Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Ezt most komolyan el kell magyaráznom? A két jaxley (bemeneti osztó és az időalap) valamelyike vagy mindkettő kontakthibás. Beforgatod egy adott állásba a kapcsolót, és ott vagy fog érintkezni (tehát lesz biztos kontaktus) vagy nem. A jel amit nézni szeretnél vagy kisebb, vagy nagyobb lesz a kívántnál, vagy éppen nem is látszik. A kapcsoló kialakítása meg olyan, hogy azt ember legyen aki szétszedi és megpucolja illetve megjavítja, már ha meg lehet mert nem éppen a legjobb kivitel. Ebben a japán szkópok a legjobbak, azok rendesen meg lettek csinálva.
Ha olcsó kell vedd meg valamelyiket, lehet hogy szerencséd lesz vele. Ha pedig jó amit évek múlva is gond nélkül használni szeretnél, akkor japánt vegyél.
A Hameg egy nagyon jó név a szkópok között! Simán ér annyival többet az - egyébként nem rossz - EO213-nál, mint amennyivel többért árulják. Már persze ha működik...
Szerintem 20eFt-ért nem lehet normális szkópot kapni.
Esetleg ha nagy ritkán felbukkan egy keveset használt CI-94 orosz vagy ennek Voltcraft megfelelője, ezek 10MHz-es egycsatornás szkópok kisméretű kijelzővel.
Csináltam pár képet arról, hogy hogyan birkózik meg az analóg illetve a mintavételező oszcilloszkóp egy AM jellel.
A képekről leolvasható 2, 20 és 200 MHz, illetve a Tek 2225-nél 50MHz volt a legnagyobb frekvencia amit mértem.
Tektronix 2225 analóg 50MHz.
Philips PM3394 analóg módban.
Philips PM3394 DSO módban.
LeCroy LT342, 500MHz 500G/s.
Hello!
A legszebb az egészben, hogy egy 30%-os AM modulált jelnek, nem is így kellene kinézni. Vagy is egyik sem hasonlít rá.. Pontosabban a nem a vivőre kellett volna rászinkronizálni, hanem a moduláló jelre. Egyébként gyenge mintavételes szkópok, normál szinusz jelből is képesek olyan ábrát készíteni, ami úgy néz ki, mint egy modulált jel. Holott, csak a mintavételi frekvencia interferálását látjuk a jellel. üdv! proli007
Elnézést kérek most már belátom rossz példa volt csak azt szerettem volna bemutatni, hogy a mérendő frekvencia növelésével egy DSO mennyivel pontatlanabb képet alkot mint egy analóg. Szeretném elkerülni, hogy valaki sok pénzért 60M/s mintavételezésű oszcilloszkópot vegyen.
Mentségemre szóljon, hogy lusta voltam egy második mérőkábelt elővenni illetve nagyon megörültem, hogy végre sikerült életet lehelnem a mikrohullámú jelgenerátoromba.
Ezért kell tisztában lenni azzal, hogy mire szeretnénk használni egy szkópot.
A 60Ms/s is elég lehet pl. ismétlődő jelalakok méréséhez, valamint egyéb digitális áramkörök méréséhez. Utóbbiakhoz szinte csak digit szkóp javasolt. Sztohasztikus jelek mérésére ugyancsak használhatatlan az analóg szkóp, valamint a kis mintavételi sebességű digitális szkóp is. Az analóg szkópok valóban pontosabb eredményt adhatnak, de fontos kihangsúlyozni, hogy csak ismétlődő jelekre! Amikor egy adott jelsorozatot kell mérni egy nagy maszlagból, akkor az igen körülményes tud lenni. Megfelelő szűrőkkel és jól felkészített triggerfokozattal persze nem lehetetlen... Ezeket saját tapasztalatból írom. Rengeteg féle oszcilloszkópot próbáltam már, régebben kereskedtem is velük. Már évek óta megragadtam az általad is mutatott Philips/Fluke/ és Hameg kombiszkópoknál, (2db PM3390B-t használok) mert még nem találkoztam olyan jelalakkal amit vagy az analóg, vagy a digitális részével ne tudtam volna kimérni. Analóg sávszélessége 300MHz felett van. Sztohasztikus jelekre 40MHz-ig használható (200Ms/s), míg ismétlődő jelekre 200MHz-ig (25Gs/s repetitive). A B-s modellek tudnak FFT-t is. Triggerfokozata rendkívől fejlett.
Szerintem hasznos és tanulságos volt mindegyik mérésed! Köszönjük!
A DSO szkópoknak igencsak van még mit fejlődniük, hogy ugyanazt meg tudják jeleníteni mint egy analóg oszcilloszkóp.
Tegnap két üveg bor után túl buta voltam és tényleg azt hittem, hogy nem jót mértem. Most a reggeli munkakezdős kávé után megerősítem az eredeti képek az az AM jel az amit szerettem volna mérni. Nem tudom miért mondtad, hogy ez nem hasonlít rá.
Azért választottam AM jelet, mert -periodikus -a jel amplitudója változik állandóan ezért a DSO által futatott szoftver nem képes a mérést feljavítani. Szerintem jó módszer annak szemléltetésére, hogy miben tér el az analóg és a mintavételező oszcolloszkóp megjelenítése.
Szia!
Ezeken a képeken azt látjuk, hogy egy kisfrekvenciás szinuszjelre rá van ültetve egy nagyfrekvenciás jel. Tehát gyakorlatilag itt a kisfreki van modulálva egy nagyfrekivel és nem fordítva, mint a klasszikus AM-nél.
Hello!
Nincs itt semmi gond, csak ha a vivőre szinkronizálsz, és nem mondod, hogy AM modulált a jel a kutya sem jön rá. Tulajdonképpen a pillanatnyilag különböző moduláltságú jeleket rajzolja fel a szkóp, ezért látszik három amplitúdójú szinusz a képen. De nem elég az eltérítési idő aránya a vivővel, és a moduláló jellel, még az indítás késleltetése is beleszól a képalkotásba. Vagy is a szkóp, mintegy "időszeleteket" ragad ki a folyamatos jelből, és ezt rajzolja egymásra, ahogy a moduláló jel amplitúdója változik. Egyébiránt azért van az, hogy mindig tudnunk kell, mit is nézünk, mert az "agyunkba nem áll össze" a látott kép. egy digi szkópnál, ez még sokkal nehezebb, mert ott még mintavételi idő, számítgatások és "varázslások" is vannak a túlmintavételezés elérésére. ezért ott is csak periodikus jelekkel boldogulunk. Vagy is a legtöbb esetben ide-oda tekerjük az időalapot, mire rájövünk mit is látunk. Amúgy a LeCroy nem is rossz. 200MHz-nél már látható, hogy "nem bírja szuflával", de szerintem ez megbocsátható. Bár az én asztalomon lenne. Amúgy a HP szkóp volt az első, aminél nem tűnt fel egyből, hogy digit szkóppal van dolgom. De ha jól emlékszem akkor és ott, az 4 milla volt.. üdv! proli007
Sziasztok!
Erről a szkópról mit gondoltok: Bővebben: Link ? Be kellene szereznem már egy oszcilloszkópot, kicsit unom már, hogy csak elméletileg találgatom a jelalakokat  Üdv, mate_x
A HAMEG jó cuccokat gyárt(ott). Ha nincs baja a készüléknek, akkor ennyiért ez jó vétel.
Egy analóg tárolós szkóp mivel tud többet egy sima analógnál? Azokkal lehet pl. tranziens jelenségeket is vizsgálni (kimerevíteni a képernyőn a jelet)? Volt már dolgom olyan szkóppal (valami Hameg 400 vagy újabb) amin vannak ilyen mérő kurzorok meg kiír mindent. Ez akkor már tárolósnak számít?
A mate_x által linkelt HM 203-6 típusú szkóp tárolós lenne vajon? mate_x: El a kezekkel arról a szkópról, én már tegnap kiszemeltem magamnak. 
Analóg szkóp:
Lehet alap szolgáltatású, ilyen pl. a Hameg 203. Lehet tárolós, ilyenkor lehet a kijelzőn látható jelet tárolni, 1-2 vagy többet is, adott szkóptól függően. Lehet kurzoros mérőjelekkel mérő, ilyenkor függőleges és vízszintes vonalakkal lehet amplitúdót és időt mérni, ezt nevezik READOUT-nak. Van amikor a tároló és a readout együtt, van amikor csak valamelyik funkció található a szkópban, de ezek már drágább szkópok.
Köszi a felvilágosítást!
És akkor ezeken is van valamiféle stop gomb amivel meg lehetne állítani a jelalakot? Vagy csak periódikus jeleket tud eltárolni? Mondjuk csak a READOUT-ért nem fizetnék érte jóval többet, de ha 1-2 jelet már tudna tárolni, akkor azon már elgondolkoznék.
Azért az ne felejtsük el, hogy tárolós módban kisebb a felbontás, és a mintavételi sebesség is erősen korlátoz az analóg üzemmódhoz képest - tehát nem mindíg tudod ugyanazt eltárolni amit látsz a képernyőn. Szerintem pl. a readout ill. a kurzoros mérések hasznosabbak.
De amúgy az a szkóp "ingyen" van ennyiért (ha egyébként jól működik), akkor is ha nincsenek extra szolgáltatásai.
Sziasztok!
Még nem volt saját szkópom, most ajánlottak egyet. Tipus: PEK Electronic Typ2005 Mivel a témában nagyon nem vagyok otthon, ezért a kérdésem, hogy szerintetek mi lenne a korrekt ár ezért. Elvileg hibátlanul működik. Ha tudtok pro-kontra érveket, szívesen olvasom
Akkor leírom mit látok a képen:
- Hatalmas (fizikailag), nagyon sok helyet foglal. - Nem tudni, hogy az erősítőrendszere félvezetős vagy csöves. - A legkisebb időosztás 1us, tehát valószínűleg max. 10MHz-res lehet. - A márkanév ismeretlen számomra. - A neten sincs sok infó róla, ezért kicsit zsákbamacskának tünik. - Az egyik gomb sapkája hiányzik (tehát kapott már az élettől )Tegyük fel, hogy tényleg egy jól működő 10MHz-es szkópról van szó. Ha ismertebb (és kisebb) tipus lenne 10...20eFt-ot értne, így valamivel kevesebbet.
Kicsit sokára reagálok, bocsi.
Hát igen. A szkópokban nincs nagy tapasztalatom, de nekem is ezek voltak a meglátásaim. A legfőbb gondom, h. nem találtam semmilyen leírást róla. Még agyalok rajta, de sz.tem nem ez lesz életem első szkópja. Köszi a választ.
Helló!
Ageta Kft. vagy Batronix. A második egy német cég. Üdv Petjaa
Hi,
Rizikó nem nagy, inkább azért nem érdemes, mert kb 80-85eFt lenne + vám.
Sziasztok!
Egy USÁ-ból hazatelepült ismerősömnek van egy eladó Tektronix oszcilloszkópja ami állítása szerint 95 óta egy szekrény alján volt és elfelejtkezett róla, most hazaköltözés közben találta meg. Azt mondja, hogy 95-ig is ritkán volt használva, néha nagyon gyors, bankoknál akkoriban használatos soros nyomtatók javításánál kellett. Egyszer, kb. 2006 táján egyszer a kezébe akadt, akkor elvitte hitelesíteni egy Tektronix szakihoz Los Angelesben, hogy utána eladja, a hitelesítés megtörtént, de utána megint elfejejtkezett róla mostanáig. Minden működik rajta, a képcső fényereje is nagyon jó, a fényerő állító potit alig kell csavarni jól látható jelért. Nem tudja itthon mennyit ér ezért engem kért meg hogy nézzek utána. Valakinek van fogalma arról hogy mennyiért érdemes eladni/megvenni egy Tektronix 2336 100 Mhz-es, 2 csatornás+trig. szkópot ilyen háttérrel?
Vám (sarc) számítási módszer:
Bekerülési ár+szállítási ár, ennek összege a vámalap, majd az egészre 27% ÁFA+vámkezelési illeték. Lehet kb. 35-40% plusszal kalkulálni. Már nem is nagyon éri meg távolról komolyabb cuccot rendelni! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
