56cm2 vasnál ez 1,49T gerjesztést jelent, ami sima lemezt feltételezve nem kis mértékű túlgerjesztése a vasnak. Ekkora gerjesztéssel legfeljebb szalagmagot vagy toroidot lehet gerjeszteni. Illetve lehet másikat is, de igen magas üresjárási árammal kell számolni.

4-4,5A üresjárati árama van, egy 50µF-os kondival társítva pedig csak 2,7A, egy db mikrohullámú sütő trafó is itt körül vesz fel, csak az maximum 800-1000VA-es, ennek pedig 5kVA-el meg kellene birkóznia. Nem műanyag bevonatú alumíniumot használtam, hanem kétszer zománcozott rézhuzalt primernek, szekundernek pedig warniscsővel szigetelt rézkábelt.

Állandó üzemre, és szellőzés nélküli dobozoláshoz valóban sok lenne az 1,49T, de itt szakaszos üzemről van szó, és aktív hűtésről, hegesztő transzformátorról. Egyébként van egy másik trafóm, ugyan így, vagy jobban gerjesztve, és az is megfelelően működik, üresjáratban nem észrevehető a vasmag vagy a tekercselés melegedése, de az csak 36cm^2-es magú. Szóval minden számolás nélkül én is keveselném a menetszámot, de számolással már nem.

Mivel eső jelleggörbe, még rézből tekercselve is a szekunder tekercs nem kell, hogy többet foglaljon el, mint a primer, mindössze nagyobb lesz a szekunderben az áramsűrűség. Az, hogy az 50V-os gyújtófeszültségre méretezett szekunder menetszámhoz nem volt elegendő huzal, az annak a hibája, hogy csak ennyit kaptam, az meg hogy nem fért be a szekunder, annak a hibája, hogy nem tudtam megfelelő szorosan tekercselni, amit hangsúlyozom, hogy az elméleti méretezés szerint be kellett volna hogy férjen (számolással).

Egyébként bírom én a kritikát, csak szeretek vitatkozni, hiszen a világot a kételkedés, vitatkozás hajtja előre, nem kell mindenkinek egyetértenie.

Persze boncolgathatjuk most, hogy miért sikerült így, meg ez mennyire rossz méretezés, vagy nem, de igazából most az lenne a nekem a nagy kérdés, hogy tekerjem újra vékonyabb huzallal, vagy használjak valamilyen ívgyújtás-segítő kapcsolást. Az újratekerés ugye azért lenne hátrányos, mert sok pénzbe kerülne, és el kellene búcsúzzak a középleágazásos egyenirányítástól. Igazából ez az alacsonyabb feszültség is meg kellene feleljen kisebb szórással (kintebb húzott sönttel) az ív táplálására, fenntartására, mivel az ívfeszültség 17-24V között van, csak valami magasfrekvenciás gyújtást, vagy egyéb megoldást kellene kitalálnom az ív begyújtására.

Egyáltalán nem áll szándékomban, hogy kritikát gyakoroljak,de azért egy ekkora trafónak fázisjavítás nélkül a 4-4,5A üresjárási árama k..va sok. Különösen annak fényében, hogy egy 500A-es hagyományos trafós elektronikus szekunder szabályozású ipari hegesztőgép üresjárási árama hűtéssel együtt 1,7A fázisonként.
A 4-4,5A az több mint 1kVA üresjárási veszteség, ami normális esetben egy 25-30kVA-es trafó üresjárási veszteségeként fogadható el. Csak gondolj bele, egy 1600kVA-es energiaátviteli trafó üresjárási vesztesége kevesebb mint 40kVA. És ez a veszteség mindig hozzáadódik a trafóból kivett hasznos teljesítményhez.
Szakaszos üzemről egy Co esetében beszélhetünk,de MMA vagy TIG trafó esetében ez nem igaz, ugyanis a hegesztési szünetekben nem szokták kikapcsolni. Nyilván itt nem 1-2 órás szünetekre gondolok.
A gyújtófeszültség legmegfelelőbb előállítási módja AC üzemnél a megfelelő menetszám, DC üzemnél a lehetőséget tágasak.

Ez is lenne vagy 300A-es trafó, és egy fázisról 4-4,5A, az 1,7A meg ha három fázisú a gép, amiről szó van, akkor 5,1A összesen? Az azt jelenti, hogy a szekunder üzemi áramának arányában az üresjárási áramfelvétel az enyémnek 1,5%, annak meg 1,02%, amit ha figyelembe veszünk, hogy manapság milyen drága a réz, és hogy több, mint 2/3-a az üresjárati áram aránya az ipari gépnek az enyémhez képest, végül is elfogadható szerintem. Szakaszos üzem alatt arra gondolok, hogy egy elektródát vagy egy felet lehegesztek, aztán mozdítok esetleg a munkadarabon, és tovább hegesztek, vagy egymásután 5-8 elektróda után tartok egy hosszabb szünetet, nem a co vagy awis impulzus üzemre gondolok.

Én alumíniumnak néztem a szekundert - így ebben akkor tévedtem .

Ha 300A-al akarsz hegeszteni, ahhoz 35V ívfeszültség tartozik,vagyis több,mint a trafód üresjárási feszültsége.
Veszteségmentes energiaátvitelt és cos fi 1-et feltételezve ez 10,5kVA. egy fázisnál ez majdnem 46A. Ha ehhez hozzáveszed a veszteségeket és a meglehetősen rossz cos fi-t akkor könnyen eléred a 60A primer áramot.
Egyébként ha egyenirányítod, és a szabályozásnál nem a feszültséget hanem az áramot veszed referenciaként, egész jó gép lehet belőle egy segédtáp segítségével, ami előállítja a 70-80V gyújtófeszültséget.
A többit majd este, mert már álmos vagyok, és reggel korán kelek. Jó éjt!

Egyébként én is valóban 50V-ot szerettem volna, de csak ennyi anyagom van, és ennyi is fért be Azért 31,5-38V nem olyan lehetetlenül kevés, ívgyújtáskor kicsit kínlódva, de 28V-tal is hegesztettem már, ami a pálca közepétől nem is volt olyan rossz, a varrat egész szép lett, gontolom a fröcskölés kevesebb volt, meg az ív fúvó hatás, viszont hő az volt rendesen. Lehet hogy keresek valami nagyfrekvenciás ívgyújtást, vagy esetleg a kondenzátor feszültség duplázós dolog pedzegeti a fantáziámat.

De még most is úgy gondolom , hogy nem jó a trafód viszont kis átalakítással talán sokkal jobb lehetne . Szétbontanám a lemezelést és a primert megcsapolnám 195-210 menet között a sönt helyére pedig még pár plusz szekunder menetet tennék . Tirisztoros szabályozással + kondenzátorral + fojtóval egy nagyon jó hegesztőd lenne .

Igazából 2x16-os szekundert sorba is köthetem, és akkor ha jól olvasgattam akár még a cellulózos pálca se lehet akadály ((2x38-2x1)*1,41=104V) Akkor lehet, hogy kevesebb, mint 300A, az a lényeg, hogy a primer arra van méretezve, hogy jó 80%-os kitöltéssel (5A/mm) tudjon működni 32A-es terhelés mellett (32A/230 biztosítékról). Vagy két fázisról, és akkor a 170V-os rész kicsit nagyobb áramsűrűséget kap, de a 230-as meg kisebbet, így a tekercs melegedése kb ugyan akkora lesz.

Az ívfeszültség-íváram diagram nincs most kéznél, de 300A-nél már olyan magas lenne a feszültség?

Ha valaki tud ilyen segédtápos, bármilyen ívgyújtás segítő berendezést, akkor már az is nagy segítség lenne, ha megmondaná, hogy melyik témába, hanyadik oldal fele keressem nagyjából.

Lehet hogy az lesz a vége, hogy tényleg a sönt helyére kap még valamiből... pár menetet, és a két 600A-es tárcsa tirisztorral lesz szabályozva, bár nem szívesen hegesztenék 60A-es átlag árammal úgy, hogy valójában 250A-es impulzusokat adnék, mert szerintem nem lenne szép az eredmény, vagy tévedek?

Szerintem tévedsz .

Miben?

Utolsó mondatod végén feltettél egy kérdést . :yes: De a 300 A-es számításaidban is van azért hiba - nem tudom miért erőlteted . 200A is bőven elég , ahhoz alacsonyabb ívfeszültség tartozik és ténylegesen jól kihozható a trafódból . Nekem van egy 250A-es de soha nem használtam nagy amperrel , max 3,25-ös pálcával mert gyakorlatilag nincs szükség nagyobb méretre . Viszi könnyedén a bázikust is és van is itthon 4-esés 5-ös pálcám is de csak érdekességnek mert még ezek használatára sem volt szükségem . Inkább az üresjárati áramot kellene visszavenned a "motoroskapa" üzemmódból - mert azért 1kW fűtés a trafón belül elég sok .

1kVA nem egyenlő 1 kW-tal. Az üresjárati áram jelentős fáziseltolással, rossz cosFi mellett folyik. A vasveszteség mellett csupán a primerben keletkező rézveszteség melegít. Ami nem túl jelentős, ha a tekercs 32 A-re (bár nagyobb áramsűrűségre) van méretezve. Sima vaslemezre én is sokallom az 1,49 T-t. 1,4 T-nél egész normális üresjárati árama lenne. Hiperszil és toroidon kívül a textúrált lemezből készült (irányított szerkezet) LL vasmagokra is megengedhető akár 1,8 T is. Már tettem föl képet, adatlapot ilyen trafóról a 70-es évek elejéről. De ez, mint az eredmény mutatja, nem ilyen.
Háztáji gyakorlatban pálcás hegesztőnél még a sokat dolgozó lakatosnak is elég a 130-180 A. Ha nagyobb munkája van, akkor inkább előveszi a CO2 gépet. A 350 A-es inverteresén sem láttam eddig 270 A-nál nagyobb értéket. Nem beszélve arról, hogy ilyen varratoknál úgy fogy az anyag, mintha folyna ( ), nem mindegy, hogy a CO2 költsége sokkal kedvezőbb.

Szia Béla . Én arra gondoltam , hogy ennél a transzformátornál már szinte telítésben van a vasmag és azért ilyen magas az üresjárati áram . Nem vitatkozom mert én csak műkedvelő vagyok ... A CO-ra vonatkozó írásoddal meg teljesen egyetértek - ezért építek én is CO hegesztőt ( jelenleg több építését is elkezdtem de csak télen tudom folytatni mivel jelenleg vannak komolyabb feladataim ).

Remélem nem moderálják ki - , hogy bekerült a kis unoka fényképe . Elnézést .

Nem hiába kedvellek a válasz jó. De ha magamnak komolyabbat akarok a soronkénti beférést számolom, tört számnál keletkező hiba esetén lekerekítéssel reagálok. Ez a transzformátor méretezés része kell hogy legyen, még akkor is ha nem találtál utalást egy transzformátor méretező képletben sem. A gyakorlat meg fogja oldani ezt a problémát. Tisztelettel egy barát a távolból.

Legyél nyugodt bírja a kritikát. Ha jobban megnézed adott volt a vasmag. Amit leírtál a gyári hegesztő esetében sem valósul meg, pedig igaz. A trafó felhasználási területe sem tisztázott. Lehet hogy kis hibával de még is jó ?

Na fussunk neki még egyszer, ha már CO -ra használná a trafót. Hány amper jön ki, utalás történt 2*X volt "2 diódával vagy tirisztorral mi a vége" hány volt hány amper? Tisztelettel. Az unoka gyönyörű.

Igazából a 300A becslés volt csak nagyon nagyjából. Egy izmos gépet szeretnék, amire rá lehet akasztani 4-5 elektródát. Közbe co gépet is építek, de még az alkatrészek beszerzésénél tartok.

Most megkerestem ezt a diagramot, és én azt olvasom le belőle, hogy az ív feszültség még 600A-nél is 20V

Miről van szó ?? Fogalmam sincs mit kérdezel . Bővebben kérném a kérdést .... Ennek a transzformátornak az volt a problémája , hogy alacsony a szekunder feszültség amellett , hogy a primer menetszám sem magas (125) - MMA üzemmódról volt szó ( úgy is van tekercselve) - aztán még bázikus pálca használata volt emlegetve .... Köszönöm a gratulációt , büszke is vagyok rá - természetesen megpróbálom töröltetni a hozzászólást a modival .

Nem jó a gazdája szerint sem - ezért tette fel az első kérdést ! De nagyon könnyű nagyon jó hegesztő trafót faragni belőle . A vasmag meg persze , hogy adott volt és nincs is vele probléma szerintem sem .

Nem kertelek próbáld ki 4 es pálcával lesz meglepi. Ebben a tekercs elrendezésben a bika szó vicces. A csatolás nem szoros, az átvitt teljesítmény kevés. Ezért nem csináltam soha söntös szabályzást. A súly teljesítmény arány miatt drága. De ez csak egy vélemény.

A gazdája még keresi a problémát, várjuk ki a végét.

Te honnan veszel elő ilyen diagramokat? MMA technológiánál az alábbi képlet alapján számoljuk az ívfeszültség értékét:
20+0,04xIív
Ezt a képletet szokás használni pl. validálásnál az MMA technológiás gép szabályzásának pontossági ellenőrzésére. Ezt a képletet figyelembe véve 100A hegesztőáramnál az ívfeszültség 24V, és ez az érték minden további 100A -nál 4V-al emelkedik. (bocsi, az éjszaka kissé elszámoltam magam) Tehát az a bizonyos diagram, valami különleges technológiához tartozik, semmi esetre sem kézi fogyóelektródás ívhegesztéshez. Csak gondold át, a növekvő ívteljesítményt csak növekvő feszültség által áthajtott többletárammal lehet elérni, tehát ha azt szeretnéd hogy novekedjen az áram,ahhoz növelni kell az ívfeszültség értékét. Ezt pedig a te géped esetében a szórás csökkentésével lehet elérni. Tirisztoros gépnél a görbe alatti terület , inverteres gépnél pedig a kitöltési tényező növelésével. Természetesen létezik olyan gép is amelyik képes előállítani az általad bemutatott diagramot. De annak nem sok köze van az általad épített géphez. Ja, és nem elektródás hegesztésre, hanem faragásra használják-szerintem.

Az a diagram az általánosan vonatkozik az elektromos ívre, bármelyik szakkönyvbe nagyjából ugyan ez van.

Megkerestem, az a diagram a Rádió Technika 1998/6 számából való Mednyánszky László "A hegesztőtranszformátor titkai" című cikkéből.

De itt egy új ábra Dr. Németh György főiskolai docens "Hegesztőeljárások" tanulmányából, ami még nem hogy feszültség növekedést, hanem feszültség csökkenést mutat a 100-1000A-es tratományban.

"Bármelyik szakkönyv" ? Nekem Dr Gáti József Hegesztési zsebkönyve van meg de ilyen diagramot nem találtam benne . Közel 1000 A ? Miről beszélünk - talán fedett ívű hegesztő gépről ? Kezdem úgy érezni , hogy nem is a hegesztő trafódról van szó hanem ...

Na jó, szerintem itt hagyjuk abba, mert még a te kedvedért sem vagyok hajlandó újraíratni sem a BS7570 validálási ajánlást, sem pedig a hegesztőgépek vizsgálatakor támpontként alkalmazott képleteket. A dolog egyszerű fizika, és a fizika mint olyan, mindig elvár egyfajta igazodási pontot bizonyos paraméterek meghatározásához. Jelen esetben az igazodási pont az a képlet, amit már egyszer leírtam, és nem írom le mégegyszer. Természetesen más képlet vonatkozig a TIG technológiához, és megint más a MIG-MAG technológiához. De ha gondolod, akkor te a gépedet akár az általad bemutatott diagram szerinti működésre is rábirhatod, de én maradok az általam beváltnak ítélt módszereknél. A tankönyvekről egy gondolatot: nem csak lapozni kell,hanem el is kell olvasni, majd értelmezni. Ha ez megtörténik akkor mindjárt árnyaltabban fogod látni azt,amiről egy ideje diskurzust folytatunk. Ahány technológia, annyiféle diagram, tehát nem lehet egy diagramról sem azt állítani,hogy ez aztán minden ívre frankó. Mások a tulajdonságai egy védőgázban égő ívnek, megint más a vákumban és megint más a fedőpor alatt vagy kézi ívhegesztésnél égő ívnek. Aztán még nem is beszéltünk a különféle leolvadási formákról, plusz a cseppátmenetek ideje alatt zajló folyamatokról. És ez még csak maga az ív. Az ívet tápláló áramforrásról még szót sem ejtettünk.

Rendben Egyébként az elektromos ív természetesen nagyban függ az ionizált gáz típusától, keverékétől.