Cimopata ezt már rég megoldotta 2006-tól, ugyanis akkori a hozzászólása...
Olvasgass kicsit, ne adj elhamarkodottan tanácsokat.

Elég alacsony frekin megy. Tranyókkal mondjuk nem próbáltam, de a fetes bontott gyűrűkkel 85kHz-en ment, a talis szürke 1cm-es gyűrűvel pedig 75kHz-en.

Hazafelé azért elgondolkodtam egy két dolgon. Az, hogy a bázisok tekercseit lecsökkentettem 2 menetre, azt jelenti, hogy nagyobb árammal nyúzom a bázisokat (ha jól gondolom az áramváltó jelleg alapján, a bázisáram a kollektoráram fele, így telítésbe megy ugyan, de feleslegesen fűti a bázist). Meg a bázisellenállásnak is max pár ohmosnak kell majd lennie, nem 22-nek, amit betettem, hogy kevésbé legyen terhelésfüggő (bázisáramfüggő) a frekvencia. Azon kívül a párhuzamos feszvisszacsatolást is át kell még picit gondolni.
Az áramváltó szekunderei ugyebár kb. B-E feszültségen vannak. Arra gondoltam, mi lenne, ha beraknék a bázisellenállásokkal sorba két-két ellenpárhuzamosan kapcsolt diódát. (Azért ellenpárhuzamosat, mert ugye a tranyót ki is kell ám kapcsolni). Így kb. 2x akkora lenne az áramváltó szekunderén, fele annyi idő alatt megy telít és el tudnék érni az adott gyűrűvel megfelelő áramáttétel mellett magasabb frekit.

Ezért kellett a skorinak két gyűrűt összefogni.. mivel FET-esnél a Zener fogja meg a feszt 15V-on, tranyósnán meg a B-E átmenet + az ellenálláson eső fesz, ami 1V körüli. Így lassabban telít be ugyanaz a vas tranyós esetben. Ezért szokott tranyóshoz karcsú gyűrűvas lenni. A frekvencia variálása a FET-esnél is egyszerűbb, mivel ott csak a zener áramot variálod a menetszámokkal, ill. a gerjesztést. Tranyós esetben viszont kevesebb menettel nagyobb lesz a bázisáram, ha jó az előző gondolatmenetem, amit egy kapcsolótranyó bőven elvisel, viszont feleslegesen fűti a bázist, valamint több töltés halmozódik fel, nehezebb kisütni.
Kb. ezek számomra a mai nap tanulságai.

Hát, van min gondolkodni... nagyon sok összetevője van a működésnek. Bázisellenállás mindenképpen legyen, mert a kapcsolás hajlamos az aszimmetrikus működésre. Jó lenne ennek a hatásfoka, csak nem szabad túl nagy frekin működtetni, legalábbis BJT-vel nem. Miért nem jó egy E42-es mag, mondjuk 40 kHz-en? Az már tudna 400 w-ot. Cserébe viszont jó sok zavart termelne... Persze, nem szabad elfelejteni, hogy nincs áramkorlát, tehát a kimeneti töltetlen pufferkondikat nem fogja szeretni... Éppen ezért én nem tennék bele áramvisszacsatolást, ugyanis az nyomja a bázisáramot ha kell, ha nem, a vége meg az, hogy kilukadnak a tranyók. Ha csak feszvisszacsatolás van, akkor elvileg rövidzártűrő lehetne, mert túlterhelésnél egyszerűen leáll az oszcilláció. Tehát, ha a kimeneten van valami soros fojtó, akkor úgy működne, hogy beindul, a kimeneten nő az áram, töltődik a pufferkondi. Amikor az áram elér egy értéket, akkor az adott tranyó kezd kijönni a telítésből és kikapcsol. ( bázisáram megfogja ) Ekkor leáll az egész. Mondjuk 20...50 ms múlva meg a diac újraindítaná az egészet. Egész addig csinálná ezt, míg a pufferkondi fel nem töltődött. Elvileg, ezt meg lehet csinálni... De lehet építeni valami áramkorlátfélét is, ami rövidrezárja a tranyók bázis, emmitterét. Vagy a telítődő vasat egy nagyobb menetszámú tekercsen keresztül. ( Azért ez annyira nem egyszerű, mert a rövidzár során megmarad az energia a kapcsolóvasban, aztán újra tud indulni...ez sem biztos, hogy baj, szóval gondolkodni kell rajta. )

Tettem a kimenetre egy pár10uH-s fojtót, ahogyan Skori is tette a FET-es ilyen tápjában. Holnap még kísérletezgetek vele. Kipróbálom a kisebb vasat. 40-50k környékére akarom belőni, az megfelelhet kb. egy PC táp trafónak egyelőre A vastagabb gyűrű esetén, az 1:4-es áramvisszacsatolás esetén 20k-n ketyegett, ami elég kevés. Az említett ellenpárhuzamos diódás megoldás használható lenne? Mondjuk.. úgy is ki fogom próbálni

Persze, ki kell próbálni. Én is kiváncsi vagyok.

Sajnos semmire sincs időm, építkezek, estére meg olyan fáradt vagyok, hogy még gondolkozni sincs kedvem...

Nagyobb frekis működéshez ki lehetne próbálni a Baker clamp-et is. A tranyók nem mennének telítésbe, gyorsabb lehetne, kisebb kikapcsolási veszteséggel. Persze a vezetési veszteség nőne. Szóval, jön a luftballon elmélet... semmi sem fenékig tejfel. De ha komolyan foglalkozol vele, akkor előbb szimulátor...

Láttam olyan rajzot amiben mezei áramkorlát volt. Tehát mindkét tranyón emitter ellenállás, ezek nyitottak egy egy kis jelű tranyót amik rövidre zárták a kapcsolótranyók B-E lábait. Hogy mennyire lehet jó a gyakorlatban azt nem tudom.

Egész jó ötlet. Ugyanis, amikor a kis tranyók elkezdenek bekapcsolni, a főtranyóknak csökken a bázisárama, elkezdenek átmenni analóg üzembe és elindítják az átkapcsolási folyamatot. A másik tranyó már eleve nem fog tudni teljesen bekapcsolni, úgyhogy valószínű egyszerűen leáll az oszcilláció. Aztán a diac újraindítja. Így lehetne feltölteni szakaszosan a kimeneti puffert, meg rövidzárra is jó lehet. Az nem tetszik benne, hogy kellenek bele áramfigyelő ellenállások, amik melegednek... De lehetne áramváltó is, lenne két szekundere a két kis tranyóhoz. Persze, ott azért csak óvatosan, mert az áramváltót el is lehet mágnesezni...aztán teljesen ellenőrizhetetlen dolgokat csinálna.

Jó ez a kapcsolás, csak kicsit ügyködni kell rajta. Az igaz, hogy több zavart termel, meg nagyobb a kikapcsolási veszteség a tranyókon, de a vezetési biztosan kisebb, hiszen négyszögáram van rajta. ( kisebb az áramcsúcs ) Persze, ez azért FET-tel lenne az igazi.

Hello!
"..a főtranyóknak csökken a bázisárama, elkezdenek átmenni analóg üzembe és elindítják az átkapcsolási folyamatot" Gyanítom, hogy ez a biztos halálhoz vezet. De ne legyen igazam..
üdv! proli007

Nem hiszem, ugyanis alapból így működik a telitődővasas oszcillátor. Amikor a vas betelít, akkor gyorsan csökken a bázisokon a feszültség ( áram ). Tehát, a kikapcsoló tranyó analóg üzembe kerül, még ha nagyon rövid időre is. Ugye ahhoz, hogy a másik tranyó bekapcsoljon, az előzőnek ki kell teljesen kapcsolnia, különben a most soron következő tranyónak nem lesz bázisárama, akkor meg mitől kapcsolna be. Tehát, nem lehet együttvezetés sem. És még az is érdekes, hogy negatív kihúzóárama sem lesz a tranyónak, hiszen ahhoz a másik tranyónak kellene bekapcsolnia... ugyanis ehhez negatív fesz kellene az adott bázison. Legalábbis, azt hiszem így működik, de szóljatok bele, aztán valahogy csak összehozzuk a működést...
A BJT-k, ugyanúgy mint a FET-ek, IGBT-k akár négyszögletes karakterisztikájú SOA-val is rendelkezhetnek, mondjuk rajtuk lehet 5 us-ig az Uceo és a max kollektoráramuk kétszerese. Tehát, ott aztán garantáltan analóg üzemben vannak. Csak arra kell vigyázni, hogy a réteg ne melegedjen túl. Nyilván nem ekkora igénybevételre tervezzük az áramköröket, de ha így nézzük, az analóg üzem bizony előfordul.
Egyébként, hasonló elven lehet csinálni push-pull-t is. ( középpontkapcsolás ) Ozz kényelmesebben lehet nézegetni az áramköri jellemzőket, hiszen az emmitterek közös potenciálon vannak.
Még az is meggondolandó, hogy nem is biztos, hogy olyan sok zavart kelt azért, mert hardswitch a kapcsolás. A BJT-k már alapból sem olyan gyorsak, mint a FET-ek. Mondjuk egy nagyobbacska ZVS félhíd FET tranyóin a fesz felmegy 200 ns alatt. Ez BJT-vel mondjuk ugyanannyi lehet. Tehát, nagyon is meggondolandó.

Üdv!

Segítséget szeretnék kérni kapcsitáp ügyben!
Én is szeretné ilyet,de csak ha lehet akkor Pc tápból.
Ebből van egy pár darab.
És ha lehet konkrétumok kellenének mert nem vagy zseni
az elektronikában! Előre is köszönöm!!!

Szerintem ott a gond, hogy a BJT sokkal lassabban zár le mint ahogy ki tud nyitni. Az átbillenéshez pedig esetleg elég lehet az áram jelentős csökkenése (de nem a teljes megszünése).
A kompaktcsőben (aminek lényegében ugyanez akapcsolása) ezért is vannak emitter ellenállások, különben az (egyébként rövid) átfedés miatt esetleg kinyifannának a tranyók.
A ZCS rezonáns megoldás talán annyiban jobb lehet, hogy az átkapcsolás előtt eleve lecsökken a kimenő áram - és ezzel a bázisáram is.

Szia! PC táp átalakítása c. topic!

Üdv!

Értelek,de szerintem meg onnan ide küldenének!!
De meg próbálom!

sziasztok!

Meg szeretném építeni ezt a tápot, meg vannak a menetszámok meg a magokat is megrendeltem, csak az lenne a kérdésem, hogy huzalátmérőt hogyan számolom ki?

A gate trafóra elég a 0,4-es huzal. A főtrafóra meg annyit teszel összefogva amennyi ráfér, fejből most meg nem mondom.

Szintén analóg üzemnek tekinthető szerintem az ún. "anti-szaturációs" kapcsolás, amikor is a meghajtó áramkör és a bázis, ill. a meghajtó áramkör és a kollektor közé is beteszünk egy-egy diódát (a két dióda anódját összefogjuk, az megy a meghajtásra, az egyik katód a bázisra, a másik a kollektorra). Így a meghajtás és az emitter között ~1,2V lesz, a huroktörvény értelmében pedig a kollektor és az emitter között kutya kötelessége ~0,6V-nak lennie, ami nagyobb, mint a szaturációs feszültség, tehát a tranzisztor nem fog betelíteni, kvázi analóg üzemben fog dolgozni. Így nő egy kicsit a vezetési veszteség, cserébe viszont marha gyorsan kikapcsol. bár ami azt illeti, szerintem ez a zavarkibocsájtásnak nem kedvez.
Ahogyan írtad, telítődővasas esetben nincs együttvezetés, IC vezérelt esetben lehet ezzel szerintem játszani.. de arra az esetre meg már ott vannak a FET-ek

Kipróbáltam egyébként a tranyós önrezgőt kis zöld PC táp áramváltó vassal is, kisebb, mint a fénycsőelőtétben lévő. Ezzel már 60kHz környékére fel tudtam menni, viszont cserébe jobban melegedtek a tranzisztorok. Szerintem a tranyós kapcsolással 40k fölé ezekkel az átlagos PC táp tranyókkal nem érdemes menni. Vissza megnöveltem a bázisok tekercseit 3 menetre, meghagyva az áramvisszacsatolást, mint eddig, és úgy 120W-tal terhelve 42k körül ketyeg, PC táp bordákat felhasználva venti nélkül sem forr fel a tranyók bordája langyos, igaz, a dióda azért eléggé melegszik, úgy 50 fokos lehet (11,98V mellett 11A folyik a terhelésen), de mellétéve egy 8 centis coolert, a bordák hidegen maradnak. A PC táp trafó viszont jobban szereti az 50-60k-t De nem nagy dolog tekerni egy sajátot e célra.
Kipróbáltam az ellenpárhuzamos diódás megoldást is, sorba a bázisellenállásokkal.. hát.. elég hagy asszimmetriát okozott a dolog. Válogatott diódákkal talán jó is lenne. Szerintem alapból azért jó a szimmetriája az esetemben, mert egymás mellől szedtem ki a tranzisztorokat, valamikor ezek együtt dolgoztak ugyanabban a PC tápban, gyanítom, hogy valamilyen szinten a jobbakban ott is összeválogatják őket.
Próbaképpen (esetleges asszimetriát is lekezelendő) sorbakötöttem a trafóval egy 1,5u-s kerámiakondit, ahogy a PC tápokban is van, úgy is működött. A szekunder diódákra 10ohm 1n snubbereket tettem, így minimális a túllövés. Ha kelt is zavart, szerintem kevesebbet, mint egy PWM flyback.. Annak még szimulálva is tüskésebb meg berezgősebb jelalakjai voltak, mint ennek.

Igen, analógban megy. Lehet variálni, több diódát a bázisba, vagy éppen kevesebbet, mondjuk egy schottkyt, stb.

Igen, de a fly-back szabályozható. Esetleg ennek a kimenetére mehetne egy telítődővasas szabályzó, mondjuk amorf vassal. A múltkor volt róla szó.

Pl. kompletten ki lehetne koppintani egy PC táp kapcsolásból a 3,3V telítődővasas szabályzását, csak átvariálni a szabályzót nagyobb feszültségre, és átvariálni a menetszámot megfelelően.

Igen!

( Lehet nekiállni... :yes: )

Okés köszi. Még annyi kérdésem lenne, hogy ezt az EF25-ös magot ezt PC táppól bontottad?

Nem, azt vettem, a PC tápokban EE16-os van. Talán arra is ráfér egy sorba egy tekercs, meg kell nézni. Arra több menet kell, mert jóval kisebb a vaskeresztmetszete.

Az E55 jelű trafó milyen magas? Azt olvastam, hogy 44mm?

Itt az adatlap.

Köszi szépen!

Sziasztok!
Egy bontott tekercsből nyert E vasmagnak, hogyan tudom meghatározni az Al értékét?
Van valamilyen megoldás, mert én próbálkoztam, úgy hogy rátekertem 1,2,3, menetet, és megmérve az induktivítást visszaszámolni az Al értéket, de nem egyértelmű az eredmény.
Segítségeteket előre köszönöm!