 40 Hz alatt.
Remélem, nem vetted személyeskedésnek és távol álljon tőlem a kétkedés is. Azt is látom, rendkívül bonyolult dolog - nekem eléggé, szégyen, ez van - amiről itt folyik a purparlé.
Azonban az alapok átadása talán nem olyan bonyolult, egyszerű dolgokat remélek/tem *
Dehogy vettem sértésnek, annál fogva sem mert nem tartom magam "tiszteletre méltó, nagy tudású és tapasztalt kollégának".
Én csak szeretek kísérletezgetni trafókkal, kapcsolásokkal, alkatrészekkel. Csak azt akartam mondani, hogy nincs tuti megoldás ami mindenkinek jó.
Itt elég érdekes dolgok találhatóak, nyelveket tudók előnyben:
Méretezés külföldiül: Link
"Pedig ha megnézed az összes profi kimenő gyártó fullra teszi a csévéit, ez látszik is ahol burkolat nélkül mutatják."
Hol? Jópár professzionális használatra készült csöves végfokot láttam közelről, Beagoktól a Siemens/Klangfilmekig, és amelyikhez szerencsém volt, azokban nem voltak teletekerve a kimenőtrafók csévéi. A rézveszteséget bontsuk fel primer és szekunder oldali összetevőre, legyen a tekercsveszteség a primer oldalon 4%. Ki is lehet számolni, de a képleteket átnézve is könnyen belátható, hogy 2% rézveszteséghez kb. negyedakkora ellenállású, dupla átmérőjű(!) huzalra lenne szükség. Attól eltekintve, hogy talán fel se férne a csévére, négyszeresébe kerülne. Megéri? Damping faktor dettó. Itt jegyezném meg, hogy a DF szekunder oldali ellencsatolással sokkal hatásosabban növelhető.. Van még egy rossz hírem. A trafó helyettesitő kapcsolásában a szórt induktivitást nem söntöli semmi, hiszen sorba kapcsolódik a lezárással, és a trafó induktivitásával is. Ezért van az, hogy ha üzem közben leválasztod a "generátort" vagy a terhelést, a kimenő jó eséllyel át fog ütni (önindukció jelensége). A szigetelést illetően tökéletesen igazad van, nem árt a többszörös túlméretezés. Adott szigetelőanyagnál maradva, a p-sz szigetelések vastagításával csökken ugyan a szórt kapacitás, ugyanakkor növekszik a szórt induktivitás. RLC körről beszélünk, ezért nem jelenthető ki általánosságban, hogy a szórt kapacitás csökkenése kedvező hatású az átvitelre! /Az ismert(?), egyszerűsített modell szerint beszélhetünk RLC körről - a valóság ennél sokkal összetettebb./ A legjobb szándékkal mondom, hogy ennyire hézagos ismeretekkel ne állj neki hangfrekvenciás transzformátort tervezni.
"Azt is látom, rendkívül bonyolult dolog - nekem eléggé, szégyen, ez van - amiről itt folyik a purparlé."
Szerintem nem szégyen. Egy szélessávú HF trafó optimalizálása/fejlesztése komoly szakmérnöki feladat. Persze vannak egyszerűbb esetek.
A szekunder oldali ellencsatolások közül főleg a katód alá visszacsatolás, már itt is van két erre alkalmas szimmetrikus szekunderű kimenő csak idő, elszántság kérdése, hogy megépüljön.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
