szia


Nem. A legfrissebb a v2.7.4-es szamot viseli.


"labortáp LM324-el v2.7.4a" ilyen nevvel keres a forumban. Itt is 1NYAKon van minden. /igaz 3 x 2n3055/
"labortáp LM324-el v2.7.4b" a kivezetekezett valtozat ezt tudnad hasznositani nagyobb azalakitas nelkul

Ohhh köszönöm. Én az "1 nyákon" úgy értetem hogy a két dc-dc és a két labortápot is egy nyákra megy. A 2 csatorna táppal 1 egység.

ja, hogy JA



Ez mit jelent olvasatodban?

Ezen tapok AC-t kivanak a bemenetukon.
S azt se feledjuk -sokadszora- kulon-kulon galvanikusan levalasztott- betap kell nekik.
Ha nagyobb teljesitmeny az elvaras akkor az eloszabalyzo ami segithet. -egy kis mokolas aran-

http://cdn.vicorpower.com/documents/datasheets/ds_vi-j00.pdf ezek azok a kis drágaságok. Azért a méreteit nézed, picit átfogalmazódik az én "mobil labor táp" mondatom. Sima kapcsoló üzemű táp csak sokkal kisebb és DC tápot igényel(200-400V). Jó cucc meg drága is.

Az eddig emlegetett tápegység, váltakozó feszültséget (színusz-hullámot) kíván magának -mint azt Ghoost is említette már neked-.
Ha kicsit tanulmányozod a rajzot, akkor könnyen észrevehető, hogy a GND-től még van egy -5V-al alacsonyabb táprész is.
A TO3 tokos félvezetőket javaslom inkább megkedvelni, mint kiváltani. Olyan előnyei vannak, amik elvitathatatlanok tőle.

Heló!

Az lenne a kérdésem, hogy: Lehet az Alkotós labortápot 4darab 2n3055 el csinálni? persze raknák az emitterre ellenállást meg minden. Lényebében párhuzamosan van kötve a tranzisztor, csak ilyenkor mi is történik? Vagy inkább ebben az esetben mi történik?

Azért kén ez, mert van 4 elég nagy bordám, ebből 2-öt szánok a tápra, (passzívan szeretném) 1 bordára elférne 3 csak akkor már nagyon melegedne ugyebár, mert az a egy borda azért nem olyan hatalmas. Van nagyobb bordám is, csak nincs L profi . Olyat meg nem szeretnék, hogy az egyik bordán van 2 a másikon meg 1, közben pedig az egyik az egyik felén a doboznak, a másik pedig a másik felén. Az egyik jobban melegedne, mint a másik. (mondjuk az nem tudom mit befolyásolna, ha az egyik lenne 60-70 fokos a másik pedig 40-50 (gondolom semmit csak egy kicsit túlparázom...) )

Nyugodtan beteheted a 4. tranyót is, persze ugyanúgy mint az első hármat emitter ellenállással.

Köszönöm a választ/segítséget úgy lesz!

Azt már kiszúrtam magamnak a legelején. És már tudom hogy fogom megoldani. És igyekszek összemelegedni a TO3 tokkal. Csak picit máshogyan kell majd a kialakulást megvalósítanom mint ahogy gondoltam.

Köszönöm az építő jellegű hozzáoszlásokat.

Nem kell összemelegedni vele. Noha a méretéből és a nagy, masszív fém burkolatából az ember azt gondolná hogy jobb a hővezető képessége a TO-3 tokos tranzisztoroknak, de ha megnézzük az adatlapokat akkor rögtön kiderül hogy egy mezei TO-220-as toknak is jobb a hővezetése. Az általad is tegnap este említett TO-247-eknek meg pláne!
Lásd:
2N3055 (TO-3) - 1,5C°/W
IRF540 (TO-220) - 1,15C°/W
BD249 (TO-247) - 1,0C°/W

De ami szerintem sokkal fontosabb hogy a TO-3 eléggé szerencsétlen formájú. Ez a tokozás nem épp a mai kor vívmánya, nem véletlen hogy nem nagyon látni mai elektronikai készülékekben. Az hogy a hűtőfelület és a kivezetések ugyan arra néznek, drasztikusan megköti az ember kezét tervezéskor/építéskor. Gyakorlatilag muszáj egy valamifajta L-alakú bordára csavarozni. A hőnek így hosszú utat kell megtennie míg az L-idom egyik szárából a másikra terjed át, ahol aztán átadhatja a hőt az L-idom másik szárán lévő bordáknak, amik végül átadják a levegőnek. A TO-220 és TO-247 vagy hasonló tokok egy egyszerű fésű keresztmetszetű hűtőborda sík felületére rögzíthetőek, és ott a bordázat közvetlen a tranzisztor mögött van. A hőnek sokkal kisebb utat kell megtennie.
Így tehát a teljes hűtési konstrukció sokkal hatékonyabb.

Azt csak érintőlegesen említem, hogy a TO-220 vagy TO-247 tokozások sokkal nagyobb szabadságot adnak, sokkal több lehetőség van és sokkal innovatívabb konstrukciókat lehet velük alkotni. Például láttam már olyat is hogy a TO-247-es tokok a nyákba úgy voltak beültetve hogy 90°-al el voltak hajlítva úgy, hogy a tokok hasa (ahol a felirat van!) ráfeküdt a nyákra. Mindez két sorban a nyák szélein. Nem volt semmilyen furat a bordán a tranzisztoroknak, se csillám, egyszerűen a nyák a négy szélén volt odacsavarozva a hűtőbordához. A tranyók pedig csak meg voltak kenve pasztával és kész. A nyáklap maga szorította oda őket a hűtőbordához.

Eszembe jutott hogy van egy 2X44V-os 2,8A toroidom (Ezt is pakolom egy ideje hogy még jó lesz valamire). Csak ha egyen irányítom akkor már az 63V lesz az elcon.
Ez még sok problémát vet/vethet fel.

Én is láttam hasonlót AMC szervóknál. Van 2db közel A4-es méretű 30mm vastag hűtőbordám erre tervezném rá az említett kialakítással.

Ez az ötlet nekem is szöget ütött a fejembe. Ötletes megoldás! (Gondolom, jó is, ha egyszer használták...)

Amíg nem melegszik addig talán,és ha két tranzisztoronként le van csavarozva.
Komolyabb hűtést nem igazán terveznék vele.Autós erősítőkben is vaslemez szorítja le a tranzisztorokat,de U alakra felhajtva a széle. Itt is max 3 tranzisztort fog két csavar. (és nem a két végén ,hanem e tranzisztorok között.)
Néha látni tranzisztor lábánál barnult nyákot ,akkor a tok milyen meleg volt ,és mi lett volna a leszorító nyákból ?

Az Én felkészültségem minden téren elmarad a tiéd mögött, de ennek ellenére engedj meg nekem egy apró, de fontos elmélkedést a különböző tokok hővezető képességével kapcsolatban.
A számokat értelmetlen lenne vitatni, de azok értelmezése távolról sem olyan egyértelmű, mint azt sugallod. Pontosabban van egy rendkívül jelentős körülmény (a félvezető és a borda közti átmenet) , aminek fényében átértelmeződnek a hangsúlyok. Próbáltam utána nézni, de konkrétum helyett csak utalásokat találtam a ?félvezetők hővezető képességének? konkrét mibenlétére, amikből azt szűrtem le, hogy a mérőszám minél kisebb, annál gyorsabban képes a lapka hőjét kivezetni a félvezető saját hűtőtönkje/hűtőlemeze.
De mi a helyzet akkor, ha ez a lemez nem közvetlenül kerül a bordára ?mint általában-, hanem egy valamilyen elektromosan szigetelő rétegen keresztül (csillám/szilikon). Ekkor azt történik, hogy a lapka melegíti a félvezető saját hűtőfelületét, de az nem tud ettől a hőtől elég gyorsan megszabadulni, mert kicsi a saját felülete, és egy rossz hővezető anyagon keresztül érintkezik csak a bordával. Itt aztán beballag a képbe a ?papíron- pocsék TO3-as tokozás, aminek jelentős saját tömege és felülete van, és hiába rosszabbak a katalógus adatai, mégis vígan helytáll ott, ahol TO220-as társai már régen elvéreztek.
Nagy számú konkrét tapasztalatom támasztja alá a fentieket, és éppen a tények birtokában, utólag próbáltam magyarázatot találni a jelenség okára.
Ezzel együtt, valóban nehézkes a szerelés, és valóban szükséges ?hőközlő betétek? alkalmazása ha nem akarunk huzalozni, de nekem még sosem okozott gondot kifúrni a neki szükséges lyukakat, és az ?L? idom hőátadó tulajdonságainak hiányosságai is eltörpülnek a csillám okozta anomáliák mellett.
A mai technológiák ?sajnos- nem elsősorban minél korrektebb megoldásokat célozzák, hanem a létező legolcsóbban akarnak célt érni. Ennek egyik manifesztálódása, az általad is említett szerelési megoldás.
Nem ide tartozik, de egészen konkrét tapasztalat, mekkora különbséget jelentett, mikor TDA7294-es IC-ket (ez sok lábó TO220-as tok), nem a saját furatukon keresztül fogattam fel, hanem egy külső leszorító kengyelt használtam.

Ha csak a 63V-os elkó feszültséghatára a kritérium, és valóban 44V a váltófeszültség, akkor abból (44-(2x0,7))x1,41=60V lesz.
Javaslom megmérni, graetz-el és pufferrel, hogy névleges terhelés közeli állapotban mekkora a DC feszültség.
Ha ez eléri a kb 55V-ot, és megelégszel kb 2A-rel, akkor ez a trafó ideális lehet pl. egy 50V/2A-es labortáp táplálására.

Miért, a TO-3 alá nem kell csillám? Ha igen, akkor ugyan ott tartunk. Ha nem, akkor pedig az azért van mert a kristály elektromosan el van szigetelve a háztól. Ilyen viszont TO-220 és TO-247 tokos tranzisztoroknál is van, lehet ilyen kivitelűeket kapni. Így tehát ismét ugyan ott tartunk.

Mostanában sok hasonló hozzászólást olvasok itt. Én noha hívő ember vagyok, mellette azért még technikus is és az elektronikai kérdésekben inkább az utóbbit tekintem mérvadónak. Tehát, ha az ember állít valamit akkor azt támassza alá kézzel fogható, reprodukálható, specifikált stb. tényekkel. Bármennyi marketing szöveget körítünk mellé, attól még a fizika törvényei nem fognak változni. A hővezető képesség egy definiált fizikai jellemző amit a gyártó specifikál. Az L-idomban a hőterjedés pedig tervezőprogramokkal leszimulálható. De józan paraszti ésszel is szerintem könnyen belátható hogy egy sík, bordázatlan L-idomon sokkal tovább tart a hő terjedése centimétereken keresztül, mintha csak egy fésű-alakú hűtőbordán a fél centi vastagság után már a bordázat jön.

Mondom, meg kell nézni a mai modern elektronikai eszközöket. TO-3-at én nem nagyon láttam eddig bennük.

Talán arra gondolt a kolléga, hogy a TO3 nagyobb felülete miatt az alatta levő csillámlemez kisebb hőellenállást képvisel, mint amekkora csillám egy TO220 tok alatt elfér.
Amúgy egyetértünk, a TO3 tokozás elavultnak tekinthető, ahol nagy disszipáció van oda a TO247 ajánlott. Ezeket manapság úgy csinálják, hogy nem kell szigetelő gyűrű hozzá (mint TO3 esetében), mert a csavar nem érintkezik fémesen a tranzisztor alső fémlapjával, elegendő csak a csillámot alátenni (hővezető pasztával), és lehet is csavarozni.
És még egy fontos szempont van: az ujabb tokokba kerülő modernebb félvezetők hőtűrése általában nagyobb, tobb olyan tipus is van ami 100 fokos tokhőmérséklet mellett még vidáman megy. A legújabb SiC félvezetők a brutális paramétereik mellett, igen nagy hőmérsékletet is elviselnek. (pl. gyártanak 1000V-os 100A-es schottky diódát, és olyan nagyfeszültségű FETeket amelyeknek miliohmos Rdson ellenállása van). Ráadásul ha jól tévedek legalább 200 fok üzemit bírnak ezek a félvezetők. Persze még drágák, de majd olcsóbb lesz. TO3 tokozással még véletlenül sincs TO247 és hasonlók, illetve a TO220 a leggyakoribb.

Schottky dióda Pl.:
SHD626051/P/N/D 600V 20A -55C to +200C TO-257
Bővebben: Link

Bocs, már nem tudom átrakni, de te igen.

Sziasztok.
Szeretnék végre építeni egy megbízható tápforrást, ami 0-30V ad 2 esetleg 3A terhelhetőségnél.
Lényegében két cikk van itt a fórumon ami megfogott.

1.Bővebben: Link

2.Bővebben: Link

Nem kezdek úgy építésbe addig, amíg nem értem 100% ig a működését.

A 2. at már 1x megcsináltam. Saját nyákkal, de nem működött a szabályozás, a kimeneten állandóan 0 volt.
A nyák elég gyatra volt, nehezen lehetett forrasztani is, a forrszemek kicsik, de hát ebből is csak tanultam.
Legközelebb nagyobb odafigyeléssel csinálom.

De lenne kérdésem a kapcsolásokhoz.
Az 1. nél a ME a pozitív feszt (táplálás) a még stabilizálatlan feszről kapja, a negatív feszt pedig a zenerrel kialakított negatívról.

Az adatlapján azt irja, hogy +- 18V a max. tápfesz.
Akkor, hogy is van ez?

A 2. kapcsolásnál maga a vezérlés nem világos.
A ME mint komparátor van bekötve.
Vegyük az IC4C-t. Ez a fesz. szabályozásra szolgál.
A nem invertáló bemenet a potenciométerekre van kötve, míg az invertáló a táp pozitív sarkára, vagyis a GND re.
Kérdés: Mi a szerepe az ellenállásoknak, 100R ill. 2,2K a bemeneten, illetve a visszacsatoló kondinak.
Hogy kell megválasztani az értékét?
Nekem 1nF nem volt, tettem helyette 10 vagy 100nF-t, gondoltam a nagyobb nem árthat, de mégsem működik. Tehát nem csak "hasamracsapok" módszerrel volt választva.

Végeztem egy kis szimulációt, de csak itt

Ezt kell beimportálni:

$ 1 5.0E-6 10.20027730826997 50 5.0 50
r 336 160 464 160 0 100.0
R 464 160 512 160 0 1 40.0 5.0 0.0 0.0 0.5
a 336 176 208 176 1 15.0 -15.0 1000000.0
O 208 176 160 176 1
w 208 176 208 240 0
w 336 192 336 240 0
c 336 240 208 240 0 1.0000000000000001E-7 -15.000255174880309
r 336 240 464 240 0 2200.0
g 464 240 464 272 0
o 3 64 0 34 20.0 9.765625E-5 0 -1

Nemtudom mennyire fedi ez az applet a valóságot szimuláció terén.

Még 1 kérdésem van.
Próbálkoztam saját tápforrás tervezésével ME vel.
Sikerült vezérelni a kimenetet, de csak 15V ig ami a ME tápfesze volt, független a vezérelttől.(Szimuláció multisimben) Akkor, hogy is kell ezt, hogy nagyobb feszültséget tudja kapni a kimeneten?

Remélem nem tettem fel túlságosan sok kérdést, és kapok választ tőletek. Tanulni szeretnék, ha már egyszer ez lesz a szakmám.

Köszönöm a válaszokat előre is.

Gyuszi

Ha alapvetően nincs kifogásod Pioneer vagy az Én személyem ellen, akkor javaslom 3. verziónak ezt is megfontolni.
Illetve Proli007-nek is van egy remeke a témában, ami szintén tökéletesen megoldaná a kitűzött cél elérését (mondjuk akkor ez már lehetne a 4. alternatíva). Ezt itt találod. A szerző is ajánl hozzá paneltervet, de Én is ügyeskedtem hozzá néhány változatot.
A most ajánlott kapcsolások elég jól vannak dokumentálva aligha maradt velük kapcsolatban nyitott kérdés. Illetve a kimeneti áram több félvezetőn oszlik el, így talán stabilabbak/megbízhatóbbak.

Köszönöm szépen.
Ez eddig a leginkább átgondolt kapcsolás amit láttam.
Látszik rajta, hogy rengeteg időt és energiát fektettetek a tervezésbe, fejlesztésbe.
Gratulálok hozzá.
Ezt a tápforrást fogom megépíteni.
Elárulod, hogy mi a feladata a kondiknak a ME visszacsatolásában? Előbb utóbb rájövök szerintem magamtól is, de jelenleg idegesít, hogy nemtudom.

Nem. Műveleti erősítőként.

A kívánt kimeneti feszültség és az állítás tartományának beállítása.

Hát lehetne számolgatni, de én csak szimulátorban próbálgattam. Nem is az ellenállások és a potik értéke számít inkább hanem az egymáshoz képesti arányuk.

De igen, árt. Lassítja az OPA működését és így az egész szabályozást.

Ha ilyen alapvető dolgokat nem értesz akkor javaslom hogy inkább építs meg egy már kidolgozott tápegységet, ne sajátot próbálj meg összeollózni. Az biztosan működni fog.

Ha a c9-c8 -ra gondolsz egyfajta feszültség simítást végez .Ha e-kodi értékeit megnöveled ,valószínű hogy inkább szinusz generátorként fog működni a tápegység mint sem labortáp. :yes:

Szerintem ismerkedjél meg előbb a műveleti erősítőkkel közelebbről, mielőtt meg próbálsz érteni egy ilyen kapcsolást.
Ez pl. egy klasszikus könyv: Bővebben: Link

Érettségi feladatnak építettem egy egészen megbízható tápforrást, csak hát azóta a trafó elfüstölt, amikor 2,5 A-en huztam tartósan, nah de mindegy. Idő hiányában csak össze volt dobva, igénytelenül. Az elektronikája viszont tökéletes, de inkább csinálok egy jobbat, egyszerűbbet, igényesebb kialakítással.
Szerintem nem árt a kísérletezgetés sem, úgy is lehet tanulni, nem csak úgy, hogy a szánkba rágják a dolgokat.
Most az egyetemen mindent elméleti szinten közelítünk meg, az elmélet meg nem minden.Amíg van időm, addig próbálom behozni a lemaradást.
Valami meg csak lesz belőle, hát ha meg nem, akkor áll majd a fiókban a többi félkész cuccal.
Köszönöm mindenki hozzászóllását, nemsokára csinálom a nyákot.
Szép napot mindenkinek!

Gyuszi

Szervusztok.
Nos letelt a szabi és nekiveselkedtem a tápom véglegesítésének(Alkotó v1.4.2).
Az élesztés során már bele futottam egy nagy debugolási munkába az egyik panelon.Akkor az összes áteresztő tranyó 2N3055, BD241 meg a két TL071 és pár dióda meg a 22/2W-os emitter ellenállás bánta a rövid zár tesztet 50V-on.A ventilátor vezérlőt hangoltam be úgy, hogy ment egy 24V/40W-os izzó a javított oldalon a másikon meg két párhuzamosan kapcsolt 26V/30W-os izzó.Most úgy 37 foknál indul az egyik ventilátor és úgy 55-nél kapcsol be a második. Mindezt kikapcsolt előszabályzó mellett ill. így is úgy is kíváncsi voltam, hogy mennyire fűt a két módban.Az egyik oldalon 24V/ 1.6A a másikon 26V/2.34A a mért adatok és így a borda kikapcsolt előszabályzókkal 55 fokig simán felment, majd lehűlést követően bekapcsolt előszabályzókkal már csak 50 fokig melegedett.Ezután jött a fekete leves.
Mint mondtam a javított oldalon maradt a 24V/40W-os izzó. A másikról levettem az izzókat és rápakoltam a nagy műterhelésemet.Beállítottam a konfigurációt 12V/3A-re és kikapcsoltam az előszabályzót ezen az oldalon,mondom nézzük mit bír a kicsike had fűtsön csak.Egyszer csak a műszerek 0-át mutatnak bőszen, és kigyulladt a biztosíték kiégést indikáló LED a bizti panelon.Ajjaj, mondom itt a vég.Gyorsan kapcsoltam ha kimegy a 6.3A-es bizti és csak 3A-en járt a táp akkor a tranyók valamelyikének és/vagy mindegyikének meszeltek.Közben a multimban is lemerült az akku szóval majd holnap derül fény a hibára.Nem volt kedven 23 órakor akkut cserélni.Kicseréltem a biztit majd bekapcsoltam a masinát.Hát mondanom sem kell a kimeneten 54.4V van DC off állásban is . Szerintem ezek a fránya ST gyártmányú 3055-ök nem bírják a puffer feszt kikapcsolt előszabályzó mellet. ami nálam kb 62-63V pontosan nem tudom, mert már rég mértem.Tehát a javított oldala tápnak működik és az eddig hibátlanul működö meg elhalálozott, állhatok neki debugolni.Az lenne a kérdésem, hogy ha 3055 helyett MJ15003-at használok kell-e valamit módosítani? Ugyanis Erick tápjában látom,hogy minden tranyó bázisa kapott egy 22Ohmos ellenállást.https://picasaweb.google.com/115069056308703110962/AteresztoTranzis...148930

Mivel a 2N3055 max feszültsége 60 V, ezt nem illik még megközelíteni sem, nem hogy átlépni, így ne is csodálkozz, ha időnként elpukkan. Ajánlom a 2N3773-at, de csak biztos forrásból (nem lesz olcsó!)
Az MJ is jó, csak az még drágább. Szerintem nem kell bele plusz ellenállás.