Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp számítógépre
A kérdésem az lenne ismeri e valaki ezt a progit és el tudná e mondani nekem hogyan működik mi kell hozzá stb. A progi kezelőfelületéről mellékelek egy képet
"winscope" nevű téma ide áthelyezve!
És borvendeg! Többé nem teszünk fel az oldalra BMP képet, ugye???
Röviden: az a hangkártyabemenet kerül elemzésre, amit beállítottál a keverőpulton felvételi forrásnak. A többi beállítás hasonló az analóg szkóphoz.
így jó volna rákötni a hangkártyára a jelet?
Mekkora legyen és milyen legyen az ellenállás és a dióda (Pl max 300V fesz mérésénél)? És mekkora feszt lehet max rákötni a line-in - re?
Az egyik szkóp progiban a súgófájlban ez volt írva. Valaki esetleg a lényeget le tudná irni magyarul, és elmagyarázni, hogy milyen kaszkád-ról írnak, és hogy hogy van az??
"Create a home made measuring cable that fits in the input of your sound card that you wish to use as measuring input. Use a shielded, mono cable and connect the signal that you want to measure directly to this cable. If you wish to measure higher voltage signals you may also need a voltage divider by adding a mono potmeter (100 kilo ohm linear for instance, or whatever you have lying around in your home electronics lab) to the input. You may also like to experiment by placing a resister of 100 kilo ohms or more in cascade with the input signal. This increases the input impedance of your scope."
Készíts házilag egy mérőkábelt, ami illeszkedik a hangkártyád bemenetéhez (amit bemenethez használsz a méréshez). Árnyékolt, mono kábelt használva kösd a mérendő jelet közvetlenül a kábelre.
Ha nagyobb feszültséget akarsz mérni, szükséged lehet egy fesz.osztóra, ami egy mono potméter (100 kOhm, például vagy ami éppen kéznél van). Próbálkozhatsz ellenállásokat (100k vagy több) kötni sorosan a bemeneti jellel. Ez megnöveli a szkóp impedanciáját. cascade = sorosan kötött
Üdv! Szeretném módosítani a szkóphoz használt hangkártyát, és erről szeretném megtudni a véleményeteket. Nem tudom, hogy mindegyik hangkártyán igy van-e, de a LINE-IN és az IC bemenet között van egy kondi. (vagy több) ha ezt (ezeket) rövidre zárnám akkor tudnék mérni DC-t is a szkóp programmal? Illetve mi változna meg a rendszerben ettől a módosítástól?
A mai hangkartyak nem alkalmasak DC atvitelre!!!
Egy modern AD atalakitoban sokat trukkoznek mindenfele digitalis szurovel, aminek (roviden) a vege, hogy az adatlapi parametereket csak bizonyos frekvenciatol kezdve(0,5-10Hz) garantaljak(?), alatta nem. Ezert aztan a DC, ami atmegy rajta a legjobb esetben is sokkal gyengebb felbontas, dinamika tartomanyba fog esni, mint a tobbi jelkomponens. Persze, ha linearis megjelenitesu szkopban akarod csak hasznalni, akkor ott meg akar elfogadhato offszetet is produkalhat az egesz, de inkabb csak nem fogsz latni semmit sem...! Regebbi 16bites hangkartyaknal nagyobb az eselyed ilyesmire...
Köszönöm válaszod, naja, nem egy SB Platinummal kisérleteznék, hanem csak egy ISA Nomame-el, de akkor megnézem, mit lehet tenni...
Ha jól vettem ki a szövegből akkor ez a kapcsolás tökéletesen működik, ugye?
Olvasd el a kettővel lejebbi hozzászólást is.
Üdv! Készítettem egy négyszögjelgenerátort, aminek a jelalakját szeretném megfigyelni. Mivel nem akarok állandóan berohangálni suliba szkópozni, letöltöttem egy szkóp progit, de nem szeretném kinyomni a hangkártyám bemenetét. Kérdésem, hogy egy potméter, mint feszültségosztó a kártya elé, elég a jel csökkentéséhez? Úgy tudom 1Vp-t bír ki a legtöbb kártya. Láttam itt diódás, kondenzátoros műv.erősítős összetett megoldásokat is, de most nekem az egyszerűség a lényeg. Meg kérdés hogy a hangkártya négyszögjelet beenged-e.
Hello! Eltekintve az extrém esetektől egy poti elegendő védelmet nyújt egy PC számára. Ha az egyszerűség a lényeg. A négyszög jel nem gond egy PC-nek de van itt egykis veszély! Ha némi induktivitás is keveredik oda, előállhatnak nagyon rövid és magas feszülségcsúcsok, amit a szkópod nem tud már megmutatni, de a bemenetre veszélyt jelenthet. Ennek kivédésére javallanám azt a "diódás" megoldást, amely nem bonyolítja meg nagyon a kapcsolást, de biztonságban tudhatod a gépedet. (na jó, 3-szor lesz bonyolultabb )
Rendben, alkalmazni fogom a dolgot. Jobb a biztonság. Nameg olcsóbb is
És hogyan lehet oszcilloszkópozni az általad írt módszerrel? Kell hozzá valamilyen kapcsolás vagy ilyesmi dolog? Engem érdekelne a dolog.
Jól visszamentünk az időben...Ugyanúgy, ahogy pl zenét rögzítesz (digitalizálsz) a PC-n. Használtad már az wave-editorok közül valamelyiket? Kapcsolás nem kell hozzá, de ajánlott.
Szívatsz??? Ott a link, abban a hozzászólásban, amire válaszoltál!
Hi
Segitség kellene, az automhoz csináltam kobold segítségével egy gyujtás jel ellenörzéséhez egy kapcsolást oszciloszkop helyet. Ez ledel vilogtatja ki a gyujtás impulzusokat, ez jó is. Utánna olvastam a szakirodalomba (auto villamosság) és ott a oszc. képről még rengeteg mindent le lehet olvasni, a csilapodás utó rezgések stb. amiből lehet tudnia a gyujtás hibákat. Tehát nekem is kelleni valamilyen okasság amivel ezt a nagyfeszt a gyútó trafóból be lehet vinnia a hangkártya in bemenetére. Remélem megolddható, és van valmi ötletettek. Elöre is köfi.
Hello. Én egy "transzformátort" készítenék, amely egy huzaldarab, amely a gyújtáskebelen lenne. Csak a szigeteléshez érne hozzá, de még igy is félteném a hangkártya bemenetét!!! Milyen nemzetiségű vagy amúgy???
Ejnye... Majdhogynem ezzel kezdődik a téma: link
Úgy látom, nagyon diagnosztizálni akarsz Pár dolog azért nem mindegy a járműnél. Az általad mérni kívánt primer körben több 100, a szekunderben több 10000 V-os csúcsok is előfordulnak, míg te a gépbe max. 0.7 V-ot engedhetsz be. Ez azt jelenti, hogy osztani kell a bemenő jelet, igen nagy arányban, ráadásul halálprecízen, ez nem túl ideális feladat, és a siker sem garantált. Gyújtótrafót amúgy aligha kezdenék el így mérni. Ja, és még egy bökkenő: mit csinálsz a diagrammal, ha hozzájutsz? Mert annak az értelmezését aligha találod meg a neten, legfeljebb a gyors összefoglalását.
Ok, akko paszolok, a PC-m még jó
Tsak Én drágának tartom a 7e huf-os csekolás dijat. Képzeld már a gyujtás is mászkál, elő gyujtásom van. De valamikor beáll és megyen szépen aztán leáll és kész, de ezt már tudod. Na mindegy további szépnapot Idézet: „a gyujtás is mászkál, elő gyujtásom van” Szerintem cserélj benne vezérlőelektronikát, amíg meg nem döglik alattad valahol a préri közepén...
Hellosztok!
Az mért van hogy ha 2db 1N4002 diódát ellenparallel kötök egy 10k-s feszültség osztó és 1k-s soros ellenállás után akkor rendesen eltorzul a bemenő szinusz jel, a csúcsokat jól levágja +-0.7V-ra. Ha 2 zenert rakok ellen-sorosan akkor kicsit sem torzul a jel, viszont nem találtam 0.7V-os zenert. Milyen megoldás lenne erre? Üdv.
Talán azért, mert a zener záróirányban átenged egy bizonyos határig, az 1N4002 meg nem?
Erről beszélek:
http://www.headwize.com/projects/limiter_prj.htm (1.kép) Kép: Hivatkozás Sima dióda nyitó irányban 0.7V felett vezet, vagyis ha a jel meghaladja ezt akkor a diódán keresztül folyik az áram a föld fele (vagy -től) vagyis a kimenet nem lesz nagyobb 0.7V-nál. Csak nálam a képen is látható kapcsolást leszimulálva, eltorzítja a jelemet. Mellékelem a szimulációt. Zöld a bemenő jel, piros: leosztott jel, narancs: dióda utáni jel. 10Khz a frekv.
Szerintem kicsit félreértetted a diódát: nem 0.7 V-nál kezd el vezetni, hanem valamekkora nyitóirányú áramnál, és ha nyitva van, kb. 0.7 V esik rajta, ezért korlátozza a kimenő feszültség csúcsértékét. Ennek a diagramnak ilyen kapcsolás mellett gyakorlatilag így is kell kinézni.
Ha úgy méretezed a bemeneti osztódat, hogy a diódákon sose eshessen annyi feszültség, amekkora a nyitóirányú, akkor visszakapod a szinuszgörbét, természetesen kisebb amplitúdóval.
Szerintem próbáld meg 1N 4148-as diódával (gyorsabb és a kapacitása kisebb).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |